Rész
1 1| magasságba emelik Jupitert,~Ki mennyköveivel a halandókhoz
2 1| Vénust szerelmes ölébül,~Ki parancsolni kezd aranyos
3 1| világát,~Törvényül adván ki az embernek magát.~Mindent
4 1| Istent csudálok.~Istent, ki régenten Sinai hegyérül,~
5 1| személyt ad magán kívül ki Istennek,~Kiket urául vesz
6 1| Mahomet könyvére~Talált, ki világot húzott törvényére.~
7 1| parancsol költ hatalmassága.~Ki magyarázhatná a tévelygéseket~
8 1| Istenével magát jóra hozta,~Ki e nagy világot egyedül dolgozta.~ ~
9 1| Röviden szaladhat elmém ki testembül,~Mellyel reményemet
10 1| eztet nagy teremtésébe,~Ki örökös marad dicsõült egébe.~
11 1| megmaradunk abban.~Õ terjeszkedett ki csak teremtésével,~Mindent
12 1| erõ belsõ része között,~Ki minden teremtést magába
13 1| reménye?~ Örökös nagy Isten! ki mindenütt terjedsz,~S tõlünk
14 1| teremtett természetbül szóllj ki,~Hadd legyen felõled mindennek
15 1| Mahomet elõ egy világgal?~Ki harcra kiszállott a nagy
16 1| Igazságod fényjét ereszd ki lelkedbül,~Villámlással
17 1| éjtszakákon kísértõ boszorkány,~Ki mint a dühösség, veszett
18 1| fizetvén.~Mint egy asszony, ki ha sok gyermekeket szül,~
19 1| Észak talán azért fújta ki fajzatit,~Hogy verjék le
20 2| felõl kezdõdnek.~Mondja meg, ki adta világos törvényét,~
21 2| természetünk veszti bizonyságát,~Ki látja meg az Úr örök igazságát?~
22 2| örömömet érzem,~S tovább, ki engedte e jót? azt kérdezem,~
23 2| Bizonyítván voltát örök Istenének.~Ki tudja rajzolni lelkének
24 2| törvényt halandó létedbül!~Ki kénszerít egy hû lelket
25 2| egy hû lelket gondolkozni?~Ki tud õhelyette az Úrnak áldozni?~
26 2| nem lél.~Nincs olly ember, ki nem formálná reményét,~A
27 2| megmutatja fényét.~Valaki nézését ki kormányozhatja?~Másnak lehellését
28 2| kormányozhatja?~Másnak lehellését ki igazgathatja?~Minden szabadon
29 2| ne lehessen érzése.~Te, ki a természet munkájává lettél,~
30 2| voltomnak szabadd lett részét.~Ki ítél a földön halhatatlan
31 2| földön halhatatlan lelket?~Ki hozza így alá közülünk az
32 2| Istenünk bíró lehet mindeneken,~Ki csendesen nyugszik a magas
33 2| magas egeken.~Nem veszi ki ember pálcáját kezébül,~
34 2| Sijess hozzám, s öntsd ki ölembe szívedet,~Ne emészd
35 2| levelet nyújt~Egy férjfi, ki zúgó lapátjárul felnyúlt.~
36 2| veszedelem egy halandó felett,~Ki igaz atyjának elpártolt
37 2| között még feltalálhatlak?~Ki jön e szigetbe, ki engem
38 2| feltalálhatlak?~Ki jön e szigetbe, ki engem felleljen?~Hogy veszedelmembül
39 2| lelkemtül,~S miként szaggassam ki szerelmem szívembül.~Az
40 2| okozza minden gyötrelmemet,~Ki mindég neveli mégis szerelmemet.~
41 2| csudája van egy ember éltének!~Ki tudná törvényit halandó
42 2| édes nyugalmára,~Örült, ki juthatott párjának karjára.~
43 2| tehetségû táncmester és poéta, ki a régiségeket Bécsnek elõhordja,
44 2| nyereségekre Páris ítéletét~Kérték, ki Vénusnak adta feleletét.~
45 2| repdesett Delfénre e táncba,~Ki Nóver szavára rejtezett
46 2| Minden szívbe nyög még, ki testét ismérte,~S életében
47 3| vigasztalja titkon~Nagysád, ki nem mászkál e világnál vakon.~
48 3| világ adhat,~Szerencsés, ki ezek javával mulathat.~Mind
49 3| Mennyei villámlás csapkod ki lelkedbül.~Csak úgy szóllok
50 3| mint öt font homok ment ki a vérembül,~Mely sok verset
51 3| BESSENYEI GYÖRGY MAGÁHOZ~Ki vagyok? mi vagyok? merrül
52 3| annak ellenségévé lész,~Ki magára, mint õ, nem ollyan
53 3| Istenünktõl azért kértük ki vezérünk.~A természet harcra
54 3| életre futván örvényivel.~Ki tehetett törvényt oly veszélyek
55 3| belõl a természet,~Nem volt, ki büntessen, az ember megveszett.~
56 3| vád.~Keserves királyság! ki tudja terhedet,~Aki nem
57 3| javad.~Tökélletes munkád add ki aztán köztünk,~Hidd el,
58 3| Éppen úgy eshetik egy, ki vizsgálódik,~Mint az, ki
59 3| ki vizsgálódik,~Mint az, ki fáradva ír és gondolkodik.~
60 3| kellene élvén fáradozni?~Ki mehetne férjhez, ha tökélletesen~
61 3| törvény egy író kezében,~Ki csak igazságot vész célnak
62 3| kegyelmébül én is ember lettem,~Ki Nagysádtul soha még eszet
63 3| mit tett országunkban?~Ki látta munkáit még magyar
64 4| istennek hordjátok fegyverét,~Ki gyilkosok által tanítja
65 4| törvényt csak ti hallhattatok,~Ki küld benneteket világunk
66 4| egész föld hatalmas urának,~Ki részeivé tett minket irgalmának.~
67 4| Légyetek igazak uratok nevébe,~Ki nem haraghatik meg csendes
68 4| tiszteltetni tõlünk?~Add ki akaratod teremtéseidnek,~
69 4| csatázott,~Istenünk nevéért, ki ellen hibázott.~A francia
70 4| Fegyverrel áldozik annak, ki teremtett,~Nagy buzgóságába
71 4| fordult egy oly Teremtõért,~Ki nem szenyvedheti az érte
72 4| vért.~Szerencsétlen ember, ki csak okoskodol,~S gondolataidba
|