Rész
1 1| napnak bujdosó fényjeit.~Én is a természet karjaira dûlvén,~
2 1| térjen, mélységeken~Poklokat is talált Akheronnak partján,~
3 1| E világba porbul istenné is lehet.~És e nagy világnak
4 1| csalt meg gonoszsága,~Hol ma is parancsol költ hatalmassága.~
5 1| törvényt láttam,~S magam is sokakkal egyedül maradtam.~
6 1| változtatja. Mária völgyét én is meglátván, róla másképpen,
7 1| mindenkor egyenes úton? Én is a tudományoknak karjain
8 1| lehet észrevenni.~Legelõször is egy hosszú boltozatot~Lehet
9 1| szívekre.~Megjelenvén én is itt egy barátommal,~Mit
10 1| alkalmatlanság;~Elmém! te is ekként jársz szívem tengerén,~
11 1| nevelõ élete?~ ARISTOTELES is mért nem mondhatja meg,~
12 1| hagytuk már!~Ifjúságunkban is számosodott a kár.~Ezelõtt
13 1| mutat,~Sugára a magas egekbe is felhat.~Gyémánttal tündöklik
14 1| érzékenységinket.~Sok hattyúk is nyúlnak a Tisza felett el,~
15 1| az erdõkrül,~S vidámnak is tetszik a kies berkekrül;~
16 1| végtére lassan hül.~Így a nyár is magát ha kigyümölcsözte,~
17 2| amint tetszik, hogy azzal is lelkének szabadságát megmutathassa.~ ~
18 2| Annak valóságát fel sem is lelhetné.~Minden dolgot
19 2| megnézhetett,~S azért isméretre nem is ítélhetett.~Az õ ítélete
20 2| képzelõdik bennünk.~Neki is, mint nekünk, éjjele támadhat,~
21 2| háborújába:~Ekként a lélek is habjait emelvén~Mindenkor
22 2| habját:~Ekképpen a szív is ha sebesíttetik,~Felzúdult
23 2| mellyébe!~Így a léleknek is képzelõdéseit~Igazgasd,
24 2| szüntelen repdes a lélek is~A vérnek, míg meleg, szüntelen
25 2| csendesebb lehet,~De egyik is erén míg van, meg nem szûnhet.~
26 2| makacsságodba.~Elégedj meg te is részeg törvényeddel,~Ne
27 2| teszel,~Annak törvényibe te is bolond leszel.~Eszerént
28 2| megrendül.~Ekkor kötelet is kezdenek rángatni~És sok
29 2| halálomat!~De talám már te is bujdosásaidba~Széjjelverettettél
30 2| szerelmem szívembül.~Az egektül is elfoglalod életem,~Elvesztettem
31 2| szerelmemet.~Seb nélkül is vérzik fáradt szívem bennem,~
32 2| mord halál~Utolsó órái közt is kedvet talál.~Megtagadjalak-é,
33 2| megbírni,~Kénteleníttetem itt is sorsod sírni.~ Szerelmem
34 2| hazának híréért ezúttal is csekélységet mívelni nem
35 2| királyságot mutat; aholott is megtörtént vigasságokat
36 2| napján~ Azonban a nap is világunk mélységét~Megjárván
37 2| nyájasan mulattak.~Ennek is vége lett végre a többekkel,~
38 2| mesterségnek kellemetességét is csaknem felülhaladni láttatott.
39 2| személyét játszotta; aki is szökéseibe Vénust megcáfolni
40 2| a bécsi játéknézõhelynek is legelsõ gyönyörûségét magával
41 2| sírjába temeti. Mivel õ is sok nyájasságot okozott,
42 2| lábához hull.~Elõre s hátra is formálja szökését:~Csudálják,
43 2| csendesen,~Húzza a szívet is hozzá szerelmesen.~Szemöldöke
44 3| hívlak méltóságos úrnak.~Te is lettél, fetrengsz s elmúlsz
45 3| változásban.~Változtatva vigyük mi is életünket,~Mély s csekély
46 3| gyermekek,~De a tréfában is légyünk nagy emberek.~Bécs,
47 3| Hogy végtére nyelvén vére is csergedez;~Erõlteti magát
48 3| okoskodás nélkül,~Mert õ is törvényt vett a hû természettül:~
49 3| természettül:~Úgy egy poéta is Mársnak sisakjára~Felállván,
50 3| hozza a meleg ég.~Erdeink is széjjel mindenütt kopaszok,~
51 3| reáütnek;~Kibújtak ezek is téli kucikokbul,~Elszórván
52 3| nyomoréknak.~Bolond voltam én is, mert ezelõtt hittem;~Hogy
53 3| világban,~S elmúlok magam is, jól érzem, voltomban.~Csak
54 3| fényes életébe.~Likurgus is régen a halandóságban~Mennyországot
55 3| nem áll szavoknak, magokat is marják.~Hagyjuk el, hadd
56 3| árkot csinál.~Így sírás is mossa a trónus oldalát,~
57 3| életünk.~Szenyved a király is arany igájával,~S gyakorta
58 3| nyögését népemnek,~Érzem is fájdalmát titokba szívemnek;~
59 3| hogy elmédben hibát mi is lelünk.~Éppen úgy eshetik
60 3| hazudsz.~Így egy emberrül is, aki munkát csinál,~Világunk
61 3| esztelenséget;~Isten kegyelmébül én is ember lettem,~Ki Nagysádtul
62 3| állat,~Mely kis dolgokban is veszélyt nem találhat.~Az
63 3| Ahol Nagysád ugat, ott én is bõghetek;~Ha Nagysád szelendek,
64 3| legyünk.~Szeresse Nagysád is felebarátjait,~S utálja
65 4| fegyveretek.~Halljátok meg itt is a természet jaját,~Kiméljétek
66 4| Meghagyták utánok, szenyvedt is magzatjok.~Õket a nagyvilág
67 4| dolgába.~Párizsra még ma is kicsoda nézhetne,~Hogy veszedelmére
68 4| pusztított régen az Újvilágban is,~Fegyverével vesztvén ennek
69 4| vesztvén ennek sok népét is.~Mikor spanyol tûzzel Amerikát
70 4| azt kiáltja Pista,~Hogy te is nem élsz úgy köztünk, mint
71 4| magyarázz,~Azonban hited is felettébb együgyû,~Nincsen
|