ada-faj | fajta-kezem | kezer-nyava | nyelv-vagda | vagja-zsak
Actus, Scena
501 3, 3 | Ezentûl ennél is gonoszb és fajtalanb fog ez lenni. Elálmélkodom
502 4, 2 | hogy megszabadítana az farkasok kezébõl, de ím, érted, hogy
503 3, 1 | Tekintse meg ím, ezeknek fattyait, mely frissen, mely örömmel,
504 3, 1 | kik méltán hívattatnak fattyaknak. Azok penig szegények csaknem
505 3, 1 | ez hitvány latortúl való fattyakra. Tekintse meg ím, ezeknek
506 1, 5 | szakasztja szívemet. Mint egy fattyat, úgy tartanak, senki nem
507 2, 6 | Hallád‑e, asszonyom, mint feddik vala magába? ~CHRISOTHEMIS.
508 1, 1 | torkig vagyon, kiket sem fegyverrel, sem véremmel, sem verítékemmel,
509 5, 1 | hogy igazmondónak gyakorta feje törik! De mégis anyai kegyelmességnek
510 1, 1 | bírom, gazdag urak, nagy fejedelmek, hatalmas királyok hozzám
511 3, 1 | lám nagyobb az nyelved az fejednél, vesztegj csak, kurvanõ
512 5, 2 | hogy megmentenéd az én árva fejemet, de lámcsak, hiába bíztam
513 3, 1 | Aegistus megjõ! Ó, szegín fejemmel nyomorult vagyok, hogy ily
514 4, 2 | Jaj, jaj, szegín fejünk, hova legyünk? Nagy árvaságra
515 5, 5 | lött volna, ám ott benn fekszik az teste, megláthatja felséged. ~
516 5, 2 | hogy csak holt tetemid feküsznek elõttem. ~ORESTES.
517 3, 2 | nem esmérte. Az játékot félbehagyák mindjárt, hozzágyûlének,
518 AzJat | ily játékot nézi, szívében felbuzdul és Isten haragjátul megrötten.
519 3, 1 | elrémültem, nem tudok mely felé fordulni, de könyörgök az
520 2, 7 | Lám, nem feledékeny volt az Isten, látom, immár
521 2, 4 | volna, hogy megharagudjék, feléje sem jöttem volna. Látja
522 3, 1 | fertelmes asszonyi állatnak félelmét hallám, kit nem méltó, hogy
523 5, 2 | panaszolkodom elõtted, de nem felelsz énnekem. Meghalál, szívem,
524 2, 7 | elveszti az kevélyeket, felemeli az szegényeket. Vajh, gonosz
525 5, 6 | királyt az önnön tulajdon felesége, Clitemnestra, ketten Aegistussal
526 5, 6 | önnön atyjafiának, Atreusnak feleségét megszeplõsíté. Atreus erre
527 1, 1 | Görögországot Agamemnonnak mind feleségével egyetemben bírom, gazdag
528 5, 1 | magát, tombol, táncol, örül felette igen Orestes halálán. Ez
529 2, 2 | megronthadd, megverhedd az felfuvalkodott, hatalmas királyt, kiért
530 1, 1 | Ezt akarom: minden úgy féljen, úgy tiszteljen mint királyt.
531 2, 4 | esküvék, mihent az ebéd felkel, mindjárt vadászat örvével
532 3, 1 | lefekszem álmomba elrémülök, ha felkelek, énmettem, ím még az önnön
533 3, 2 | vitéznek szokott lenni, felkészüle, kinek minden vitézlõ szerszáma
534 5, 2 | gonoszságát, még ebbõl is felkiáltanál ellene! Ha te tudnád az
535 1, 2 | dörgölõdött ágyába, ha felkölt, csak morgolódott, sem ölelésem,
536 5, 6 | cselekedék: az önnön fiúmagzatját felkoncolá. Ez hanem nagy hallatlan
537 2, 1 | mind félt ezen, hogyha te felnõnél, atyád haláláért bosszút
538 5, 1 | remínségébe semmi nem költ Orestes felõl, trombitáltatja erõsen magát,
539 1, 3 | asszonykodjál! ~CLITEMNESTRA. Felségedbe nincs semmi kétségem, régen
540 2, 4 | gondol együld, jobb volna, ha felserkennél. Mert gonosz szándékba hozád. ~
541 2, 1 | akart rökkenteni. Mert mind félt ezen, hogyha te felnõnél,
542 5, 2 | az, ki megholt vala, ím feltámasztotta az Isten. ~CHORUS.
543 2, 1 | volt ide Strophiusnak, hogy feltartson? ~MESTER.
544 2, 6 | beszéllette, hiszem, ettül való féltében küldi ezt atyám koporsójához
545 3, 1 | nem bocsátott szádra, mert féltette tisztességét, te azért,
546 5, 2 | nehezen váltam meg tetûled, de féltettelek az te gonosz anyádtúl, azért
547 4, 2 | szép gyenge férfiú hajait felül reárakta, és az áldozattal
548 5, 1 | oktalan állat is sokban felülhaladja némely embert! Ím az égi
549 3, 2 | szidalmazott, és szörnyû halállal fenyegetett, ki miatt sem nappal, sem
550 3, 1 | tiszta házasságbeli, jámbor férjedtûl valók. Ezt dicsérném-e én?
551 1, 2 | csak ez orvossága az gonosz férjeknek: öld meg, fojtsd meg, veszejtsd
552 1, 2 | Agamemnontúl, az én aggeb férjemtûl, ki zabolán akar vala tartani.
553 AzJat, 1| Clitemnestra az õ jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten
554 4, 2 | elvesznünk. Bizony addig férjhez sem eggying, sem másink
555 3, 1 | mint anyámat, de mint ilyen fertelmest, embernek sem tartok, mert
556 3, 2 | felségednek, hogy az úton volnának fiad, Orestes testével. Uramnak
557 5, 5 | asszonyt, nézzen õ is a fiára. ~ORESTES.
558 5, 6 | haragjában nagy szép két kicsiny fiát neki megfõzé. Ím, ezeknek
559 5, 1 | szorgalmatossággal viselnek az õ fiókra gondot, hogy semmibe nem
560 5, 6 | dolgot cselekedék: az önnön fiúmagzatját felkoncolá. Ez hanem nagy
561 5, 3 | hívséges szolga! Az Úristen fizesse meg az te nagy kegyelmességedet,
562 5, 3 | kegyelmességedet, mert én soha meg nem fizethetem! Háládatlan azért, megládd,
563 AzJat | röttenetesen undokságukért fizetnek. Kibõl mind királyok, urak,
564 3, 1 | Szent Asszony úgy segítsen, fizetsz ezért, mihent Aegistus megjõ!
565 3, 2 | Orestes testével. Uramnak fõ-fõ szolgái nagy tisztességgel
566 2, 4 | nagy méltatlanságot, még az föld is kiáltana, de nem szánom
567 2, 6 | most Aegistus hordoz, az földbe függesztette volna, és az
568 3, 4 | asszonyom. Hanem az uram fõemberei eleibe megyek, kik az Orestes
569 3, 1 | az õ édesatyjának, annyi fõemberekkel elveszni. De jóasszony,
570 2, 1 | erre, hogy teáltalad az förtelmeseket megbüntesse. De én elmegyek,
571 4, 3 | elidegeníté magát tûlem förtelmességeiért. Nyavalyás arám, Orestes
572 3, 1 | volt minden undokságnak, förtelmességnek kútfeje, kinek bizonnyal
573 5, 4 | Ne mondd az förtelmest anyámnak. Az Clitemnestrát! ~
574 AzJat | napnál tovább az gonoszságba förtõzõt nem akarja bocsátani. Noha
575 2, 6 | Chrisothemis, kérlek az Istenért, fogadd szómat. Kérlek, jó öcsém,
576 1, 3 | Isten fogadja, jó Clitemnestra. ~CLITEMNESTRA.
577 4, 2 | Hasznom vennéd, ha szómat fogadnád. ~ELECTRA.
578 4, 2 | Ha szómat fogadod, megmondom. ~CHRISOTHEMIS.
579 3, 4 | megmondhadd, vígan, jókedvvel fogadom õket. Na, ez aranylánc és
580 1, 5 | Jobb neked, ha szót fogadsz. ~ELECTRA.
581 2, 4 | anyádnak szolgálnod! Nem ezt fogadtad vala énnekem, hanem mindenbe
582 1, 3 | ha felségednek tetszenék, fogatnánk étket, mert az urak mind
583 5, 2 | engem is immár örökkévaló fogsággal fenyegetnek. Nincs édes
584 4, 2 | félek rajta, együld késõn fogsz eszeskedni. ~ELECTRA.
585 5, 5 | valának, kik Orestes mellett fogtak. De majd újudvart tétetek,
586 1, 5 | megförtõzi. Ez gyötör engem, ez fojt, ez keserít. Csak mosolyogja
587 2, 4 | Meglölte zsák foltját, elmehetsz anyáddal, költs
588 2, 2 | bizodalmam, most is csak õhozzá folyamodok. Örök, mindenható Úristen,
589 6 | De jóllehet idvösségnek fondamentomát nem innet, hanem másból
590 4, 2 | Isten idõ múlva más módon fordítja. ~CHORUS.
591 AzJat | pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de Szent Pál mondásaként,
592 4, 2 | szempillantásban mind örömre fordulhat szomorúságunk. ~ELECTRA.
593 3, 1 | elrémültem, nem tudok mely felé fordulni, de könyörgök az Istennek,
594 5, 5 | királyságot! Lám, mind méreggé fordult minden gyönyörûségem. Átkozott
595 5, 6 | uralkodhatik, csak hogy tudja magát forgatni, de igen félek rajta, hogy
596 1, 5 | õket, mert énnekem hajadon fõvel kell megaggnom. ~CHORUS.
597 2, 5 | felséges uram, az lovat. Fúdd pecér az kürtöt, gyûljenek
598 2, 6 | Aegistus hordoz, az földbe függesztette volna, és az pálca oly szélesen
599 2, 6 | CHRISOTHEMIS. Hallám fülheggyel, hogy ily álmot látott volna:
600 5, 6 | ez az, ki az én belemet furdalja, ettûl féltem ezt is: hogy
601 2, 3 | atyámnak áldoztatna, de vélem, fúrják most neki az fejét. De kicsoda
602 4, 2 | Ha, ha, ha, örömömbe mind futottam. Semmit, édes néném, ne
603 3, 2 | ragada, hogy azon is versenyt futtatának, és vitézségeket megmutatnák.
604 3, 2 | higgye magát. Trombitát fúvának, ki-ki kocsijára ragada,
605 1, 4 | udvarol elõtte, pohárszéket gazdagon megrakatta, kincsét hordatja
606 3, 3 | gondolni. De az szívem mégis gerjedez, nem hihetem soha, hogy
607 AzJat | eltunyulnak. Hogy azért jóra gerjesszék, és Istennek rettenetes
608 AzJat | igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak hatalmas királya és királyné
609 1, 1 | énnekem hoztál, mert ím, egész Görögországot Agamemnonnak mind feleségével
610 2, 4 | nem gondolok, de Aegistus gondol együld, jobb volna, ha felserkennél.
611 4, 3 | atyámért. Elmegyek, el be, gondolkodom rajta, mit kell mívelnem. ~ ~
612 2, 1 | én magam is nagy sokat gondolkodtam, de egyebet rajta nem találtam,
613 2, 4 | Jószándékból jüvék hozzá, hogy jól gondolna magára, mert bizony gonoszul
614 AzJat | telhetetlenek. Senkivel semmit nem gondolnak, prédikáción szunnyadnak,
615 2, 6 | Bizony jobb volna, ha erre gondolnál. Kérlek, az Istenért, jó
616 2, 4 | Ha erre költ immár, nem gondolnék halálommal, csak jõ vala
617 4, 2 | de én magamnak kell reá gondolnom. ~CHRISOTHEMIS. Nem
618 2, 1 | Bizony, jól gondoltad, édes fiam, ez énnekem is
619 AzJat | mulatságot a régi bölcs jámborok gondolták, kit a pogányok is igen
620 4, 2 | vesznünk, ha más módon reá nem gondolunk. ~CHRISOTHEMIS. Ha
621 1, 1 | mindeneket behirdettetek. Elsõ gondom is az, hogy lantos, hegedûs,
622 5, 5 | felséges uram, az én nagy gondomnak. Ám ott benn vagynak, kik
623 3, 1 | tartok, mert lám, ördögnél is gonoszabb voltál. Te vagy, ki elvesztél
624 3, 3 | tenni. Ezentûl ennél is gonoszb és fajtalanb fog ez lenni.
625 AzJat | ellen való haragját és az gonoszokon való átkát. Mikor azért
626 5, 4 | Istenért, térne már meg immár gonoszságából, soha semmit nem fogada,
627 5, 2 | Vajha tudnád az te anyádnak gonoszságát, még ebbõl is felkiáltanál
628 AzJat | mint az pogányok, minden gonoszságban telhetetlenek. Senkivel
629 5, 6 | szíveket, hogy az õ nagy sok gonoszságokról, kevélységekrõl, bujaságokról,
630 3, 4 | Isten gyõzné számát, mennyi gonoszságom volt, ím, csak egyszer könyörgék
631 3, 1 | teljék énreám, ha penig gonoszt, kérlek tégedet, szakaszd
632 AzJat | kit a pogányok is igen gyakoroltak. Mert õk is esmérték Istennek
633 4, 2 | hatalmából, kibõl semmi gyalázatot nem vesz, mert mind ez világ
634 4, 3 | énnálamnál, kinek sehol semmi gyámola nincs. Nagy keserûségre,
635 3, 2 | az lovak lába közibe, az gyeplõ az kezére kötelõszett volt,
636 3, 1 | mívelted. Mert elvesztette gyermekedet. De eredsze, jóasszony,
637 3, 1 | énmettem, ím még az önnön gyermekem is keserít. Ó, nagy Isten,
638 2, 1 | mint régi szolgált uramnak gyermekének. Én azért nagy röttegve
639 3, 1 | állat, miért metszed az te gyermekidnek torkát? Ha te jámbor volnál,
640 1, 2 | Maga engem az én anyám gyermekségemtûl fogva nagy kedvemre tartott,
641 2, 4 | asszony, különb-különb étkekbe gyönyörködöl, énnekem meg csak az kinyérben
642 3, 2 | rajta. Azki nézhette, ugyan gyönyörködött benne. Mihent az vitézek
643 5, 5 | vagynak, kik felségednek nagy gyönyörûség, de énnekem örökké való
644 5, 2 | Igen félek, hogy az te nagy gyönyörûségeddel nekem veszedelmet csinálsz. ~
645 5, 5 | atyám haláláért, fizess gyönyörûségedért, legyen ez jutalma királyságodnak! ~
646 1, 1 | hogy ez mai nap ily nagy gyönyörûséget és örömet énnekem hoztál,
647 1, 5 | undok ember megförtõzi. Ez gyötör engem, ez fojt, ez keserít.
648 4, 2 | Istenért, vesszél elõlem, ne gyötörj. ~CHRISOTHEMIS. Mi
649 1, 5 | árvaságomban fenyegetnek, gyötörnek, kesergetnek, ily nyavalyámban
650 2, 7 | Az önnön lelkeesméreti gyötri most. Érzi az órát, azért
651 1, 5 | Electra, édes asszonyom, mit gyötröd magad, mit keseregsz ily
652 3, 2 | haladni, õ is bizony váltig gyorsolkodott, a kocsin is ugyan igen
653 3, 4 | meg annak elõtte is Isten gyõzné számát, mennyi gonoszságom
654 3, 2 | magahordozásán és vitézségén nem gyõztem eléggé csudálkozni, még
655 5, 5 | kéncset takartatok, immár úgy gyûjtök, mint enmagamnak, senki
656 2, 5 | lovat. Fúdd pecér az kürtöt, gyûljenek össze az ebek. ~
657 2, 6 | Anyád? Áldozatot! Vajh, gyûlölséges áldozat. Ki adta ezt ez
658 3, 2 | szerelmes atyámfia, noha gyûlöltem, de testembõl szakadt azért.
659 5, 2 | Ihon, ha nem hiszed, nézz e gyûrûre. Ezt te küldted jelül neki,
660 6 | csendességgel meghallgattátok. Azért h<iszem, hogy meg is tanulta
661 2, 1 | gyermek voltál. Meddig atyád hadakozott, addig az te anyád Aegistusszal,
662 2, 1 | ember vala, hogy Trója alá hadat hirdetnének, oda nagy tisztességgel,
663 1, 4 | láncot adná; mely frissen hágnék benne. De elfutok, elhívom
664 5, 2 | Nem hagy az Isten! ~ELECTRA.
665 5, 1 | gondot, hogy semmibe nem hagyják megfogyatkozni. Azonképpen
666 4, 2 | CHRISOTHEMIS. Nem hagylak, édes néném, csak bolondságot
667 5, 5 | Felséges uram, ha hagyod, mind elprózsmitál õ, de
668 5, 2 | azért most is mindent reád hagyok. ~ORESTES.
669 1, 5 | vesztené el õket, mert énnekem hajadon fõvel kell megaggnom. ~CHORUS.
670 4, 2 | rajta, szép gyenge férfiú hajait felül reárakta, és az áldozattal
671 1, 5 | szegény Electra, csak meg nem hal mérgébe és nagy keserûségébe.
672 4, 1 | egy asszonyi állat miatt hala meg, kit aranylánccal megfojta. ~
673 6 | AZ JÁTÉK UTÁN VALÓ HÁLAADÁS ÉS INTÉS ~Tikigyelmeteknek
674 2, 1 | édes fiam, Orestes, te nagy hálaadással tartozol, hogy árvaságodban
675 5, 3 | soha meg nem fizethetem! Háládatlan azért, megládd, soha nem
676 3, 2 | az vitézek elöl egymást haladni, õ is bizony váltig gyorsolkodott,
677 6 | Tikigyelmeteknek mind fejenként nagy hálákat adunk, hogy ez mi mulatságunkat
678 5, 4 | Jó-e neked most az halál? Ily nehéz volt az én atyámnak
679 5, 4 | értett az királyné asszony halálába. ~ELECTRA.
680 3, 1 | szegény ártatlan vérnek halálával másnak kelleté magát. Illett
681 2, 4 | költ immár, nem gondolnék halálommal, csak jõ vala ez el, ki
682 3, 1 | kiért tehát te is méltó vagy halálra. De ha kévánod hallani,
683 3, 1 | Ha pedig azt mondod, hogy halált halállal kell megfizetni,
684 2, 6 | leány veszedelmére mene. Hallád‑e, asszonyom, mint feddik
685 3, 1 | vagy halálra. De ha kévánod hallani, ím, megmondom én, miért
686 5, 6 | felkoncolá. Ez hanem nagy hallatlan dolog! És megint étekbe
687 3, 2 | szolgálhatok. De no, ne hallgass! ~MESTER.
688 5, 5 | az királyok is csak engem hallgassanak. Olyha te is visszát vonsz
689 5, 4 | ELECTRA. Hallgassza! ~CLITEMNESTRA. Jaj,
690 1, 1 | hatalmas királyok hozzám hallgatnak, erõs várakkal, kincses
691 5, 5 | uram, hozzád kell immár hallgatnom. ~AEGISTUS.
692 5, 2 | kiáltok tehozzád, de nem hallgatod meg az én beszédemet, panaszolkodom
693 5, 5 | volna, hogy csak hírrel hallhattam volna is ez királyságot!
694 3, 3 | nem kell mondani, mert ha hallja, hogy Orestes megholt, megöli
695 2, 1 | volna örömet mondani. Ezt ha hallják, örömökbe semmit nem vigyáznak,
696 4, 2 | Gonosz hírt hallott. ~CHRISOTHEMIS. Édes
697 4, 2 | halálát. Ím, Chorus jól hallotta, hogy ezt mondá, még ma
698 3, 3 | Istenért, jó Chorus, ha mit hallottál, beszéld meg. ~CHORUS.
699 3, 1 | penig szegények csaknem halnak éhhel, kik tiszta házasságbeli,
700 5, 4 | De csak halnál hamarébb! ~CLITEMNESTRA.
701 1, 2 | volna is, meg kellett volna halni. Nem tudta õ, hogy régtûl
702 5, 5 | használsz vele, ha meg kell halnod, menjél meg tûle. ~AEGISTUS.
703 4, 1 | Meg kell halnunk mindnyájunknak. ~ELECTRA.
704 5, 3 | sietni kell, nem kell azt halogatni. ~ORESTES.
705 3, 1 | bizonysági, ezek, az te hamis beszédednek. Vajh, gonosz,
706 5, 2 | te én ölembe: csak por, hamu, semmit nem használhatsz
707 3, 2 | osztán edényekbe helyeztették hamuját, tetemét. És miérthogy az
708 5, 2 | voltam én, ím, még csak hamujával is nem bírhatok az én édes
709 2, 4 | királlyal szembeállani, hanemha az Úristen csudaképpen cselekszik
710 2, 6 | áldozatomat, és az földre hányjad, borulván könyörögj, hogy
711 2, 4 | Mert anyád igen reád haragította, de elejbe esett, hogy itthon
712 5, 6 | megszeplõsíté. Atreus erre való haragjában nagy szép két kicsiny fiát
713 AzJat | õket oktaták, és Istennek haragjából kivonták. Azért most is
714 AzJat | Istennek bûn ellen való haragját és az gonoszokon való átkát.
715 AzJat | szívében felbuzdul és Isten haragjátul megrötten. Azért ez játékot
716 1, 5 | ne essél, ha meglát amaz haragos Aegistus, de kérlek, az
717 3, 1 | Csak meg ne haragudjál, szólok én szembe is, mind
718 6 | gonoszságba telhetetlenek, azokat harmad- és negyedíziglen megveri.
719 5, 5 | Igen kicsiny haszna vagyon immár, felséges uram,
720 5, 2 | csak por, hamu, semmit nem használhatsz énnekem. Nem így küldélek
721 2, 1 | Csak mit használjak, jó fiam. Kész vagyok mindenre. ~
722 2, 4 | CHRISOTHEMIS. Csak mit használnék vele? Látja az Úristen szívem
723 5, 5 | De jere, hadd el azt, mit használsz vele, ha meg kell halnod,
724 5, 5 | ebül keresi, ebül veszi hasznát. Tartsd a nyakad, hozszja
725 4, 2 | ugyan tudtam, hogy semmi hasznod nem vehetem, ezért nem akarok
726 4, 2 | szólni. ~CHRISOTHEMIS. Hasznom vennéd, ha szómat fogadnád. ~
727 2, 6 | kegyetlenek kezébõl. Ez leszen hasznos mind teneked, mind énnekem,
728 AzJat | mondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak, ezért ennek is
729 4, 2 | téged ez átkozott ember hatalmából, kibõl semmi gyalázatot
730 AzJat | vehetnek, hogy az Istennek hatalmassága vagyon az bosszúállásra,
731 2, 2 | Isten volnál. Jelentsd meg hatalmasságodat, hogy te íly kicsiny szolgádnak
732 3, 1 | elvesztened. Ki adott teneked arra hatalmat? Minem voltál te neki bírája.
733 2, 1 | Agamemnon király volt, nagy hatalommal bírt, igen jámbor ember,
734 3, 1 | mondaná. Azért nem kellene hátam mögött rágalmaznod, ha ember
735 3, 2 | tehet ember? Mikor azért az hátulsó kocsisnak délceg lovai volnának,
736 1, 4 | is! Most tizenkét király, hatvan zászlós úr udvarol elõtte,
737 5, 6 | veszesse magát. Mert ez ház mindörökké rakva volt veszedelemmel.
738 AzJat, 1| emberkort érvén titkon hazajõve, és atyja halálát mind az
739 3, 4 | CLITEMNESTRA. Hová? Hazamégy-e uradhoz? ~MESTER.
740 3, 1 | halnak éhhel, kik tiszta házasságbeli, jámbor férjedtûl valók.
741 3, 1 | állat lévén, az te jámbor házastársodat elvesztened. Ki adott teneked
742 5, 2 | tartományból, Phanotheus házátúl. ~ELECTRA.
743 5, 2 | nyavalyámat megmondani. Itt ez háznál még az eb is kedvesb énnálamnál. ~
744 3, 1 | jóasszony, még ez kicsiny hazugság. Ha szinte igaz volna is
745 1, 1 | gondom is az, hogy lantos, hegedûs, sípos, dobos, trombitás
746 3, 2 | szépen osztán edényekbe helyeztették hamuját, tetemét. És miérthogy
747 4, 2 | néném, senkinek semmit ne higgy, mert megtekinti immár az
748 3, 3 | szívem mégis gerjedez, nem hihetem soha, hogy errûl elfeledkezzen
749 2, 1 | vala, hogy Trója alá hadat hirdetnének, oda nagy tisztességgel,
750 3, 2 | vitézek Delphusba játékot hirdettek volna, Orestes is nagy frissen,
751 2, 1 | szép ajándékival szeretett, híred-neved ez világon kiterjedt, szép
752 1, 5 | Agamemnon király, mely híres, neves, mely gazdag, mely
753 3, 1 | kell vala nemzetségednek hírét, nevét elvesztened! Nem
754 5, 5 | ne adta volna, hogy csak hírrel hallhattam volna is ez királyságot!
755 1, 1 | Agamemnonnak gazdag királysága ily hirtelen reám maradna! Ó, boldog
756 4, 2 | ki bennünk kaphatna, mert hírünk, nevünk ez világon kiterjedne,
757 1, 5 | jaj mint veszek, minden hírünket, nevünket elveszté. Ó, szívem
758 6 | is tanulta kigyelmetek ez históriának játékából, hogy az Úristen
759 5, 2 | Ihon, ha nem hiszed, nézz e gyûrûre. Ezt te
760 2, 4 | mely keserûségbe vagyok, hiszed-e, hogy én is nem sírhatnék,
761 2, 4 | mind értem, mind atyámért, hiszen, bosszút állana. De jaj,
762 5, 3 | Úgy hiszik, mint egy angyal szavát. ~
763 5, 2 | keserûségem elmúlt énnekem. Azt hittem, hogy örömmel ölelgesselek
764 2, 4 | Isten vesztené ez hitván latrot, kigondolá szegín
765 3, 1 | kedvét lelhesd, kik méltán hívattatnak fattyaknak. Azok penig szegények
766 5, 2 | elõtt megmodhadd, mert mind híveim énnekem. ~ORESTES.
767 5, 5 | Parasite, hívjad csak az királyné asszonyt,
768 3, 2 | öröme. ~CLITEMNESTRA. Ho-hó, atyámfia, noha szánom,
769 2, 1 | rökkenteni. Mert mind félt ezen, hogyha te felnõnél, atyád haláláért
770 3, 1 | te voltál volna atyámnak hóhéra, de mented magad, hogy méltán
771 2, 4 | addig izene, ím, ma, ím, holnap megyek, lám, Isten soha
772 5, 2 | keserû énnekem, hogy csak holt tetemid feküsznek elõttem. ~
773 5, 5 | azkit illet vala, most annak holtteste nálam vagyon. Ez kedig nagy
774 2, 1 | és az úton volnának az holttestemmel, hogy atyám koporsójába
775 5, 5 | kinn, de lássa felséged az holttestet. Osztán az Úristenért, temettesse
776 3, 2 | MESTER. Honn-e az királyné asszony? ~CHORUS.
777 5, 2 | CHORUS. Honnan jött kigyelmetek? ~ORESTES.
778 2, 4 | lám, te is reá voltál. Hopp mely kellemes bánat ez,
779 1, 4 | gazdagon megrakatta, kincsét hordatja erõsen, ajándékoz urakat.
780 2, 6 | pálcáját, kit most Aegistus hordoz, az földbe függesztette
781 3, 1 | ha nehéz, ne jöjj máskor hosszám igazságot kérdeni. ~CLITEMNESTRA.
782 2, 1 | titkon, nagy sírva énhozzám hoza, kére ezen a nagy Istenért,
783 5, 2 | azkibe bíztam, azt is nem hozá meg. ~ORESTES.
784 2, 4 | felserkennél. Mert gonosz szándékba hozád. ~ELECTRA.
785 5, 5 | Az Orestes testét eleikbe hozatom, hogy lássák, az örökség
786 2, 6 | Ó, nagy Isten, hozd jóra ezt! Micsoda álmában,
787 2, 4 | megyek, lám, Isten soha nem hozhatá, énnekem immár el kell vesznem.
788 5, 2 | kezembe vagyon az pora hogy hozhatja meg? ~ORESTES.
789 3, 1 | penig arról nem szóla! Csak hozná Isten uramat hamarébb meg,
790 1, 5 | jó Electra. Ezzel meg nem hozod szegint. ~ELECTRA.
791 5, 2 | édes arám, Orestes, jókor hozott az Úristen, mert ez mai
792 5, 5 | hasznát. Tartsd a nyakad, hozszja az üstököd, vágjad uram. ~
793 5, 5 | követek, kik az Orestes testét hozták? Neked szólok, barom. Bû,
794 1, 1 | gyönyörûséget és örömet énnekem hoztál, mert ím, egész Görögországot
795 5, 2 | Orestes hamvát hozzák. Mit hoztok, jó uraim? ~ORESTES.
796 2, 6 | tekintsen reánk az Úristen. Hozza el immár az mi reménységünket,
797 3, 2 | játékot félbehagyák mindjárt, hozzágyûlének, sírtak oly igen erõsen,
798 4, 2 | nekünk arra erõnk. Csak hozzákezdenénk, hamarébb megölnének bennünk,
799 2, 6 | jóasszony, elõbb kellett volna hozzálátni. Kérlek azért édes öcsém,
800 3, 1 | reménységem. Ó, édes Orestesem, hozzon meg az Úristen! Vajha megjõne,
801 5, 5 | köntöst róla, jöszte te, hû szolga, fogjad az urad üstökét! ~
802 4, 2 | akarsz csinálni. Az hitvány huszárt királynak akarod tartani,
803 5, 5 | törvénnyel, miért rökkentesz idebe? ~PARASITUS.
804 3, 3 | ím, mint tettei vala az idegen ember elõtt keserûségét
805 4, 2 | Embernek nagy bölcsesség idõhöz magát szabni. ~ELECTRA.
806 6 | dícséretire, és kigyelmeteknek idvességökre. Az Úristen vigye kigyelmeteket
807 6 | esztendeig jó életben, örökkévaló idvességtekre. ~ ~.oOo.~
808 AzJat | ezért ennek is rövideden idvösséges summáját vegye kigyelmetek
809 6 | együtt lakoznunk. De jóllehet idvösségnek fondamentomát nem innet,
810 1, 1 | legyen, mindenek vigadjanak, ifjak örvendjenek, úgy szép személyek
811 3, 2 | keserûlöm is ez szegín ifjat. ~MESTER.
812 4, 2 | koporsót megkerülém, tehát egy ifjú ember áldozatja vagyon rajta,
813 3, 2 | szánták íly nemes vitéz ifjúnak veszedelmét. Kinek testét
814 3, 2 | emlékezem, hogy annál az ifjúnál jelesebbet esmértem volna.
815 AzJat | életnek módja jó erkölcsre igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak
816 5, 1 | bánja. Arra mondják, hogy igazmondónak gyakorta feje törik! De
817 4, 2 | Halld meg csak, te magad is igaznak mondod. ~ELECTRA.
818 6 | inkább illik tisztaságban, igazságban és szentségben élnünk. Mert
819 3, 1 | ne jöjj máskor hosszám igazságot kérdeni. ~CLITEMNESTRA.
820 3, 1 | akaróim nyakát bele. Kiknek igyekezeteket törd meg, és énnekem adj
821 5, 6 | fáradsággal. Õ is minden igyekezetit elvégezte: országába immár
822 1, 2 | pohár bort kedvemre meg nem ihattam, híre nélkül csak ki sem
823 2, 6 | álmában megröttent, azt velem ijedtében míveli. ~ELECTRA.
824 2, 3 | hova lenni, ugyan reszketek ijedtembe, csak valami veszedelmet
825 3, 3 | Mi dolog? Ne ijegess, mondd meg! ~CHORUS.
826 3, 1 | röttent, még az levél, ág is ijeszt. Ha lefekszem álmomba elrémülök,
827 3, 2 | Hogy látták az vitézek illõ serény voltát, senki reá
828 5, 4 | belépik, sarkaljátok meg! Ilyenkor nem szokása, hogy sok nép
829 5, 6 | Az szegény árvát, im, behozám jószágába, igaz,
830 3, 1 | mindeneken, hallgasd meg az én imádságomat, hogy az én álmom, ha jót
831 2, 6 | Menjél inkább, vidd fel imez én áldozatomat, és az földre
832 5, 2 | jaj, jaj, el kell vesznem immáran! ~ORESTES.
833 2, 1 | eszébe vötte volna anyád incselkedetit, az bölcsõbõl elorza, és
834 3, 3 | Oda be indulék. ~ELECTRA.
835 3, 1 | koszorúdat. Bizony kicsússz innen oly helyre, hol nem keserítesz
836 6 | JÁTÉK UTÁN VALÓ HÁLAADÁS ÉS INTÉS ~Tikigyelmeteknek mind fejenként
837 2, 7 | Clitemnestra, mely sok jámbor intett tégedet, mely sokszor én
838 5, 4 | soha szót nem fogada, mint intettem, mint kértem az Istenért,
839 2, 4 | reménységemet, az Orestest? Addig íra, addig izene, ím, ma, ím,
840 AzJat | bocsátani. Noha azért ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott,
841 AzJat | Pál mondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak,
842 AzJat | írások az mi hasznunkra írattak, ezért ennek is rövideden
843 2, 2 | mindenható Úristen, kinek irgalmas szeme vagyon minden nyomorultakon
844 3, 2 | serény voltát, senki reá nem irígykedett, mint egyebekre ottan irígykedtek,
845 3, 2 | irígykedett, mint egyebekre ottan irígykedtek, de ölelgették, csókolgatták
846 3, 1 | kabola, ereggy, cobe innét, Isten-vesztet! ~ELECTRA.
847 2, 2 | könyörgök teneked, én édes Istenem, ha teneked kedves, vígy
848 2, 2 | szolgállak, mint uramat Istenemet. Halljátok-e, ti jertek
849 5, 3 | atyámnak hûséges szolgája. Ó, istenes ember, ó, nagy hívséges
850 3, 3 | ezt megcsendesíthetné. Sem Istennel, sem emberrel nem fog immár
851 6 | meghallgattátok. Azért h<iszem, hogy meg is tanulta kigyelmetek
852 5, 5 | minden vígasságomat! Ó, ki, iszonyú, ki röttenetes halálom! ~
853 3, 1 | ételem keserû méreg, minden italom epe! Lám, sehol senki nincs,
854 2, 4 | haragította, de elejbe esett, hogy itthon ne bántson, hanem vigyen
855 1, 5 | csak a te elveszett leányod jajgat tégedet, jaj, jaj énnekem,
856 5, 2 | Méltó, uram, az én jajgatásom, meddig élek, ez lesz az
857 2, 4 | édes néném mindörökké, mit jajgatsz, mit kesergesz íly igen? ~
858 3, 2 | sírtak oly igen erõsen, jajgattak az vitézek, szánták íly
859 AzJat | mulatságot a régi bölcs jámborok gondolták, kit a pogányok
860 6 | teszi azokat, kik tökéletes jámborságba élnek, és viszontag, kik
861 2, 4 | magára, mert bizony gonoszul jár. ~ELECTRA.
862 4, 1 | hatalmas Amphiraon király mint jára, csak egy asszonyi állat
863 3, 5 | Úristen jól adja itt az mi járásunkat. Ez gonosz asszonyi állat
864 3, 2 | Fogadj Isten, jó atyámfia, mi járatban vagy? ~MESTER.
865 5, 3 | mentettelek volna, szinte gonoszul járatok volna, azért hagyjatok békét
866 5, 4 | arám szablyája. No, mint járátok? ~ORESTES.
867 1, 5 | Hadd járjanak ezek, jó Electra, hagyd
868 5, 6 | kegyelmesen éljen, ha úgy nem akar járni, mint az õ elei. Ideje már
869 5, 5 | nem veszed magad, gonoszul jársz. ~ELECTRA.
870 3, 2 | Tehát hiába járunk mi, mert amint eszembe veszem,
871 6 | AZ JÁTÉK UTÁN VALÓ HÁLAADÁS ÉS INTÉS ~
872 6 | kigyelmetek ez históriának játékából, hogy az Úristen még az
873 AzJat | keservesebben ostoroz. Kirõl ez játékbeli király és királyné asszony
874 AzJat, 1| EGÉSZ JÁTÉKNAK DERÉK SUMMÁJA: ~Mikoron
875 AzJat | szófogadatlanságukat, ez játékszín alatt õket oktaták, és Istennek
876 3, 1 | hogy az én álmom, ha jót jegyez, teljék énreám, ha penig
877 2, 7 | való ostora megjelenik. Jele ennek az királyné asszony
878 2, 3 | csak valami veszedelmet ne jelentene, kitül Isten oltalmazzon.
879 2, 1 | tanácsul: hogy magad meg ne jelentenéd, de tettetnéd, hogy már
880 2, 2 | bosszúálló Isten volnál. Jelentsd meg hatalmasságodat, hogy
881 5, 2 | méregnél keservesebb az te jelenvaló voltod. Mert kiáltok tehozzád,
882 4, 2 | Még most kedvét találhadd jelesben örömében. Talán az Isten
883 3, 2 | emlékezem, hogy annál az ifjúnál jelesebbet esmértem volna. Én az õ
884 5, 2 | gyûrûre. Ezt te küldted jelül neki, errõl megesméred. ~
885 3, 2 | röttegek többet tûle. De jer be, jó atyámfia, velem.
886 5, 5 | PARASITUS. De jere, hadd el azt, mit használsz
887 2, 2 | Istenemet. Halljátok-e, ti jertek utánam, majd megmondom,
888 5, 4 | ELECTRA. Jó-e neked most az halál? Ily
889 2, 6 | áldozat. Ki adta ezt ez jóasszonynak tanácsul? ~CHRISOTHEMIS.
890 6 | Mert nemcsak ez világi jóban akarunk részesek lenni,
891 3, 4 | oly nagy örömet ada, kinél jobbat soha nem kévánnék. Ha tudtam
892 3, 1 | hogy ennyi ideig meg nem jobbítád életedet? Ha szinte méltán
893 2, 4 | efféle szónak. Nem ládd-e, jódat akarja ez neked? ~CHRISOTHEMIS.
894 3, 1 | szemedbe szóljak; ha nehéz, ne jöjj máskor hosszám igazságot
895 5, 2 | Honnan jött kigyelmetek? ~ORESTES.
896 2, 4 | megharagudjék, feléje sem jöttem volna. Látja Isten, szánom.
897 5, 5 | meglátom szegín atyámfiát. Ti jöttetek-e Stropheustúl? ~ORESTES.
898 5, 5 | ORESTES. Mi jöttünk. ~AEGISTUS.
899 5, 2 | édesbnek tartom vala az te jöveteledet, de minden méregnél keservesebb
900 3, 4 | bátor, megmondhadd, vígan, jókedvvel fogadom õket. Na, ez aranylánc
901 1, 4 | Haja, haja, jóllakom ma, víg uram, víg az szolgája
902 4, 2 | sohasem tudál az te véreidhez jõni! ~ELECTRA.
903 5, 6 | szegény árvát, im, behozám jószágába, igaz, elég munkával, elég
904 4, 2 | megfonnyadtunk, de csak az jószágért is elvennének bennünk. No
905 3, 1 | segítséget, hogy minden jószágomat bírjam békességbe, és az
906 4, 2 | kiterjedne, hogy leányok lévén jószágunkat ez lator kezibõl, és mennen
907 2, 4 | volna. Látja Isten, szánom. Jószándékból jüvék hozzá, hogy jól gondolna
908 2, 1 | hálát adok minden velem való jótéteményérõl. De, édes Mesterem, miért
909 2, 1 | ORESTES. Ha jóváhagynád, ezt adnám tanácsul: hogy
910 2, 1 | árvaságodban csudaképpen, az õ jóvoltából tereád gondot viselt, és
911 2, 4 | álljatok el innét, mert ihon jû az király. ~
912 2, 4 | Isten, szánom. Jószándékból jüvék hozzá, hogy jól gondolna
913 5, 2 | ki hitte volna, hogy erre jusson a te ügyed, ki vélte volna
914 5, 5 | gyönyörûségedért, legyen ez jutalma királyságodnak! ~
915 4, 2 | szegín atyánk koporsójához juték, az áldozatot megszerzém,
916 5, 2 | vártalak tégedet. Mikor eszembe jutottál, minden keserûségem elmúlt
917 5, 1 | nemhogy volna, hanem ha egy kalán vízbe elveszthetné is, elvesztené.
918 4, 2 | vitézek közt, ki bennünk kaphatna, mert hírünk, nevünk ez
919 5, 2 | immár, vesztegj, mert ám az kapun vagyon valaki! ~
920 1, 1 | palotákat vont arannyal, drága kárpitokkal, aranyos bársonyokkal mind
921 5, 5 | holtteste nálam vagyon. Ez kedig nagy sok pártosim is valának,
922 4, 2 | ha kérnél is, nem telnék kedved benne! Azt fogadjad csak,
923 1, 2 | mondjanak, csak legyen neked kedvedre. De ahon látom Aegistust,
924 1, 3 | tudom, felséged is semmiben kedvem nem szegi. ~AEGISTUS.
925 3, 1 | te azért, hogy latroddal kedven lakhassál, elvesztéd, elvesztéd
926 5, 2 | Itt ez háznál még az eb is kedvesb énnálamnál. ~ORESTES.
927 3, 2 | felségednek ezzel nagy kedvet szerzene, engem elöl elküldött,
928 1, 2 | hiszem, ugyan érzette, hogy kedvetlen mívelem. Vagyon immár kibe
929 2, 1 | Mesterem, miért tõn most kegyelmed errõl emlékezetet? ~MESTER.
930 5, 6 | életû legyen, igazán és kegyelmesen éljen, ha úgy nem akar járni,
931 2, 1 | hogy megértenéd, minemû kegyelmessége volt õneki tehozzád. ~ORESTES.
932 5, 3 | Úristen fizesse meg az te nagy kegyelmességedet, mert én soha meg nem fizethetem!
933 5, 1 | feje törik! De mégis anyai kegyelmességnek kellene benne lenni, de
934 2, 6 | mind engem mentsen meg ez kegyetlenek kezébõl. Ez leszen hasznos
935 3, 1 | tisztelsz te engem? Ezt kell-e anyádon méltatlan mívelni?
936 3, 1 | teneked, de ké-kénytelen meg kelle mívelni. Azért ha szinte
937 3, 1 | vérnek halálával másnak kelleté magát. Illett ez agg latornak
938 2, 1 | hanem hogy te magad elõszõr kémlenéd meg atyám házát. Tudom,
939 5, 5 | várakat rakattatok, sok kéncset takartatok, immár úgy gyûjtök,
940 3, 1 | igen jól tudod, oly nagy ok kényszeríté erre, ki semmiképpen el
941 4, 2 | Nem akarnád te, de kényszeríttetel. ~ELECTRA.
942 4, 1 | Azt kérded, miért? Látod, nincs immár
943 3, 1 | máskor hosszám igazságot kérdeni. ~CLITEMNESTRA. Mégis
944 3, 1 | De eredsze, jóasszony, kérdezd meg Dianát, miért áldozék
945 2, 1 | nagy sírva énhozzám hoza, kére ezen a nagy Istenért, úgy
946 1, 5 | Nemde igazat kérek-e, hogy az Isten azokat megtörje,
947 5, 2 | Mit keres kigyelmetek? ~ORESTES.
948 3, 3 | Szekfüvet keresek vala az leányasszonyoknak,
949 5, 5 | Hallod-e, az ki ebül keresi, ebül veszi hasznát. Tartsd
950 1, 1 | sem nagy fáradsággal nem kerestem, de csak könnyen találtam,
951 1, 5 | énnekem, hogy az szegin atyám keresztjét az lator emészti meg, ki
952 6 | megveri. Nekünk azért, kik keresztyéneknek valljuk magunkat, naggyal
953 1, 4 | vigasságába nincs kit el nem kérhetnének tûle, de addig sürgölõdöm
954 4, 2 | Ugyan se kérj, mert ha kérnél is, nem
955 3, 1 | általlõ, és valahogy szegín kérkedékeny beszédet is ejte, ki az
956 4, 2 | Ugyan se kérj, mert ha kérnél is, nem telnék kedved benne!
957 2, 7 | tégedet, mely sokszor én is kértelek tégedet, ne kisebbítenéd
958 5, 4 | fogada, mint intettem, mint kértem az Istenért, térne már meg
959 4, 2 | ugyanis neked szólnak, nem kértenek téged erre! ~CHORUS.
960 4, 2 | Azért, édes néném, semmit ne keseregj, mert nem mindétig egy állapotban
961 4, 2 | megbolondultál-e? Tartsd dolgod, ne kesergess, jó Chrisothemis. ~CHRISOTHEMIS.
962 2, 4 | mindörökké, mit jajgatsz, mit kesergesz íly igen? ~ELECTRA.
963 5, 1 | szidja erõsen, bosszúsággal kesergeti szegínt. És hogy szegín
964 1, 5 | fenyegetnek, gyötörnek, kesergetnek, ily nyavalyámban átkoz
965 5, 2 | Mit kesergetsz, édes lelkem, hogy nem szólsz.
966 3, 1 | vonogatá magát, tudod, mint kesergett rajta, mert igaz, úgy õ
967 3, 1 | innen oly helyre, hol nem keserítesz engem. Veszteg csak nagynyelvû
968 2, 6 | Kérlek azért édes öcsém, ne keserítsd ezzel az te édesatyádat.
969 5, 2 | Kit egyebet, engem keserülsz-e? ~ORESTES.
970 3, 2 | CLITEMNESTRA. Örülök is, keserûlöm is ez szegín ifjat. ~MESTER.
971 2, 4 | Úristen szívem állását, mely keserûségbe vagyok, hiszed-e, hogy én
972 5, 2 | tebenned, de elnehezedem nagy keserûségembe. Méznél édesbnek tartom
973 4, 3 | semmi gyámola nincs. Nagy keserûségre, árvaságra szült volt az
974 5, 4 | Édes keserûvel jó, emészd meg immár az
975 5, 2 | jöveteledet, de minden méregnél keservesebb az te jelenvaló voltod.
976 AzJat | annál inkább nehezebben és keservesebben ostoroz. Kirõl ez játékbeli
977 2, 4 | ELECTRA. Késõ dolog, nem bízom immár benne. ~
978 5, 4 | Úristen, hanem valamely késõre kijelenti magát. ~CLITEMNESTRA.
979 5, 5 | Felséged ne késsék itt kinn, de lássa felséged
980 1, 3 | Felségedbe nincs semmi kétségem, régen megesmértem felségednek
981 3, 4 | Isten, essél egyszer vagy kétszer térdre elõtte, mindjárt
982 AzJat, 1| és atyja halálát mind az kettõn megtorolja. ~
983 5, 2 | minden sáfárságoktúl mind az kettõt megmentem. ~ELECTRA.
984 2, 6 | asszony, bizony méltó dolgot kéván nénéd tûled. ~CHRISOTHEMIS.
985 5, 4 | Így jól, amint szinte kévánád. Nem parancsol immár többet. ~
986 6 | örökkévaló boldogságban is kévánjuk õfelségével együtt lakoznunk.
987 3, 4 | ada, kinél jobbat soha nem kévánnék. Ha tudtam volna, hogy íly
988 4, 2 | nénéd kedvét ne szegjed. Nem kévánok tõled lehetetlen dolgot. ~
989 4, 2 | jól adja az Úristen az mi kévánságunkat. ~ELECTRA.
990 2, 7 | nyomorultakat, elveszti az kevélyeket, felemeli az szegényeket.
991 5, 6 | nagy sok gonoszságokról, kevélységekrõl, bujaságokról, tobzódásokról
992 2, 1 | nem vigyáznak, avagy igen keveset, inkább õket osztán megtapasztalhatjuk. ~
993 3, 2 | sok kocsinak mindjárt esze kezde veszni, egymásba kezdének
994 2, 1 | meg csak, jó fiam: arra kezdem elöl, hogy jól megértsed.
995 3, 2 | esze kezde veszni, egymásba kezdének akadozni. Az Orestes lovai
996 5, 4 | nap mutasd meg az én arám keze által, hogy te volnál röttenetes
997 5, 2 | Tedd le tehát az edényt kezedbõl. ~ELECTRA.
998 5, 2 | uram, ki megszabadítana kezekbõl. Jaj, jaj, jaj, el kell
999 3, 1 | kész volnék még ma ezen kezemmel az nyakadat kitekerni, ha
1000 2, 2 | országomba, és mutasd meg az én kezemnek általa, hogy te az bûnért
|