SCENA TERTIA

Clitemnestra, Aegistus.

CLITEMNESTRA.        Kévánom felségednek jó szerencséjét és egészségét látnom.

AEGISTUS.                  Isten fogadja, jó Clitemnestra.

CLITEMNESTRA.        Éltesse az Úristen felségedet nagyon sok esztendeig békességbe.

AEGISTUS.                  Mind veled egyetemben.

CLITEMNESTRA.        Én eltétetém Agamemnonnak testét az koporsóba, kitûl Istennek hála mindketten megmenekedtünk, immár tefelségednél több gyönyörûségem énnekem nincsen, én mindent tefelségednek kezébe ajánlok, úgy bír mindent, mint tulajdonát, úgy él mint király, én csak felségedet szeretem, tudom, felséged is semmiben kedvem nem szegi.

AEGISTUS.                  Köszönöm, jó Clitemnestra, ily nagy hozzám való szerelmed, kiért viszontag szeretettel leszek hozzád. Te is úgy lakjál, mint királyné asszony, bírjad országodat, mint szereted, parancsolj mindennek szabad akaratod szerint, ott járj, ahol tetszik, azt míveld, azmi kedves. Senki semmitûl meg nem tilt, én tied vagyok, te enyim vagy, minden, ami enyim, az tied, örülj, vígadj, asszonykodjál!

CLITEMNESTRA.        Felségedbe nincs semmi kétségem, régen megesmértem felségednek hozzám való szerelmét. De ha felségednek tetszenék, fogatnánk étket, mert az urak mind fejenként begyûltek felséged parancsolatjára, ott benn várják felségedet.

AEGISTUS.                  Valamint neked tetszik, jó Clitemnestra. Menj elöl.

CLITEMNESTRA.        Ó, áldott nap!