Actus,  Scena

 1   1,  2| csókolgatásom nem vala kedves, de én hiszem, ugyan érzette, hogy kedvetlen
 2   2,  1|             énnekem is igen tetszik, hiszem ugyan, az Isten vezérlett
 3   2,  6|              dörgölõdve beszéllette, hiszem, ettül való féltében küldi
 4   3,  1|             kútfeje, kinek bizonnyal hiszem, el kell immár veszni. ~
 5   3,  1|             ím, mindent reám kiálta, hiszem, hogy az többit tudta volna,
 6   3,  2|         énnekem régi bízott barátom, hiszem, hogy valami jeles dolgot
 7   3,  2|             temettesse felséged, azt hiszem, immár nem messze vannak
 8   3,  3|          nincs immár kitûl félni, de hiszem bizonnyal, menny ütõkõvel
 9   4,  2|               hogy Orestes dolga, és hiszem ebbõl, hogy nem messze vagyon.
10   5,  2|         szeretetit mutatja hozzá, és hiszem, jó esmerõje volt. ~ELECTRA.                   
11   5,  6|           fia édesanyját megölje, de hiszem ugyan, az nagy Isten vakította