1-cseme | csend-erolt | erome-gondo | gonos-igyek | illat-kitol | kiuzz-megvi | megy-oltal | oltar-szaka | szala-teste | testu-vezer | vezet-zuzza
bold = Main text
Rész grey = Comment text
2010 1 | Szagoskodik széjjel, ajánlja illatját.~Gyémántszínre festi reggeli
2011 2 | közülünk az eget?~Mocsokkal illetném dicsõ Istenemet,~Ha itt
2012 3 | maga hivalkodásait.~Nem illik gyermekség gyermekes emberhez,~
2013 3 | tisztelem,~Mert javam az illyek törvényében lelem.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
2014 1 | csudáld, elmém, okoskodásodba,~Imádjad nagy voltát csak gondolatodba.~
2015 4 | Istenre vigyázz,~Hogyha imádkozol, másutt ne magyarázz,~Azonban
2016 4 | bûtökkel,~Hogy amit rám vetnek imádni, mondjam el.~De néked azt
2017 1 | titkon gondol lelkek.1~A sok imádságban elõhajlott vállok,~Kívánságok
2018 1 | papok gondolkoznak,~Kik imádságokkal szüntelen buzognak.~Ezek
2019 2 | Csattog kanál, tányér, ezer inas vigyáz.~A halhatatlanság
2020 1 | Mellybe igen kedves játékokat indít.~Híves patakokat ereszt
2021 1 | örök Istenével,~Tanácsot indíthat majd hazug nyelvével.~Az
2022 2 | a hang hamar, s lármáját indítja;~De magát hirtelen ismét
2023 3 | filemile, amely örömétül~Indíttatván, itt-ott zöld ágacskákra
2024 2 | Mint az Óceánus habjait indítván~Szaladni láttatik széjjel
2025 2 | beszélve magokat.~Minden indulatot viseltek testekbe:~Hol öröm,
2026 1 | reményljek ifiúságommal?~Merre induljak el kis tudományommal?~Szemem
2027 2 | Mindent megölelne, mindenre indulna,~Ha lehetne, egész világot
2028 1 | magamhoz megtérvén,~Más részre indultam, fõbb dolgokat érvén.~Homérust
2029 3 | Minden magassság zúg s ing a nagy szelekkel.~A trónuson
2030 2 | veszélyes térjnek.~Kétfelé ingadoz, dülöng árbocfája,~Kezdõdik
2031 2 | szemét,~Lankadoz, és alig ingathatja testét.~Nedvesült szemei
2032 4 | és balra~Forognak, gyolcs inget vetvén a nyakokba,~Azok
2033 2 | szívem bennem,~Lehetetlen innét tárgyomat ölelnem.~Ha e
2034 3 | teheneknek,~Ganéjos még inok a boglyos ökröknek,~Kik
2035 2 | Mellyet itt szívemhez szedek ínségembe.~Isten! örök Ura e nagy
2036 2 | Szüli az utasnak keserves ínségét.~ A felleg azonban nagy
2037 1 | Büszkélkedünk, noha kínlódunk inséggel.~Ez igaz, e’ gonosz, e’
2038 3 | homlokok mégis zivatart int.~Színekben szürkések, avarral
2039 3 | Igaz barátidnak vedd fel intéseit,~Ne halld az oskola sok
2040 2 | jelentvén.~Közöttök sokféle intések forgottak,~Mellyekkel a
2041 1 | el sok törvénynek ostoba intésit,~Itt mászkálunk együtt a
2042 3 | földtül önnön lelkében intetik?~Mit tehet õ maga kénszerítés
2043 2 | Sem csavargásait el nem intézhetjük.~Mint a hegyek között nyargaló
2044 1 | De életét éned sokképpen intézi.~A teremtetésben csak egyforma
2045 3 | nyerjenek, igaz színnel intik.~Hányszor van háború a király
2046 3 | vizsgálódik,~Mint az, ki fáradva ír és gondolkodik.~Amit õ hibának
2047 2 | erõltethetjük,~S parancsolatunkat iránta tehetjük.~Hogyha nehézségrül
2048 4 | A TOLERANTIA CÍMÛ ÍRÁSGYÛJTEMÉNY (1778) VERSEI~
2049 3 | melyben vakoskodtunk;~Az írásnak módja, nyelv, gondolat,
2050 2 | Behajítja hozzánk, Atyám, írásodat,~S fél halálra veri vele
2051 4 | Avagy uratoknak nincs talán irgalma,~Csak kegyetlenkedni szoktatta
2052 4 | Ki részeivé tett minket irgalmának.~Nem szólhat uratok hozzánk
2053 4 | annak fel rontó fegyverébe,~Irgalmasság nélkül mindég mennydörögtök,~
2054 4 | földetek.~Isteneiteknek irgalmát, kegyelmét~Elfelejtettétek,
2055 2 | akartam versemmel,~Mit le nem írhattam kis tehetségemmel.~Csak
2056 3 | mindég az én kicsinységem,~Ne irigyelje úgy kevés tisztességem.~
2057 3 | tisztességem.~Nem mutat irígység soha bölcsességet,~Sõt utána
2058 1 | ezt amannak hiti.~Miként írja magát a világnak lelke,~
2059 3 | vagyunk - - - - - - - -~Nem irkálok most én külsõ méltósághoz,~
2060 3 | Ez a nemes törvény egy író kezében,~Ki csak igazságot
2061 3 | csudállom,~Igen nemesen írsz, ez igaz, s megvallom,~Az
2062 1 | hever nálok.~Ezek laknak az írt mély völgynek öblibe,~Melly
2063 1 | természet itt csak maga írta magát,~Nem igazította még
2064 2 | között száradt fogajival~Az irtózást rágja holtak hamvaival.~
2065 2 | csattognak.~Ordít az árbocfa, irtóztat szavával,~Kiáltja veszélyünk
2066 4 | Tiszteljük Istenünk egymástól irtózván.~A testvér testvérjét utálatban
2067 1 | Parnasszusrul.~Nézzük e világot, s írva gondolkozzunk,~Örök Istenünkkel
2068 1 | fárasszad itt nagyon magadat,~Ismérd meg vérembe alacsonyságodat.~
2069 1 | versedet,~Mégis erõtlennek isméred lelkedet.~Ha magaddal illyen
2070 1 | több ártatlanokat.~Amint isméreted belénk helyheztetted,~Az
2071 2 | kik magok rejtették,~S isméretes képek álorcákba tették:~
2072 2 | mindent megnézhetett,~S azért isméretre nem is ítélhetett.~Az õ
2073 2 | vélhet.~Így õ bírája lett ismeretségének,~Bizonyítván voltát örök
2074 2 | Istene lett.~Egy ember a maga ismeretségével~Eget, földet fontol kis
2075 4 | szûnt,~Isten nevébe ölt, nem ismérhetett bûnt.~Mint égõ tûz, széjjel
2076 3 | Mindent magyarázunk s nem ismérjük magunk.~Jöjjön fel Nagyságod
2077 1 | régen az Istennel,~Mért nem ismérkedtél hát meg minden néppel?~Honnan
2078 4 | Azt érteni, kit még nem ismért lélekkel.~Az elsõ emberek
2079 1 | úgy hinne.~Az örök valóság ismérteti magát,~Ámbár elrejtette
2080 1 | erõs nagy lelkeknek,~Akiket ismérünk elsõ vezéreknek.~Mások adója
2081 2 | a lélek egyszer Istenét ismervén,~Szabadon fáradoz segedelmet
2082 2 | E táncban Delfén Vénus istenasszonynak személyét játszotta; aki
2083 2 | a nagy láng között, mint istenasszonyok~Büszke pompájikkal, úgy
2084 1 | változik, de megmarad az Istenbe.~ ~
2085 1 | tévelygésedbül,~Folytassad életed Istened- s lelkedbül.~Ne bámulj e
2086 3 | ismérni tanultad,~S örök Istenedet eléggé csudáltad.~ ~
2087 2 | barmokkal?~Ha õ gondolattal örök Istenéhez~Megindul és tûnik dicsõ
2088 1 | Tûznek, víznek, szélnek istenei lesznek,~Kik e földnek színén
2089 4 | ménköveitekkel,~Ragadoztok, dúltok isteneitekkel.~A fegyveretekke1 térítõ
2090 4 | érettünk szülõi földetek.~Isteneiteknek irgalmát, kegyelmét~Elfelejtettétek,
2091 4 | Kik frigyet akartak kötni istenekkel,~Ez bárány vérivel kiált
2092 2 | Mocsokkal illetném dicsõ Istenemet,~Ha itt ítéletre bocsátnám
2093 2 | Parancsolj felõlem örök Istenemnek!~Hidd el, hogy aki ezt jól
2094 2 | Bizonyítván voltát örök Istenének.~Ki tudja rajzolni lelkének
2095 2 | De hatalom szerént senki Istenérül~Nem ítél, sem szólhat dicsõ
2096 2 | másba keresi kegyelmét.~Az Istenhez mindég természetbül megyünk,~
2097 3 | Nézzük ma közöttünk földi isteninket.~Felemelt székeket tekintsük
2098 1 | felett~E világba porbul istenné is lehet.~És e nagy világnak
2099 1 | Mindég lengedezel egy nagy Istenségbe,~Megtart e nagy erõ belsõ
2100 1 | Hitet, vallást osztott földi istensége.~Alacsony lelkébe haszontalanságát~
2101 1 | Mindent magáért tart nagy Istenségével.~Ez az erõ, nékünk úgy tetszik,
2102 1 | része, melly fajával mozog,~Istenünkért más-más vallásokkal buzog.~
2103 2 | lelkünk vesztettük?~S örök Istenünkhöz útunk tévesztettük?~Nézd,
2104 1 | írva gondolkozzunk,~Örök Istenünkkel titkon tanácskozzunk.~Mint
2105 4 | melynek józan érzései,~Igaz Istenünknek bölcs rendelései,~Maga ellen
2106 3 | bátor egymástul életünk,~Istenünktõl azért kértük ki vezérünk.~
2107 1 | csaknem a felleget tartják.~Iszapos gyökerek mélyen ereszkedett,~
2108 2 | A szörnyû testektõl ezek iszonyodtak,~S nagy emberségekkel lassan
2109 2 | A halhatatlanság tokaji itala~Csorgott az ezüstön, mellyet
2110 2 | De elõször Tokaj hozta el italát,~Éjfél közt lepvén meg a
2111 2 | Parasztos gyomrokba hívesítõ italt~Vehettek, mit torkok nem
2112 2 | terjedett látásod elõtt el,~Ítéld meg, kicsoda parancsol ezekkel.~
2113 2 | nem is ítélhetett.~Az õ ítélete büntetést, jutalmat~Hoz,
2114 2 | Bécsnek elõhordja, Páris ítéletébõl csinált egy táncot; hol
2115 1 | dicséreteteket,~Ne csaljátok bennem ítéleteteket.~Nem veszem el tõled magasztalásomat,~
2116 2 | kis tehetségével;~Mert ha ítéletit Urán nem tehetné,~Annak
2117 2 | dicsõ Istenemet,~Ha itt ítéletre bocsátnám lelkemet.~Csak
2118 2 | alacsony lelkeddel.~Akit ítélettel te bolondnak teszel,~Annak
2119 2 | dicsõ törvényérül.~A mi ítéletünk csak esméretre van,~Nem
2120 2 | S azért isméretre nem is ítélhetett.~Az õ ítélete büntetést,
2121 2 | csupa emberi hatalom nem ítélheti~Itt méltóságárul szólok
2122 2 | Mahomet! millyen törvénybûl ítélhetsz?~S lélek ellen fegyvert
2123 1 | vizsgálj mindeneket,~De soha ne ítélj magadtul lelkeket.~Repdestessen
2124 2 | magamat,~Isteni Igazság ítélje dolgomat.~ Mivel az Isten
2125 3 | adjuk próbára dolgunkat.~Itéljen más rólunk, mi ne dicsekedjünk,~
2126 2 | annak voltárul elébb ne ítéljen.~Ha elvesszük tõle bíró
2127 3 | Bocsásd a világra fontos ítélleted,~Lásd meg, ha nem lelsz-é
2128 1 | léted e világnak,~Ne légy ítélõje olly számos vallásnak.~Csudáld
2129 1 | Olvasott munkámrul hibásan ítéltél.~Mint a gyermek, melly már
2130 1 | ismét küldött verseimbül ítéltessék meg, mely méltó mentséget
2131 3 | Urat úgy választott, kitõl ítéltessen,~Hogy több ragadozást magán
2132 1 | éljen ez ártatlan.~Így ítélünk mindég, romlással építvén~
2133 3 | még néha reszketnek,~De itt-amott azért csevegni elkezdnek.~
2134 2 | Vehettek, mit torkok nem ivott, hanem falt.~A nemessereg
2135 1 | szívre rohannak,~S a szaglás ízléssel benne csavarognak.~Mindenfelé
2136 1 | rendekkel.~Hevernek mellettek izmos asztagjai,~Eldûltek körültök
2137 1 | legfelsõbb méltóság.~ Régen az Izráelt köd s tûz oszlopába~Vezette,
2138 1 | széjjel csikorgó csépjével,~Izzad és küszködik a búza fejével.~
2139 3 | Utánnok, mellyeknek nyomain izzadnak,~Hol nyelvek kivetvén, erejekbül
2140 1 | ég embert, barmot, füvet,~Izzadtan keresi minden a friss vizet.~
2141 2 | kesergett szemeken,~Fél jaj, fél vigasság tévelygett
2142 2 | szépségével és keserves jaja.~Minden szívbe nyög még,
2143 2 | hozzám sóhajtva küldözi jajait.~Mondd meg, hogy javadra
2144 4 | Halljátok meg itt is a természet jaját,~Kiméljétek benne lelt emberi
2145 1 | madarai a víg vadászokkal.~Jajdulnak a kopók; hangzik a kürt
2146 4 | Párizs utcáiba öldöklést, jajgatást,~Sok keserves nyögést, fuldokló
2147 4 | fúltak kiomlott vérekbe,~Jajgatva pihegvén itt-ott fegyverekbe.~
2148 2 | mulatni kifut.~ Szent Jakab havának 12dik napján~A fõherceg
2149 1 | Soha nem tudja, ha fekszik, jár-é vagy ül.~ ~
2150 2 | volt, kinek tánca s teste járása a természet elsõ mesterségnek
2151 2 | szárazon, hegyen, völgyön járhat,~Homokon, kõsziklán dolgaira
2152 1 | Szokásaink setét éjjelébe ne járj,~Minden költ törvénytül
2153 1 | könyvedet holtak hamvaira.~Járjad e föld színét csendesen
2154 1 | ÚR holtom után léted.~ Járjál egen, földön, vizsgálj mindeneket,~
2155 1 | ismérhetsz,~Amit e világon járkálva fellelhetsz.~A teremtés
2156 1 | egyedül maradtam.~Ezeken járkálván egyszer gondolatom,~Hogy
2157 1 | földet, tengert elfáraszt jármába,~A természet kezdi hévségét
2158 2 | Ediza hányta rám veszélyes jármait,~Felgerjesztvén bennem édes
2159 2 | el magunkat, szaladjunk jármátul.~ISTENED országát csendesen
2160 3 | ökröknek,~Kik már mezeinken jármokban görbülvén,~Húzzák ekéjeket,
2161 3 | Maga hatalmával magára jármot vett.~Sok törvényt talált
2162 3 | gondolkodom, bujdosok, reméllek,~Járok, ülök, mozgok, s nem tudom,
2163 1 | alkalmatlanság;~Elmém! te is ekként jársz szívem tengerén,~Sok habokat
2164 2 | lévõ csendes árnyékokba~Jártak a dánvadak, legelve magokba.~
2165 1 | vallásokkal buzog.~ Mózes, te jártál volt régen az Istennel,~
2166 2 | természetbe,~Meg nem tagadhatják, járván az életbe,~Hol az örök rendnek
2167 1 | megaranyoz tüze,~Ragyog játékára az harmatnak vize.~Lesüllyedt
2168 1 | derül.~Mulattathat mindent, játékával nyájas,~Ideje töltése nála
2169 2 | kezdenek,~Az aranyas szobák játékkal eltelnek.~Zúdul a hang hamar,
2170 2 | szomorú történetével a bécsi játéknézõhelynek is legelsõ gyönyörûségét
2171 1 | nézzük egeinket,~S házi játékokkal tartjuk szíveinket.~ ~
2172 1 | ideje,~Zöld füvekkel borult játékos mezeje.~Virági lobognak
2173 1 | nagy hevébe.~Mosolygást, játékot ereszt maga körül,~Úgy mozog
2174 1 | keresi? Minden dolog új játékpiac elõtte, melyen gondolatit
2175 2 | mosolygás mulattak körülte.~A játékpiacnak egyik szegletébõl~Jõ apróságival
2176 3 | lelkünket.~Ha az idõ nevet, játsszunk, mint gyermekek,~De a tréfában
2177 3 | Kék, fejér, arany szín játszanak körülte,~Tekintetit a víg
2178 2 | végtére,~Mellyet a szép sereg játszatott kedvére.~ Azalatt vacsora
2179 2 | lármája.~Lebeg a vitorla, játszik szeleivel,~Feszül, s gyakran
2180 3 | bejönnek,~Melynek végin játszó pulyák reáütnek;~Kibújtak
2181 1 | mutatja,~Mellynek kisdedeit játszódva ringatja.~Mosolygással nézi
2182 2 | az ablakokon,~Mosolyodás játszott s szép ajakakon.~A világosság
2183 2 | istenasszonynak személyét játszotta; aki is szökéseibe Vénust
2184 2 | Negyedik Henriket vadászva játszották,~Francia király volt, s
2185 1 | De a világ éled készített javába.~Nincsen gyermeki kedv koros
2186 3 | minden szócskát, keresgessed javad.~Tökélletes munkád add ki
2187 1 | Érzékenységimben õrizzed javadat.~Itt határoztatik édes nyugodalmad,~
2188 2 | jajait.~Mondd meg, hogy javadra mit tegyen szerelmem?~Melybe
2189 1 | nyugodalmat hozni~S az ember javáért önként. fáradozni.~Tudománya
2190 3 | hallgat, dolgozik~S nemzete javain híven fáradozik.~Ha tízszer
2191 3 | megvallom, tisztelem,~Mert javam az illyek törvényében lelem.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
2192 3 | adhat,~Szerencsés, ki ezek javával mulathat.~Mind árnyék elõttem,
2193 3 | Leolvadt már a hó s vastag jég hátokrul,~Csak dér hull,
2194 3 | Patakokra szaladt széjjel olvadt jege.~A hó alatt lakott föld
2195 1 | fagyva megnémulnak,~Vastag jegek alatt szöknek, hol elfúlnak.~
2196 3 | rejteznek.~Fagyos térdeiket jegen csattogtatják,~S fogokat
2197 1 | víznél kétfelõl szörnyû jegenyefák~Nõttek, mellyek csaknem
2198 1 | széjjel, mivel nem heverõk,~Jegesedik minden; sikoltnak az erdõk.~
2199 1 | Hullott hó harmati ragyognak s jegesek.~Zúzmarával húznak be füveket,
2200 3 | Zúzmarás üstökök mindenütt jeget hint,~Dérlepte homlokok
2201 2 | örömöt megtiltja fijátul.~Jegyesemmé lenni Edizát nem hagytad,~
2202 4 | férjével,~Sok nemes ifiu kedves jegyesével~Rettegéssel fúltak kiomlott
2203 2 | írok fájdalmamba.~Kínomat a jegyzõkönyvembe rajzolom,~Mellybe tévelygésem
2204 1 | vette görög Homérusát,~Ott jelen meg hamar nyughatatlansága,~
2205 1 | tüzes szelességünk.~Baját jelengeti tikkadt egészségünk,~Ifiúi
2206 3 | tavasz postáját közinkbe,~Jelengetvén magát újult szíveinkbe.~
2207 2 | nélkül futostak, céljokat jelentvén.~Közöttök sokféle intések
2208 3 | Törvények, tett rendek és jeles oktatás~Mind változtak,
2209 3 | REGGEL~Be gyönyörû idõ! jertek az ablakra,~Vessétek szemetek
2210 3 | nevét,~Nevetik, csúfolják jobbágyai tettét.~Ne bántsuk a trónust,
2211 3 | koronámnál,~Hinnem kell halandó jobbágyom lelkének,~Nem vagyok bírája
2212 4 | Az a sok-sok papok, kik jobbra és balra~Forognak, gyolcs
2213 2 | Mig Bakhussal Vénus erõbe jöhetett.~A tagok lankadva, álom
2214 2 | rángatással,~Elhagyják vackokat, s jönnek csikorgással.~Kövecses markokat
2215 1 | meg minden néppel?~Honnan jött Mahomet elõ egy világgal?~
2216 4 | Tik nem tanítani, de ölni jöttetek,~Elhagyván érettünk szülõi
2217 2 | ESZTERHÁZI MIKLÓS fõkapitányunk jövedelmeit bõv költségével terhelte;
2218 3 | Jöjjön fel Nagyságod a jövõ farsangba~Ide Bécsbe hozzánk,
2219 2 | közzül kitiltotta.~Azok jõnek ide, kik halni akarnak,~
2220 4 | tiszteltek,~Tudom, most jósága ellen cselekesztek.~Ha pedig
2221 3 | Jóságomban miért kell csalni magokat?~
2222 1 | törvénytül igazságot ne várj.~Józanodj végtére már tévelygésedbül,~
2223 3 | törvényeitekkel,~Bánjatok józanul éh lelkeitekkel!~ ~
2224 1 | delectare poetae.~Aut simul et jucunda, et~idonea dicere vitae.~
2225 3 | Sok górók szálain függenek juhgyapjúk,~Mellyeknek fürtjeit széjjel
2226 2 | lehettek számokban,~Ettek s fél juhokat hordoztak szájokban.~Eltölté
2227 3 | Engemet Lorenzo, téged[et] Jung üldöz,~Tudod, hogy a humor
2228 3 | kezdvén ott vélt Istenével.~Jupiter véribül támadt, végre kiált,~
2229 1 | A nagy magasságba emelik Jupitert,~Ki mennyköveivel a halandókhoz
2230 2 | halálomra,~Éljen õ s ne jusson keserves kínomra.~ ~
2231 3 | Élj, légyen jutalma érdemes lelkednek!~Borostyánkoszorút
2232 2 | Az õ ítélete büntetést, jutalmat~Hoz, midõn tartatik, s úgy
2233 2 | édes nyugalmára,~Örült, ki juthatott párjának karjára.~ 13dik
2234 1 | volt tavasszal,~Emberkorra jutott a gyümölcsös nyárral;~A
2235 2 | erdõ, füstölt Fébus ege.~Kacagás, kiáltás szaladt a fák között,~
2236 1 | tengerére.~Nagy természetünkben kacagni kezd minden,~Mellynek nagy
2237 2 | puskázás végtére hogy elmúlt,~A kacagó sereg egy nagy háznak indult.~
2238 1 | nagy igazsággal.~Rómára Kálvinus mi okbul támadott?~Mi az,
2239 2 | telik bé a nagy ház,~Csattog kanál, tányér, ezer inas vigyáz.~
2240 3 | kivetvén, erejekbül húznak.~Sok kanok magokban túrnak útfeleken,~
2241 2 | hirtelen forróbetegséget kap, s ifiúságának legnyájasabb
2242 2 | S a köves homokba mélyen kapaszkodtak,~Mozdulnak álmokbul a sok
2243 3 | BARCSAY KAPITÁNYNAK~Leveledet vettem, verseid
2244 2 | mutatja félelmét,~De sehol nem kapja tovább segedelmét.~Elviszi
2245 2 | karjaimmal egy deszkára kaptam,~S veszedelmem között ez
2246 1 | elhordotta rólla takarmányát,~Kapuk alá zárván keresett vagyonát.~
2247 1 | Ifjúságunkban is számosodott a kár.~Ezelõtt boldogok, mindég
2248 3 | nyughatatlanság,~Mellyet kárhoztathat a józan okosság;~De emberi
2249 1 | tudom, mondja ki-ki,~Noha kárhoztatja ezt amannak hiti.~Miként
2250 2 | Kiragadja Delfént Bécsnek karjaiból,~Viszi s temetõföld porzik
2251 2 | Gondolkozó lélek, végy fel karjaidra,~Taníts meg magadba dicsõ
2252 2 | százfelé veretik.~Ekkor karjaimmal egy deszkára kaptam,~S veszedelmem
2253 2 | küldött panaszimat.~Jere karjaimra! mindent megengedek,~Ha
2254 1 | úton? Én is a tudományoknak karjain most elevenedvén, idétlen
2255 2 | tévedését:~Gyönyörûségének karján csak úgy nyugszik,~Mársnak
2256 2 | Örült, ki juthatott párjának karjára.~ 13dik napján~ Azonban
2257 4 | sokszor fegyverébe.~Nagy károkat tehet a vakult buzgóság,~
2258 1 | madárszavakkal,~Csak csókák krákognak karón a varjakkal.~Nincsen gyönyörûség,
2259 2 | Herceg Rohán ekként béjut a kastélyba,~Mellynek vezettetik egy
2260 2 | szép térjére felhág;~Megáll kaszájával, mint egy elszikkadt ág:~
2261 1 | szelek,~Havas s jeges essõk kavarognak velek.~A zúgó patakok fagyva
2262 1 | Eldûltek körültök megnyúlt kazaljai.~Pufog a tót széjjel csikorgó
2263 3 | Mikor mi nyugoszunk álmunk kebelében.~A magasságokon sok villámlás
2264 1 | változol.~Nem tudják kezeket kebelekbe vinni,~Törvényed ott nekik
2265 3 | tereád tekintve.~A szív kebelemben édesdeden érez,~Megnyugodt
2266 2 | érzésünknek egyszerre tárgya lett,~Kebelünkbe mérget és mézet élesztett.~
2267 1 | tovább fosztatik napokként,~Kedve, egészsége enyészik lassanként.~
2268 1 | gyilkosságokat,~Ne öljünk kedvedért több ártatlanokat.~Amint
2269 4 | érted széjjel ekként fárad.~Kedvedet keresné közöttünk minden
2270 3 | napot, mindég énekelvén,~Kedvei közt, tudjuk, oly soká zengedez,~
2271 2 | Míg innen felkelvén, új kedvek nem lelték.~Ismét éneklésnek
2272 3 | látod;~Aki osztán aztat kedvelli, kit te futsz,~Mondd néki:
2273 1 | asszonynemet, mit futunk s kedvellünk,~Elõlünk elvetünk, majd
2274 1 | hevernek mezei.~Ezek közt kedvembül alá s fel utazván,~Egy helyre
2275 2 | a szép sereg játszatott kedvére.~ Azalatt vacsora ideje
2276 2 | Hol idejét ki-ki töltötte kedvesen.~Kijõnek rakással egy nagy
2277 1 | csinál,~Atyjának lelkénél kedvességet talál.~Tekinteti dorgál,
2278 2 | Vénus mellé tette ritka kedvességét.~Ekként mulattatta Delfén
2279 1 | gyermekivel szépítni kívánja.~Nagy kedvességgel van kiderült ideje,~Zöld
2280 3 | érezvén,~Gyönyörködik, magát kedvétül vérezvén,~Mint a filemile,
2281 2 | hallatott,~Aki itt lehetett, kedvvel mulathatott.~A vadászsereg
2282 4 | Nem szólhat uratok hozzánk kegyelembül?~Nincs olyan kegyelme, ha
2283 4 | egébe~Oly teremtésére, kiket kegyelemmel~Tekintvén oktathat csupa
2284 4 | kegyelembül?~Nincs olyan kegyelme, ha ménköve kisül.~Ti a
2285 3 | az esztelenséget;~Isten kegyelmébül én is ember lettem,~Ki Nagysádtul
2286 3 | kiáltok székembül,~Kívánom kegyelmem osztani szívembül,~Ha az
2287 1 | nem mutatok. Engednék a kegyelmes végezések, hogy igyekezetemtül
2288 3 | igazságot elrejtik elõlem,~Kegyelmet vihet el a gonosz mellõlem.~
2289 4 | nincs talán irgalma,~Csak kegyetlenkedni szoktatta hatalma?~Ha igaz,
2290 1 | dühösségén,~Vérezvén oltárit nagy kegyetlenségén.~Dúlja világunkat, pusztít
2291 3 | élvén sohajtozva.~Felettem kékellik az égnek térsége,~Reng alattam
2292 1 | hívesült magas kárpitjai~Kékülnek s ragyognak nagy boltozatjai.~
2293 1 | homályjok.~A nyugodt természet kel, s kifújja magát.~Verõdik
2294 2 | testét maga hordozhatja,~Keletre, északra, délre, nyugotra
2295 1 | ugyan újonnan éledett.~Alig kelhetett fel, s Mahomet könyvére~
2296 1 | hányják szükségtelen.~Szóllj, kelj fel lelkünkbe, örökös valóság!~
2297 2 | gyönyörûségeket.~Az ifjú szépségnek kellemetessége~Mosolygott személyén, mellynek
2298 1 | gondolatjait a Parnasszus Múzsáinak kellemetességekkel nem rajzolhatta. Az ifiúság
2299 3 | akarnánk dolgozni,~Mi módon kellene élvén fáradozni?~Ki mehetne
2300 2 | örökös rabbá kell lennem kelletlen.~Ediza hányta rám veszélyes
2301 1 | koporsóm felé,~Ah, mi módon kelljen dûlni ebbe belé!~ ~
2302 2 | múlván, játéknézõ helyre~Kelnek fel, új kedvet keresvén
2303 2 | kõsziklákhoz kapdos,~S e kemény testekhez búsulással faldos,~
2304 2 | leszünk.~Hogyha pedig vérünk keményen gyúladott,~Amikor akartuk,
2305 2 | törvényt halandó létedbül!~Ki kénszerít egy hû lelket gondolkozni?~
2306 3 | intetik?~Mit tehet õ maga kénszerítés nélkül?~Ha tanácsot nem
2307 2 | sok törvényt meghihet,~De kénszerítéssel hitet fel nem vehet.~Igazságot
2308 2 | elajándékozására magok közt kénszerítették. E táncban Delfén Vénus
2309 2 | tüzemet ellened megbírni,~Kénteleníttetem itt is sorsod sírni.~
2310 2 | Hagyjuk el az okost, keresse kenyerét:~Mi pedig kövessük a természet
2311 2 | magok rejtették,~S isméretes képek álorcákba tették:~Így táncolt
2312 1 | SZÉP ÉSZ~Ez egy szép képekkel kicifrázott szoba,~Villámlás
2313 2 | érte megtévednek,~S isteni képére szüntelen esdeknek.~Ki-ki
2314 2 | ül.~Olimpuson, Tróján fut képzelõdése;~Istenek, vitézek közt jár
2315 2 | szíveddel most esedezésem.~Képzelõdéseim gondolataimmal,~Éretted
2316 2 | mellyébe!~Így a léleknek is képzelõdéseit~Igazgasd, ha alszol, s elmélkedéseit~
2317 1 | kérdezni.~Szomorú az elme képzelõdésével,~Elváltozik a vér sebes
2318 1 | megszédíthessen,~S büszke képzelõdést elmémbe tehessen.~Parnasszus
2319 2 | lelkünk,~És sok rút formákkal képzelõdik bennünk.~Neki is, mint nekünk,
2320 2 | Szerelmesem színét csak lelkembe képzem,~Gerjesztett tüzemet ellankadva
2321 3 | B. Gy.~Barátom, kérdezed, mondjam meg, mint vagyok:~
2322 2 | tovább, ki engedte e jót? azt kérdezem,~Nap, hold, csillag ragyog
2323 2 | vigadt.~Titkos szorítások, kérdezés, rángatás,~Sok csúfos üngetés,
2324 4 | Teremtõnk tetszésén tett sok kérdezkedés~Emberi nemünket véribe keverte,~
2325 2 | Mintha szerelmébe füvet, fát kérdezne,~S futosván, az égnek, földnek
2326 1 | tavaszt a lágy meleg?~Micsoda kerekek azok a mélységbe,~Amellyek
2327 1 | Virágos zöldségû völgyeket kerekít,~Mellybe igen kedves játékokat
2328 4 | Eztet tiszteli csak a föld kereksége,~Kinek mérhetetlen titkába
2329 1 | létedbe,~Ezt kerülöd, amazt keresed éltedbe.~Ezek közt hánykódván,
2330 1 | takarmányát,~Kapuk alá zárván keresett vagyonát.~Mint egy csinos
2331 3 | Vizsgálj minden szócskát, keresgessed javad.~Tökélletes munkád
2332 1 | Fenn a magasságban, mellybe kereskedett.~Isteni tanácsot csinált
2333 2 | nem segíthetett.~ Egy kereskedõhöz akadtam utamba,~Kinek barátjává
2334 3 | királyok fényes trónusikon;~Kereskedõk székin, perbíróknak botján,~
2335 4 | széjjel ekként fárad.~Kedvedet keresné közöttünk minden nép,~A
2336 3 | Erdõkbe, hegyekbe ment Istent keresni.~Folyt a vér, s mind az
2337 3 | szóllok most versemben,~Ne keressél hibát szabados nyelvemben.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
2338 2 | ISTENED országát csendesen keressük,~A tolvaj módikat gonoszságin
2339 3 | buzgó papoknak palástján~Keréssük, ha lehet, azt a nyugodalmat,~
2340 3 | kínlódik.~Mikor szabadságát kereste, rabbá lett,~Maga hatalmával
2341 1 | Tõlünk attól fogva mindég kerestettél.~Vérit e nagy világ érted
2342 4 | tönénetek,~Beszélhetünk véle a keresztyéneknek.~Eképpen a világ vérrel
2343 2 | útunk tévesztettük?~Nézd, keresztyénségünk miként gondolkozik,~S az
2344 1 | ereszkedett,~Boglyas oldalokon kérgek repedezett.~Terjedt gallyjaikkal
2345 4 | iszonyú lármával,~Szaladás, kergetés a nép halálával~Töltötték
2346 1 | magát észak ez havakra,~Kergeti szeleit fagyos világunkra.~
2347 3 | Világunk lármáját mihaszna kergetjük,~Végét, sem kezdetét, látod,
2348 2 | estvére ágyába,~Kezdje el kergetni a vérit magába!~Lábábul
2349 3 | kéntelen tettem!~Hatalmamtul kérik igaz ítéletét,~Noha minden
2350 1 | néztem.~Öszvenõtt bércecskék kerítették körül,~Hol az idõ sokat
2351 3 | Nagysád a magyar nemzetet,~Ne kérjen erõvel tõle tiszteletet:~
2352 4 | áldozatjával engedelemre kért.~Így mondják ezt köztünk
2353 2 | életében tõle nyájasságát kérte.”~ ~
2354 2 | nyereségekre Páris ítéletét~Kérték, ki Vénusnak adta feleletét.~
2355 2 | az egeket titkon mennyit kértem!~Halld meg futásodba sóhajtásaimat,~
2356 2 | lépésivel,~Szemlélvén e kertet álmos nézésivel.~A fák levelei
2357 3 | életünk,~Istenünktõl azért kértük ki vezérünk.~A természet
2358 2 | Sok szépség ül enni le kerületébe.~Felette, körülte, ezüsterdõ
2359 2 | patakok,~Mellyek szabadosan kerülgetik magok:~Vérünk feléledvén
2360 3 | érezni változásaimat?~S hogy kerülhessem el hányattatásimat?~A történeteknek
2361 1 | rabja vagy létedbe,~Ezt kerülöd, amazt keresed éltedbe.~
2362 3 | világánál sok oly kõszálakat~Kerülök, hol mások lelték halálokat.~
2363 4 | istenetek,~Tegyétek el, kérünk, véres fegyveretek.~Halljátok
2364 2 | Szabadon fáradoz segedelmet kérvén.~Egyik nem eszik; ma rettegi
2365 1 | nyájasságot végtére megununk.~Néha keseredvén, siratom életem,~Teréhnek
2366 2 | Magánosságába csak titkon kesereg,~Kínja közt reménye zokogva
2367 3 | trónus nagy panasszaiba;~Keseregjük sorsát édes fájdalmiba!~ ~
2368 3 | ezerféle habon hányattatva~Kesergek, szívemet mindég szorongatva,~
2369 2 | szívek.~Az édes fájdalom kesergett szemeken,~Fél jaj, fél vigasság
2370 2 | ordítoz a fegyver kezekbe.~Késérik kétfelõl a követ szekerét,~
2371 1 | természetünk nevelvén adóját,~Keserûvel fõzi fel ajánlott javát.~
2372 2 | hányattam.~Hol most történetem keservemmel írom,~És megtett hibámat
2373 2 | atyjának elpártolt fija lett.~Késõ volt már visszamennem az
2374 2 | lelték.~Ismét éneklésnek készítették magok,~Akiknek a szívbe
2375 1 | javát,~Õszül, s halálához készítgeti magát.~Zöldellik ugyan még
2376 2 | süllyedvén.~Csupa gondolatbul készíti csatáját,~Mellyet éreznünk
2377 2 | újrakezdte.~Mellybe sok táncokat készítvén magoknak,~Új zsibbadásokat
2378 2 | halmait, s mindég nevekedik.~Készül csatájához, várja ellenségét,~
2379 2 | Néztem a hajókat, miként készülgettek,~Láttam vitorlájok, mellyek
2380 1 | állatok széjjel fajzani készülnek,~Barlangba rejteznek és
2381 2 | hercegjek pénzére vigadtak.~Kétezeren mintegy lehettek számokban,~
2382 2 | habjait e veszélyes térjnek.~Kétfelé ingadoz, dülöng árbocfája,~
2383 1 | vettem,~Mellyet elolvasván kétképpen értettem.~Méltatlanul hányod
2384 4 | semmiségre~Vezeti életed, kétségeskedésre.~Légy józan erkölcsû, emberséggel
2385 2 | álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsõíteni
2386 3 | lármás városba;~Tüzet kapunk ketten majd Sámpániábul,~S megégetünk
2387 2 | nembõl támadt e származás,~Kettõztetett benne sok nyájas tapsolás.~
2388 2 | tegyen szerelmem?~Melybe kettõztetik miattad félelmem.~Mi okból
2389 1 | veretnek,~Rívó bõgései gyakran kettõztetnek.~Éh szájok a fûbe széjjelharácsolnak,~
2390 3 | nép, hogy urával jobban kevélykedjen,~Akarta, hogy annak atyja
2391 1 | mászkálunk együtt a nagy kevélységgel,~Büszkélkedünk, noha kínlódunk
2392 2 | A víz fejér színe vérrel keveredett,~Hova sok lúd s réce halva
2393 4 | éltek,~Igazságotokkal vérbe kevertétek.~Összegyüjtöttétek e világnak
2394 4 | Kain Ábel öccsét vérébe kevervén~Gyilkossá lesz önként az
2395 3 | kicsinységem,~Ne irigyelje úgy kevés tisztességem.~Nem mutat
2396 1 | mutatom versemmel,~Most kezdek gondolni, s tévelygek lelkemmel.~
2397 2 | magamat,~Hogy csak a tengeren kezdem majd utamat.~El kell, mondom,
2398 2 | igazgatni.~ Megmozdul a hajó kezdetén útjának,~Dolgát általadja
2399 1 | hánykolódásimmmal életemnek kezdetinél egyebet nem mutatok. Engednék
2400 4 | Eképpen a világ vérrel kezdette el~Azt érteni, kit még nem
2401 2 | lefekszik estvére ágyába,~Kezdje el kergetni a vérit magába!~
2402 2 | homályos térjeken melly felõl kezdõdnek.~Mondja meg, ki adta világos
2403 2 | herceg asztalát.~Ezután kezdõdtek a nóták zengeni,~S hangjokkal
2404 2 | mezõn legelõ barmok bõgni kezdtek,~S csendes tanyájokhoz lassanként
2405 3 | osztán fényével,~Tanácskozni kezdvén ott vélt Istenével.~Jupiter
2406 2 | veszi ki ember pálcáját kezébül,~Hogy megítélhesse lelkünket
2407 3 | elhagyván,~Örömre sijetek kezedet ragadván.~Szívünknek érzési
2408 2 | szentképek borítják:~Mellyek kezeiket az egekre nyújtják.~Nem
2409 2 | halálra veri vele magzatodat.~Kezeim reszkettek, elmém tétovázott,~
2410 3 | vagyok,~S mindenkor ezeknek kezek közt maradok.~Minden semmivé
2411 2 | Csattog és ordítoz a fegyver kezekbe.~Késérik kétfelõl a követ
2412 1 | nem változol.~Nem tudják kezeket kebelekbe vinni,~Törvényed
2413 2 | elõhozza~Bécsnek; s Delfént kezén titkon meghordozza.~Júnó,
2414 1 | kezdetét mutatja,~S a reá tett kezet gyengéül rúghatja:~Úgy én
2415 3 | mozdítja részeit,~Dörzsölvén kezével még álmos szemeit.~Emelkedik
2416 3 | Bomlott elme, mit téssz kiabálásiddal,~Részegen csatázván ködös
2417 1 | S iga-marhájokra széjjel kiabálnak.~ Az erdõk zengenek víg
2418 1 | Párjokat keresik széjjel kiabálva,~Hol megfutamodnak, hol
2419 1 | megfáradt, szunnyadoz,~Javait kiadta; nyugszik már s álmodoz.~
2420 2 | hagytad,~Végsõ akaratod ellene kiadtad.~Elviselhetetlen lett tovább
2421 3 | BESSENYEI GYÖRGY TÁRSASÁGA CÍMÛ KIADVÁNYBAN ~(1777) MEGJELENT KÖLTEMÉNYEK~~
2422 1 | Olly, mint a csehelõ kopók kiáltása.~Több számos madarak zengenek
2423 1 | széles rétek vannak,~Honnan kiáltások hallik a darvaknak.~Ezeknek
2424 4 | keserves nyögést, fuldokló kiáltást~Ide s tova futva hallott
2425 2 | úgy tántorogtak.~Orfeust kiáltják szép muzsikájával,~Hogy
2426 3 | van, nem tudatott:~Hijában kiáltott belõl a természet,~Nem volt,
2427 2 | játék eltelvén, az éjfél kiáltoz,~S némelly bágyadt testbe
2428 3 | székin, perbíróknak botján,~A kiáltva buzgó papoknak palástján~
2429 1 | elõttem Minerva fényjével,~Kibe sok csalatott már meg reményjével.~
2430 2 | teremtett, az ollyan méltóság,~Kibõl megítélhet egy Örök Igazság.~
2431 3 | játszó pulyák reáütnek;~Kibújtak ezek is téli kucikokbul,~
2432 4 | akarmit vétkezem, mindjárt kibûtölöm.~Vagy akarom, vagy nem,
2433 1 | ÉSZ~Ez egy szép képekkel kicifrázott szoba,~Villámlás jár benne,
2434 1 | Csudáld teremtõdét, lásd meg kicsinységed,~Ne erõltesd sokra árnyék
2435 3 | Ne hurcolja mindég az én kicsinységem,~Ne irigyelje úgy kevés
2436 3 | mindenben?~A természet nagyot, kicsinyt, szépet, rútat,~Setétet,
2437 1 | kívánja.~Nagy kedvességgel van kiderült ideje,~Zöld füvekkel borult
2438 1 | Alattok Parnasszus nagyon kiesedett,~Futó arany vize áradva
2439 1 | mezeje.~Virági lobognak kiesült térségén,~Mellynek a csendes
2440 2 | térségein tévelyeg látásom,~Kietlen zúgását rettegi hallásom.~
2441 2 | Itt fövenyes puszták és kietlenségek~Vannak, mellyek felett borongnak
2442 2 | ajakakon.~A világosság közt sok kifeszült mellyek~Pihegtek; csak lopva
2443 1 | nyugodt természet kel, s kifújja magát.~Verõdik álmábul;
2444 2 | Eszterházára magát mulatni kifut.~ Szent Jakab havának
2445 3 | a szív érzésedbe,~Hogyha kifuthatott mellyedbül versedbe.~Édes
2446 2 | völgyekbe hullnak.~Honnan kigõzölvén, e kék térségekre~Sijetnek,
2447 1 | Így a nyár is magát ha kigyümölcsözte,~Idejét az õsznek általeresztette.~
2448 2 | szívnek dobogását,~S belõle kihajtott vérinek folyását:~Hogy futkos
2449 2 | Mellynek szép csengése messzére kihallott.~Az evés itt múlván, játéknézõ
2450 3 | Munkáját e világ elibe kihányja,~Hol akárki ítél azokrul,
2451 2 | sok énekesné egymás után kijõ,~Mondják nótájikat, s buja
2452 1 | az, honnan e nagy világ~Kijött, mint egy élõ fábul valamelly
2453 2 | Atyám! mikor tõled haraggal kijöttem,~S elbúsulásomba a tengerhez
2454 2 | ki-ki töltötte kedvesen.~Kijõnek rakással egy nagy folyosóra:~
2455 2 | fõherceg Rohán Páris kebelébül~Kikél, és a bécsi koronák alá
2456 2 | öreget hevülésbe hozott,~Kiknek gyõzelmekhez szívek már
2457 1 | gazdagok átkoztatnak mindég,~Kiknél egy szegényült mindég kínos
2458 4 | csak, ugy mond, az egeket,~Kimagyarázhatom a végezéseket.~Másik ellent
2459 4 | itt is a természet jaját,~Kiméljétek benne lelt emberi faját.~
2460 2 | Vacsorálnak s osztán a kertbe kimennek,~Amellyet egészlen lángok
2461 2 | magok szellõzzék, a kertbe kimentek.~Mesterség alkotta egybe
2462 3 | mossa a trónus oldalát,~Kín, fájdalom, harag festik
2463 1 | végre magábul~Eresztvén kincseit, üresen elpusztul:~Ekként
2464 2 | színén az égnek,~Tele van kincsekkel kebele a földnek.~Érzéseddel
2465 4 | harácsolván országunknak kincsét.~Még miólta élünk, soha
2466 2 | meglátták,~Hol a vár szépségét kincsével csudálták.~Innen az erdõbe,
2467 1 | érheti szeleivel végét,~Kineveti a föld rossz igyekezetét.~
2468 2 | szomorítván mindég fájdalmamba.~Kinézhetek rajta tengerink színére,~
2469 2 | Magánosságába csak titkon kesereg,~Kínja közt reménye zokogva kevereg.~
2470 2 | Sok, és férehúzza magát kínjaival.~Áhítatosságát keresi szívével,~
2471 3 | szûtt-font csudái közt harcolván kínlódik.~Mikor szabadságát kereste,
2472 1 | kevélységgel,~Büszkélkedünk, noha kínlódunk inséggel.~Ez igaz, e’ gonosz,
2473 2 | ha tudná minden, micsoda kínokkal~Vettettem ez helyre a tört
2474 2 | mérges halálodnak.~Mit tegyek kínom közt? - - - - elvegyem életem,~
2475 2 | megengedek,~Ha elfutsz, kínomból már fel nem éledek.~ ~
2476 2 | Éljen õ s ne jusson keserves kínomra.~ ~
2477 2 | rettegést lelek.~Itt nyögök kínomtul széjjelszaggattatva,~Halálra
2478 1 | kõszálait,~Kebelébül széjjel kinõtt élõ fáit~Gyökereknél tartva
2479 1 | édes nyugodalmad,~Ha ezek kínoznak, rád rohan fájdalmad.~Mint
2480 3 | GYÖRGY GRÓF TELEKINEK~Ne kínozza Nagysád a magyar nemzetet,~
2481 2 | atyád szeléd életedet,~Csak kínra formálta veszélyes létedet.~
2482 2 | hajóra futottam.~Annyi kínt éreztem, amennyit lehetett,~
2483 2 | az Isten magát mindenütt kinyilatkoztatta,~ mindenen szabadon ítélhet~
2484 2 | Szép kert mosolyodik a kinyílt ajtóra.~Egy kis lapály térség
2485 4 | jegyesével~Rettegéssel fúltak kiomlott vérekbe,~Jajgatva pihegvén
2486 1 | erdeink.~Sárgulván pusztulnak kirablott mezeink.~Bágyadnak a füvek,
2487 2 | mint egy elszikkadt ág:~Kiragadja Delfént Bécsnek karjaiból,~
2488 2 | alá ül.~Elhagyja hazáját királya szavára,~Akinek személyét
2489 3 | titkos ajakikon,~Nemzetek, királyok fényes trónusikon;~Kereskedõk
2490 2 | minden részben valamely kis királyságot mutat; aholott is megtörtént
2491 3 | világ rettentõ csudája.~Aki királyságra egyszer felvétetett,~Az
2492 3 | A KIRÁLYSÁGRUL~Miért cselekedték régen
2493 3 | földre borulván retteg egy királytul,~Mert élet s halál jön ennek
2494 2 | mívelni nem lehetett: mind királyunk, mind nemzetünk dicsõsége
2495 2 | édes nyájassága.~A néki kirendelt nóta elkezdetik,~Hangja
2496 1 | bölcsõbe mutatja,~Mellynek kisdedeit játszódva ringatja.~Mosolygással
2497 4 | Keresztyénségünket ölvén pusztította.~A kisdedek testek kövekhez verettek,~
2498 1 | SUNDASÁG~Ez egy éjtszakákon kísértõ boszorkány,~Ki mint a dühösség,
2499 4 | olyan kegyelme, ha ménköve kisül.~Ti a békességnek istene
2500 2 | temetõjén, s jõ csúf bordájival,~Kiszaggatott orrán szörnyû útálat ül,~
2501 1 | egy világgal?~Ki harcra kiszállott a nagy igazsággal.~Rómára
2502 2 | Egyszerre a nézõk elébe kiszökik,~Megáll egyenesen, ruhája
2503 3 | ha tökélletesen~Kívánná kiszülni gyermekét mindenben?~A természet
2504 1 | Amint napnyugotra Posonbul kitérünk,~Erdõs hegyek s völgyes
2505 4 | atya gyermekét veszélynek kitészi,~Isten nevéért a buzgóság
2506 4 | Minden részeibül istene kitetszik.~Eztet tiszteli csak a föld
2507 2 | Melly magát az élõk közzül kitiltotta.~Azok jõnek ide, kik halni
2508 3 | behunyta:~Urat úgy választott, kitõl ítéltessen,~Hogy több ragadozást
2509 1 | Mellyre a sok baromnyáj egybe kitóldul.~Ki-ki elhordotta rólla
2510 2 | nyájasabb dolgokra széjjel kitóldulnak.~Csak azért tették volt
|