SCENA SEPTIMA

Chorus.

CHORUS.                     Lám, nem feledékeny volt az Isten, látom, immár elközelgett az óra, kibe az Istennek bûn ellen való ostora megjelenik. Jele ennek az királyné asszony álma, ki õneki örök veszedelmére lészen. Lehetetlen dolog, hogy az Úristen az õ árváiról elfeledkezzék. Megmenti az nyomorultakat, elveszti az kevélyeket, felemeli az szegényeket. Vajh, gonosz asszonyi állat Clitemnestra, mely sok jámbor intett tégedet, mely sokszor én is kértelek tégedet, ne kisebbítenéd nevedet, ne bosszontanád az Úristent. De te megszidtál érte, jó tanácsomat gonosz néven vötted, immár lásd meg, mit nyersz vele. Az önnön lelkeesméreti gyötri most. Érzi az órát, azért kesereg. De el bemegyek Electrához. Mert ha itt meglát, el kell miatta vesznem.