Actus, Scena
1 AzJat | hogy mennél inkább késik az Úristen az büntetéssel, annál inkább
2 1, 3 | CLITEMNESTRA. Éltesse az Úristen felségedet nagyon sok esztendeig
3 1, 5 | Ó, nagy Isten, Úristen ne hagyj, tekints reám,
4 1, 5 | hagysz ily méltatlanságot, Úristen. Az én anyám elveszte engemet,
5 2, 2 | érzem szívembe, hogy az Úristen jól adja az mi igyekezetünket.
6 2, 2 | folyamodok. Örök, mindenható Úristen, kinek irgalmas szeme vagyon
7 2, 4 | CHORUS. Úristen, könyörülj az szegín nyomorult
8 2, 4 | használnék vele? Látja az Úristen szívem állását, mely keserûségbe
9 2, 4 | Hogy hagyál el, Úristen? Hova tetted az én reménységemet,
10 2, 4 | édes asszonyom, meghozza az Úristen. ~ELECTRA.
11 2, 4 | szembeállani, hanemha az Úristen csudaképpen cselekszik vele.
12 2, 6 | szemmel tekintsen reánk az Úristen. Hozza el immár az mi reménységünket,
13 2, 7 | Lehetetlen dolog, hogy az Úristen az õ árváiról elfeledkezzék.
14 3, 1 | Orestesem, hozzon meg az Úristen! Vajha megjõne, bosszút
15 3, 3 | hogy errûl elfeledkezzen az Úristen. Noha nincs immár kitûl
16 3, 5 | Az Úristen jól adja itt az mi járásunkat.
17 4, 2 | ne bánkódjál, jól adja az Úristen az mi kévánságunkat. ~ELECTRA.
18 5, 2 | ELECTRA. Az Úristen jót adjon teneked, mert
19 5, 2 | asszonyom, penig meghozta az Úristen õfelsége, örülök és kévánom
20 5, 2 | Orestes, jókor hozott az Úristen, mert ez mai nap kellett
21 5, 2 | mindent, gondot visel az Úristen reánk. Azt értem, ezentúl
22 5, 2 | maradj itt kinn. Mikor az Úristen jó végre adja igyekezetünket,
23 5, 3 | édes atyám, áldjon meg az Úristen. Nemkülönben látlak, mint
24 5, 3 | nagy hívséges szolga! Az Úristen fizesse meg az te nagy kegyelmességedet,
25 5, 4 | szenvedheti az sokat az Úristen, hanem valamely késõre kijelenti
26 5, 6 | tihozzátok maradjon az Úristen! ~
27 6 | históriának játékából, hogy az Úristen még az pogányok közt is
28 6 | kigyelmeteknek idvességökre. Az Úristen vigye kigyelmeteket haza
|