bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | nyugtát soha álmossága.~ Itt a természetnek titkos homályjábul,~
2 1 | halandóság,~Elfogja szemeket itt az homályosság.~Hit kell
3 1 | s érezzük szívünket.~ Itt az elmélkedés bennem elsüllyedett,~
4 1 | közzé érünk.~A természet itt csak maga írta magát,~Nem
5 1 | a látás köztök.~Alig mer itt a szív magátul érezni,~Mindent
6 1 | Az örök valóság forgott itt eszembe,~Elhallgatott Vénus
7 1 | szívekre.~Megjelenvén én is itt egy barátommal,~Mit láttam,
8 1 | szívembül.~Ekként festetik itt nyughatatlanságom,~Élj jól,
9 1(1)| Itt az egzerciciumok magyaráztatik.~
10 1 | mellé.~Elmém ne fárasszad itt nagyon magadat,~Ismérd meg
11 1 | Érzékenységimben õrizzed javadat.~Itt határoztatik édes nyugodalmad,~
12 1 | törvényinkkel ezerfélék lettünk.~Itt halandóságunk mindég téged
13 1 | törvénynek ostoba intésit,~Itt mászkálunk együtt a nagy
14 1 | avaron szomorún csavarog.~Itt csak a gazdagok átkoztatnak
15 1 | virágos mezõkön elterül.~Itt a füvek között csak úgy
16 2 | bujaságba, tüzével felzúdul.~Itt természetivel változik munkája,~
17 2 | vére sebes folyásra dül.~De itt a természet rabságába esett,~
18 2 | néz s erejébül lehel,~Egy itt az isteni jóság mindenekkel.~
19 2 | emberi hatalom nem ítélheti~Itt méltóságárul szólok a léleknek,~
20 2 | illetném dicsõ Istenemet,~Ha itt ítéletre bocsátnám lelkemet.~
21 2 | Igazság.~Nem vetem halandó alá itt magamat,~Isteni Igazság
22 2 | mindketten?~Kicsoda ítélhet itt az ember-tetten?~Így a lélek
23 2 | okon, bujdosóvá lettem.~Itt fövenyes puszták és kietlenségek~
24 2 | hajótörése e szigetbe vetett.~Itt szenyvedek, Atyám, egyedül
25 2 | hazavezéreljen.~Az halálra kell itt elszánni magamat,~De leírom
26 2 | felett az halandóságot:~ „Itt múlt el egy ember; kit e
27 2 | rettegnek, s mindég magánosok,~Itt fetrengek, Rézus! szerelmem
28 2 | Az oltár szentsége elõtt itt mászkálok,~Megáradt könyvembe
29 2 | Melly a szegletek közt itt borong szobámba,~Jobban
30 2 | elibe csúszok térdepelve,~Itt vagynak társaim, zengnek
31 2 | hallgatást és rettegést lelek.~Itt nyögök kínomtul széjjelszaggattatva,~
32 2 | mívemet.~A szentség elõtt itt reményemet vesztvén,~Reszketek
33 2 | levegõég lehellésembe,~Mellyet itt szívemhez szedek ínségembe.~
34 2 | Mellyek körülettem széjjel itt nyugosznak,~S örökös álmokban
35 2 | sohajtását.~Szerelmem fárad itt végsõ fájdalmába,~A természet
36 2 | szívrül,~Mi az benned, mi itt halálomra vetett,~S annyi
37 2 | megbírni,~Kénteleníttetem itt is sorsod sírni.~ Szerelmem
38 2 | vezettetik egy nagy szobájába.~Itt egy játéknézõ piac formáltatott,~
39 2 | koszorújival,~Játékra indul itt kedves fijaival.~Titkon
40 2 | puskázás hallatott,~Aki itt lehetett, kedvvel mulathatott.~
41 2 | szívet kötözték, oldozták.~Itt ezek elvégzik kötelességeket,~
42 2 | tették:~Így táncolt az öröm itt részegségébe,~Keresvén sok
43 2 | Mesterség alkotta egybe itt a fákat,~Mellyek rendre
44 2 | csendességek lappangva bujkáltak.~Itt járkál a sereg bágyadt lépésivel,~
45 2 | réce halva telepedett.~ Itt a nagy puskázás végtére
46 2 | messzére kihallott.~Az evés itt múlván, játéknézõ helyre~
47 3 | szóllok Minerva fijához.~Itt nincsen uraság, mind egyenlõk
48 3 | UGYANANNAK~A magánosságtul itt környülvétetve~Hallgatok,
49 3 | Mutasd meg, hogy hol van itt tökélletlenség,~Nagyobb
50 3 | magánosságomban,~Hadd gondolkozzam itt hazámon magamban.~Valamerre
51 4 | fegyveretek.~Halljátok meg itt is a természet jaját,~Kiméljétek
52 4 | tanítókat,~Kik oktatták volna itt a haladókat.~Tik nem tanítani,
|