Actus,  Scena

 1 AzJat   |         haragjából kivonták. Azért most is az keresztények is jó
 2   1,  4 |          uram, víg az szolgája is! Most tizenkét király, hatvan
 3   2,  1 |           édes Mesterem, miért tõn most kegyelmed errõl emlékezetet? ~
 4   2,  1 |          küldött volna követségül; most vélek nagy barátságot tartanak,
 5   2,  2 |            õbenne volt bizodalmam, most is csak õhozzá folyamodok.
 6   2,  3 |                    Bizony megijedt most anyám, mely igen elsárgult,
 7   2,  3 |       áldoztatna, de vélem, fúrják most neki az fejét. De kicsoda
 8   2,  6 |            õ királyi pálcáját, kit most Aegistus hordoz, az földbe
 9   2,  7 |         önnön lelkeesméreti gyötri most. Érzi az órát, azért kesereg.
10   3,  1 |          mi marja beledet, nincsen most honn Aegistus, szabadon
11   3,  2 | felségednek. ~CLITEMNESTRA.        Most látom, jó barátom volt urad
12   3,  4 |          megbocsátja bûnödet, mint most énnekem. Húsz esztendeje,
13   4,  2 |                 Csak álmodozol, te most. ~CHRISOTHEMIS.        Halld
14   4,  2 |            azt sem tudod, hol vagy most, mit beszélsz, te magad
15   4,  2 |    szándékba ment Aegistus ki. Még most kedvét találhadd jelesben
16   5,  2 |         nagy örömömbe hova legyek, most születtem ez világra. Kész
17   5,  2 |              Mind meglehet még az, most más dolgunkhoz kell látnunk!
18   5,  2 |           vártam segítséget, azért most is mindent reád hagyok. ~
19   5,  3 |      asszonyom, megjelenik ezután, most arról nem illik szólnunk,
20   5,  4 |            asszonyom, talán szinte most üték, mint dobbana. ~ELECTRA.                   
21   5,  4 |                         Jó-e neked most az halál? Ily nehéz volt
22   5,  4 |           szép szót mutatok hozzá. Most örömében könnyen elhiszi. ~
23   5,  5 |             mert azkit illet vala, most annak holtteste nálam vagyon.