Rész
1 2| mi nagy sok kárvallásán,~De nem bánkódunk az mennyországnak
2 2| városnak tizenkét kűfalát,~De az városnak mint szép jáspisból
3 2| városnak tizenkét kapuja,~De minden kaput egy drágakűből
4 2| élőfának gyümölcsében enni.~De majdan immár én víget vetek
5 2| bémennének ha bébocsátnáják,~De mint az lopók, az drága
6 2| fegyverrel nem győzhetjük, de lélekvel győzzük,~Mind éjjel-nappal
7 3| gyermecskék,~Ne féljetek, de Istent dícsérjétek,~Szent
8 4| Istenért kit ő nem kímélle,~De nem hagyák őtet megölnie.~
9 4| szeme fájna az leánnak,~De az lenne jutalma Jákobnak.~
10 4| Rákheltül ő eltávoztatnék,~De idővel az is néki adaték.~
11 4| idővel az is néki adaték.~De mikoron Jákob gondolkodnék,~
12 4| Kellemetes atyjának, Jákobnak,~De gyűlölség az ő bátyjainak.~
13 4| engede atyja mondásának,~De nem tudja, hogy fejére járnak.~
14 4| bátyjai hozzá mentek vala,~De bátyjai nem esmerik vala,~
15 4| világnak ő megtartásaért,~De leginkább az örök életért.~
16 5| tisztán felnevekednéjék.~De az nagy úr mondá: ne szedjétek,~
17 5| benne, mind ő öröksége.~De Creatione Adae.~Nagy jó
18 5| Irigységből embert megsarkalá.~De láss csudát, magát ábráztatá~
19 5| nagy penitentiát tartának,~De az béeresztett gonoszságnak,~
20 5| kötött írrel meggyógyítják,~De az helyét mégis látni hagyják,~
21 5| most teljes gonoszsággal,~De az mellett isteni jószággal,~
22 5| vagynak mind idvözült lelkek,~De ítéletnek utána lesznek,~
23 5| Mondjuk vala őket bolondoknak,~De most látjuk megbódogúltaknak.~
24 5| névvel voltak keresztyének,~De nem hittek úr Jézus Krisztusnak,~
25 5| hittek Istenben, Jézusban,~De ördögbe és az bálványokba.~
26 5| mentek az lelki szent jókra,~De játékra és hívolkodásra,~
27 5| Szegényeknek, kóroknak képekbe,~De nem vöttétek az én szömélyembe.~
28 5| Jóllehet ellened vétkeztünk,~De hogy tiéd mind testünk,
29 5| nem szenvedi~Morgásokat, de ímezt téteti,~Hogy őket
30 5| néki ímezt mondják:~„Urunk de mi néked hol szolgáltunk,~
31 5| sem találtunk,~Szegényeket de mi csak találtunk,~Szeretettel
32 6| édességéről, gyönyörűségéről,~De kérlek, uram adjad szent
33 6| elmúlik, miképpen az virág,~De az Úristen él mindörökké,
34 6| kövekből az kőfalja vagyon,~De igen messze, kétszáz mélföldre
35 6| szintén úgy mint volna.~De csak annyira szól János
36 6| kövekből szép tarkáson vala,~De az dereka mind környes-környül
37 6| Sardius, mely hamuszínyű, de ez is szép oszlop.~Lám olly
38 6| városnak, kétszázon az hossza,~De a drága kők húsz-húsz mélfölden
39 6| alkotta, azért ily igen szép.~De kapuját is, az piacát is
40 6| mondhatja, meg sem gondollhatja,~De az mint lehet valamennyire
41 6| város piaca mindenik utcája,~De rakásának és szép módjának
42 6| helyek atyjának házába,~De mindenik ház mely ékes legyen,
43 6| issza, soha meg nem hal, de él mindörökké.~De az víz
44 6| nem hal, de él mindörökké.~De az víz mellett szép zöldellő
45 6| magamban így gondolkodtam, de vallyon mi volna?~Megfeddém
46 6| minékünk.~Panaszolkodik de nagy sok helyen ő felsége
47 6| Kicsiny ideig szoros az úta, de oztán nyugodtok,~Az szorossággal
48 6| irgalmas,~Álnok, mint róka, de az csávában megyen az agg
49 6| nyelve megenhednék azban,~De ám nem telék szegény gazdagnak
50 6| Gyönyörűséggel viszen az bűnre, de kára nagy annak.~Tégedet
51 6| bálványimádással.~Jézus urunk de megtört téged, meggyőzött
52 6| téged,~Marjad sarkunkat, de az fejedet megrontja tenéked.~
53 6| vöttél.~Noha vétkeztünk, de szent fiadért megengeszteltettél,~
54 6| igazságot, ne veszesd el őket,~De szent fiadért téríts te
55 6| segítségűl, soha nem hagyod, de megtartod őtet.~Ezeket azért
56 6| nagy szoros kapuja annak, de reátódullunk.~Látjuk az
57 6| miatt sokszor megbántottunk,~De többé immár nem bántunk
58 7| sem gondolsz.~ De ez mondást nem értheté meg.~
59 8| hévbe, hóba gyötrődném.~De megfelel a császár:~Én is
|