1-cseme | csend-erolt | erome-gondo | gonos-igyek | illat-kitol | kiuzz-megvi | megy-oltal | oltar-szaka | szala-teste | testu-vezer | vezet-zuzza
bold = Main text
Rész grey = Comment text
2511 2 | elváltozunk.~Nehéz gondolatink kiûzzük fejünkbül,~Elhajtjuk szabadon
2512 4 | nem, mennyországba menek,~Kivált ha papoknak nehánkor fizetek.~
2513 1 | Magát gyermekivel szépítni kívánja.~Nagy kedvességgel van kiderült
2514 3 | férjhez, ha tökélletesen~Kívánná kiszülni gyermekét mindenben?~
2515 1 | Hidegszik véribe, s lankad kívánsága.~Csendesedni kezd majd tüzes
2516 1 | életem tele mesterséggel,~Kívánságiban él, kínos nyereséggel.~Erejétül
2517 1 | imádságban elõhajlott vállok,~Kívánságok mindég láncon hever nálok.~
2518 2(2)| A hamis kívánságokat.~
2519 1 | Élj jól, azon fárad érted kívánságom.~ ~
2520 4 | végeztél felõlünk?~Hogy kívánsz mindenkor tiszteltetni tõlünk?~
2521 2 | mind nemzetünk dicsõsége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává
2522 2 | következõ részbe, csak úgy kívántam írni, hogy azokba minden
2523 3 | nyomain izzadnak,~Hol nyelvek kivetvén, erejekbül húznak.~Sok kanok
2524 1 | Régiséget mutat vén színe kívülrül,~A szél szomorúan bujkál
2525 2 | természet gyúlasztott mérgébe.~Klastrom ez, amellybe miattad szaladtam,~
2526 1 | csendesen havaznak.~Öblökbe kóborol a szél csavarogva,~Alájok
2527 2 | Fohászkodásaim a reggeli köddel~Öszvekeveredvén, mennek
2528 3 | KIADVÁNYBAN ~(1777) MEGJELENT KÖLTEMÉNYEK~~
2529 3 | kies Párnássus hegyéhez költözött,~Honnan e világot sóhajtva
2530 2 | fõkapitányunk jövedelmeit bõv költségével terhelte; de e nyughatatlan
2531 1 | életekbe,~Csendességgel élnek könyörgõ helyekbe.~Áhitatossággal
2532 1 | fellelhetsz.~A teremtés könyve el van tõled tiltva.~El
2533 1 | részeg csudáira,~Ne hullasd könyvedet holtak hamvaira.~Járjad
2534 2 | álmokban szüntelen alusznak.~Könyveim nedvesült vállokra hullatom,~
2535 2 | falaiktul,~Láttam, hogy õértek könyvem ölemre hull.~Atyám, szerelmesem
2536 2 | itt mászkálok,~Megáradt könyvembe szívemmel úszkálok.~Rettegésem
2537 1 | kelhetett fel, s Mahomet könyvére~Talált, ki világot húzott
2538 4 | Hogy veszedelmére sírva ne könyvezne?~Mely benne régenten Istenünk
2539 3 | Szájokból elrohadt falevélt köpdösnek,~Utánnok sok nyúzott dögbõrök
2540 1 | orrábul a piszkot vinnyogva körmöli.~Mindenhez hozzákap; de
2541 3 | UGYANANNAK~A magánosságtul itt környülvétetve~Hallgatok, barátom, tereád
2542 2 | búsulással faldos,~Mellyek körülettem széjjel itt nyugosznak,~
2543 2 | Muzsikák zengettek széjjel körülötte,~Égtek, zúgtak a szép élõ
2544 2 | neveli életem gyötrelmét.~Körültem látásom szüntelen terjeszti~
2545 1 | csûrök koros gyermekekkel,~Körülveszik magok sok soros rendekkel.~
2546 3 | Mit tehet egy ember, ha körülvétetik~S égtül, földtül önnön lelkében
2547 2 | ártatlanságomat.~Mostani életem szoros kötelesség,~Közelrül tekintget reám
2548 2 | oldozták.~Itt ezek elvégzik kötelességeket,~S Vénushoz felviszik asszonyi
2549 2 | az edény megrendül.~Ekkor kötelet is kezdenek rángatni~És
2550 2 | s gyakran pattog húzós kötelivel.~A város elsüllyedt félig
2551 2 | hajónkra rohannak,~Vitorlánk kötési felettünk csattognak.~Ordít
2552 4 | Ábellel,~Kik frigyet akartak kötni istenekkel,~Ez bárány vérivel
2553 3 | változásainknak,~Kik a futó idõt kötözni akarják,~S hogy nem áll
2554 2 | húzták,~Mellyekkel a szívet kötözték, oldozták.~Itt ezek elvégzik
2555 2 | s jönnek csikorgással.~Kövecses markokat nyújtják a tengerbül,~
2556 2 | feneken hallgattak,~S a köves homokba mélyen kapaszkodtak,~
2557 3 | egyenesen vezérlõ lelkeddel,~Kövessed pennádat érzékeny szíveddel.~
2558 2 | keresse kenyerét:~Mi pedig kövessük a természet kezét.~Elrejtette
2559 4 | Részirül nem jöttek mihozzánk követek.~Azért törvényt, hitet tõle
2560 2 | édes törvényidet.~Mit nem követhetsz el az ifiúságnál!~Melly
2561 2 | Ha sétálni indul, seregek követik,~Mellyek gazdagságát közöttünk
2562 2 | E forma elmúlván, új bál következett,~Mellyet az álorca sok színnel
2563 1 | múlik a tavasz, rá nyár következik,~Melly gyümölcseivel gazdagon
2564 2 | melyrül gondolataimat, e következõ részbe, csak úgy kívántam
2565 2 | Párist Júnó, Pallás, Vénus a közéjek vetett aranyalmának elajándékozására
2566 1 | berkekrül;~De öregségéhez mégis közel érvén,~Bágyad, a világnak
2567 3 | azért csevegni elkezdnek.~Közeledett a nap hozzánk világával,~
2568 3 | GY[örgy] BÁRÓ ORCZYNAK~Közelítgetek már egészségem felé,~S építgetem
2569 4 | égõ ménkövét~Hoztátok el közénk, mellyel emésztetek,~Vért
2570 2 | Terített asztal volt ennek közepébe,~Sok szépség ül enni le
2571 3 | küldi a tavasz postáját közinkbe,~Jelengetvén magát újult
2572 1 | párájok,~S a reggellel ekként közlik még homályjok.~A nyugodt
2573 2 | a magas egekre.~Azokkal közölik végsõ fájdalmamat,~Fel nem
2574 2 | hazámfiaival magyar nyelvünkön közölni haszontalanságnak nem ismértem.
2575 2 | vettél?~Igazság, természet közöltetett velem,~Mint veled; s erõtlen
2576 2 | kétfelõl a követ szekerét,~Közrevévén apró francia emberét.~A
2577 1 | futkároz s erdõk hegyin lobog.~Közte bujdosnak a lengedezõ szelek,~
2578 3 | hittem;~Hogy a nyugodalmat köztük fellelhetem.~Hol van? Jöjjön,
2579 2 | lelket?~Ki hozza így alá közülünk az eget?~Mocsokkal illetném
2580 3 | mielõttünk helyesnek tartottak,~Közzülünk már abból sokan sokat untak.~
2581 3 | vérben mászkálva;~Egyik koldulással enyhíti éhségét,~Más királyi
2582 1 | Kóróji közt csak a sok kolompok dongnak,~Mellyek a legelõ
2583 2 | érzékenységekkel.~Ezek után német komédiásokat~Néztek, kik mutatták beszélve
2584 3 | szájokban meggyújtott pipájok;~Komondor kutyáik körültök hevernek,~
2585 4 | hegedõkiátást~És a szép orgonán kontráló visítást.~Osztán az az ezüstszélke,
2586 3 | Erdeink is széjjel mindenütt kopaszok,~Nem bújhatnak köztök még
2587 1 | nyugszik már s álmodoz.~Fejér koporsóba fekszik nyugalmára,~Mellyet
2588 2 | Áhítatosságát keresi szívével,~Nézi koporsóját setét életével,~Ah! Rézus!
2589 1 | óhajtom.~A repülõ idõ húz koporsóm felé,~Ah, mi módon kelljen
2590 2 | Dolgát általadja serény kormányának.~Nékidûl szokása szerint
2591 2 | fényét.~Valaki nézését ki kormányozhatja?~Másnak lehellését ki igazgathatja?~
2592 1 | émelyeg,~Hányás erõlteti, korog és kevereg,~Böfög, köpdös
2593 1 | lesz elpusztult térség,~Kóróji közt csak a sok kolompok
2594 3 | fényes hatalmával.~A felsõ korona, fájdalmát érezvén,~Felkiált
2595 3 | Trónus emeltetik, ragyog koronája,~Kezdõdik a világ rettentõ
2596 2 | kebelébül~Kikél, és a bécsi koronák alá ül.~Elhagyja hazáját
2597 3 | Hívségét beszélli felsõ koronámnál,~Hinnem kell halandó jobbágyom
2598 3 | törvényekbe?~Miért ragaszkodtak koronás fejekbe?~Nem lehetett bátor
2599 1 | Felnyúlt bérceivel magas kõszálait,~Kebelébül széjjel kinõtt
2600 3 | Ennek világánál sok oly kõszálakat~Kerülök, hol mások lelték
2601 1 | Fénylenek a napra, s ordas kõszálakkal,~Völgyekre lecsüggvén, éppen
2602 1 | tetején,~Nyugoszik a szörnyû kõszálaknak hegyén,~Innen az egekbe
2603 2 | mélységbe ül.~Végre egy kõszikla hegyire vettetik,~Mellyen
2604 2 | szalad,~És a künn heverõ kõsziklákig halad.~Ködös térségein tévelyeg
2605 2 | vicsorgatja fogát,~Dûl a kõszikláknak, széjjelveri magát.~Setétség,
2606 2 | Vénus virágokból szõtt koszorújival,~Játékra indul itt kedves
2607 2 | hullatott.~Tüzelt acél, kova; a puskák ropogtak,~Ólombogarai
2608 3 | mindenütt tolvajozzák õket,~Kovácsok utánnok hányják pörölyöket.~
2609 1 | madárszavakkal,~Csak csókák krákognak karón a varjakkal.~Nincsen
2610 2 | most élek, egy homályos kripta,~Melly magát az élõk közzül
2611 3 | reáütnek;~Kibújtak ezek is téli kucikokbul,~Elszórván rongyokat setétes
2612 4 | csak ti hallhattatok,~Ki küld benneteket világunk veszteni,~
2613 1 | asszony fája~Számkivettetésbe küldettek örökre,~Hogy ne ronthassanak
2614 1 | hunyhatja szemeit,~Álomra küldheti fáradt gyermekeit:~Feljõ
2615 3 | kit megüstökölnek.~Így küldi a tavasz postáját közinkbe,~
2616 3 | Reá sok csatáit a halandók küldik,~Kik õt, hogy nyerjenek,
2617 2 | panaszait,~Melly hozzám sóhajtva küldözi jajait.~Mondd meg, hogy
2618 2 | megállanunk.~E postával küldted, Atyám, leveledet,~Mellybe
2619 1 | adója ez, mellyet nekem küldtél,~Olvasott munkámrul hibásan
2620 2 | testünkbe;~De lelkünket sokszor külön elrekesztvén,~Elvisszük
2621 3 | népes világunkban,~Hol annyi különbség lett állapotunkban.~Ez nyög,
2622 2 | fövenyekre szalad,~És a künn heverõ kõsziklákig halad.~
2623 1 | Jajdulnak a kopók; hangzik a kürt messze,~Bõgnek az élõ fák,
2624 1 | fájink kopasz gallyjaikkal~Küszködnek a szelek lármás csatáikkal.~
2625 3 | meghinne.~De mégis jól érzem küszködõ munkájit,~Nem gyõzvén csudálni
2626 3 | lettem?~Érzek, gondolkodom, küszködöm, fáradok~S élek, melynek
2627 2 | lebegnek,~Hol a bús hajósok küszködve eveznek.~Haragos habjait
2628 1 | szemeket hány.~Csak úgy kuppaszkkodik, magát félrehúzza,~Mindég
2629 3 | pásztorok rájok széjjel kurjágatnak,~Tûnnek a deresek, már nem
2630 1 | ELRAGADTATÁS~Örökkévalóság, kútfeje mindennek!~Láthatatlan lelke
2631 2 | Megindul és tûnik dicsõ kútfejéhez.~Eredj! menj utánna, verd
2632 2 | tapsolás.~Egy mesterség ebbe kútfejét csinálta,~És nemes csudáját
2633 1 | nincs élete.~Egyedül egy kútfõ, melly mindent nedvesít,~
2634 3 | öszvecsuportoznak,~Disznót, kutyát, lovat ûznek, hajigálnak.~
2635 2 | kergetni a vérit magába!~Lábábul húzza fel hirtelen fejébe!~
2636 2 | S aranypillangója róla lábához hull.~Elõre s hátra is formálja
2637 2 | szóllok,~De gondolatimmal lábaidhoz hullok.~Édes s keserves
2638 2 | ismét csendesedvén.~Karjait, lábait emeli csendesen,~Húzza a
2639 2 | Új zsibbadásokat okoztak láboknak.~ 16dik napján~ A mulató
2640 1 | mint teremt újra tavaszt a lágy meleg?~Micsoda kerekek azok
2641 1 | mosolygást hoz minden részekrül.~Lágymeleg egére pacsirtákat ereszt,~
2642 3 | egy ország,~Természetben lakik, s megyéje egy világ~Egészen,
2643 2 | helyet,~Mellyek állva s dûlve lakják a fövenyet.~Oroszlánok bõgnek
2644 3 | olvadt jege.~A hó alatt lakott föld szürkét mutat még,~
2645 1 | az embernek, hogy benne lakozol,~És a természetbe soha nem
2646 2 | az észen.~ Egy halavány lámpás szunnyadoz elõttem,~Amellyeknek
2647 3 | Trónusom törvénye erõmet láncolta,~S engedelmességem sokszor
2648 1 | vállok,~Kívánságok mindég láncon hever nálok.~Ezek laknak
2649 2 | kimennek,~Amellyet egészlen lángok között lelnek.~Széjjel templomforma
2650 2 | Tapsolás, kiáltás ûzte a lángokat,~Ölelték, rángatták sok
2651 2 | szikrákkal ropogtak,~Közöttök lángoló csillagok haladtak.~A nézés
2652 4 | hirdettek, szüntelenül öltök,~Lángot, füstöt szórtok ménköveitekkel,~
2653 1 | nyájassága,~Hidegszik véribe, s lankad kívánsága.~Csendesedni kezd
2654 2 | félig mutatja csak szemét,~Lankadoz, és alig ingathatja testét.~
2655 2 | Mindent egy tûzzé tesz lankadozásával.~ Mikor a muzsika szívünk
2656 1 | sétáltam magamba,~Fövenyes lapályján, és gondolatomba~Szüntelen
2657 2 | Villámlás szökdös fel a kert lapályjára.~Égõ szárnyak mentek a nagy
2658 2 | nyújt~Egy férjfi, ki zúgó lapátjárul felnyúlt.~Behajítja hozzánk,
2659 3 | földünk színén,~Szegletekben lappang, s fut völgyek mélységén.~
2660 2 | nyúltak,~Hol a csendességek lappangva bujkáltak.~Itt járkál a
2661 2 | felfelé szöktek, hol hasra lapultak,~Lárma, nyargalódzás, puskázás
2662 2 | szöktek, hol hasra lapultak,~Lárma, nyargalódzás, puskázás
2663 3 | végre pereit megunta,~Véres lármáira szemeit behunyta:~Urat úgy
2664 1 | Elragadtatását sejtettem lelkemnek,~Lármajában esvén érzékenységemnek.~
2665 2 | ágyú bõdül el, mellynek lármájára~Villámlás szökdös fel a
2666 2 | Tévedt világunknak részeg lármájátul~Rejtsük el magunkat, szaladjunk
2667 2 | felveszi magára,~Bécsnek lármáji közt helyre verekedik.~Híre,
2668 2 | csendes zengésétül,~Kedves lármájiban a szív fenékre ül.~Olimpuson,
2669 2 | hordoztak szájokban.~Eltölté lármájok a magas egeket,~Ordítva
2670 3 | Egébül az Isten minden kis lármára~Nem szállott e földre le
2671 1 | A tél takarítja, s azért lármáz nagyon.~Magas élõ fájink
2672 2 | helyen tobzódó parasztok lármáztak,~Kik félre hercegjek pénzére
2673 2 | részeg törvényeddel,~Ne lármázz ellenünk alacsony lelkeddel.~
2674 3 | mások emberi szívedrül.~Lármázza fel pennánk perelõ hazánkat,~
2675 1 | magas egeket~Betöltvén, lármázzák érzékenységinket.~Sok hattyúk
2676 3 | erejét mutassa munkában,~S ne lármázzon széjjeljárván a hazában.~
2677 3 | mindég szorongatva,~Hogy lássak, isteni erõt senki nem ád,~
2678 1 | A HUNYADI LÁSZLÓ TRAGÉDIÁJA (1772) ~TOLDALÉKÁNAK
2679 2 | jár e térségeken,~Elmúlik látása a tûnõ egeken,~Szerelmesem
2680 2 | fényességet.~Egy világ terjedett látásod elõtt el,~Ítéld meg, kicsoda
2681 1 | Csak aki teremtett, a’ láthat ide bé~De egy halandó por
2682 1 | Örökkévalóság, kútfeje mindennek!~Láthatatlan lelke a nagy természetnek!~
2683 2 | Valaki a napnak világát láthatja,~S erejével testét maga
2684 2 | Merjem-é remélni, Atyám! hogy láthatlak?~S az halandók között még
2685 2 | Meghalok, ha szíved soká nem láthatom.~Igaz erkölcsödet mindenkor
2686 1 | a sok elevenség,~Valamit láthatsz, mind kies gyönyörûség.~
2687 2 | életével,~Ah! Rézus! ha látnád mostani sorsomat,~Mennyire
2688 2 | hányattatott,~Mindent érzett, látott, gondolt és hallhatott.~
2689 2 | embert bércen, mást völgybe látsz állani,~Mindketten halandók,
2690 2 | templomforma boltocskák látszattak,~Öblök portékákkal szépen
2691 2 | minden részeibe,~Gazdag vásár látszott szegeleteibe.~Egy épület,
2692 3 | mit tett országunkban?~Ki látta munkáit még magyar hazánkban?~
2693 2 | habjait indítván~Szaladni láttatik széjjel hánykolódván,~Számtalan
2694 3 | megvilágosodtunk,~S nem látunk sok dolgot, melyben vakoskodtunk;~
2695 2 | Éjtszakákon pedig csak csendes lebegés.~Legvéknyabb ereje a teremtetésnek,~
2696 2 | Istenek, vitézek közt jár lebegése,~Csendes tengereken csapkod
2697 1 | repüléseddel,~A mélységbe alájössz lebegéseddel,~Égünk, földünk között gyakran
2698 1 | tévelygõ láng, lelke úgy lebegett,~Fenn a magasságban, mellybe
2699 1 | sugára a bércek hegyirül,~Lebegõ árnyékkal térségeinkre dül,~
2700 1 | Ezek a nap alatt csendesen lebegvén,~Mulattatnak mindent szépen
2701 1 | csinált az egeken,~Ahonnan lecsapván, térjen, mélységeken~Poklokat
2702 1 | ordas kõszálakkal,~Völgyekre lecsüggvén, éppen úgy tetszenek,~Mintha
2703 2 | fáknak tövére zuhanással ledül.~A reggel ekképpen múlik
2704 3 | döfést tehetek oldalrul,~Hogy leesik Nagysád ugyis tört farárul,~
2705 2 | élete múlását!~Vagy midõn lefekszik estvére ágyába,~Kezdje el
2706 1 | repedezett.~Terjedt gallyjaikkal lefelé hajlanak,~S mintha szomjúznának,
2707 2 | háborús szél ez helyekre ver,~Legalább veszélyjét olvassa éltemnek,~
2708 1 | hallgatva lehet észrevenni.~Legelõször is egy hosszú boltozatot~
2709 2 | bécsi játéknézõhelynek is legelsõ gyönyörûségét magával együtt
2710 2 | árnyékokba~Jártak a dánvadak, legelve magokba.~Rájuk tört Diána
2711 1 | valóság~S e terjedt mindenbe legfelsõbb méltóság.~ Régen az Izráelt
2712 2 | forróbetegséget kap, s ifiúságának legnyájasabb idejében meghal; mely szomorú
2713 1 | találtatnak rajta,~Hova a történet legtöbb embert hajta.~Világunk nagy
2714 2 | pedig csak csendes lebegés.~Legvéknyabb ereje a teremtetésnek,~Feje
2715 1 | nemünk érdemes mestere,~Te legyél lelkeddel elmémnek vézére.~
2716 3 | nyelvünket országunk fijai,~S légyenek nemzetek érdemes tagjai.~
2717 4 | benne lelt emberi faját.~Légyetek igazak uratok nevébe,~Ki
2718 3 | gyermekek,~De a tréfában is légyünk nagy emberek.~Bécs, 20.
2719 1 | Bágyadnak a füvek, fejeket lehajtják,~A nyárnak nagy hevét el
2720 2 | szabadon néz s erejébül lehel,~Egy itt az isteni jóság
2721 2 | tévesztvén,~Méreg a levegõég lehellésembe,~Mellyet itt szívemhez szedek
2722 2 | ki kormányozhatja?~Másnak lehellését ki igazgathatja?~Minden
2723 1 | anyjának ölében~Fetrengvén, lehellhet éltetõ vérében,~Hánykolódásival
2724 1 | Mozgok; Minervának egével lehellvén.~Csak éltem formáját mutatom
2725 2 | tenyészése~Az enyimnek, hogy ne lehessen érzése.~Te, ki a természet
2726 3 | Orczy mit cselekszik velem?~Lehet-é õnéki barátjává lennem?~
2727 3 | Nagysád szelendek, én bika lehetek;~Különben szelendek nem
2728 2 | hozzád futok, velem nem lehetel.~Bûnre fordítottad már ártatlanságom,~
2729 2 | megölelne, mindenre indulna,~Ha lehetne, egész világot feldúlna.~
2730 2 | vigadtak.~Kétezeren mintegy lehettek számokban,~Ettek s fél juhokat
2731 3 | tízszer több Nagysád, amint én lehettem,~Csináljon tízszer több
2732 2 | itt elszánni magamat,~De leírom elébb megesett sorsomat.~
2733 2 | S elmúlt minden vígság a leírt rendekkel.~Így bosszulta
2734 2 | rajzolom,~Mellybe tévelygésem leírva vádolom.~Ha meghalok, s
2735 2 | hánykolódván,~Számtalan halmait lekapja magába,~S ismét új hegyeket
2736 1 | bennek mégis csak egyet lel.~Nem látja titkokat a por
2737 2 | hallgatást és rettegést lelek.~Itt nyögök kínomtul széjjelszaggattatva,~
2738 2 | gondolkozásával.~ A vér a léleknél hatalmunktul szabadabb~Nem
2739 1 | magátul érezni,~Mindent a lélektül kell neki kérdezni.~Szomorú
2740 1 | S kínos életünkbe örömöt lelhessünk.~E szent tudománynak tiszteljük
2741 2 | fáj, s reményt tovább nem lelhetek.~A földön fetrengve e kövekhez
2742 2 | Annak valóságát fel sem is lelhetné.~Minden dolgot nékem kell
2743 1 | Valóságot; s nyugtot sohol nem lelhetvén.~Nem tud már a világ eszével
2744 3 | sorsunkat,~Noha egy temetõn leljük halálunkat.~A természet
2745 2 | bolond leszel.~Eszerént hol leljünk okost életünkbe,~S hogy
2746 1 | földi istensége.~Alacsony lelkébe haszontalanságát~Titkolta,
2747 1 | meg, mi világit gondoló lelkedbe.~Szokásaink setét éjjelébe
2748 2 | cselekeszik, hogy az emberek lelkein~ erõszakoskodjanak~Te
2749 2 | azt meg kell vallani.~Így lelkeink a megesmért igazságnál,~
2750 2 | Adott-é hatalmat néked lelkeinken?~Honnan tudhatod azt, hogy
2751 3 | törvényeitekkel,~Bánjatok józanul éh lelkeitekkel!~ ~
2752 3 | gonoszság,~S csak némely lelkekben volt józan okosság.~Így
2753 1 | teszel az ollyan erõs nagy lelkeknek,~Akiket ismérünk elsõ vezéreknek.~
2754 2 | Szerelmesem színét csak lelkembe képzem,~Gerjesztett tüzemet
2755 1 | kezdek gondolni, s tévelygek lelkemmel.~Parnasszusnak vize magasan
2756 2 | hogy taszítsam el árnyékod lelkemtül,~S miként szaggassam ki
2757 1 | békességet csinál,~Atyjának lelkénél kedvességet talál.~Tekinteti
2758 3 | Honnan nézzek elébb érdemes lelkére?~Elragadta bennem örömöm
2759 3 | világnál vakon.~Felemelt nagy lelkét, megvallom, tisztelem,~Mert
2760 3 | tartsuk egészségünk,~Csudáljuk lelkünkben egyedül Istenünk.~A levegõég
2761 2 | Elhajtjuk szabadon munkánkat lelkünkbül.~Tûzrül, vízrül, földrül
2762 1 | szükség semmit hasznára nem lelne.~Rút szelek bújdosnak repdesõ
2763 2 | tengereken fel nem lehet lelnem.~Szemem haszontalan jár
2764 1 | minden dolgot egybe lehet lelni.~ A világnak egyik trónusát
2765 3 | ítélleted,~Lásd meg, ha nem lelsz-é olly éles fogakat,~Mellyek
2766 4 | jaját,~Kiméljétek benne lelt emberi faját.~Légyetek igazak
2767 2 | aranyos fellege;~Mezei játékra lementek volt Bécsbül,~Értek égy
2768 1 | széjjelterjedt erõsségbe,~Mindég lengedezel egy nagy Istenségbe,~Megtart
2769 1 | száll a völgyre le szép lengedezéssel,~Egyenlõül repdes tengeren,
2770 1 | lobog.~Közte bujdosnak a lengedezõ szelek,~Szárnyán visznek
2771 2 | alacsony lelked törvényünk hogy lenne?~Eredj! szégyenülj meg alacsonyságodba!~
2772 3 | fújhatnak, párájok csipõsök.~Leolvadt már a hó s vastag jég hátokrul,~
2773 2 | Itt járkál a sereg bágyadt lépésivel,~Szemlélvén e kertet álmos
2774 2 | bokrokon.~Fekete kõsziklák lepték el ez helyet,~Mellyek állva
2775 2 | hozta el italát,~Éjfél közt lepvén meg a herceg asztalát.~Ezután
2776 3 | és igazat ösvényin lopva les.~Tövisses vackában rejtezvén
2777 2 | tolvaj módikat gonoszságin lessük.~Magyarázzunk minden hamis
2778 1 | játékára az harmatnak vize.~Lesüllyedt az éjjel már ólombotjával,~
2779 1 | fiának,~Fényes fellegi közt leszáll Olimpusrul.~Széjjellövött
2780 2 | törvényibe te is bolond leszel.~Eszerént hol leljünk okost
2781 1 | víznek, szélnek istenei lesznek,~Kik e földnek színén hasznot
2782 2 | vérünkbe elébb rabok s szolgák leszünk.~Hogyha pedig vérünk keményen
2783 1 | világon körül elterjedett léte,~Semminek õrajta kívül nincs
2784 1 | Örömöm s fájdalmam rabja vagy létedbe,~Ezt kerülöd, amazt keresed
2785 2 | néki új törvényt halandó létedbül!~Ki kénszerít egy hû lelket
2786 2 | kínra formálta veszélyes létedet.~Szerencsétlen atyák! kik
2787 3 | élted, haláloddal;~Egyedül létedhez szóllok most versemben,~
2788 3 | Énekelni fogunk érdemes létedrül,~Hadd tudjanak mások emberi
2789 2 | titkáért fáradni,~Elég, hogy léteket nem lehet tagadni.~Amint
2790 2 | bémegyen ez helybe,~Hol letelepedik csendesen egy rendbe.~Éneklés
2791 2 | Mert erején kívül semmi lételt nem lél.~Nincs olly ember,
2792 3 | Örökös élettel biztatgat létembe,~Ámbár raboskodik fájdalmas
2793 3 | útján szüntelenül halok:~Létemet táplálván testemet emésztem,~
2794 2 | tudná törvényit halandó létének!~ Úgy tetszik, hogy jóra,
2795 2 | erõszakkal,~Megláncolhatod-é létét a barmokkal?~Ha õ gondolattal
2796 2 | fájdalomba egy törvénnyé lettek.~Miképpen formálják egymáshoz
2797 1 | teremtetésben csak egyforma létünk,~Hanem törvényinkkel ezerfélék
2798 3 | hányfelõl szenyvedünk.~Az élet létünkben mozgó nyomorúság,~Fájdalom,
2799 2 | Hová a nagy rendek sorjába leülnek.~Ambróziaszaggal telik bé
2800 2 | készült asztalt leltek.~Leültek, s gyomrokat örömmel töltötték,~
2801 2 | hibázott.~Még alig érkeztem leveled szemlélni,~Már hajós emberink
2802 2 | kertet álmos nézésivel.~A fák levelei néha megzördültek,~Mert
2803 2 | Hozzánk jut az hajó, kiált, levelet nyújt~Egy férjfi, ki zúgó
2804 2 | nem szenyvedhet~Lelkemet leverni kicsoda akarja~Úgy, hogy
2805 3 | maradott feltalált törvénye,~Leverte munkáját a nép szövevénye.~
2806 2 | mulatság.~Az erdõk közt lévõ csendes árnyékokba~Jártak
2807 3 | úgy vész fényes életébe.~Likurgus is régen a halandóságban~
2808 1 | futkároz s erdõk hegyin lobog.~Közte bujdosnak a lengedezõ
2809 1 | borult játékos mezeje.~Virági lobognak kiesült térségén,~Mellynek
2810 3 | víg kedv s öröm megülte.~Lódul a didergõ hideg földünk
2811 2 | szarvok.~Sok felugrásában lövetik keresztül,~S a fáknak tövére
2812 2 | Ki-ki amint tetszett, akként lövöldözött.~A futó vadacskák vérekbe
2813 1 | mindenfelõl?~Magyarázza meg LOK, melly valóság vagy te,~
2814 1 | lassan csak úgy morog.~Mint a lomha gyermek, szemeit dörzsöli,~
2815 1 | állat borzas nagy szõrével,~Lompos, s messze nyúlik gyapjas
2816 2 | mutatni, hogy a Párizs- és Londonban nevekedett francia kívánság
2817 1 | lelkeket.~Áldozatjok füstjét ne lopd oltárokrul,~Tisztelettel
2818 1 | ereszti csillagseregeit,~ Lopdosván a napnak bujdosó fényjeit.~
2819 3 | világi szívednek.~Engemet Lorenzo, téged[et] Jung üldöz,~Tudod,
2820 3 | öszvecsuportoznak,~Disznót, kutyát, lovat ûznek, hajigálnak.~Birkóznak
2821 2 | vérrel keveredett,~Hova sok lúd s réce halva telepedett.~
2822 2 | tóhoz mennek,~Hol récét s ludakat ezerekként lelnek.~A puskaropogás
2823 2 | nem ismértem. A K[egyes] O[lvasó] fogja ESZTERHÁZI HERCEGEN
2824 3 | Bessenyei György m. k.~ ~
2825 1 | sokféle hangokkal,~Szóllnak madarai a víg vadászokkal.~Jajdulnak
2826 1 | Az erdõk zengenek víg madaraikkal,~Csördülnek gallyai futó
2827 1 | vagyonát.~Mint egy csinos madárfészek, melly ezelõtt~Rendes üregjébe
2828 3 | nagy búvást nem tehet.~Apró madárkáink még néha reszketnek,~De
2829 1 | csergedeznek,~Hol a kis madárkák csevegve ferednek.~Az hevült
2830 1 | Nem zengnek erdeink szép madárszavakkal,~Csak csókák krákognak karón
2831 1 | Romlott emberi nem! nyugodjál magadban,~Ne dúld a világot hasztalanságodban.~
2832 1 | erõtlennek isméred lelkedet.~Ha magaddal illyen nagy manérral bánhatsz,~
2833 1 | mindeneket,~De soha ne ítélj magadtul lelkeket.~Repdestessen széjjel
2834 1 | csak teremtésével,~Mindent magáért tart nagy Istenségével.~
2835 3 | gondolkozzam itt hazámon magamban.~Valamerre megyen, mindenütt
2836 3 | írok, róllad gondolkodom,~Magamon, másokon titkon álmélkodom.~
2837 1 | okoskodásokat.~De én ezt magamtul másnak tanácsolom,~Mert
2838 1 | Az egész világot megvette magának,~Mégsem nevez mindent elválasztottjának.~
2839 2 | veszélyesb tengeren nem lelhet magánál.~Ah, Ediza! érzem, elszakadtál
2840 2 | elrekesztvén,~Elvisszük magános dolgokba süllyesztvén,~Ide
2841 2 | Mellyek fenn állottak széjjel magánosan.~Búcsúmat ezerszer vettem
2842 2 | Szüntelen rettegnek, s mindég magánosok,~Itt fetrengek, Rézus! szerelmem
2843 2 | Ki-ki gondolkodik, s sohajt magánoson.~Ezt végighallgatván, egybe
2844 2 | fele szakadt el magátul.~Magánosságába csak titkon kesereg,~Kínja
2845 3 | nyakán.~Hagyjék békét Nagysád magánosságomban,~Hadd gondolkozzam itt hazámon
2846 2 | sorsomat.~Ha valaki látja e magánosságot,~Nézze hamvam felett az
2847 3 | UGYANANNAK~A magánosságtul itt környülvétetve~Hallgatok,
2848 1 | lelkemmel.~Parnasszusnak vize magasan csergedez,~Nehéz egy gyermeknek
2849 3 | emberek,~Hogy egy emeltessék magasra felettek?~Miért nem nyughattak
2850 1 | érzékeny szívekkel.~A nagy magasságba emelik Jupitert,~Ki mennyköveivel
2851 1 | Csak szárazak tõlök a nagy magasságok.~Harsogással dûlvén hányszor
2852 3 | nyugoszunk álmunk kebelében.~A magasságokon sok villámlás járkál,~Felhõ
2853 3 | országi engedik.~Trónusa magassan függ fenn az egekben,~Oszlopi
2854 3 | baj ülni oda fel,~Minden magassság zúg s ing a nagy szelekkel.~
2855 1 | ítéleteteket.~Nem veszem el tõled magasztalásomat,~Talán csak próbálod ifiúságomat.~
2856 4 | Szolgálván, dúljátok vélünk magatokat,~Micsoda istennek hordjátok
2857 3 | erejekbül húznak.~Sok kanok magokban túrnak útfeleken,~Nyámmogván
2858 1 | orromba ütköztek,~Mellyeket magokkal hordoztak a szelek.~Illyen
2859 2 | Mellybe sok táncokat készítvén magoknak,~Új zsibbadásokat okoztak
2860 2 | ezt igazgatjuk gyakorta magunkba.~Leülök s akarok nagyon
2861 2 | okoskodásunkat útján téveszteni?~Magyarázd, Ediza, titkodat belölrül,~
2862 1 | parancsol költ hatalmassága.~Ki magyarázhatná a tévelygéseket~Ott, hol
2863 1 | De afelõl semmit meg nem magyarázhatsz.~Mennyire nem ragadsz vakmerõségeddel!~
2864 1 | érted sokszor dúlta,~Mégis magyarázni nagy voltod nem tudta.~A
2865 4 | cselekedetibe.~Örök tetszésének magyarázója lett~A földön tévelygõ nagy
2866 1(1)| Itt az egzerciciumok magyaráztatik.~
2867 4 | Hogyha imádkozol, másutt ne magyarázz,~Azonban hited is felettébb
2868 1 | másképpen, mint verseim alább magyarázzák, nem gondolhattam. Szomorúnak
2869 2 | módikat gonoszságin lessük.~Magyarázzunk minden hamis törvényeket,~
2870 2 | nevekedett francia kívánság Magyarországban gyönyörûségét feltalálhatja,
2871 2 | útjának elkészíti magát.~Magyarországnak megy pompás seregével,~Egy
2872 3 | Mutassuk földünknek szép magyarságunkat;~Tanulják nyelvünket országunk
2873 2 | akaratotokkal,~Nem alkhatván gyakran magzataitokkal.~Ah, Rézus! éltedbe mennyit
2874 1 | verjék le a föld megvénült magzatit.~De el nem érheti szeleivel
2875 4 | Meghagyták utánok, szenyvedt is magzatjok.~Õket a nagyvilág továbbá
2876 2 | S fél halálra veri vele magzatodat.~Kezeim reszkettek, elmém
2877 3 | Bécs, 1. Mai 1773.~ ~
2878 2 | ne rugdosd a szelet rút makacsságodba.~Elégedj meg te is részeg
2879 1 | Ha magaddal illyen nagy manérral bánhatsz,~Hidd el, hogy
2880 2 | kíván, hogy velem jobban maradhasson,~S titkos útjaiba el ne
2881 3 | Tûnnek a deresek, már nem maradhatnak.~Fébus kezd napjával széjjel
2882 2 | hordom keserves igámat.~Maradj, Rézus, s éljél örömmel,
2883 3 | csinálni Spártában;~De meg nem maradott feltalált törvénye,~Leverte
2884 2 | És a forgó tûzön néhol maradozott.~E forma elmúlván, új bál
2885 2 | Szárnyokat tördelvén, gyalog úgy maradtak.~A víz fejér színe vérrel
2886 1 | magam is sokakkal egyedül maradtam.~Ezeken járkálván egyszer
2887 3 | Mellyek megtehessék rajtad marásokat.~Szabd oskoláinknak törvényihez
2888 1 | érzékenységünkkel együtt változtatja. Mária völgyét én is meglátván,
2889 1 | A MÁRIAVÖLGYI TISZTELENDÕ PAULINUS ATYÁKNAK~
2890 3 | áll szavoknak, magokat is marják.~Hagyjuk el, hadd menjen
2891 2 | jönnek csikorgással.~Kövecses markokat nyújtják a tengerbül,~Érkezéseikre
2892 1 | templomába neve tiszteltetik.~ Márs kezd uralkodni a harc dühösségén,~
2893 2 | rettegi Istenét,~Más eszik és másba keresi kegyelmét.~Az Istenhez
2894 2 | felszalad fejünkbe.~Egyik másikának erejét megviszi,~Sok, hogy
2895 4 | Élj jól, s mint a vadak, másokat ne vérezz.~Gondolkozzál
2896 3 | róllad gondolkodom,~Magamon, másokon titkon álmélkodom.~E világnak
2897 4 | vigyázz,~Hogyha imádkozol, másutt ne magyarázz,~Azonban hited
2898 3 | vigasztalja titkon~Nagysád, ki nem mászkál e világnál vakon.~Felemelt
2899 2 | oltár szentsége elõtt itt mászkálok,~Megáradt könyvembe szívemmel
2900 1 | törvénynek ostoba intésit,~Itt mászkálunk együtt a nagy kevélységgel,~
2901 3 | Fegyverrel keresi a vérben mászkálva;~Egyik koldulással enyhíti
2902 3 | titulus egy ollyan külsõ máz,~Mellyel érdem nélkül ki-ki
2903 1 | búza fejével.~Így a nyár megadván világának javát,~Õszül,
2904 2 | Gondoltuk, nem lehet érte megállanunk.~E postával küldted, Atyám,
2905 2 | szentsége elõtt itt mászkálok,~Megáradt könyvembe szívemmel úszkálok.~
2906 1 | hajta.~Erdõ s hegytetõket megaranyoz tüze,~Ragyog játékára az
2907 3 | Mely sok verset elvitt megbágyadt elmémbül.~Látja, Nagysád,
2908 2 | Nem lehet tüzemet ellened megbírni,~Kénteleníttetem itt is
2909 3 | néked most, mint halandónak;~Megbocsáss, nem hívlak méltóságos úrnak.~
2910 1 | hoszszabban írni nem engedte. Megbocsássanak Atyaságtok, ha ifiú szívem
2911 4 | pápista.~Látod, a pap nékem megbocsátja bûnöm,~S akarmit vétkezem,
2912 2 | aki is szökéseibe Vénust megcáfolni láttatott: szépsége s kellemetes
2913 4 | isten, s hitetek bizonnyal megcsalta.~ ~
2914 1 | UTÁLAT~Ez egy megcsömörlött gyomor, melly émelyeg,~Hányás
2915 3 | egér felszalad orrában,~Megdöglik, elenyész szörnyû nagy ereje,~
2916 3 | ketten majd Sámpániábul,~S megégetünk vele sokat gondainkbul.~
2917 2 | természet~A földnek porábul megelevenített.~Míg élt, történetin széjjel
2918 2 | Jere karjaimra! mindent megengedek,~Ha elfutsz, kínomból már
2919 1 | Micsoda egy ember, hogy megértsen téged?~S egészlen meglássa
2920 2 | szerelmes fijához.~A követ megértvén Eszterházi szavát,~Felkél,
2921 2 | magamat,~De leírom elébb megesett sorsomat.~Ha valaki látja
2922 2 | Hidd el, hogy aki ezt jól megesmérhette,~Dicsõ törvényivel ügyét
2923 2 | vallani.~Így lelkeink a megesmért igazságnál,~Sokfelé indulnak
2924 1 | nyomulnak.~A gondos természet megfáradt, szunnyadoz,~Javait kiadta;
2925 2 | A vadászsereg így végre megfáradván,~Visszafelé fordul, ebédhez
2926 1 | keresik széjjel kiabálva,~Hol megfutamodnak, hol hallgatnak állva.~Csupa
2927 3 | pásztorok,~Füstölög szájokban meggyújtott pipájok;~Komondor kutyáik
2928 1 | forgódunk,~Mint gyertyák meggyúlunk, s akként ellobbanunk.~A
2929 4 | emberek véres áldozatjok~Meghagyták utánok, szenyvedt is magzatjok.~
2930 1 | titkait,~A gonoszság ellen meghagyván átkait.~Két személyt ad
2931 3 | mellõlem.~Valaki hozzám jön, meghajlik lábomnál,~Hívségét beszélli
2932 1 | bokrokon.~ Az egész természet meghalaványodik,~Színe az hideggel õszül
2933 2 | Hogy eltávozásod végre meghallottam.~Ne éljen halandó gyönyörûségemmel,~
2934 4 | erõszakokat tett,~Minekelõtte még meghatározhatja,~Hogy mi az Istennek titkos
2935 2 | ha szerelmet gerjeszt, meghevesül,~És szunnyadott vére sebes
2936 1 | ESTVELI GONDOLAT~A nap meghevítvén egyszer nagy világát,~Hanyatlik
2937 3 | mozgásra hozván csemetéjit.~Meghevült kebele, kiáltja tavasszát,~
2938 2 | dolgunk közt sok törvényt meghihet,~De kénszerítéssel hitet
2939 3 | Nincsen, melybe létem valamit meghinne.~De mégis jól érzem küszködõ
2940 1 | Törvényed ott nekik nem lehet meghinni.~Eget, földet futnak éretted
2941 2 | szavára rejtezett Vénusba.~Meghitt gyõzedelmét elõre örülte,~
2942 2 | Nyájasságom szerint már úgyis meghóltam,~Alig jut eszembe, hogy
2943 2 | s Delfént kezén titkon meghordozza.~Júnó, Pallás, Vénus öszvekeverednek~
2944 2 | Iszonyú hangjokra a vér bennem meghül.~ A tenger messzérül,
2945 2 | és érezni tanult embertül megigazíttathassam, különben egy olvasónak
2946 2 | Valahányszor hajót látok megindulni,~Mindég el kell titkon szívembe
2947 2 | ember pálcáját kezébül,~Hogy megítélhesse lelkünket székébül.~Jere
2948 2 | az ollyan méltóság,~Kibõl megítélhet egy Örök Igazság.~Nem vetem
2949 2 | nap is világunk mélységét~Megjárván érkezik, s hozza fényességét.~
2950 3 | CÍMÛ KIADVÁNYBAN ~(1777) MEGJELENT KÖLTEMÉNYEK~~
2951 1 | ronthassanak a buzgó szívekre.~Megjelenvén én is itt egy barátommal,~
2952 2 | rabságát, hatalmát tõle megkérdezem.~Megnézem határit, hogy
2953 3 | életünk,~Mellyet árnyékokkal megkülönböztetünk.~Ez nem ember, csak rab;
2954 2 | lelkemnek rendet erõszakkal,~Megláncolhatod-é létét a barmokkal?~Ha õ
2955 1 | öregszik meg végre,~Melly meglankadván jut erõtelenségre.~Szomorodik
2956 1 | megértsen téged?~S egészlen meglássa elterjedett lelked?~Ez a
2957 2 | micsoda módokon áldozik.~Majd meglátod magad, mint egy férget benne,~
2958 2 | Valamit lehetett nézni, azt meglátták,~Hol a vár szépségét kincsével
2959 1 | változtatja. Mária völgyét én is meglátván, róla másképpen, mint verseim
2960 1 | tétetvén e nagy alkotmánynak,~Megmagyarázhatta egének titkait,~A gonoszság
2961 1 | Éljünk vagy múljunk bár, megmaradunk abban.~Õ terjeszkedett ki
2962 2 | vitorlákat szélnek igazgatni.~ Megmozdul a hajó kezdetén útjának,~
2963 2 | nemeket.~A nézõseregek ekkor megmozdulnak,~S a játékpiacon táncolni
2964 2 | reményét,~A nap minden szemnek megmutatja fényét.~Valaki nézését ki
2965 1 | velek.~A zúgó patakok fagyva megnémulnak,~Vastag jegek alatt szöknek,
2966 2 | hatalmát tõle megkérdezem.~Megnézem határit, hogy hol végezõdnek,~
2967 2 | De erõs Istenünk mindent megnézhetett,~S azért isméretre nem is
2968 2 | magok,~Mellyek már gyakorta megnyögték rabságok.~Végre a szép sereg
2969 3 | kebelemben édesdeden érez,~Megnyugodt most egyszer s belölrül
2970 1 | asztagjai,~Eldûltek körültök megnyúlt kazaljai.~Pufog a tót széjjel
2971 2 | végre hová legyen.~Mindent megölelne, mindenre indulna,~Ha lehetne,
2972 1 | minden teremtést magába megõrzött.~Semmi nem múlhat el e nagy
2973 2 | Öblök portékákkal szépen megrakattak.~A tüzes erdõ közt egy kis
2974 2 | tengerbül,~Érkezéseikre az edény megrendül.~Ekkor kötelet is kezdenek
2975 2 | A nagy épületek széjjel megrendülnek.~A gyalogkatonák, mint emberoszlopok,~
2976 2 | nem függeszthetjük.~Hogyha megrettenünk, vérünk nagyon indul,~S
2977 3 | kutyáik körültök hevernek,~S a megszaladt marhák után csak böfögnek.~
2978 1 | minden a friss vizet.~A megszáradt térség végtére elpusztul,~
2979 1 | Ne véld, a dicséret hogy megszédíthessen,~S büszke képzelõdést elmémbe
2980 3 | mondod,~Elmégy tülle; de más megszereti, látod;~Aki osztán aztat
2981 2 | annyi hív szívvel áldozna,~A megszikkadt halál, sárgult csontjaival,~
2982 2 | lelnek.~A puskaropogás ezekre megszólal:~Srét zápora széjjel, a
2983 1 | gondolattal éltem vezérelni megszûnsz.~Visszafutsz a széjjelterjedt
2984 2 | órái közt is kedvet talál.~Megtagadjalak-é, Ediza, hogy gyötresz,~S
2985 1 | lengedezel egy nagy Istenségbe,~Megtart e nagy erõ belsõ része között,~
2986 1 | barátommal,~Mit láttam, megtartom azt gondolatommal.~~Erre
2987 3 | olly éles fogakat,~Mellyek megtehessék rajtad marásokat.~Szabd
2988 1 | magamhoz, csak alig tudhatom.~Megtért hozzám elmém nagy utazásábul,~
2989 1 | Végre ettül ismét magamhoz megtérvén,~Más részre indultam, fõbb
2990 3 | amit érted barátságunk megtész;~Énekelni fogunk érdemes
2991 2 | történetem keservemmel írom,~És megtett hibámat halálomig sírom.~
2992 2 | A gondolkodások érte megtévednek,~S isteni képére szüntelen
2993 4 | Eképpen a világ buzogván, megtévedt,~Természetünk ellen erõszakokat
2994 4 | hánkódol,~Tudjad, hogy az elme megtévelyedhetik,~S okoskodásoddal elhitettethetik.~
2995 2 | ollyan Atyátul,~Aki az örömöt megtiltja fijátul.~Jegyesemmé lenni
2996 1 | veszélyes lármája,~Ádámnak megtiltott édes asszony fája~Számkivettetésbe
2997 2 | királyságot mutat; aholott is megtörtént vigasságokat sok nemes hazámfiaival
2998 1 | Rendes üregjébe szép fijakkal megtõtt.~Egy ideig gazdag; de végre
2999 3 | Tekintetit a víg kedv s öröm megülte.~Lódul a didergõ hideg földünk
3000 3 | Kit vezérnek tésznek, kit megüstökölnek.~Így küldi a tavasz postáját
3001 3 | Így az ember végre pereit megunta,~Véres lármáira szemeit
3002 1 | Minden nyájasságot végtére megununk.~Néha keseredvén, siratom
3003 3 | törvényit igazán nem szabja,~Megutált életét csak gonoszság csalja;~
3004 1 | hatalmának,~Isteni erõt ad megvakult fiának,~Fényes fellegi közt
3005 1 | mindennek.~Egy teremt, más megvált, az harmadik szentel,~E
3006 1 | fajzatit,~Hogy verjék le a föld megvénült magzatit.~De el nem érheti
3007 1 | áldozott.~Az egész világot megvette magának,~Mégsem nevez mindent
3008 3 | Mi úgy szóllunk, hogy már megvilágosodtunk,~S nem látunk sok dolgot,
3009 2 | Egyik másikának erejét megviszi,~Sok, hogy szíve, lelke
3010 2 | veszélyjét olvassa éltemnek,~Megvivén bánatom búsult nemzetemnek.~
|