1-cseme | csend-erolt | erome-gondo | gonos-igyek | illat-kitol | kiuzz-megvi | megy-oltal | oltar-szaka | szala-teste | testu-vezer | vezet-zuzza
bold = Main text
Rész grey = Comment text
4520 4 | ellenére,~Mért hányja most testünk ölõ fegyverére?~Micsoda
4521 2 | egy részbe gyûljön egyedül testünkbe;~De lelkünket sokszor külön
4522 4 | egymástól irtózván.~A testvér testvérjét utálatban vészi,~Az atya
4523 3 | tanácsot nem vész s nem tész semmit, csak ül;~Ha pedig
4524 1 | természetbe,~Mérget, veszedelmet teszen az életbe,~Minerva egyedül
4525 3 | Mivel áldozatot a Bálnak nem tészen.~Bomlott elme, mit téssz
4526 3 | szökdösnek,~Kit vezérnek tésznek, kit megüstökölnek.~Így
4527 2 | valamikor nagy változást teszünk,~A vérünkbe elébb rabok
4528 1 | színekkel hevernek.~A bércek teteje fejér homlokokkal~Fénylenek
4529 2 | Délelõtt csak álmos sétálás tétetett,~Mig Bakhussal Vénus erõbe
4530 1 | a fõ tudománynak,~Urává tétetvén e nagy alkotmánynak,~Megmagyarázhatta
4531 2 | Kezeim reszkettek, elmém tétovázott,~Látásom, hallásom, beszédem
4532 4 | Halandó sorsunkban széjjel tétovázván,~Tiszteljük Istenünk egymástól
4533 1 | Völgyekre lecsüggvén, éppen úgy tetszenek,~Mintha égbe s földbe a
4534 3 | munkát csinál,~Világunk tetszése kettõs csatát formál;~Egyik
4535 1 | Ne vérezzék egymást dicsõ tetszéseden.~Igazságod fényjét ereszd
4536 1 | világ érted mennyit ontja!~Tetszésedet mégis nem határozhatja.~
4537 4 | való vetélkedés,~Teremtõnk tetszésén tett sok kérdezkedés~Emberi
4538 4 | soha cselekedetibe.~Örök tetszésének magyarázója lett~A földön
4539 3 | dicséri,~Ki-ki amint érez, tetszését úgy kéri.~Hogyha hiba nélkül
4540 2 | engedhet,~Ha esmeretibe tetszõ törvényt lelhet.~Amelly
4541 2 | kellemetességét,~Vénus mellé tette ritka kedvességét.~Ekként
4542 3 | Nevetik, csúfolják jobbágyai tettét.~Ne bántsuk a trónust, hadd
4543 3 | természeten kívül?~Mind téved az, aki nem ítélhet ebbül.~
4544 2 | Harc s mulatság teszi édes tévedését:~Gyönyörûségének karján
4545 2 | Gondolat és érzés egymásba tévedtek,~Öröm s fájdalomba egy törvénnyé
4546 4 | magába,~Nagyon háborodott tévedvén dolgába.~Párizsra még ma
4547 2 | fegyvert millyen okbul vehetsz?~Teveled tart-é csak tanácsot az
4548 4 | Nagy buzgóságába ekként tévelyedett.~Mindenütt majd más-más
4549 1 | HOMÉRUS MÚZSÁJI után tévelyedvén,~Felment a fellegig, mindég
4550 2 | elragadt tõlök bolondságom.~Tévelyegni kezdett szemem a tengeren,~
4551 1 | Most kezdek gondolni, s tévelygek lelkemmel.~Parnasszusnak
4552 1 | várj.~Józanodj végtére már tévelygésedbül,~Folytassad életed Istened-
4553 1 | hatalmassága.~Ki magyarázhatná a tévelygéseket~Ott, hol csalni látjuk a
4554 2 | jegyzõkönyvembe rajzolom,~Mellybe tévelygésem leírva vádolom.~Ha meghalok,
4555 2 | szemeken,~Fél jaj, fél vigasság tévelygett nyelveken.~Titkos szemeikbe
4556 3 | Felkiált közöttünk, panaszait tévén:~Hallom, mond, lábomnál
4557 2 | S okoskodásunkat útján téveszteni?~Magyarázd, Ediza, titkodat
4558 2 | Hol érzékenységek sokan tévesztették.~Ezután a kertbe mentek
4559 2 | S örök Istenünkhöz útunk tévesztettük?~Nézd, keresztyénségünk
4560 1 | dolgokat érvén.~Homérust tévesztve Mózesre találok,~Ennek dolgaiba
4561 2 | Reszketek tüzemtül, lelkemet tévesztvén,~Méreg a levegõég lehellésembe,~
4562 4 | oktatták volna itt a haladókat.~Tik nem tanítani, de ölni jöttetek,~
4563 1 | szelességünk.~Baját jelengeti tikkadt egészségünk,~Ifiúi erõnk
4564 2 | Ifjú szerelmedet csak azért tiltottam,~Hogy állandóságod szívedbe
4565 1 | teremtés könyve el van tõled tiltva.~El nem érhetsz soha te
4566 1 | dolgok között szemlélvén a Tiszát,~Gyakran jártam által örvényes
4567 2 | mindég nevekedik bennem,~Tiszta buzgóságot lehetetlen tennem.~
4568 3 | nagy lelkét, megvallom, tisztelem,~Mert javam az illyek törvényében
4569 1 | A MÁRIAVÖLGYI TISZTELENDÕ PAULINUS ATYÁKNAK~Pozsony,
4570 3 | Vedd el tiszteletem, ha reád érdemes,~Hidd el,
4571 1 | füstjét ne lopd oltárokrul,~Tisztelettel gondolj dicsõ árnyékokrul.~
4572 4 | istene kitetszik.~Eztet tiszteli csak a föld kereksége,~Kinek
4573 4 | hogy isten az, kit úgy tiszteltek,~Tudom, most jósága ellen
4574 1 | gyötrettetik,~Mégis templomába neve tiszteltetik.~ Márs kezd uralkodni
4575 3 | Az mint földi Isten, úgy tiszteltettetett;~Vezérlõ pálcáját forgatta
4576 4 | Kik õrajta kívül jó urat tiszteltünk.~Ha csak õ hatalmas és mindent
4577 3 | Ne irigyelje úgy kevés tisztességem.~Nem mutat irígység soha
4578 2 | tett álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél
4579 4 | tudhat meg mindent isteni titkábul.~Irgalmas urunkat nevéért
4580 2 | mesterségeket.~Haszontalan ezek titkáért fáradni,~Elég, hogy léteket
4581 4 | Istenre vigyázunk.~Az egek titkain való vetélkedés,~Teremtõnk
4582 1 | Megmagyarázhatta egének titkait,~A gonoszság ellen meghagyván
4583 2 | téveszteni?~Magyarázd, Ediza, titkodat belölrül,~Szóllj, mert te
4584 1 | lelkébe haszontalanságát~Titkolta, törvényül adván hazugságát.~
4585 1 | vigságunk; lankadnak tagaink,~Titkosok, ravaszok nyelvünkön szavaink.~
4586 1 | mellyére, szívébül.~Édes titok tetszik tündöklõ szemébe.~
4587 3 | népemnek,~Érzem is fájdalmát titokba szívemnek;~Karjaim szorulva
4588 3 | Mint a tolvaj, itt-ott csak titokban szökdös,~S ha dicsõséget
4589 3 | hozzánk barátságod.~Tudod, a titulus egy ollyan külsõ máz,~Mellyel
4590 2 | szüntelen,~A tönéneteket tkozza bûntelen.~ Mivé lett örömöd,
4591 2 | élõ fák mellette.~E helyen tobzódó parasztok lármáztak,~Kik
4592 4 | hibázott.~A francia haza többek közt magába,~Nagyon háborodott
4593 2 | Ennek is vége lett végre a többekkel,~S elmúlt minden vígság
4594 2 | gondolatom,~Azokat, hogy többet formáljak, elhajtom.~Miként
4595 1 | orcájával.~Mosolygással teszi többnyire szavait,~Rendesen vonítja
4596 3 | morog.~Ez még eddig nem ész, többre kell sietni,~Nem lehet hibáért
4597 3 | Ki mehetne férjhez, ha tökélletesen~Kívánná kiszülni gyermekét
4598 3 | Mutasd meg, hogy hol van itt tökélletlenség,~Nagyobb jóság, haszon vagy
4599 2 | salétromtûzzel mesterségesen tölt.~Egy ágyú bõdül el, mellynek
4600 1 | játékával nyájas,~Ideje töltése nála nem unalmas.~ ~
4601 2 | karjaira szalad:~S hogy kedvét tölthesse, Eszterházán marad.~Ez a
4602 2 | csendesen,~Hol idejét ki-ki töltötte kedvesen.~Kijõnek rakással
4603 4 | mondják ezt köztünk a nagy tönénetek,~Beszélhetünk véle a keresztyéneknek.~
4604 2 | részét keresi szüntelen,~A tönéneteket tkozza bûntelen.~ Mivé
4605 2 | egymásra hullottak,~Szárnyokat tördelvén, gyalog úgy maradtak.~A
4606 3 | testemet emésztem,~Élni törekedem, s életemet vesztem.~Gyötrelmek
4607 3 | dolgán,~Nem jó ennek nagyon törõdni a sorsán.~Hadd menjék, látom,
4608 1 | vallással tartson abban lelked.~Töröld el világunk undok tévelygésit,~
4609 1 | találtatnak rajta,~Hova a történet legtöbb embert hajta.~Világunk
4610 3 | kerülhessem el hányattatásimat?~A történeteknek veszélyes tengerén~Egy kis
4611 1 | tulajdonságod.~Érzékenységeim a történetektül~Ha fellármáztatnak, mint
4612 2 | helyre hányattam.~Hol most történetem keservemmel írom,~És megtett
4613 2 | idejében meghal; mely szomorú történetével a bécsi játéknézõhelynek
4614 2 | megelevenített.~Míg élt, történetin széjjel hányattatott,~Mindent
4615 2 | tévedtek,~Öröm s fájdalomba egy törvénnyé lettek.~Miképpen formálják
4616 2 | erõszakoskodjanak~Te Mahomet! millyen törvénybûl ítélhetsz?~S lélek ellen
4617 3 | tisztelem,~Mert javam az illyek törvényében lelem.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
4618 1 | kezeket kebelekbe vinni,~Törvényed ott nekik nem lehet meghinni.~
4619 1 | hasztalanságodban.~Vezéreld életed józan törvényedbe,~Lásd meg, mi világit gondoló
4620 2 | Elégedj meg te is részeg törvényeddel,~Ne lármázz ellenünk alacsony
4621 1 | Egyeztesd meg lelkek örök törvényeden,~Ne vérezzék egymást dicsõ
4622 4 | szerelemmel.~Okai vagyunk-é, ha törvényeirül~Nem tudunk világunk ezen
4623 3 | földre le törvénytáblára.~Törvényeit belénk nyomta hatalmával,~
4624 3 | lelkek,~Szûnjetek meg zajos törvényeitekkel,~Bánjatok józanul éh lelkeitekkel!~ ~
4625 3 | A természet harcra vitt törvényeivel,~Halálra, életre futván
4626 3 | nyelv, gondolat, szokás,~Törvények, tett rendek és jeles oktatás~
4627 3 | Miért nem nyughattak csinált törvényekbe?~Miért ragaszkodtak koronás
4628 2 | bolondnak teszel,~Annak törvényibe te is bolond leszel.~Eszerént
4629 3 | Méltóságot visel dicsõ törvényiben,~Szerelem mosolyog édes
4630 3 | marásokat.~Szabd oskoláinknak törvényihez magad,~Vizsgálj minden szócskát,
4631 3 | oskola porával,~Hadd rágja törvényink csikorgó fogával.~Õ mindent
4632 1 | csak egyforma létünk,~Hanem törvényinkkel ezerfélék lettünk.~Itt halandóságunk
4633 2 | éjjele támadhat,~Mellybe törvényirül józanon nem tudhat.~Vérünk
4634 1 | MÓZES csudáival kezdõdött törvényje,~Formáltatván benne a világ
4635 1 | Megigazít mindent dicsõ törvényjével.~Ez adja világát a fõ tudománynak,~
4636 1 | tévelygésit,~Rontsd el sok törvénynek ostoba intésit,~Itt mászkálunk
4637 3 | Nem szállott e földre le törvénytáblára.~Törvényeit belénk nyomta
4638 1 | gõzölögni kezdnek,~Hegyeknek tövébe s völgyekbe rejteznek.~Innen
4639 3 | szelendeknek?~Miért marja tövét nyavalyás fülemnek?~Egyszer
4640 1 | ágakon,~Süvölt a térségbe tövisen s bokrokon.~ Az egész
4641 1 | puszta és fövenyes.~Tele van tövissel, száraz, hitván, szennyes.~
4642 2 | Ennek vége lévén, egy szép tóhoz mennek,~Hol récét s ludakat
4643 2 | nótája hangjával.~De elõször Tokaj hozta el italát,~Éjfél közt
4644 2 | vigyáz.~A halhatatlanság tokaji itala~Csorgott az ezüstön,
4645 4 | A TOLERANTIA CÍMÛ ÍRÁSGYÛJTEMÉNY (1778)
4646 3 | repdesnek.~A gazdák mindenütt tolvajozzák õket,~Kovácsok utánnok hányják
4647 2 | magához:~Biztató szókat tõn szerelmes fijához.~A követ
4648 2 | hívesítõ italt~Vehettek, mit torkok nem ivott, hanem falt.~A
4649 2 | belõle felkölt.~Némelly tornyok hegyit láttam homályosan,~
4650 1 | formál,~Mely felett egy torony nagy hallgatással áll.~Régiséget
4651 1 | megnyúlt kazaljai.~Pufog a tót széjjel csikorgó csépjével,~
4652 4 | fuldokló kiáltást~Ide s tova futva hallott ki-ki széjjel,~
4653 4 | magzatjok.~Õket a nagyvilág továbbá követte,~Mely örök urát
4654 2 | erdõk és egek rengeni;~Eztet tragédia követte végtére,~Mellyet
4655 2 | kezdett.~Éneklések jöttek a tragédiába,~Melly édes s keserves lehetett
4656 1 | A HUNYADI LÁSZLÓ TRAGÉDIÁJA (1772) ~TOLDALÉKÁNAK VERSEI~
4657 2 | bánkódik.~Ez elmúlván, ismét tragédiát kezdnek,~Hol édes fájdalmat
4658 3 | játsszunk, mint gyermekek,~De a tréfában is légyünk nagy emberek.~
4659 2 | szív fenékre ül.~Olimpuson, Tróján fut képzelõdése;~Istenek,
4660 3 | Nemzetek, királyok fényes trónusikon;~Kereskedõk székin, perbíróknak
4661 3 | rejti elõttem a szívét.~Trónusom törvénye erõmet láncolta,~
4662 3 | ing a nagy szelekkel.~A trónuson mindég háborús szél zörög,~
4663 3 | jobbágyai tettét.~Ne bántsuk a trónust, hadd dörögjön köztünk,~
4664 1 | élõ fábul valamelly ág?~Tudakozd PLÁTÓtul a mély természetet,~
4665 1 | e’ gonosz, e’ bölcs, e’ tudatlan,~Ez haljon meg, vétett;
4666 3 | Világunk törvénye hol van, nem tudatott:~Hijában kiáltott belõl
4667 1 | mindent vakmerõségeddel?~Tudd meg, hogy te abbul semmit
4668 3 | illyen emberi életünk,~Alig tudhatjuk már, hányfelõl szenyvedünk.~
4669 2 | néked lelkeinken?~Honnan tudhatod azt, hogy lelkünk vesztettük?~
4670 1 | jöttem magamhoz, csak alig tudhatom.~Megtért hozzám elmém nagy
4671 3 | álmaiddal?~Mit ítélsz? mit tudhatsz? hol van igazságod?~Hol
4672 3 | fogunk érdemes létedrül,~Hadd tudjanak mások emberi szívedrül.~
4673 2 | elébb szemlélni:~Róla akként tudok jót, rosszat ítélni.~Hogyha
4674 1 | javáért önként. fáradozni.~Tudománya mint nap, úgy jõ fel fényével,~
4675 1 | mindenkor egyenes úton? Én is a tudományoknak karjain most elevenedvén,
4676 1 | ifiúságommal?~Merre induljak el kis tudományommal?~Szemem elõtt egész világ
4677 2 | egymáshoz ereket,~Fejtse meg a tudós mély mesterségeket.~Haszontalan
4678 1 | félistenek?~Az Istent nem tudták, hogy van világába,~Kit
4679 2 | jön ránk sebességgel.~Nem tudtuk, mi okbul sijet úgy utánnunk,~
4680 4 | vagyunk-é, ha törvényeirül~Nem tudunk világunk ezen részeirül,~
4681 2 | RÉZUSHOZ~Rézus! szenyvedésed tudva van elõttem,~S ugyanazért
4682 3 | sunda, te azt mondod,~Elmégy tülle; de más megszereti, látod;~
4683 3 | Fébus kezd napjával széjjel tündökleni,~Hegyeken, völgyeken, górókon
4684 2 | magában.~Villámlás, pára, tüz, kis sugár vagy csak szél?~
4685 1 | s hegytetõket megaranyoz tüze,~Ragyog játékára az harmatnak
4686 2 | fetrengek, Rézus! szerelmem tüzébe,~Nyögvén a természet gyúlasztott
4687 2 | nyûglõdvén magával.~Vergõdik tüzében mindég, s fohászkodik,~Most
4688 4 | gyümölcsöt hány az oltári tüzekre.~A két testvér ezen egymás
4689 2 | szép vadakat hullatott.~Tüzelt acél, kova; a puskák ropogtak,~
4690 2 | reményemet vesztvén,~Reszketek tüzemtül, lelkemet tévesztvén,~Méreg
4691 2 | szívem bennem, szerelmemnek tüzén~Lassanként mindég foly szemem
4692 4 | mérgesen vádolja.~Ki-ki tüzesedik, a buzgóság hevül,~Fegyver,
4693 1 | boltozatját kék szín táblájával,~Tüzesedni láttam napunk sugárával.~
4694 1 | áztatván azt sok verejtékével.~Tüzessen süt a nap, lankadnak erdeink.~
4695 3 | hozzánk, e lármás városba;~Tüzet kapunk ketten majd Sámpániábul,~
4696 2 | indul,~S mint a bujaságba, tüzével felzúdul.~Itt természetivel
4697 2 | nyelveken.~Titkos szemeikbe tüzök nedvesedett,~Hová a kívánság
4698 4 | halandó sorsunkba,~Ezen túl háború minden világunkba.~ ~
4699 2 | emberi hatalom alatt,~ tulajdon maga belsõ igaz esméreti
4700 1 | valóságod,~Magyarázza voltod sok tulajdonságod.~Érzékenységeim a történetektül~
4701 3 | igyekezetemben?~A nagy embereknek ez tulajdonságok,~Kik kis férfiakhoz nem
4702 1 | szédülhet meg,~Felleginken túlhat, s a nap alatt lebeg;~Úgy
4703 2 | Csudálják, tapsolják a nézõk tûnését.~Pihegni kezd: fújja kebelét
4704 3 | rájok széjjel kurjágatnak,~Tûnnek a deresek, már nem maradhatnak.~
4705 1 | felett el,~Kik repülvén, tûnnnek szép süvöltésekkel.~Szárnyoknak
4706 2 | szöktek által a szarvasok;~Úgy tûntek, hátakra hajigálván szarvok.~
4707 3 | vackában rejtezvén mindég túr,~Valamelyfelé fut, mindenhez
4708 1 | mulatva.~Vidámul a Tisza turbékolásokkal,~Mert szép lármát tesznek
4709 3 | húznak.~Sok kanok magokban túrnak útfeleken,~Nyámmogván a
4710 4 | S az irgalmas Istent fel tûzbe mutatta.~Eképpen a világ
4711 2 | hol csendesen ettek,~S tûzi mesterségre csakhamar felköltek.~
4712 1 | mennyköveivel a halandókhoz vert.~Tûznek, víznek, szélnek istenei
4713 2 | szaladozott,~És a forgó tûzön néhol maradozott.~E forma
4714 2 | szabadon munkánkat lelkünkbül.~Tûzrül, vízrül, földrül egy szempillantásba~
4715 2 | járja futásával,~Mindent egy tûzzé tesz lankadozásával.~
4716 4 | népét is.~Mikor spanyol tûzzel Amerikát dúlta,~S az irgalmas
4717 2 | megesmérhette,~Dicsõ törvényivel ügyét végezhette.~ A lélek
4718 3 | Lorenzo, téged[et] Jung üldöz,~Tudod, hogy a humor egymástól
4719 4 | térítõ igazság~Rettegés, üldözés, pusztítás, gyilkosság.~
4720 3 | magát a fényes árnyéknak;~Üldözõje lehet épnek, nyomoréknak.~
4721 2 | akarod!~Ne engedjed tõle üldöztetni álmod!~Nincsen hatalmadba
4722 3 | népekben.~Ha háború indul; baj ülni oda fel,~Minden magassság
4723 2 | hogy vége volt, vacsorához ültek,~S osztán komédiát gyermekekkel
4724 2 | kérdezés, rángatás,~Sok csúfos üngetés, ögyvelgés, hallgatás~Forgott
4725 1 | madárfészek, melly ezelõtt~Rendes üregjébe szép fijakkal megtõtt.~Egy
4726 2 | útálat ül,~A rettegés mormol üres szemeibül,~Állkapcáji között
4727 1 | magábul~Eresztvén kincseit, üresen elpusztul:~Ekként gyümölcsivel
4728 1 | s messze nyúlik gyapjas üstökével.~Jeges harmat fénylik deresült
4729 3 | öszvekocogtatják.~Zúzmarás üstökök mindenütt jeget hint,~Dérlepte
4730 2 | A meredekségbe szomorún ütközik,~Mellynek hizakjiba csak
4731 1 | bujdosván magokba,~Zúgással ütköznek néhol a partokba,~Mellyek
4732 1 | A tavaszi szagok orromba ütköztek,~Mellyeket magokkal hordoztak
4733 3 | tört farárul,~Ahol Nagysád ugat, ott én is bõghetek;~Ha
4734 3 | UGYANANNAK~A magánosságtul itt környülvétetve~
4735 1 | gondolatjait vezérelvén, ugyanazokat mindenek elõtt szabadosan
4736 3 | oldalrul,~Hogy leesik Nagysád ugyis tört farárul,~Ahol Nagysád
4737 2 | Nyájasságom szerint már úgyis meghóltam,~Alig jut eszembe,
4738 3 | építnek cselekedetinkben,~Új-új törvényt hozván vélekedésinkben.~
4739 2 | lengedeztek.~Így sok fáradt szívek újították magok,~Mellyek már gyakorta
4740 2 | muzsikájával,~Hogy ismét újítson nótája hangjával.~De elõször
4741 1 | magát.~Verõdik álmábul; újrakezdi dolgát.~Még az erdõk s hegyek
4742 2 | De álorc s bálját végre újrakezdte.~Mellybe sok táncokat készítvén
4743 2 | Páris felé indul,~Kedves újságira egy kis világ bámul.~Egy
4744 1 | De megént változván kérem újulását.~Napjait, hogy múlnak, titkosan
4745 1 | aludván, most van ismét újulással.~A tavasz, e díszes szülõ
4746 4 | gonoszság.~Õ pusztított régen az Újvilágban is,~Fegyverével vesztvén
4747 1 | Ideje töltése nála nem unalmas.~ ~
4748 1 | lelked.~Töröld el világunk undok tévelygésit,~Rontsd el sok
4749 3 | Közzülünk már abból sokan sokat untak.~Mi úgy szóllunk, hogy már
4750 2 | szedek ínségembe.~Isten! örök Ura e nagy természetnek,~Parancsold
4751 3 | Nyer-é hatalmával, hogy uralkodhatik,~S mint mi, sok törvénytül,
4752 1 | tiszteltetik.~ Márs kezd uralkodni a harc dühösségén,~Vérezvén
4753 2 | tehetségével;~Mert ha ítéletit Urán nem tehetné,~Annak valóságát
4754 4 | Tetszett az egész föld hatalmas urának,~Ki részeivé tett minket
4755 3 | Minerva fijához.~Itt nincsen uraság, mind egyenlõk vagyunk,~
4756 4 | továbbá követte,~Mely örök urát jól még meg sem érthette.~
4757 4 | ahol embert leltek.~Avagy uratoknak nincs talán irgalma,~Csak
4758 1 | kívül ki Istennek,~Kiket urául vesz magával mindennek.~
4759 1 | világát a fõ tudománynak,~Urává tétetvén e nagy alkotmánynak,~
4760 3 | porban talált.~A nép, hogy urával jobban kevélykedjen,~Akarta,
4761 4 | isteni titkábul.~Irgalmas urunkat nevéért bosszuljuk,~Ember
4762 2 | esdeknek.~Ki-ki részegen úsz gyönyörûségébe,~Nem tudja,
4763 2 | Megáradt könyvembe szívemmel úszkálok.~Rettegésem mindég nevekedik
4764 2 | Sûrû gallyaik közt hosszú utak nyúltak,~Hol a csendességek
4765 1 | UTÁLAT~Ez egy megcsömörlött gyomor,
4766 2 | Kiszaggatott orrán szörnyû útálat ül,~A rettegés mormol üres
4767 4 | irtózván.~A testvér testvérjét utálatban vészi,~Az atya gyermekét
4768 3 | Nagysád is felebarátjait,~S utálja meg maga hivalkodásait.~
4769 1 | tépvén, bosszantson vérével.~Utáltassad velünk a gyilkosságokat,~
4770 2 | csak a tengeren kezdem majd utamat.~El kell, mondom, szökni
4771 2 | Egy kereskedõhöz akadtam utamba,~Kinek barátjává lettem
4772 3 | irígység soha bölcsességet,~Sõt utána vonja az esztelenséget;~
4773 2 | sóhajtásaimat,~Ne vesd meg utánnad küldött panaszimat.~Jere
4774 2 | tudtuk, mi okbul sijet úgy utánnunk,~Gondoltuk, nem lehet érte
4775 4 | véres áldozatjok~Meghagyták utánok, szenyvedt is magzatjok.~
4776 2 | várja ellenségét,~Szüli az utasnak keserves ínségét.~ A felleg
4777 2 | messzérül, fáradt habjaival~Utaz e partokhoz, futván tajtékjival.~
4778 1 | Megtért hozzám elmém nagy utazásábul,~Törvényeket szülvén gondolkozásábul.~
4779 1 | tengerein,~S nedves szekerébe utazik szelein.~Nagy harsogást
4780 1 | Születvén mint szegény, e földön utazott,~Vérivel dicsõült Atyjának
4781 1 | közt kedvembül alá s fel utazván,~Egy helyre találtam szememmel
4782 4 | fegyverek közt fúltak.~Párizs utcáiba öldöklést, jajgatást,~Sok
4783 4 | Töltötték Párizsnak temetõ utcáit,~Piros színre festvén szomorú
4784 3 | Sok kanok magokban túrnak útfeleken,~Nyámmogván a félbe fagyos
4785 2 | szemlélvén,~Eljut Eszterházra, útjában sijetvén.~A tündöklõ várnak
4786 2 | jobban maradhasson,~S titkos útjaiba el ne változhasson?~Hagyjuk
4787 2 | bevezet magával,~Indul nagy útjára e vízi igával.~Messze országoknak
4788 2 | A felleg azonban nagy útját haladta,~Egy fekete éjjel
4789 1 | nyári mezõség~Pompáz, s utoljára lesz elpusztult térség,~
4790 2 | mellybe egy mord halál~Utolsó órái közt is kedvet talál.~
4791 1 | tüzét mindenkor egyenes úton? Én is a tudományoknak karjain
4792 2 | vesztettük?~S örök Istenünkhöz útunk tévesztettük?~Nézd, keresztyénségünk
4793 1 | szélirül felszökött egére,~Ûzi a setétet komor tengerére.~
4794 3 | Disznót, kutyát, lovat ûznek, hajigálnak.~Birkóznak magok
4795 1 | repíttetett, s minden dolgot ûzött.~Homályba volt bennem, honnan
4796 2 | változás,~Tapsolás, kiáltás ûzte a lángokat,~Ölelték, rángatták
4797 2 | sok rángatással,~Elhagyják vackokat, s jönnek csikorgással.~
4798 2 | egymással.~Ennek hogy vége volt, vacsorához ültek,~S osztán komédiát
4799 2 | érezzék a többi vidulást.~Vacsorálnak s osztán a kertbe kimennek,~
4800 2 | keserves lehetett magába.~A vacsorát illyen vigasság közt ették,~
4801 3 | lehet,~Hol még a szarvas vad nagy búvást nem tehet.~Apró
4802 3 | múlhat tõlem a titkon felkölt vád.~Keserves királyság! ki
4803 2 | akként lövöldözött.~A futó vadacskák vérekbe hullottak,~Hol felfelé
4804 1 | Csördülnek gallyai futó vadaikkal;~Szép zúgó folyások szaladnak
4805 2 | Kezdett el, hol sok szép vadakat hullatott.~Tüzelt acél,
4806 2 | A mulató sereg reggel vadászatot~Kezdett el, hol sok szép
4807 2 | mulatságot kezd nyájas seregével.~Vadászatra indul az egész társaság,~
4808 1 | Szóllnak madarai a víg vadászokkal.~Jajdulnak a kopók; hangzik
4809 2 | kedvvel mulathatott.~A vadászsereg így végre megfáradván,~Visszafelé
4810 2 | taníttatott,~Negyedik Henriket vadászva játszották,~Francia király
4811 3 | hasznát, dicsõségét~Keresi, vadászván széjjel nyereségét;~Feláldozza
4812 2 | Halandó valaki, és voltomba vádolj.~Szabhatsz-e lelkemnek rendet
4813 4 | Áldozattételét mérgesen vádolja.~Ki-ki tüzesedik, a buzgóság
4814 1 | meg soha az Istennel.~Ne vádoljad eztet nagy teremtésébe,~
4815 2 | Mellybe tévelygésem leírva vádolom.~Ha meghalok, s nállam szerencsésebb
4816 1 | De nem tudjuk soha, miért vagdalkozunk.~Romlott emberi nem! nyugodjál
4817 3 | megveszett.~Egyik a másikát vagyonáért dúlta,~Az atyák törvényét
4818 2 | személyével.~A játéknézõhely vagyonaiból élt,~S hogy valaki gyõzze
4819 1 | Kapuk alá zárván keresett vagyonát.~Mint egy csinos madárfészek,
4820 2 | Ha e rész elválik elsõ vagyonátul,~Úgy tetszik, hogy fele
4821 4 | csupa szerelemmel.~Okai vagyunk-é, ha törvényeirül~Nem tudunk
4822 3 | belöllünk!~Mit ítél törvénye vajjon most felöllünk!~Hagyjuk
4823 1 | nyavalyáját.~A természet sokba vaknak tett bennünket,~Hallgassuk
4824 3 | ki nem mászkál e világnál vakon.~Felemelt nagy lelkét, megvallom,
4825 3 | látunk sok dolgot, melyben vakoskodtunk;~Az írásnak módja, nyelv,
4826 2 | Delfén, aki természet csudája~Vala szépségével és keserves
4827 2 | elragadtatott Rézus, veszélyére.~ Valahányszor hajót látok megindulni,~
4828 1 | Kijött, mint egy élõ fábul valamelly ág?~Tudakozd PLÁTÓtul a
4829 3 | vackában rejtezvén mindég túr,~Valamelyfelé fut, mindenhez hozzászúr.~
4830 1 | félrenéz; a világra mormol,~Valamihez férhet, mindent öszvekormol.~ ~
4831 2 | szív foglyává lett.~És így valamikor nagy változást teszünk,~
4832 3 | meleg szelek közt bocsátja válasszát.~A világ, mint ágyban, mozdítja
4833 1 | azt gondolatommal.~~Erre választ nyertem, mely nekem inkább
4834 3 | szemeit behunyta:~Urat úgy választott, kitõl ítéltessen,~Hogy
4835 1 | állva.~Csupa szerelemmé válik a természet,~Melly a tavaszba
4836 1 | fergeteget hoz meg fagyott vállán.~A fellegek öszveszorítják
4837 2 | Mindketten halandók, azt meg kell vallani.~Így lelkeink a megesmért
4838 4 | VALLÁS~Nagy Isten! Miképpen végeztél
4839 1 | légy ítélõje olly számos vallásnak.~Csudáld teremtõdét, lásd
4840 1 | mozog,~Istenünkért más-más vallásokkal buzog.~ Mózes, te jártál
4841 1 | belénk helyheztetted,~Az igaz vallással tartson abban lelked.~Töröld
4842 1 | formált dühössége,~Hitet, vallást osztott földi istensége.~
4843 1 | sok imádságban elõhajlott vállok,~Kívánságok mindég láncon
4844 2 | alusznak.~Könyveim nedvesült vállokra hullatom,~Cseppjeket a tenger
4845 1 | Kit mindenkor osztunk egy valóságába.~Ez örök mindennek füst
4846 2 | nyughatatlan vélekedés a dolognak valóságában nem formáltathatik, mert
4847 3 | régulán beszélsz,~Gondolj valósággal, és helyesen ítélsz.~Mihaszna
4848 1 | mindég, romlással építvén~Valóságot; s nyugtot sohol nem lelhetvén.~
4849 1 | Hol a természetnek egymást váltja faja.~Mi, emberek, mindég
4850 1 | benne, hangzik arany szava.~Változása mindég újult formát mutat,~
4851 3 | lelem.~Hányszor kell érezni változásaimat?~S hogy kerülhessem el hányattatásimat?~
4852 3 | társainknak,~Kik rendet szabnának változásainknak,~Kik a futó idõt kötözni
4853 2 | Tesszük gondolatink hamar változásba;~De a vért ily könnyen hordozni
4854 3 | Minden egymás után szalad változásban.~Változtatva vigyük mi is
4855 2 | S titkos útjaiba el ne változhasson?~Hagyjuk el az okost, keresse
4856 3 | a világ magába,~Melynek változni kell szüntelen dolgába.~ ~
4857 3 | rendek és jeles oktatás~Mind változtak, látod, amint az idõ fut.~
4858 1 | mindent nedvesít,~Szüntelen változtat, öl és elevenít.~Örökre
4859 1 | érzékenységünkkel együtt változtatja. Mária völgyét én is meglátván,
4860 3 | osztánk fel magunkat,~Mellyel változtatjuk sokakban sorsunkat.~Ez ennek,
4861 3 | után szalad változásban.~Változtatva vigyük mi is életünket,~
4862 1 | akarnám múlását,~De megént változván kérem újulását.~Napjait,
4863 2 | nézni, azt meglátták,~Hol a vár szépségét kincsével csudálták.~
4864 2 | magát éjjelének.~A faluk, várasak füstölgötték széjjel,~Terjeszteni
4865 2 | Homokon, kõsziklán dolgaira várhat.~Ekként mindenfelé s minden
4866 1 | törvénytül igazságot ne várj.~Józanodj végtére már tévelygésedbül,~
4867 1 | csókák krákognak karón a varjakkal.~Nincsen gyönyörûség, a
4868 3 | ÕNAGYSÁGÁNAK,~N[emes] ABAÚJ VÁRMEGYE FÕISPÁNJÁNAK~Generális Orczy
4869 2 | pattog húzós kötelivel.~A város elsüllyedt félig szemem
4870 3 | Bécsbe hozzánk, e lármás városba;~Tüzet kapunk ketten majd
4871 2 | futó láng egymást ölelésre várta.~Ezerszer kezdõdött a csattogó
4872 1 | nyugodtak,~Hol napunk világát várván csak hallgattak.~Az álmos
4873 2 | minden részeibe,~Gazdag vásár látszott szegeleteibe.~Egy
4874 2 | egektül biztató reményét.~A vasmacskák, mellyek feneken hallgattak,~
4875 3 | nélkül ki-ki csak büszke váz.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
4876 3 | trónus serény volt magát védelmezni,~Tudta Olimpustul törvényit
4877 1 | Lelkeket szeretvén, éltek védelmezte.~De én mit reményljek ifiúságommal?~
4878 3 | okosok, csak azt viszik végbe.~Minden ember önnön hasznát,
4879 2 | dicsõíteni fogja. E dolognak végbevitelére természet szerint nemzetünkbe
4880 1 | mutatok. Engednék a kegyelmes végezések, hogy igyekezetemtül az
4881 4 | egeket,~Kimagyarázhatom a végezéseket.~Másik ellent szökik, s
4882 2 | Dicsõ törvényivel ügyét végezhette.~ A lélek szabad~Valaki
4883 2 | Megnézem határit, hogy hol végezõdnek,~S homályos térjeken melly
4884 4 | VALLÁS~Nagy Isten! Miképpen végeztél felõlünk?~Hogy kívánsz mindenkor
4885 1 | rajzolhatta. Az ifiúság véghetetlenül érez; fájdalmakkal gondol,
4886 2 | s sohajt magánoson.~Ezt végighallgatván, egybe felzúdulnak,~S nyájasabb
4887 3 | dünnyögve bejönnek,~Melynek végin játszó pulyák reáütnek;~
4888 3 | setétes sutjokbul.~A falu végire öszvecsuportoznak,~Disznót,
4889 2 | igazságát.~Gondolkozó lélek, végy fel karjaidra,~Taníts meg
4890 1 | bölcseinktül nagy tudományokat~Vegyük el, s vizsgáljuk okoskodásokat.~
4891 2 | melegszik és hül.~A játék végzõdvén, asztalt terítenek,~Hová
4892 2 | kénszerítéssel hitet fel nem vehet.~Igazságot kíván gondolkozásába,~
4893 2 | ellen fegyvert millyen okbul vehetsz?~Teveled tart-é csak tanácsot
4894 2 | gyomrokba hívesítõ italt~Vehettek, mit torkok nem ivott, hanem
4895 4 | törvényt, hitet tõle nem vehettünk,~Kik õrajta kívül jó urat
4896 1 | próbálod ifiúságomat.~Ne véld, a dicséret hogy megszédíthessen,~
4897 4 | tönénetek,~Beszélhetünk véle a keresztyéneknek.~Eképpen
4898 3 | szerethetjük,~Dolgainkat véled együtt nevethetjük;~A világ
4899 3 | Nagyon mérgesülvén fejében veleje:~Nagysád pedig maga közönséges
4900 2 | terhelte; de e nyughatatlan vélekedés a dolognak valóságában nem
4901 3 | cselekedetinkben,~Új-új törvényt hozván vélekedésinkben.~Nevessük bajait némely
4902 2 | Feje mind életnek, mind vélekedésnek.~Mikor titkon készült ezer
4903 2 | alkotmányok! veszélyes tengerek!~Veletek mennyire vesznek az emberek!~
4904 2 | jó s rossz: hol sokképpen vélhet.~Így õ bírája lett ismeretségének,~
4905 2 | földön a lélek micsoda jót véljen?~Hogy annak voltárul elébb
4906 3 | Mikor véllünk szóllasz, hagyd el méltóságod,~
4907 3 | Tanácskozni kezdvén ott vélt Istenével.~Jupiter véribül
4908 1 | bosszantson vérével.~Utáltassad velünk a gyilkosságokat,~Ne öljünk
4909 4 | hazátokat~Szolgálván, dúljátok vélünk magatokat,~Micsoda istennek
4910 1 | szegényült mindég kínos vendég.~ ~
4911 2 | Magyar tisztesség ismérvén vendégét,~A csudákig viszi régi fényességét.~
4912 1 | lehet adni, mindent lehet venni.~Mint tetszik, akképpen
4913 1 | szakállokon.~Kellemetes vénség vagyon életekbe,~Csendességgel
4914 2 | Nóver szavára rejtezett Vénusba.~Meghitt gyõzedelmét elõre
4915 2 | elvégzik kötelességeket,~S Vénushoz felviszik asszonyi nemeket.~
4916 2 | bágyad s szunnyadozik.~E kis Vénusoknak mosolygó szemek lett,~Mellyekbe
4917 4 | emberek éltek,~Igazságotokkal vérbe kevertétek.~Összegyüjtöttétek
4918 3 | harcolva~Fegyverrel keresi a vérben mászkálva;~Egyik koldulással
4919 1 | Fetrengvén, lehellhet éltetõ vérében,~Hánykolódásival kezdetét
4920 2 | mindenekkel.~Parancsoljon a te véred tenyészése~Az enyimnek,
4921 1 | Ki-ki áztatván azt sok verejtékével.~Tüzessen süt a nap, lankadnak
4922 2 | Bécsnek lármáji közt helyre verekedik.~Híre, dicsõsége széjjel
4923 2 | azt mondom: akarom, hogy vérem~Sebesebben folyjon. Célom
4924 1 | nagyon magadat,~Ismérd meg vérembe alacsonyságodat.~Ne tedd
4925 3 | Gyötrelmek közt vigad szívem a veremben,~Fájdalommal öröm így laknak
4926 3 | öt font homok ment ki a vérembül,~Mely sok verset elvitt
4927 2 | szenyvedtetne?~A szívem véremnek ereibe futott,~Halálos gyötrelmem
4928 2 | tetszik egy lélek csapkodni a véren.~Ha reá szél rohan, hánytatja
4929 2 | A reggel ekképpen múlik vérengezve,~Délre ki-ki hazafordul
4930 2 | lassanként érkeztek.~A nap veres színbe hányta el sugárit,~
4931 2 | ölében aluszik,~Elbágyadt verése nem tudja, mit tegyen,~S
4932 2 | Mellyen a haboktul százfelé veretik.~Ekkor karjaimmal egy deszkára
4933 1 | sásas rétekre sok marhák veretnek,~Rívó bõgései gyakran kettõztetnek.~
4934 4 | kisdedek testek kövekhez verettek,~Hol már atyjok, anyjok
4935 2 | Mellyet magyarázván, a földre verettem.~Elkövetett hibám fetrengve
4936 1 | érted tépvén, bosszantson vérével.~Utáltassad velünk a gyilkosságokat,~
4937 3 | most egyszer s belölrül nem vérez.~Nézek, ülök, írok, róllad
4938 1 | titkos fájdalmába kebelét vérezni.~Elereszti Vénust szerelmes
4939 4 | természetet ekkor felejtette.~Így vérezte magát, istene nevébe,~Az
4940 4 | mint a vadak, másokat ne vérezz.~Gondolkozzál léted belsõ
4941 1 | lelkek örök törvényeden,~Ne vérezzék egymást dicsõ tetszéseden.~
4942 2 | tegyen nyûglõdvén magával.~Vergõdik tüzében mindég, s fohászkodik,~
4943 3 | férhet csekélység igaz grófi vérhez.~Akár élek, halok, hagyjon
4944 2 | írásodat,~S fél halálra veri vele magzatodat.~Kezeim
4945 3 | vélt Istenével.~Jupiter véribül támadt, végre kiált,~Az
4946 2 | dobogását,~S belõle kihajtott vérinek folyását:~Hogy futkos páránkkal
4947 1 | keres,~Öli egymást, s a föld véritül még véres.~A természetet
4948 1 | lelkedbül,~Villámlással verj le mennydörgõ egedbül.~Mutasd
4949 1 | fújta ki fajzatit,~Hogy verjék le a föld megvénült magzatit.~
4950 2 | minden hamis törvényeket,~Verjük le az apró bálvány isteneket.2~
4951 1 | Mellyeket a szelek kõsziklákhoz vernek.~De mégis hasztalan nyughatatlanságok,~
4952 2 | szüntelen repdes a lélek is~A vérnek, míg meleg, szüntelen folyni
4953 1 | természet kel, s kifújja magát.~Verõdik álmábul; újrakezdi dolgát.~
4954 4 | ordítozva, fegyvervillogással.~A vérpatakokat ekként árasztotta,~Keresztyénségünket
4955 3 | Hogyha kifuthatott mellyedbül versedbe.~Édes érzés nélkül hiába
4956 3 | repíttetik,~Párnássusnak vize verseden hintetik.~Elveszem érdemes
4957 1 | Parnasszus vizével te hinted versedet,~Mégis erõtlennek isméred
4958 3 | KAPITÁNYNAK~Leveledet vettem, verseid csudállom,~Igen nemesen
4959 1 | meglátván, róla másképpen, mint verseim alább magyarázzák, nem gondolhattam.
4960 1 | csak az arra ismét küldött verseimbül ítéltessék meg, mely méltó
4961 2 | fogja ESZTERHÁZI HERCEGEN s verseimen ítéletét tenni, kinek szolgája
4962 1 | hogy idõmnek rövidsége verseimet hoszszabban írni nem engedte.
4963 3 | feleljek hozzám küldött verseire?~Honnan nézzek elébb érdemes
4964 3 | Egyedül létedhez szóllok most versemben,~Ne keressél hibát szabados
4965 3 | ki a vérembül,~Mely sok verset elvitt megbágyadt elmémbül.~
4966 1 | lelkeddel elmémnek vézére.~A versnek erejét kérem HENRIADtul,~
4967 1 | Úgy járnak felettem sok versszerzõ lelkek,~Akiket közelrül
4968 4 | széles világot fegyverével verte.~Halandó sorsunkban széjjel
4969 2 | tengerén lelkünk repíttetik.~Vérünknek folyását nem vezérelhetjük,~
4970 2 | rohan, hánytatja hajóját,~Vervén oldalához körül apró habját:~
4971 2 | futásodba sóhajtásaimat,~Ne vesd meg utánnad küldött panaszimat.~
4972 3 | idõ! jertek az ablakra,~Vessétek szemetek a mosolygó napra,~
4973 2 | erõszaknak rabja?~Miért vesszen benne szabad akaratja?~
4974 1 | ki Istennek,~Kiket urául vesz magával mindennek.~Egy teremt,
4975 2 | térjekre.~Ragadtatik hajónk a veszedelmektül,~Hol a fellegbe jár, hol
4976 2 | karjaimmal egy deszkára kaptam,~S veszedelmem között ez helyre hányattam.~
4977 2 | ki engem felleljen?~Hogy veszedelmembül hazavezéreljen.~Az halálra
4978 4 | is kicsoda nézhetne,~Hogy veszedelmére sírva ne könyvezne?~Mely
4979 2 | életem,~Elvesztettem benned veszedelmes létem.~Tudom, hogy én vagyok
4980 1 | nagy természetbe,~Mérget, veszedelmet teszen az életbe,~Minerva
4981 3 | Ki tehetett törvényt oly veszélyek között,~Hol az emberi nem
4982 2 | Hol elragadtatott Rézus, veszélyére.~ Valahányszor hajót látok
4983 2 | el az ifiúságnál!~Melly veszélyesb tengeren nem lelhet magánál.~
4984 1 | Óhajtom, most látván éltemnek veszélyit.~ Mostani életem tele
4985 2 | ez helyekre ver,~Legalább veszélyjét olvassa éltemnek,~Megvivén
4986 4 | vészi,~Az atya gyermekét veszélynek kitészi,~Isten nevéért a
4987 3 | állat,~Mely kis dolgokban is veszélyt nem találhat.~Az elefánt
4988 2 | irtóztat szavával,~Kiáltja veszélyünk rémítõ hangjával.~Bolondul
4989 1 | bennem ítéleteteket.~Nem veszem el tõled magasztalásomat,~
4990 3 | nem mérhetik magok;~Miért vészen engem Nagyságod tárgyának?~
4991 3 | Hány szín alatt látjuk veszendõ sorsunkat,~Noha egy temetõn
4992 1 | boszorkány,~Ki mint a dühösség, veszett szemeket hány.~Csak úgy
4993 2 | csendes rév partinkat mint veszettek futják.~Erre repíttetett
4994 4 | testvér testvérjét utálatban vészi,~Az atya gyermekét veszélynek
4995 2 | tengerek!~Veletek mennyire vesznek az emberek!~Így szóllok
4996 1 | szüntelenül,~Sokfelé enyeleg; soha veszteg nem ül.~Valamit elõkap,
4997 3 | Élni törekedem, s életemet vesztem.~Gyötrelmek közt vigad szívem
4998 1 | Alig tudom, vele mit tegyek vesztembe.~Néha haragomba akarnám
4999 2 | tudhatod azt, hogy lelkünk vesztettük?~S örök Istenünkhöz útunk
5000 2 | gyötrelmes éltét maga nem vesztheti.~ ~
5001 2 | magába,~S ismét új hegyeket vet háborújába:~Ekként a lélek
5002 2 | Az aranyalmáért, mellyen vetekednek.~Nagy nyereségekre Páris
5003 4 | vigyázunk.~Az egek titkain való vetélkedés,~Teremtõnk tetszésén tett
5004 2 | megítélhet egy Örök Igazság.~Nem vetem halandó alá itt magamat,~
5005 1 | tudatlan,~Ez haljon meg, vétett; éljen ez ártatlan.~Így
5006 1 | kérem HENRIADtul,~VOLTÉR vetette ezt le a Parnasszusrul.~
5007 1 | szabadosan festhesse? Kicsoda vethet akadályt egy léleknek, mely
5008 1 | fáit~Gyökereknél tartva veti a szeleknek,~Hogy észak
5009 4 | megbocsátja bûnöm,~S akarmit vétkezem, mindjárt kibûtölöm.~Vagy
5010 4 | bûtökkel,~Hogy amit rám vetnek imádni, mondjam el.~De néked
5011 2 | mestereden hatalmat hogy vettél?~Igazság, természet közöltetett
5012 2 | Végre egy kõszikla hegyire vettetik,~Mellyen a haboktul százfelé
5013 2 | minden, micsoda kínokkal~Vettettem ez helyre a tört árbocfákkal.~
5014 4 | balra~Forognak, gyolcs inget vetvén a nyakokba,~Azok a kis kopasz
5015 3 | ha megindul,~Szívét mellé vévén, tûnik s mindent feldúl.~
5016 1 | legyél lelkeddel elmémnek vézére.~A versnek erejét kérem
5017 1 | lelkeknek,~Akiket ismérünk elsõ vezéreknek.~Mások adója ez, mellyet
5018 3 | veszélyes tengerén~Egy kis tûz vezérel, hogy futhassak térjén;~
5019 2 | Vérünknek folyását nem vezérelhetjük,~Sem csavargásait el nem
5020 1 | szüntelen tévelyeg. Kicsoda vezérelhetné elterjedett tüzét mindenkor
5021 1 | eltûnsz,~S gondolattal éltem vezérelni megszûnsz.~Visszafutsz a
5022 1 | csendes s kies határira vezéreltethetnék. Atyaságtoknak magamat ajánlom,
5023 1 | érzékenységeit és önnön gondolatjait vezérelvén, ugyanazokat mindenek elõtt
5024 1 | égett~És a zsidóságnak hív vezérjévé lett.~Asszonytul származott;
5025 3 | alá s fel szökdösnek,~Kit vezérnek tésznek, kit megüstökölnek.~
5026 3 | Istenünktõl azért kértük ki vezérünk.~A természet harcra vitt
|