Actus, Scena
1 1, 2| mint neked parancsoljanak. Ne gondolj vele, bár Simon
2 1, 5| Ó, nagy Isten, Úristen ne hagyj, tekints reám, mennyország,
3 1, 5| CHORUS. Ne hagyd el magad, jó leányom,
4 1, 5| embernek, ki miatt elvesze. Ne sírj, jó Electra. Ezzel
5 1, 5| még ma valami veszedelembe ne essél, ha meglát amaz haragos
6 2, 1| tanácsul: hogy magad meg ne jelentenéd, de tettetnéd,
7 2, 3| csak valami veszedelmet ne jelentene, kitül Isten oltalmazzon.
8 2, 4| azki kezébe vagyok? Isten ne adta volna, lehetném bátor! ~
9 2, 4| Gonoszul? Ne gondolj te énreám! ~CHRISOTHEMIS.
10 2, 4| elejbe esett, hogy itthon ne bántson, hanem vigyen el
11 2, 4| helyre, hol soha napfényt ne láthass. Azért Istenre esküvék,
12 2, 6| jó néném, vakmerõségre ne vesd magad, de fogadjad
13 2, 6| öcsém, ez utálatos áldozatot ne vidd az én édesatyám koporsójához,
14 2, 6| Kérlek azért édes öcsém, ne keserítsd ezzel az te édesatyádat.
15 2, 6| benneteket, anyám valahogy meg ne tudja, mert örökké el kell
16 2, 7| én is kértelek tégedet, ne kisebbítenéd nevedet, ne
17 2, 7| ne kisebbítenéd nevedet, ne bosszontanád az Úristent.
18 3, 1| Csak meg ne haragudjál, szólok én szembe
19 3, 1| ELECTRA. Ne nézd bár emberséged, mert
20 3, 1| szemedbe szóljak; ha nehéz, ne jöjj máskor hosszám igazságot
21 3, 1| átkozott nap volt ez, Isten bár ne adta volna, hogy szememmel
22 3, 2| nem szolgálhatok. De no, ne hallgass! ~MESTER.
23 3, 2| Erre mondják, hogy senki el ne higgye magát. Trombitát
24 3, 3| El-bemegyek innét elõle, hogy meg ne lásson. ~ELECTRA.
25 3, 3| a színed. Édes Chorusom, ne tagadd meg! ~CHORUS.
26 3, 3| Mi dolog? Ne ijegess, mondd meg! ~CHORUS.
27 3, 5| el azt, édes asszonyom, ne sír, jerünk be. ~ELECTRA.
28 4, 1| fiam, Electra, mi dolog? Ne hadd el magad, jó asszonyom. ~
29 4, 1| CHORUS. Ne sírj, kérlek, az Istenért! ~
30 4, 1| CHORUS. Ne jajgass, édes fiam. ~ELECTRA.
31 4, 1| elég veszett ember vagy. Ne sírj! ~ELECTRA.
32 4, 2| futottam. Semmit, édes néném, ne bánkódjál, jól adja az Úristen
33 4, 2| Istenért, vesszél elõlem, ne gyötörj. ~CHRISOTHEMIS.
34 4, 2| Édes néném, senkinek semmit ne higgy, mert megtekinti immár
35 4, 2| megbolondultál-e? Tartsd dolgod, ne kesergess, jó Chrisothemis. ~
36 4, 2| Azért, édes néném, semmit ne keseregj, mert nem mindétig
37 4, 2| ELECTRA. Ne bolondoskodjál, csak hiába
38 4, 2| az te édes nénéd kedvét ne szegjed. Nem kévánok tõled
39 4, 2| néném, csak bolondságot ne beszélj. ~ELECTRA.
40 4, 2| Tartsd dolgod, ne prózsmálj, ugyan tudtam,
41 5, 2| szerelmes nénédnek. Jaj, ne hagyj el, ne hagyj el, édes
42 5, 2| nénédnek. Jaj, ne hagyj el, ne hagyj el, édes arám, ó,
43 5, 2| ORESTES. Ne jajgass, jó leány. ~ELECTRA.
44 5, 2| Meghozza õfelsége, ne bánkódjál azon. ~ELECTRA.
45 5, 2| Az Istenért, kérlek, ne vödd el, édes uram. ~ORESTES.
46 5, 2| ORESTES. Ne jajgass, jó leány, csak
47 5, 2| ELECTRA. Ne csalogass, jó uram! ~ORESTES.
48 5, 2| jó néném, senkinek semmit ne szólj! ~ELECTRA.
49 5, 2| megõrizd magad, hogy eszébe ne vegye örömödet, avagy inkább
50 5, 4| ELECTRA. Ne mondd az förtelmest anyámnak.
51 5, 5| Ah, felséges uram, bár ne adta volna Isten, hogy igaz
52 5, 5| országba több úr nálamnál ne legyen. Ha penig élhetek,
53 5, 5| Felséged ne késsék itt kinn, de lássa
54 5, 5| ORESTES. Ne siess, király, mert lerántom
55 5, 5| AEGISTUS. Ne ölj meg, édes uram, Orestes,
56 5, 5| mint veszek! Bár Isten ne adta volna, hogy csak hírrel
57 5, 6| mint az több atyjafiai, el ne veszesse magát. Mert ez
|