Actus,  Scena

 1   2,  1|        MESTER.                      Bizony, jól gondoltad, édes fiam,
 2   2,  3|       csinál. ~CHRISOTHEMIS.        Bizony megijedt most anyám, mely
 3   2,  4|              Vajh, te bolond leány, bizony jobb volna, ha te is kesergenél. ~
 4   2,  4|           jól gondolna magára, mert bizony gonoszul jár. ~ELECTRA.                   
 5   2,  4|           feledkezhetem Orestesrûl, bizony elfeledkezett õ énfelõlem.
 6   2,  6|                   Ez átkozott ember bizony az szegín leány veszedelmére
 7   2,  6|     Orestest. ~CHRISOTHEMIS.        Bizony jobb volna, ha erre gondolnál.
 8   2,  6|    asszonyom, Chrisothemis asszony, bizony méltó dolgot kéván nénéd
 9   3,  1|           alá s fel, ha honn volna, bizony veszteg ülnél, mint egyébkor.
10   3,  1|         megjû, megkötöm koszorúdat. Bizony kicsússz innen oly helyre,
11   3,  2|          elöl egymást haladni, õ is bizony váltig gyorsolkodott, a
12   3,  4|          hogy íly kegyelmes legyen, bizony ennél is vígabban laktam
13   4,  2| Chrisothemis. ~CHRISOTHEMIS.        Bizony, igazat mondok, édes néném. ~
14   4,  2|             kell nekünk elvesznünk. Bizony addig férjhez sem eggying,
15   4,  2|             nyernénk nyavalyánkkal? Bizony higgyed, nagyobb szidalmunkra,
16   4,  2|       ké-kénytelen szolgálnom kell. Bizony, te is, ha lehetne, szolgálnád
17   5,  1|         szemével se látná. Jóllehet bizony nagy az oka, mert az Electra
18   5,  2|               Jaj, mennybeli Isten, bizony ezek az szegín Orestes hamvát
19   5,  6|   mindketten ám meglakolának. Ez is bizony nagy csudálatos dolog, hogy