Actus, Scena
1 AzJat, 1| Mikoron Clitemnestra az õ jámbor férjét, Agamemnon
2 1, 2 | fogva nagy kedvemre tartott, õ penig mind természetembõl,
3 1, 2 | kellett volna halni. Nem tudta õ, hogy régtûl fogva másba
4 1, 2 | ha megölelem Aegistust, õ is megölel, ha megcsókolom,
5 1, 2 | megölel, ha megcsókolom, õ is megcsókol. Nincs ennek
6 1, 5 | vígad, örül erõsen. Az õ szülötte penig, szegény
7 2, 1 | árvaságodban csudaképpen, az õ jóvoltából tereád gondot
8 2, 4 | hallgasd meg kiáltását. Mert az õ szeme éjjel-nappal meg nem
9 2, 4 | keressen helyet. Azért meddig õ megjõ, csak addig leszen
10 2, 4 | színi? ~CHRISOTHEMIS. Õ nem bántana, de az nagy
11 2, 4 | Orestesrûl, bizony elfeledkezett õ énfelõlem. Ó, arám, édes
12 2, 6 | atyámat tisztelem ezzel, és az õ kegyetlen ellenségit bosszontom,
13 2, 6 | másvilágról megjött volna, és az õ királyi pálcáját, kit most
14 2, 6 | közel állott hozzá, mikor õ magába dörgölõdve beszéllette,
15 2, 7 | dolog, hogy az Úristen az õ árváiról elfeledkezzék.
16 3, 1 | megérdemlette, noha te tagadod. De õ, szegín leányka, ha szólhatna
17 3, 1 | kesergett rajta, mert igaz, úgy õ testébõl szakadt, mint teneked,
18 3, 1 | az leányka szólhatna is, õ maga is azt mondaná, jobb
19 3, 1 | meghalni, hogynem mint az õ édesatyjának, annyi fõemberekkel
20 3, 1 | bujaságban! Miért hogy szegín õ nem bocsátott szádra, mert
21 3, 2 | szerszáma csudálatos ékes volt, õ maga is termetével, öltözetivel,
22 3, 2 | jelesebbet esmértem volna. Én az õ termetén, magahordozásán
23 3, 2 | vitézekkel egy rendbe álla, õ maga legközépen volt. Mihent
24 3, 2 | vitézek elöl egymást haladni, õ is bizony váltig gyorsolkodott,
25 3, 2 | hogy egy barátja is az õ személyét meg nem esmérte.
26 4, 2 | hogy magot támasztana az õ maga veszedelmére. De ha
27 4, 2 | fogadjad csak, asszonyom, amit õ beszél, látod, keserûségébe
28 5, 1 | szorgalmatossággal viselnek az õ fiókra gondot, hogy semmibe
29 5, 1 | azmi igaz, megmondja, azt õ penig igen bánja. Arra mondják,
30 5, 2 | meg kellett lenni, mert õ is ember volt, mi is tartozunk
31 5, 3 | jókor találjuk, mert csak õ maga az kisebbik palotába. ~
32 5, 4 | Bezzeg õ. ~CHORUS.
33 5, 4 | király is nagy örömmel, még õ semmit sem értett az királyné
34 5, 5 | királyné asszonyt, nézzen õ is a fiára. ~ORESTES.
35 5, 5 | hagyod, mind elprózsmitál õ, de járj el dolgodba. ~ORESTES.
36 5, 6 | munkával, elég fáradsággal. Õ is minden igyekezetit elvégezte:
37 5, 6 | elõszõr Tantalus királyt, õ is mely röttenetes dolgot
38 5, 6 | megint étekbe megfõzé, kiért õ is, méltón, szörnyûképpen
39 5, 6 | ezeknek szíveket, hogy az õ nagy sok gonoszságokról,
40 5, 6 | ettûl féltem ezt is: hogy õ is bolondságába elveszti
41 5, 6 | nem akar járni, mint az õ elei. Ideje már elmennem,
42 6 | õfelsége, hogy legyen az õ neve dícséretire, és kigyelmeteknek
|