1-cseme | csend-erolt | erome-gondo | gonos-igyek | illat-kitol | kiuzz-megvi | megy-oltal | oltar-szaka | szala-teste | testu-vezer | vezet-zuzza
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1507 1 | egy kis világot csalt meg gonoszsága,~Hol ma is parancsol költ
1508 2 | buzognak.~Nem élhet világunk gonoszságaival~Sok, és férehúzza magát
1509 2 | keressük,~A tolvaj módikat gonoszságin lessük.~Magyarázzunk minden
1510 3 | elme mindég prédát keres,~Gonoszt és igazat ösvényin lopva
1511 3 | után csak böfögnek.~Sok górók szálain függenek juhgyapjúk,~
1512 3 | tündökleni,~Hegyeken, völgyeken, górókon fényleni.~Halmok oldalába
1513 1 | repdesnek.~Hideg õsz párákkal gõzölnek a tavak,~Fejér fellegekkel
1514 1 | álmunkra.~Az éjjeli ködök gõzölögni kezdnek,~Hegyeknek tövébe
1515 3 | Nem férhet csekélység igaz grófi vérhez.~Akár élek, halok,
1516 3 | egészségem felé,~S építgetem gunyhóm a Helikon mellé.~Hat holnapja
1517 1 | reményén.~Éhség, rongy, gyalázat találtatnak rajta,~Hova
1518 3 | gonoszság csalja;~Maga, gyalázatra, átkozza nagy nevét,~Nevetik,
1519 2 | beszélik dolgokat,~Dicsérik, gyalázzák tett puskázásokat.~Étel
1520 2 | hullottak,~Szárnyokat tördelvén, gyalog úgy maradtak.~A víz fejér
1521 2 | széjjel megrendülnek.~A gyalogkatonák, mint emberoszlopok,~Majd
1522 1 | Lompos, s messze nyúlik gyapjas üstökével.~Jeges harmat
1523 1 | széjjel, ajánlja illatját.~Gyémántszínre festi reggeli harmatját.~
1524 1 | magas egekbe is felhat.~Gyémánttal tündöklik fejér fala körül,~
1525 1 | Mit csináljak benne egy gyenge lélekkel?~PÓP! emberi nemünk
1526 2 | Mosolygott személyén, mellynek gyengesége~Sok kínos öreget hevülésbe
1527 2 | Szerelmem parancsol, s enged gyengeségem,~Írok, bár vesztettem hozzád
1528 1 | mutatja,~S a reá tett kezet gyengéül rúghatja:~Úgy én a tudomány
1529 3 | földünk fiaival.~Múlik a gyep fagya, gõzölög hidege,~Patakokra
1530 2 | forgatnak elõtte,~Kupidó gyermeke enyeleg mellette.~Egyszerre
1531 2 | Mellybe visszahívtad hozzád gyermekedet.~ Hozzánk jut az hajó,
1532 1 | Álomra küldheti fáradt gyermekeit:~Feljõ az hold, s fénylik
1533 3 | idõ nevet, játsszunk, mint gyermekek,~De a tréfában is légyünk
1534 1 | Mint egy asszony, ki ha sok gyermekeket szül,~Megfárad, s véribe
1535 2 | Atyádnak szívedet?~Hidd el azt, gyermekem, hogy még jobb barátod~Nállamnál
1536 3 | hivalkodásait.~Nem illik gyermekség gyermekes emberhez,~Nem férhet csekélység
1537 2 | Törvényeket szabtok, és gyermeketeknek~Poklokat csináltok akaratotokkal,~
1538 1 | díszes szülõ édesanya~Magát gyermekivel szépítni kívánja.~Nagy kedvességgel
1539 1 | magasan csergedez,~Nehéz egy gyermeknek felutazni ehhez.~A tenger
1540 3 | hivalkodásait.~Nem illik gyermekség gyermekes emberhez,~Nem
1541 1 | ezek közt forgódunk,~Mint gyertyák meggyúlunk, s akként ellobbanunk.~
1542 4 | látod nálunk,~S a sok égõ gyertyát, mikor misét hallunk.~Hát
1543 4 | hordjátok fegyverét,~Ki gyilkosok által tanítja törvényét?~
1544 4 | Ábel öccsét vérébe kevervén~Gyilkossá lesz önként az igaz istenért,~
1545 4 | Rettegés, üldözés, pusztítás, gyilkosság.~Ah! Ha csak térítni akar
1546 1 | vérével.~Utáltassad velünk a gyilkosságokat,~Ne öljünk kedvedért több
1547 1 | felleget tartják.~Iszapos gyökerek mélyen ereszkedett,~Boglyas
1548 3 | Nyámmogván a félbe fagyos gyökereken;~Pusztai vadászok beléjek
1549 1 | széjjel kinõtt élõ fáit~Gyökereknél tartva veti a szeleknek,~
1550 3 | amelynek törvényit érezvén,~Gyönyörködik, magát kedvétül vérezvén,~
1551 2 | kellemetes enyelgése mindent gyönyörködtetett. Ez a táncosné hirtelen
1552 2 | ül.~Ha távol vagy tõlem, gyönyörködtethetel,~De ha hozzád futok, velem
1553 3 | Vén ereszt és meghal mást gyönyörködtetve.~Bécs, 3. Februarii 1772.~
1554 1 | A TISZÁNAK REGGELI GYÖNYÖRÛSÉGE~A Tiszának partján virradok
1555 2 | esdeknek.~Ki-ki részegen úsz gyönyörûségébe,~Nem tudja, mit tegyen érzékenységébe.~
1556 2 | szíveket,~Formálván sok ezer gyönyörûségeket.~Az ifjú szépségnek kellemetessége~
1557 1 | titkosan siratom,~Folyt gyönyörûségem szívemben óhajtom.~A repülõ
1558 1 | gondolatomba~Szüntelen neveltem gyönyörûségemet,~Részegítvén vele érzékenységemet.~
1559 2 | meghallottam.~Ne éljen halandó gyönyörûségemmel,~Ha te társalkodást nem
1560 2 | mulatság teszi édes tévedését:~Gyönyörûségének karján csak úgy nyugszik,~
1561 1 | egészsége enyészik lassanként.~Gyönyörûséginktül fájdalmakat kapunk.~Minden
1562 1 | hidegülést érzünk heveinkbe.~Gyönyörûségünkbül buzog fel csömörünk,~Mindenkoron
1563 2 | Mi okból takarod tõlem gyötrelmedet,~Mért nem fedezed fel Atyádnak
1564 2 | vitorlájok, mellyek lengedeztek,~Gyötrelmeim között elszántam magamat,~
1565 3 | törekedem, s életemet vesztem.~Gyötrelmek közt vigad szívem a veremben,~
1566 2 | véremnek ereibe futott,~Halálos gyötrelmem egészlen elhatott.~Bús lelkem
1567 2 | Ediza okozza minden gyötrelmemet,~Ki mindég neveli mégis
1568 2 | szerelmedet el nem felejtheti,~Sem gyötrelmes éltét maga nem vesztheti.~ ~
1569 2 | siratom,~Bolondulásomat gyötrelmim közt látom.~Tõled elszakadván
1570 2 | Megtagadjalak-é, Ediza, hogy gyötresz,~S ifiú életem reményén
1571 1 | Hatalmátul egész világ gyötrettetik,~Mégis templomába neve tiszteltetik.~
1572 2 | Nyögök, fájdalmamba mindég gyötrettetvén.~Fohászkodásimra a tenger
1573 2 | testbe vizsgálódván~Elevent gyógyítnak, holtbul okoskodván.~Nézzék
1574 4 | jobbra és balra~Forognak, gyolcs inget vetvén a nyakokba,~
1575 1 | UTÁLAT~Ez egy megcsömörlött gyomor, melly émelyeg,~Hányás erõlteti,
1576 2 | asztalt leltek.~Leültek, s gyomrokat örömmel töltötték,~Míg innen
1577 2 | kedves hercegjeket.~Parasztos gyomrokba hívesítõ italt~Vehettek,
1578 2 | rejtezett Vénusba.~Meghitt gyõzedelmét elõre örülte,~Játék, tánc,
1579 2 | hevülésbe hozott,~Kiknek gyõzelmekhez szívek már nem bízott.~Az
1580 1 | parancsolni kezd aranyos egébül.~Gyõzhetetlen nyilat készít hatalmának,~
1581 3 | érzem küszködõ munkájit,~Nem gyõzvén csudálni kiterjedt csatáit;~
1582 2 | vagyonaiból élt,~S hogy valaki gyõzze mesterségét, nem félt.~
1583 1 | rá nyár következik,~Melly gyümölcseivel gazdagon érkezik.~Nem nagy
1584 1 | az emberi nemet,~Mellynek gyümölcsével újra ad élelmet.~Süti a
1585 1 | üresen elpusztul:~Ekként gyümölcsivel a nyári mezõség~Pompáz,
1586 1 | tavasszal,~Emberkorra jutott a gyümölcsös nyárral;~A deresült õszben
1587 4 | vérivel kiált az egekre,~Más gyümölcsöt hány az oltári tüzekre.~
1588 1 | legelõ barmokrul hírt adnak.~Gyújtogatnak széjjel az henye pásztorok,~
1589 2 | Hogyha pedig vérünk keményen gyúladott,~Amikor akartuk, le nem
1590 2 | Magam hatalmával õt fel nem gyúlasztom.~A test, ha szerelmet gerjeszt,
1591 2 | tüzébe,~Nyögvén a természet gyúlasztott mérgébe.~Klastrom ez, amellybe
1592 2 | vérünkbe,~Hogy egy részbe gyûljön egyedül testünkbe;~De lelkünket
1593 3 | másnak öltözik színébe;~Gyûlölséget gerjeszt a ruha szívébe;~
1594 2 | Mellyet a tengernek bús habja öntözött,~Nyájas világunkbul
1595 1 | felutazni ehhez.~A tenger habjai soha nem hevernek,~Mellyeket
1596 2 | Vervén oldalához körül apró habját:~Ekképpen a szív is ha sebesíttetik,~
1597 2 | hullatom,~Cseppjeket a tenger habjával nyalatom.~ Fohászkodásaim
1598 1 | gondolattal nézve.~A dühös habokon serénységgel futhatsz,~Szörnyû
1599 2 | hegyire vettetik,~Mellyen a haboktul százfelé veretik.~Ekkor
1600 3 | magokat?~Köztök ezerféle habon hányattatva~Kesergek, szívemet
1601 1 | tanácskozz mindennel,~Csak ne háborodj meg soha az Istennel.~Ne
1602 2 | S ismét új hegyeket vet háborújába:~Ekként a lélek is habjait
1603 1 | árnyék, csak ollyformán habzol,~Érzékenységimben szüntelen
1604 2 | Ekkor kezdi Delfén lankadva hágását,~S mosolyodva teszi elsõ
1605 1 | hegyeinket fenn meg nem hághatják,~Mellyek a felleget homlokokon
1606 1 | Szörnyû bérceinkre sebességgel hághatsz.~Mennyet, földet, poklot,
1607 3 | Mikor véllünk szóllasz, hagyd el méltóságod,~S mutasd
1608 3 | s ugy függjön a nyakán.~Hagyjék békét Nagysád magánosságomban,~
1609 3 | vérhez.~Akár élek, halok, hagyjon el engemet,~És ne rágalmazza
1610 2 | Jegyesemmé lenni Edizát nem hagytad,~Végsõ akaratod ellene kiadtad.~
1611 1 | Gyermeki idõnket mennyire hagytuk már!~Ifjúságunkban is számosodott
1612 2 | mesélt régi isteneket,~A hajdani idõt járja futásával,~Mindent
1613 3 | Disznót, kutyát, lovat ûznek, hajigálnak.~Birkóznak magok közt, alá
1614 2 | szarvasok;~Úgy tûntek, hátakra hajigálván szarvok.~Sok felugrásában
1615 1 | Terjedt gallyjaikkal lefelé hajlanak,~S mintha szomjúznának,
1616 1 | sugárával.~Mosolyodni kezd az hajnal világunkra,~Világosságot
1617 2 | úgy érkezik osztán piros hajnalával.~Pompája közt feljõ, vonási
1618 3 | itt-ott zöld ágacskákra ül,~A hajnalnak tüzét hasadni szemlélvén~
1619 1 | ott a fejsze.~Az halász hajója harsog a vizeken,~Keresi
1620 2 | reá szél rohan, hánytatja hajóját,~Vervén oldalához körül
1621 2 | tengerhez mentem,~Néztem a hajókat, miként készülgettek,~Láttam
1622 2 | kínos térjekre.~Ragadtatik hajónk a veszedelmektül,~Hol a
1623 2 | égéssel.~A lármázó szelek hajónkra rohannak,~Vitorlánk kötési
1624 2 | Mellyet hogy elhagyjak, hajóra futottam.~Annyi kínt éreztem,
1625 2 | érkeztem leveled szemlélni,~Már hajós emberink elkezdettek félni.~
1626 2 | mint lebegnek,~Hol a bús hajósok küszködve eveznek.~Haragos
1627 2 | veszélyére.~ Valahányszor hajót látok megindulni,~Mindég
1628 2 | szerencsétlenné lett.~Kit hajótörése e szigetbe vetett.~Itt szenyvedek,
1629 2 | érzésünk csak, amellytül hajtatunk.~Mért kell egy személyért
1630 2 | künn heverõ kõsziklákig halad.~Ködös térségein tévelyeg
1631 4 | Kik oktatták volna itt a haladókat.~Tik nem tanítani, de ölni
1632 2 | felleg azonban nagy útját haladta,~Egy fekete éjjel jön zúgva
1633 2 | Közöttök lángoló csillagok haladtak.~A nézés sok ezerfelé szaladozott,~
1634 2 | Fenekén álmokbul felveri halait.~Kapdos a felleghez, vicsorgatja
1635 3 | együtt, hogy ögyeleg~S élete, halála közt miként kevereg.~Egyik
1636 1 | világának javát,~Õszül, s halálához készítgeti magát.~Zöldellik
1637 1 | Mellyet a tél készít néki halálára.~Így az õsz, õszítvén e
1638 2 | kezdetét, magát sem ismérte,~S halálát mint ifjú idején elérte.~
1639 4 | Szaladás, kergetés a nép halálával~Töltötték Párizsnak temetõ
1640 2 | ég,~Ah, mikor lesz ebbe halállal boldog vég!~Nyájasságom
1641 3 | olly lévén, mint mi, élted, haláloddal;~Egyedül létedhez szóllok
1642 2 | Koporsója lettem mérges halálodnak.~Mit tegyek kínom közt? - - - -
1643 3 | Kerülök, hol mások lelték halálokat.~Nézek, gondolkodom, bujdosok,
1644 2 | Mennyire óhajtnád csendes halálomat!~De talám már te is bujdosásaidba~
1645 3 | Nem teremthet ugyan, hanem halált adhat.~A földre borulván
1646 3 | Noha egy temetõn leljük halálunkat.~A természet egyként csinálja
1647 3 | Nézzünk mint árnyékra ekként halálunkra.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
1648 1 | Jupitert,~Ki mennyköveivel a halandókhoz vert.~Tûznek, víznek, szélnek
1649 3 | szóllok néked most, mint halandónak;~Megbocsáss, nem hívlak
1650 1 | Nem látja titkokat a por halandóság,~Elfogja szemeket itt az
1651 3 | életébe.~Likurgus is régen a halandóságban~Mennyországot akart csinálni
1652 2 | Nézze hamvam felett az halandóságot:~ „Itt múlt el egy ember;
1653 1 | törvényinkkel ezerfélék lettünk.~Itt halandóságunk mindég téged keres,~Öli
1654 1 | faldos ott a fejsze.~Az halász hajója harsog a vizeken,~
1655 3 | fegyveri közt hullván.~Ez halhatatlanná akart köztünk lenni,~Másik
1656 2 | tányér, ezer inas vigyáz.~A halhatatlanság tokaji itala~Csorgott az
1657 1 | bölcs, e’ tudatlan,~Ez haljon meg, vétett; éljen ez ártatlan.~
1658 3 | csavarog,~S akiket dicsérni hall, azokra morog.~Ez még eddig
1659 1 | nyájason tenyészhet.~Látás, hallás, érzés a szívre rohannak,~
1660 3 | dicsõségét.~Lármát, csatát hallasz népes világunkban,~Hol annyi
1661 1 | szavát ha néha harangja hallatja,~Nyugovó barlangját szomorún
1662 2 | nyargalódzás, puskázás hallatott,~Aki itt lehetett, kedvvel
1663 1 | sokba vaknak tett bennünket,~Hallgassuk Istenünk, s érezzük szívünket.~
1664 2 | magokat.~A templomba minden hallgatássá lészen,~Buzgó gondolkodás
1665 1 | Mely felett egy torony nagy hallgatással áll.~Régiséget mutat vén
1666 2 | feketét szemlélek,~Mindenütt hallgatást és rettegést lelek.~Itt
1667 1 | hogy énrólam még jobban hallgathatsz.~Mások érdemelik dicséreteteket,~
1668 1 | világ lármáját csendesen hallgatják.~A páros gerlicék szárnyok
1669 1 | Hol megfutamodnak, hol hallgatnak állva.~Csupa szerelemmé
1670 3 | természet szavát már régen hallgatom,~És végre felleltem, hogy
1671 3 | mind az ég, mind a föld hallgatott,~Világunk törvénye hol van,
1672 1 | kell menni,~Hol mindent hallgatva lehet észrevenni.~Legelõször
1673 2 | vitorlákat látok,~De meg nem hallhatnak, hasztalan kiáltok.~Nem
1674 1 | nap heve mezei munkásit,~Hallhatni sok sarlók sebes harsogásit.~
1675 2 | érzett, látott, gondolt és hallhatott.~Nem tudta kezdetét, magát
1676 4 | isteni törvényt csak ti hallhattatok,~Ki küld benneteket világunk
1677 4 | kérünk, véres fegyveretek.~Halljátok meg itt is a természet jaját,~
1678 4 | kiáltást~Ide s tova futva hallott ki-ki széjjel,~Mely romlást
1679 4 | égõ gyertyát, mikor misét hallunk.~Hát a sok gyönyörû hegedõkiátást~
1680 1 | Ver a fellegekhez zúgó halmaival.~ A tudomány ekként rajzolja
1681 1 | Hideg ködök fedik a szõke halmokat.~A szél zuhogása nem hallik
1682 2 | kitiltotta.~Azok jõnek ide, kik halni akarnak,~És hogy nem élhettek,
1683 2 | keveredett,~Hova sok lúd s réce halva telepedett.~ Itt a nagy
1684 2 | Széjjelverettettél s nyugszol hamvaidba.~Elüldözte atyád szeléd
1685 1 | hullasd könyvedet holtak hamvaira.~Járjad e föld színét csendesen
1686 2 | Az irtózást rágja holtak hamvaival.~A játéknézõhely szép térjére
1687 2 | látja e magánosságot,~Nézze hamvam felett az halandóságot:~ „
1688 2 | játékkal eltelnek.~Zúdul a hang hamar, s lármáját indítja;~
1689 2 | kirendelt nóta elkezdetik,~Hangja a fülekbe lassan eresztetik.~
1690 2 | kezdõdtek a nóták zengeni,~S hangjokkal az erdõk és egek rengeni;~
1691 2 | párolgó öblökbül,~Iszonyú hangjokra a vér bennem meghül.~
1692 1 | Zendülnek az erdõk sokféle hangokkal,~Szóllnak madarai a víg
1693 1 | Szárnyoknak különös kettõs hangozása~Olly, mint a csehelõ kopók
1694 2 | magok,~Akiknek a szívbe hangozott nótájok.~Egy szép házba
1695 4 | gondolataidba szüntelen hánkódol,~Tudjad, hogy az elme megtévelyedhetik,~
1696 1 | megcsömörlött gyomor, melly émelyeg,~Hányás erõlteti, korog és kevereg,~
1697 1 | meghevítvén egyszer nagy világát,~Hanyatlik egérül, s alá húzza magát.~
1698 1 | sikoltnak az erdõk.~Fúvások hányatnak a kietlenségen,~Hó repdes
1699 2 | veszedelmem között ez helyre hányattam.~Hol most történetem keservemmel
1700 3 | változásaimat?~S hogy kerülhessem el hányattatásimat?~A történeteknek veszélyes
1701 2 | élt, történetin széjjel hányattatott,~Mindent érzett, látott,
1702 3 | magokat?~Köztök ezerféle habon hányattatva~Kesergek, szívemet mindég
1703 3 | életünk,~Alig tudhatjuk már, hányfelõl szenyvedünk.~Az élet létünkben
1704 2 | Szomorún felelget, melynek hánykódása~A lábomnál eldûlt kõsziklákhoz
1705 3 | tégyünk hiában ollyan sok hánykódást;~A természet setét mélységét
1706 3 | ég, föld között szüntelen hánykódva~Nyögök s majd nevetek, élvén
1707 1 | keresed éltedbe.~Ezek közt hánykódván, végre tõlem eltûnsz,~S
1708 1 | most elevenedvén, idétlen hánykolódásimmmal életemnek kezdetinél egyebet
1709 1 | lehellhet éltetõ vérében,~Hánykolódásival kezdetét mutatja,~S a reá
1710 2 | Szaladni láttatik széjjel hánykolódván,~Számtalan halmait lekapja
1711 1 | kétképpen értettem.~Méltatlanul hányod rám a dicséretet,~Nem érdemlek,
1712 2 | véren.~Ha reá szél rohan, hánytatja hajóját,~Vervén oldalához
1713 2 | Zúgatta az erdõt sok lármás hápogás.~A madarak széjjel egymásra
1714 4 | e világnak bûnét,~Azzal harácsolván országunknak kincsét.~Még
1715 2 | árbocfákkal.~ Atyám! mikor tõled haraggal kijöttem,~S elbúsulásomba
1716 4 | igazak uratok nevébe,~Ki nem haraghatik meg csendes egébe~Oly teremtésére,
1717 1 | mit tegyek vesztembe.~Néha haragomba akarnám múlását,~De megént
1718 2 | hajósok küszködve eveznek.~Haragos habjait távozván, hasítják,~
1719 1 | felette.~Bús szavát ha néha harangja hallatja,~Nyugovó barlangját
1720 1 | szeleknek,~Hogy észak ne ártson harcával ezeknek.~Ekként teszi a
1721 1 | embernek magát.~Mindent harcnak csinál e nagy természetbe,~
1722 4 | Két ellenkezõ hit indult harcolásra,~A világ hû atyját hívta
1723 1 | Szüntelen pennával s fegyverrel harcolunk;~De nem tudjuk soha, miért
1724 3 | Ez a dicsõséget közöttünk harcolva~Fegyverrel keresi a vérben
1725 3 | világot sóhajtva szemlélvén~Harcról, szerelemrül sokat énekelvén,~
1726 1 | teremt, más megvált, az harmadik szentel,~E nagy világ bennek
1727 1 | gyapjas üstökével.~Jeges harmat fénylik deresült szakállán,~
1728 1 | ritkulnak az egek,~Hullott hó harmati ragyognak s jegesek.~Zúzmarával
1729 1 | Gyémántszínre festi reggeli harmatját.~Virágos zöldségû völgyeket
1730 1 | tüze,~Ragyog játékára az harmatnak vize.~Lesüllyedt az éjjel
1731 1 | fejsze.~Az halász hajója harsog a vizeken,~Keresi prédáját
1732 1 | Hallhatni sok sarlók sebes harsogásit.~Emberek lepik el a térjeket
1733 1 | szekerébe utazik szelein.~Nagy harsogást csinál lármás habjaival,~
1734 1 | alatt szöknek, hol elfúlnak.~Harsognak a zajok folyóvizeinkbe,~
1735 2 | árbocfája,~Kezdõdik orránál harsogó lármája.~Lebeg a vitorla,
1736 3 | ágacskákra ül,~A hajnalnak tüzét hasadni szemlélvén~Várja a víg napot,
1737 2 | szokása szerint a tengernek,~Hasítja habjait e veszélyes térjnek.~
1738 2 | Haragos habjait távozván, hasítják,~S csendes rév partinkat
1739 1 | melly az eget süvöltéssel~Hasítván, csak tûnik sebes repüléssel,~
1740 3 | Így az emberi nem magában hasonlik~S szûtt-font csudái közt
1741 1 | személyjébe,~Éltes férfijúhoz hasonlít színébe.~Dologra kiáltja
1742 2 | Hol felfelé szöktek, hol hasra lapultak,~Lárma, nyargalódzás,
1743 2 | Komédiát néznek együtt tele hassal,~Nyájasan susogván a székbe
1744 1 | benne,~Hol a szükség semmit hasznára nem lelne.~Rút szelek bújdosnak
1745 3 | végbe.~Minden ember önnön hasznát, dicsõségét~Keresi, vadászván
1746 1 | lesznek,~Kik e földnek színén hasznot és kárt tesznek.~Vénus a
1747 3 | tökélletlenség,~Nagyobb jóság, haszon vagy egyenetlenség.~Van-é
1748 1 | istensége.~Alacsony lelkébe haszontalanságát~Titkolta, törvényül adván
1749 2 | magyar nyelvünkön közölni haszontalanságnak nem ismértem. A K[egyes]
1750 2 | orvasok~Ne felejtsék soha haszontalanságok,~Kik egy elrothadott testbe
1751 1 | azt úgy ide tehetném; hogy haszontalanságom belõle ne gondoltatnék.
1752 1 | létem.~Ifjúságom feddem hasztalanságáért,~De megént ölelem sok nyájasságáért.~
1753 1 | magadban,~Ne dúld a világot hasztalanságodban.~Vezéreld életed józan törvényedbe,~
1754 3 | gunyhóm a Helikon mellé.~Hat holnapja múlt már, hogy
1755 2 | a szarvasok;~Úgy tûntek, hátakra hajigálván szarvok.~Sok
1756 1 | Vénus a szíveket veszi hatalmába,~Eget, földet, tengert elfáraszt
1757 2 | tehetünk törvényt az Úr hatalmában.~De erõs Istenünk mindent
1758 2 | üldöztetni álmod!~Nincsen hatalmadba a vér folyásával,~Lelkedet
1759 3 | bánnom, mit kéntelen tettem!~Hatalmamtul kérik igaz ítéletét,~Noha
1760 1 | Gyõzhetetlen nyilat készít hatalmának,~Isteni erõt ad megvakult
1761 2 | igazságot,~S ismérni tanulhasd a hatalmasságot.~De hatalom szerént senki
1762 2 | természetivel változik munkája,~Más hatalmasságtul nem eredt igája.~Leülök
1763 2 | Másképpen találjuk lelkünk hatalmunkba,~Mert ezt igazgatjuk gyakorta
1764 2 | gondolkozásával.~ A vér a léleknél hatalmunktul szabadabb~Nem tehetünk ollyan
1765 2 | igazságnak bírája~Mindjárt hatalomrul ítél, melly teremtet,~S
1766 3 | helyesen él~S cselekedetiben hatalomtul nem fél;~De mégis szüntelen
1767 1 | értelemnek csendes s kies határira vezéreltethetnék. Atyaságtoknak
1768 1 | ontja!~Tetszésedet mégis nem határozhatja.~Micsoda egy ember, hogy
1769 1 | Érzékenységimben õrizzed javadat.~Itt határoztatik édes nyugodalmad,~Ha ezek
1770 2 | szólok a léleknek,~S azért határt szabok a teremtetésnek,~
1771 3 | Leolvadt már a hó s vastag jég hátokrul,~Csak dér hull, ha rázzák,
1772 2 | róla lábához hull.~Elõre s hátra is formálja szökését:~Csudálják,
1773 2 | világot hord francia népével.~Hátrahagyja hamar Bécsnek sok lármáját,~
1774 1 | lármázzák érzékenységinket.~Sok hattyúk is nyúlnak a Tisza felett
1775 1 | Fagyos koporsója szüntelen havadzik.~Csak ablakainkrul nézzük
1776 1 | fellegekkel borongnak az havak.~Minden terméseket takarnak
1777 3 | sijetnek,~Hol örökké tartó havakba rejteznek.~Fagyos térdeiket
1778 1 | Elordítja magát észak ez havakra,~Kergeti szeleit fagyos
1779 1 | Mellyek az erdõkre csendesen havaznak.~Öblökbe kóborol a szél
1780 1 | Hullatják hegyekre, völgyekre havokat.~ Elordítja magát észak
1781 2 | Ambróziaszaggal telik bé a nagy ház,~Csattog kanál, tányér,
1782 4 | ellen hibázott.~A francia haza többek közt magába,~Nagyon
1783 2 | lettem fájdalmamba.~Tengeri házába bevezet magával,~Indul nagy
1784 3 | lármázzon széjjeljárván a hazában.~Ne hurcolja mindég az én
1785 2 | tenni, kinek szolgája s igaz hazafia maradok~BESSENYEI GYÖRGY~
1786 2 | vérengezve,~Délre ki-ki hazafordul nevetkezve.~Asztalhoz ülnek
1787 2 | koronák alá ül.~Elhagyja hazáját királya szavára,~Akinek
1788 2 | megtörtént vigasságokat sok nemes hazámfiaival magyar nyelvünkön közölni
1789 3 | magánosságomban,~Hadd gondolkozzam itt hazámon magamban.~Valamerre megyen,
1790 2 | formáltathatik, mert egy hazának híréért ezúttal is csekélységet
1791 3 | Lármázza fel pennánk perelõ hazánkat,~Mutassuk földünknek szép
1792 2 | melyen tett álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül
1793 1 | HÁZASSÁG~Pénz és szeretet kell a
1794 1 | Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,~Különben ha e’ nincs, mindég
1795 4 | Egeknek ostori, ti, kik hazátokat~Szolgálván, dúljátok vélünk
1796 2 | felleljen?~Hogy veszedelmembül hazavezéreljen.~Az halálra kell itt elszánni
1797 1 | ablakainkrul nézzük egeinket,~S házi játékokkal tartjuk szíveinket.~ ~
1798 2 | Mellyre a mesterség most házikókat vert.~Világosítva volt minden
1799 2 | A kacagó sereg egy nagy háznak indult.~Terített asztal
1800 3 | tárgyod rút, úgy felel majd: hazudsz.~Így egy emberrül is, aki
1801 4 | Másik ellent szökik, s eztet hazudtolja,~Áldozattételét mérgesen
1802 1 | Tanácsot indíthat majd hazug nyelvével.~Az örök rend
1803 1 | Titkolta, törvényül adván hazugságát.~Úgy tartotta, hogy õ a
1804 4 | hallunk.~Hát a sok gyönyörû hegedõkiátást~És a szép orgonán kontráló
1805 1 | szememmel vigyázván.~Két erdõs hegy közzé kellett ereszkedni,~
1806 3 | között~A kies Párnássus hegyéhez költözött,~Honnan e világot
1807 1 | Élõ fáji alatt nyugosznak hegyei,~Felhányt halmok nélkül
1808 1 | mindég visszaesnek.~Magas hegyeinket fenn meg nem hághatják,~
1809 3 | tudta fellelni,~Erdõkbe, hegyekbe ment Istent keresni.~Folyt
1810 3 | napjával széjjel tündökleni,~Hegyeken, völgyeken, górókon fényleni.~
1811 2 | lekapja magába,~S ismét új hegyeket vet háborújába:~Ekként a
1812 1 | ködök gõzölögni kezdnek,~Hegyeknek tövébe s völgyekbe rejteznek.~
1813 1 | öszveszorítják magokat,~Hullatják hegyekre, völgyekre havokat.~ Elordítja
1814 2 | színbe hányta el sugárit,~Hegyekrõl, erdõkrõl mutatta határit.~
1815 1 | Híves patakokat ereszt az hegyekrül,~Örömöt, mosolygást hoz
1816 1 | Nyugoszik a szörnyû kõszálaknak hegyén,~Innen az egekbe felkel
1817 3 | Onnan alászállasz Párnássus hegyére;~Emberi hív érzés csergedez
1818 1 | Istent, ki régenten Sinai hegyérül,~Hírt adott népének dicsõ
1819 1 | Látszik, hogy futkároz s erdõk hegyin lobog.~Közte bujdosnak a
1820 2 | mélységbe ül.~Végre egy kõszikla hegyire vettetik,~Mellyen a haboktul
1821 1 | Aranyos sugára a bércek hegyirül,~Lebegõ árnyékkal térségeinkre
1822 2 | felkölt.~Némelly tornyok hegyit láttam homályosan,~Mellyek
1823 1 | a tengerbe hajta.~Erdõ s hegytetõket megaranyoz tüze,~Ragyog
1824 3 | felé,~S építgetem gunyhóm a Helikon mellé.~Hat holnapja múlt
1825 2 | mulató sereg bémegyen ez helybe,~Hol letelepedik csendesen
1826 1 | Csendességgel élnek könyörgõ helyekbe.~Áhitatossággal borong tekintetek,~
1827 3 | alacsonyságod?~Amit mielõttünk helyesnek tartottak,~Közzülünk már
1828 2 | táncolni indulnak.~Éneklések helyett álorcás bál támadt,~Melly
1829 1 | Amint isméreted belénk helyheztetted,~Az igaz vallással tartson
1830 1 | A versnek erejét kérem HENRIADtul,~VOLTÉR vetette ezt le a
1831 2 | gyengén taníttatott,~Negyedik Henriket vadászva játszották,~Francia
1832 1 | Gyújtogatnak széjjel az henye pásztorok,~Pipáznak, danolnak,
1833 2 | lvasó] fogja ESZTERHÁZI HERCEGEN s verseimen ítéletét tenni,
1834 2 | parasztok lármáztak,~Kik félre hercegjek pénzére vigadtak.~Kétezeren
1835 2 | Ordítva dicsérték kedves hercegjeket.~Parasztos gyomrokba hívesítõ
1836 1 | újra ad élelmet.~Süti a nap heve mezei munkásit,~Hallhatni
1837 1 | Gyakran elsóhajtja magát nagy hevébe.~Mosolygást, játékot ereszt
1838 1 | Mindég hidegülést érzünk heveinkbe.~Gyönyörûségünkbül buzog
1839 1 | Kívánságok mindég láncon hever nálok.~Ezek laknak az írt
1840 3 | holnapja múlt már, hogy csak heverészek,~S testem csatái közt szüntelen
1841 2 | fövenyekre szalad,~És a künn heverõ kõsziklákig halad.~Ködös
1842 1 | ezek széjjel, mivel nem heverõk,~Jegesedik minden; sikoltnak
1843 2 | erdõ közt egy kis lapály hevert,~Mellyre a mesterség most
1844 4 | már atyjok, anyjok vérekbe hevertek.~Pusztulás, kiáltás iszonyú
1845 2 | mellyek~Pihegtek; csak lopva hevesítvén szívek.~Vénus virágokból
1846 1 | lehajtják,~A nyárnak nagy hevét el nem hordozhatják.~Éget
1847 1 | fazék, mellybe a tûz buzog,~Hévsége szikrázik s szüntelenül
1848 1 | jármába,~A természet kezdi hévségét érezni,~S titkos fájdalmába
1849 2 | hordozni nem lehet,~Hidegség s hévségre õ egybe nem mehet.~ Amillyen
1850 4 | Ki-ki tüzesedik, a buzgóság hevül,~Fegyver, mely bizonyít,
1851 2 | gyengesége~Sok kínos öreget hevülésbe hozott,~Kiknek gyõzelmekhez
1852 3 | versedbe.~Édes érzés nélkül hiába gondolunk,~Ha nincs igaz
1853 3 | mély okoskodást,~Ne tégyünk hiában ollyan sok hánykódást;~A
1854 3 | tetszését úgy kéri.~Hogyha hiba nélkül akarnánk dolgozni,~
1855 3 | többre kell sietni,~Nem lehet hibáért köztünk tiszteltetni.~Rút
1856 2 | eltévelyedett embernek mutassuk~Hibájit; s miképpen cselekeszik,
1857 2 | földre verettem.~Elkövetett hibám fetrengve siratom,~Bolondulásomat
1858 2 | keservemmel írom,~És megtett hibámat halálomig sírom.~Merjem-é
1859 3 | ír és gondolkodik.~Amit õ hibának mond, azt más dicséri,~Ki-ki
1860 1 | küldtél,~Olvasott munkámrul hibásan ítéltél.~Mint a gyermek,
1861 3 | Múlik a gyep fagya, gõzölög hidege,~Patakokra szaladt széjjel
1862 1 | meghalaványodik,~Színe az hideggel õszül s ráncosodik.~Csendesek
1863 2 | könnyen hordozni nem lehet,~Hidegség s hévségre õ egybe nem mehet.~
1864 1 | szívünknek pusztul nyájassága,~Hidegszik véribe, s lankad kívánsága.~
1865 1 | erõnk fárad ereinkbe,~Mindég hidegülést érzünk heveinkbe.~Gyönyörûségünkbül
1866 2 | teremtésnek feje.~Így ítélsz, hogy hihess egy nagy igazságot,~S ismérni
1867 2 | törvényt lelhet.~Amelly dolgot hihet, szabadon elveszi;~De mi
1868 2 | általa fogy s éled reménye.~Hijába rugdosok nagy hatalma ellen,~
1869 3 | törvénye hol van, nem tudatott:~Hijában kiáltott belõl a természet,~
1870 3 | valóság,~De a mi életünk hijábanvalóság.~A természet szülvén, ránk
1871 1 | világunk, mint õ, csak úgy hinne.~Az örök valóság ismérteti
1872 3 | beszélli felsõ koronámnál,~Hinnem kell halandó jobbágyom lelkének,~
1873 3 | üstökök mindenütt jeget hint,~Dérlepte homlokok mégis
1874 1 | tehessen.~Parnasszus vizével te hinted versedet,~Mégis erõtlennek
1875 3 | Párnássusnak vize verseden hintetik.~Elveszem érdemes tanácsát
1876 2 | bécsi fényesség.~ Felkél a hír ekkor sebes szárnyaira,~
1877 3 | Rút dolog, hogy magunk hirdessük magunkat;~Fáradjunk és adjuk
1878 2 | Mellyek gazdagságát közöttünk hirdetik.~A Magyar tisztesség ezeket
1879 4 | mennydörögtök,~Szerencsét hirdettek, szüntelenül öltök,~Lángot,
1880 2 | lármáji közt helyre verekedik.~Híre, dicsõsége széjjel nevekedik.~
1881 2 | formáltathatik, mert egy hazának híréért ezúttal is csekélységet
1882 1 | adott?~Hol vagynak azok az híres pogány bölcsek,~Kik régen
1883 2 | lelke egy, csaknem azt hiszi.~Gondolat és érzés egymásba
1884 4 | másutt ne magyarázz,~Azonban hited is felettébb együgyû,~Nincsen
1885 4 | parancsolta,~Nem isten, s hitetek bizonnyal megcsalta.~ ~
1886 1 | húzott törvényére.~E büszke hitetõ és csalárd próféta,~Hogy
1887 3 | törvényét nem igazollotta.~Ki-ki hitte, mint ma, hogy õ helyesen
1888 3 | voltam én is, mert ezelõtt hittem;~Hogy a nyugodalmat köztük
1889 1 | Tele van tövissel, száraz, hitván, szennyes.~Csak bús barlangjai
1890 3 | felebarátjait,~S utálja meg maga hivalkodásait.~Nem illik gyermekség gyermekes
1891 2 | Ha elvesszük tõle bíró hivatalát,~Miként bizonyítsa Istene
1892 3 | jön ennek hatalmátul.~Nagy hivatalokra osztánk fel magunkat,~Mellyel
1893 3 | dolgozik~S nemzete javain híven fáradozik.~Ha tízszer több
1894 1 | kedves játékokat indít.~Híves patakokat ereszt az hegyekrül,~
1895 2 | hercegjeket.~Parasztos gyomrokba hívesítõ italt~Vehettek, mit torkok
1896 1 | élesztik az újult világot.~Hívessé tesznek sok pázsitos árnyékot.~
1897 1 | térségeinkre dül,~Az égnek hívesült magas kárpitjai~Kékülnek
1898 3 | halandónak;~Megbocsáss, nem hívlak méltóságos úrnak.~Te is
1899 2 | örökre éltednek engedem,~Soha hívségedet érte meg nem feddem.~
1900 1 | igaz tiszteletet, mellyel hívségekbe állandóul maradok.~B. Gy.~
1901 3 | jön, meghajlik lábomnál,~Hívségét beszélli felsõ koronámnál,~
1902 2 | gyötrelmét magadba éreznéd,~Igaz hívségével, ezt nem cselekednéd.~Sijess
1903 4 | harcolásra,~A világ hû atyját hívta e vívásra.~Az erõsb részekrül
1904 2 | szomorún ütközik,~Mellynek hizakjiba csak titkon küszködik.~Más
1905 1 | nyertem, mely nekem inkább hízelkedett, mintsem azt úgy ide tehetném;
1906 1 | terjeszkedik rajta,~Melly holdat, csillagot a tengerbe hajta.~
1907 3 | elváltozik,~Ami ma virágzott, holnap az elmúlik.~Ne szegezzük
1908 3 | gunyhóm a Helikon mellé.~Hat holnapja múlt már, hogy csak heverészek,~
1909 3 | rútat,~Setétet, világost, holtat, élõt mutat.~Mutasd meg,
1910 2 | vizsgálódván~Elevent gyógyítnak, holtbul okoskodván.~Nézzék meg egy
1911 1 | életed,~Elrendeli az ÚR holtom után léted.~ Járjál egen,
1912 1 | széjjel el mellette,~Csendes homály borong a völgybe felette.~
1913 1 | Itt a természetnek titkos homályjábul,~Világosság jön fel a földnek
1914 1 | szent tudománynak tiszteljük homályját,~Hagyjuk el a világ büszke
1915 1 | reggellel ekként közlik még homályjok.~A nyugodt természet kel,
1916 2 | Némelly tornyok hegyit láttam homályosan,~Mellyek fenn állottak széjjel
1917 2 | fel égõ sugárival,~S hol homályosodik nagy éjtszakáival.~Mibe
1918 1 | származik csak tõlök,~Mert homályossággal jár a látás köztök.~Alig
1919 2 | világosságot,~Ez mutatja mégis a homályosságot,~Melly a szegletek közt
1920 4 | szentsége ellen mindent feldúl.~Homályosult lelkünk a földnek porábul~
1921 1 | mocskolván teremtõje egét.~ HOMÉRUS MÚZSÁJI után tévelyedvén,~
1922 1 | S karjaira vette görög Homérusát,~Ott jelen meg hamar nyughatatlansága,~
1923 1 | indultam, fõbb dolgokat érvén.~Homérust tévesztve Mózesre találok,~
1924 1 | egy boglyás paraszt, az homloka ráncos,~Keresztül jár szeme,
1925 3 | terhedet,~Aki nem hordozta homlokán fényedet?~Így kiált egy
1926 3 | mindenütt jeget hint,~Dérlepte homlokok mégis zivatart int.~Színekben
1927 1 | hevernek.~A bércek teteje fejér homlokokkal~Fénylenek a napra, s ordas
1928 1 | hághatják,~Mellyek a felleget homlokokon tartják:~Ekként habzik elmém
1929 3 | szenyvedek.~Több mint öt font homok ment ki a vérembül,~Mely
1930 2 | feneken hallgattak,~S a köves homokba mélyen kapaszkodtak,~Mozdulnak
1931 1 | et~idonea dicere vitae.~ Horatius, De arte poetica. 333.~
1932 2 | seregével,~Egy kis világot hord francia népével.~Hátrahagyja
1933 1 | járnak nappal, éjjel.~ Hordja takarmányját minden, erejével,~
1934 4 | magatokat,~Micsoda istennek hordjátok fegyverét,~Ki gyilkosok
1935 2 | átkozom magamat,~Halálomig hordom keserves igámat.~Maradj,
1936 2 | S erejével testét maga hordozhatja,~Keletre, északra, délre,
1937 1 | nyárnak nagy hevét el nem hordozhatják.~Éget a meleg ég embert,
1938 2 | változásba;~De a vért ily könnyen hordozni nem lehet,~Hidegség s hévségre
1939 3 | tudja terhedet,~Aki nem hordozta homlokán fényedet?~Így kiált
1940 1 | idõmnek rövidsége verseimet hoszszabban írni nem engedte. Megbocsássanak
1941 1 | kezd világunkba nyugodalmat hozni~S az ember javáért önként.
1942 2 | Sok kínos öreget hevülésbe hozott,~Kiknek gyõzelmekhez szívek
1943 4 | Elfelejtettétek, s csak égõ ménkövét~Hoztátok el közénk, mellyel emésztetek,~
1944 2 | csendesen,~Húzza a szívet is hozzá szerelmesen.~Szemöldöke
1945 2 | néznek, nem szólnak, ha hozzájok menek.~Egy ablak nyújt hozzám
1946 1 | vinnyogva körmöli.~Mindenhez hozzákap; de álmos, s csak eldül,~
1947 3 | Valamelyfelé fut, mindenhez hozzászúr.~Mint a tolvaj, itt-ott
1948 1 | világ részeg csudáira,~Ne hullasd könyvedet holtak hamvaira.~
1949 2 | Könyveim nedvesült vállokra hullatom,~Cseppjeket a tenger habjával
1950 2 | el, hol sok szép vadakat hullatott.~Tüzelt acél, kova; a puskák
1951 2 | nap feljön, mély völgyekbe hullnak.~Honnan kigõzölvén, e kék
1952 2 | gondolatimmal lábaidhoz hullok.~Édes s keserves tárgy,
1953 3 | mit csinál, fegyveri közt hullván.~Ez halhatatlanná akart
1954 2 | millyen dolgokkal él?~Hogy a hûlt tagokat boncoló orvasok~
1955 3 | Jung üldöz,~Tudod, hogy a humor egymástól különböz:~De mindazonáltal
1956 1 | A HUNYADI LÁSZLÓ TRAGÉDIÁJA (1772) ~
1957 1 | boltozatjai.~A lármás természet hunyhatja szemeit,~Álomra küldheti
1958 3 | széjjeljárván a hazában.~Ne hurcolja mindég az én kicsinységem,~
1959 1 | mint egy óralánc fel nem húzattatik,~Szüntelenül forog, mégsem
1960 2 | Feszül, s gyakran pattog húzós kötelivel.~A város elsüllyedt
1961 1 | könyvére~Talált, ki világot húzott törvényére.~E büszke hitetõ
1962 2 | Énekek csendesen, bágyadással húzták,~Mellyekkel a szívet kötözték,
1963 2 | tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsõíteni fogja. E dolognak
1964 2 | ifiúságának legnyájasabb idejében meghal; mely szomorú történetével
1965 2 | ismérte,~S halálát mint ifjú idején elérte.~Annyi törvénye volt,
1966 1 | karjain most elevenedvén, idétlen hánykolódásimmmal életemnek
1967 3 | Hagyjuk el a régi szomorú idõket;~Nézzük ma közöttünk földi
1968 1 | sajnálom mindazonáltal, hogy idõmnek rövidsége verseimet hoszszabban
1969 2 | Herceg Rohán földünk illy idõn szemlélvén,~Eljut Eszterházra,
1970 1 | Aut simul et jucunda, et~idonea dicere vitae.~ Horatius,
1971 1 | változik örömünk.~Gyermeki idõnket mennyire hagytuk már!~Ifjúságunkban
1972 4 | asszony férjével,~Sok nemes ifiu kedves jegyesével~Rettegéssel
1973 1 | jelengeti tikkadt egészségünk,~Ifiúi erõnk fárad ereinkbe,~Mindég
1974 1 | kellemetességekkel nem rajzolhatta. Az ifiúság véghetetlenül érez; fájdalmakkal
1975 2 | hirtelen forróbetegséget kap, s ifiúságának legnyájasabb idejében meghal;
1976 2 | Mit nem követhetsz el az ifiúságnál!~Melly veszélyesb tengeren
1977 1 | védelmezte.~De én mit reményljek ifiúságommal?~Merre induljak el kis tudományommal?~
1978 2 | szívek már nem bízott.~Az ifjúság pedig csélcsap szerelmével,~
1979 1 | AZ IFJÚSÁGNAK PANASZA~Tüzes ifjúságunk
1980 1 | találván mindenben a létem.~Ifjúságom feddem hasztalanságáért,~
1981 1 | IFJÚSÁGNAK PANASZA~Tüzes ifjúságunk vigassága bomlik,~Életünk
1982 1 | idõnket mennyire hagytuk már!~Ifjúságunkban is számosodott a kár.~Ezelõtt
1983 1 | szántók fütyörészve járnak,~S iga-marhájokra széjjel kiabálnak.~ Az
1984 2 | hatalmasságtul nem eredt igája.~Leülök s azt mondom: akarom,
1985 3 | Szenyved a király is arany igájával,~S gyakorta megfárad fényes
1986 2 | Halálomig hordom keserves igámat.~Maradj, Rézus, s éljél
1987 2 | Természet tettek rá csak igát.~Gondolatot, érzést kéntelen
1988 2 | Indul nagy útjára e vízi igával.~Messze országoknak fordítja
1989 4 | lelt emberi faját.~Légyetek igazak uratok nevébe,~Ki nem haraghatik
1990 3 | mívének.~Ha pedig törvényit igazán nem szabja,~Megutált életét
1991 2 | léleknek is képzelõdéseit~Igazgasd, ha alszol, s elmélkedéseit~
1992 2 | kormányozhatja?~Másnak lehellését ki igazgathatja?~Minden szabadon néz s erejébül
1993 2 | lelkünk hatalmunkba,~Mert ezt igazgatjuk gyakorta magunkba.~Leülök
1994 2 | És sok vitorlákat szélnek igazgatni.~ Megmozdul a hajó kezdetén
1995 1 | csak maga írta magát,~Nem igazította még mesterség dolgát.~Élõ
1996 3 | Az atyák törvényét nem igazollotta.~Ki-ki hitte, mint ma, hogy
1997 2 | lélek, Isten s természet igazságán kívül~ csupa halandó
1998 2 | s mutassuk meg, hogy az igazságba~Szabad akarat lett az emberi
1999 3 | sokszor parancsolta.~Mindég igazságért kiáltok székembül,~Kívánom
2000 1 | harcra kiszállott a nagy igazsággal.~Rómára Kálvinus mi okbul
2001 2 | erejére.~ A lélek minden igazságnak bírája~Mindjárt hatalomrul
2002 2 | Így lelkeink a megesmért igazságnál,~Sokfelé indulnak kicsiny
2003 4 | világot, hol emberek éltek,~Igazságotokkal vérbe kevertétek.~Összegyüjtöttétek
2004 3 | A világ engedett, hogy igazulhasson~S részekre szakadván, inkább
2005 2 | kis tehetségemmel.~Csak az igyekezet fáradott érettem,~Mellyet
2006 3 | S mért nem dicsér inkább igyekezetemben?~A nagy embereknek ez tulajdonságok,~
2007 1 | kegyelmes végezések, hogy igyekezetemtül az öregbedett mértékletes
2008 1 | végét,~Kineveti a föld rossz igyekezetét.~Felnyúlt bérceivel magas
2009 3 | aranyfalát.~Ha boldogságára igyekszik népének,~Ezer akadályjit
|