ada-faj | fajta-kezem | kezer-nyava | nyelv-vagda | vagja-zsak
Actus, Scena
2007 5, 5 | nyakad, hozszja az üstököd, vágjad uram. ~ORESTES.
2008 5, 2 | mint veszek. Ez edényekbe vagynak-e, jó uram? ~ORESTES.
2009 3, 5 | látja a vermet, mint az vak, kibe beesik. Igen keserves
2010 5, 6 | hiszem ugyan, az nagy Isten vakította meg ezeknek szíveket, hogy
2011 2, 2 | rettenetes ostora minden vakmerõ, fertelmes emberen, könyörgök
2012 2, 6 | az Istenért, jó néném, vakmerõségre ne vesd magad, de fogadjad
2013 2, 6 | Röjtsd el, vagy vesd el valahová ez undok áldozatot tûled!
2014 1, 4 | trombitásokat, dobosokat, mindent, valakit találok. ~
2015 5, 4 | sokat az Úristen, hanem valamely késõre kijelenti magát. ~
2016 4, 2 | az Aegistust, veszesd el valamiképpen, vagy öld meg, vagy fojtsd
2017 3, 1 | nappal nincs nyugodalmam, valamire nézek, minden röttent, még
2018 5, 5 | kedig nagy sok pártosim is valának, kik Orestes mellett fogtak.
2019 5, 2 | tartozunk egyszer vele. Ott benn valék az királyné asszonnyal,
2020 6 | azért, kik keresztyéneknek valljuk magunkat, naggyal inkább
2021 3, 1 | házasságbeli, jámbor férjedtûl valók. Ezt dicsérném-e én? Ezért
2022 5, 2 | csókolgattalak tégedet, mert nehezen váltam meg tetûled, de féltettelek
2023 3, 2 | egymást haladni, õ is bizony váltig gyorsolkodott, a kocsin
2024 3, 3 | vagyon valami, mert igen változik a színed. Édes Chorusom,
2025 5, 5 | szerezhetek. Országot építtetek, várakat rakattatok, sok kéncset
2026 1, 1 | hozzám hallgatnak, erõs várakkal, kincses várasokkal nagy
2027 1, 1 | erõs várakkal, kincses várasokkal nagy bõséges vagyok. Rövideden:
2028 5, 3 | zenebonátokat mind meghallják az várba. Ha bennetek nem mentettelek
2029 1, 3 | parancsolatjára, ott benn várják felségedet. ~AEGISTUS.
2030 5, 2 | Electrád, kinél óhajtson, kitûl várjon segítséget? Orestes lelkem,
2031 3, 5 | ELECTRA. Vársza meg. ~MESTER.
2032 5, 2 | esedeztem teérted. Nagy óhajtva vártalak tégedet. Mikor eszembe jutottál,
2033 5, 2 | legyen. Én csak kigyelmedtûl vártam segítséget, azért most is
2034 1, 5 | CHORUS. Vedd jó néven, édes asszonyom,
2035 3, 1 | de elcsíplek az nyelved végébe. Ez illik-e leányhoz? Így
2036 5, 6 | mert soha nem akarának véget vetni nagy undokságoknak.
2037 AzJat | vagyon az bosszúállásra, és végezett napja, mely napnál tovább
2038 5, 2 | kinn. Mikor az Úristen jó végre adja igyekezetünket, osztán
2039 3, 2 | örömmondásodért nagy ajándékot végy tûlem. ~
2040 5, 4 | ihon jõ! Ingyen eszébe se vegyen bennetek, de mihent az ajtón
2041 4, 2 | hogy semmi hasznod nem vehetem, ezért nem akarok vala szólni. ~
2042 5, 5 | senki ezt markomból ki nem veheti, mert azkit illet vala,
2043 AzJat | tanúságot és nagy példát vehetnek, hogy az Istennek hatalmassága
2044 4, 2 | Jaj, édes néném, semminek véled-e te ezt? ~ELECTRA.
2045 2, 1 | küldött volna követségül; most vélek nagy barátságot tartanak,
2046 AzJat | kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja
2047 5, 2 | erre jusson a te ügyed, ki vélte volna ily szörnyû veszedelmed?
2048 AzJat, 2| Electrának öccse~CHORUS, vénasszony~ORESTES, királyfi, Electrának
2049 3, 2 | tisztességgel, mint királyfiú, vendéglé. De hogy másodnapra jutánk,
2050 1, 2 | teljességgel ki akar vala venni, kiért, ha száz lelke volt
2051 3, 2 | jóllehet sok vitézeket immár vénségemre láttam, de nem emlékezem,
2052 4, 2 | hogy sohasem tudál az te véreidhez jõni! ~ELECTRA.
2053 2, 4 | az latornak, hogy az én véremet is ki akarja színi? ~CHRISOTHEMIS.
2054 1, 1 | kiket sem fegyverrel, sem véremmel, sem verítékemmel, sem nagy
2055 3, 5 | asszonyi állat nem látja a vermet, mint az vak, kibe beesik.
2056 3, 1 | ember. Ez szegény ártatlan vérnek halálával másnak kelleté
2057 3, 2 | kocsijára ragada, hogy azon is versenyt futtatának, és vitézségeket
2058 4, 2 | Nem akarok az én atyámnak vérszopóival együtt tobzódnom. ~CHRISOTHEMIS.
2059 4, 2 | Hagyj békét, az Istenért, vesszél elõlem, ne gyötörj. ~CHRISOTHEMIS.
2060 4, 2 | kibõl semmi gyalázatot nem vesz, mert mind ez világ elõtt,
2061 5, 5 | vala, de ha eszedbe nem veszed magad, gonoszul jársz. ~
2062 1, 5 | rajt, hogy még ma valami veszedelembe ne essél, ha meglát amaz
2063 5, 6 | ház mindörökké rakva volt veszedelemmel. Ha meggondolom elõszõr
2064 5, 2 | vélte volna ily szörnyû veszedelmed? Micsoda vagy te én ölembe:
2065 3, 5 | mert ez leszen az te örök veszedelmedre. Elmegyek Oresteshez, ideje
2066 5, 6 | erõsen megõrizze magát ez veszedelmektûl, jámbor és tiszta életû
2067 5, 2 | Aegistus ma ment ki, hogy az én veszedelmemre helyet keressen. ~ORESTES.
2068 4, 2 | CHRISOTHEMIS. Sõt, ez volna veszedelmünkre. ~ELECTRA.
2069 1, 2 | férjeknek: öld meg, fojtsd meg, veszejtsd el, mindjárt megmenekedsz
2070 1, 5 | atyám, én édesatyám, mint veszel te két förtelmes hitvány
2071 4, 2 | tolvaj latort, az Aegistust, veszesd el valamiképpen, vagy öld
2072 5, 6 | az több atyjafiai, el ne veszesse magát. Mert ez ház mindörökké
2073 1, 5 | szakassza Isten nyakamat, ebbe veszessen Isten. Vajh, vesztené Isten
2074 5, 5 | az ki ebül keresi, ebül veszi hasznát. Tartsd a nyakad,
2075 1, 5 | ennél is inkább el kell veszned. ~ELECTRA.
2076 3, 1 | népével egyetembe el kellene vesznie. Eleget óhajta szegín, eleget
2077 4, 2 | megholt az Orestes. El kell vesznünk, ha más módon reá nem gondolunk. ~
2078 2, 4 | nem kiálthatnék? De többet vesztenék vele, hogynem mint nyernék.
2079 5, 3 | oltalmazott, hogy el nem vesztettétek magatokat. Az ti nagy örömmel
2080 5, 6 | soha nem akarának véget vetni nagy undokságoknak. Ez az,
2081 5, 6 | Pelops Myrtillusnak fejét vevé. Thyestes az önnön atyjafiának,
2082 2, 1 | hiszem ugyan, az Isten vezérlett téged erre, hogy teáltalad
2083 3, 4 | legyen, bizony ennél is vígabban laktam volna, de hadd járjon,
2084 1, 3 | ami enyim, az tied, örülj, vígadj, asszonykodjál! ~CLITEMNESTRA.
2085 1, 2 | mívelem. Vagyon immár kibe vigadjak, ha megölelem Aegistust,
2086 1, 1 | számtalan legyen, mindenek vigadjanak, ifjak örvendjenek, úgy
2087 1, 4 | ajándékoz urakat. Nagy örömébe, vigasságába nincs kit el nem kérhetnének
2088 5, 5 | világon megemésztettem minden vígasságomat! Ó, ki, iszonyú, ki röttenetes
2089 1, 5 | békét, nem kell nekem semmi vigasztalás. ~CHORUS.
2090 5, 2 | nem szólsz énnekem, nem vigasztalsz engem, elhagyál teljességgel.
2091 2, 2 | Istenem, ha teneked kedves, vígy be békességgel országomba,
2092 2, 1 | hallják, örömökbe semmit nem vigyáznak, avagy igen keveset, inkább
2093 6 | idvességökre. Az Úristen vigye kigyelmeteket haza nagy
2094 2, 4 | itthon ne bántson, hanem vigyen el ki szeme elõl oly helyre,
2095 4, 2 | gyalázatot nem vesz, mert mind ez világ elõtt, tudod, útálatos,
2096 2, 4 | kigondolá szegín atyámat ez világból, tudom, hogy engem sem szeret. ~
2097 6 | élnünk. Mert nemcsak ez világi jóban akarunk részesek lenni,
2098 2, 1 | hogy atyám koporsójába vinnék temetni, és téged elöl elbocsátottak
2099 3, 1 | ez agg latornak oly szép virágért meghalni. Mert nagyobb keserûségem
2100 5, 2 | Megértöttem mindent, gondot visel az Úristen reánk. Azt értem,
2101 5, 2 | néném, hagyd másszorra azt, viselj te is erre gondot. Ha anyád
2102 5, 1 | nagy szorgalmatossággal viselnek az õ fiókra gondot, hogy
2103 3, 1 | jámbor volnál, nagyobb gondot viselnél az te tisztességbeli jámbor
2104 2, 1 | ezen a nagy Istenért, úgy viselném az te gondod, mint régi
2105 2, 1 | jóvoltából tereád gondot viselt, és immár emberkorba nevelt,
2106 2, 1 | szorgalmatossággal, mely nagy szeretettel viseltem az te gondod, te magad,
2107 2, 6 | Hova mégy? Mit vissz ebbe? ~CHRISOTHEMIS.
2108 5, 5 | hallgassanak. Olyha te is visszát vonsz vala, de ha eszedbe
2109 2, 1 | kibe hogy már az tagokat visszük utánad. ~
2110 3, 2 | Vitéz Orestes is tíz kocsi vitézekkel egy rendbe álla, õ maga
2111 3, 2 | felkészüle, kinek minden vitézlõ szerszáma csudálatos ékes
2112 3, 2 | Orestes is nagy frissen, mint vitéznek szokott lenni, felkészüle,
2113 2, 1 | kiterjedt, szép termeted, jó vitézséged, tökéletes emberséged, urak
2114 3, 2 | termetén, magahordozásán és vitézségén nem gyõztem eléggé csudálkozni,
2115 3, 2 | termetével, öltözetivel, vitézségével minden vitézek közt megmondhatatlan
2116 3, 2 | vitézeket mind szállására vivé, vígan õket nagy tisztességgel,
2117 5, 1 | volna, hanem ha egy kalán vízbe elveszthetné is, elvesztené.
2118 5, 2 | Az Istenért, kérlek, ne vödd el, édes uram. ~ORESTES.
2119 2, 7 | tanácsomat gonosz néven vötted, immár lásd meg, mit nyersz
2120 2, 4 | Lám, itt voltál, nem vöttem kigyelmedet eszembe. Ím,
2121 3, 1 | Ha éntûlem lehetne, kész volnék még ma ezen kezemmel az
2122 3, 3 | Kicsoda kiált? Kigyelmed volt-e, asszonyom? ~ELECTRA.
2123 3, 1 | és tisztességének árulói voltatok. Ezek bizonysági, ezek,
2124 5, 2 | keservesebb az te jelenvaló voltod. Mert kiáltok tehozzád,
2125 AzJat | embereknek jóra való tunya voltukat és szófogadatlanságukat,
2126 5, 5 | pálca. Ó, édesatyám pálcája! Vond le az köntöst róla, jöszte
2127 3, 1 | Eleget óhajta szegín, eleget vonogatá magát, tudod, mint kesergett
2128 AzJat | szóval, de ugyan szemlátással vonsszák. Mert mikor az ember az
2129 5, 5 | hallgassanak. Olyha te is visszát vonsz vala, de ha eszedbe nem
2130 1, 1 | szereztetek. A palotákat vont arannyal, drága kárpitokkal,
2131 1, 2 | az én aggeb férjemtûl, ki zabolán akar vala tartani. Annyira
2132 1, 2 | senkitûl, parancsoljon immár, zabolázzon bátor - csak ez orvossága
2133 1, 4 | tizenkét király, hatvan zászlós úr udvarol elõtte, pohárszéket
2134 3, 2 | legközépen volt. Mihent trombita zendüle, egyszersmind megsújtják
2135 5, 3 | Az ti nagy örömmel való zenebonátokat mind meghallják az várba.
2136 2, 4 | cselekszik vele. Az ajtót zördíti valaki, álljatok el innét,
2137 2, 4 | Meglölte zsák foltját, elmehetsz anyáddal,
|