Rész

 1   1|      Imígy eped szivében.~Eped, mert rút rabságban ül ~   A hõs,
 2   1|              KÖLTÕ KIRÁLYSÁGA. ~Mert kincset, rangot~S fényt
 3   1|       Az életfáról hulltak õk, ~Mert, oh a fát,~Te bús enyészet
 4   1|            Keble némán ünnepel.~Mert reá az ég malasztja ~Már
 5   1|    haláluk szép volt és dicsõ, ~Mert elvért haltanak.~Miért ne
 6   1|      Örülsz, hogy évre év múl; ~Mert minden év után, ~Értelmesûl
 7   1|          A tavasz nyárára jár; ~Mert a szív nem hervadó ~Télizöld,
 8   1|          És a szív megértetik. ~Mert a szív, e ritka kincs! ~
 9   1|         Õ nekem a legkedvesebb,~Mert két fiú közt õ a lány. ~
10   1|      meg azt is, mind õ kapta, ~Mert jó volt s szót fogadt! ~
11   1|        Oh Jézus Mária! ~Kiálta; mert hogy õ volt Mária Luiza.~«
12   1|     egyet tartottam volna meg. ~Mert most el is hihetik, nem
13   1|  emlitettem a szegény páráját, ~Mert legott a jó úr igy kezdé
14   1|       abrak nem is volt hiába,  Mert alig került be huszonnégy
15   1|   voltam, megcsinált gavallér,  Mert a pénz ezüst volt, s mind
16   1|         Szépnek teremte isten, ~Mert hölgynek alkota ~Virág a
17   1|         A hölgyét s honleányét,~Mert hölgy s magyar levél, -~
18   1|    ritka vendégét mathesisán,~S mert télen a könyvtárnak olvasóját ~
19   1|  Föltételetlen nem tanácslanám,~Mert irva van, ki e pályára lép, ~
20   1|        Benned remélünk, Isten! ~Mert nyilatkoztatád,~Hogy úgy
21   1|       szeretni ~Fiadnak általa;~Mert te vagy a szeretet ~Legtisztább
22   1|   legyen.~Magyar leány vagyok -~Mert lenni más nem is tudok, ~
23   1|    nõtlen ország Magyarország; ~Mert hölgye - idegen!~Magyar
24   1|         állott a ház, a kebel, ~Mert a mi éke és reménye volt, ~
25   1|    csapás nem görbitendne meg; ~Mert mind a kettõt egy nemzet
26   1|     fagyva, arczán alászalad, -~Mert, melyet olvas a könyv, nagy
27   1|       halt, mint áldozat esék -~Mert a dicsõ dicsére szûkkeblû
28   1|      most a gyász sor ér; ~Kit, mert a sérelmnek emelte zászlait, ~
29   1|      Nincs vége még a gyásznak, mert él még Zrínyi vér! ~S a
30   1|       áldozat:~Vidd Bécsbe meg, mert úgy kell, meghódolásomat.» ~«
31   1|    tartozást?~Vagy tán nem köt, mert nem esküvésünk? ~És a vér,
32   1|      virágzék csak felére fel? ~Mert a föld lenyügzõ bérigában, ~
33   1|       föld lenyügzõ bérigában, ~Mert a nép rajt bérigát visel; ~
34   1|        nép rajt bérigát visel; ~Mert a földön ég malasztja mellett ~
35   1|         törvény védõ paizsát;~S mert terhet visz, oszt a köz
36   1|     kebel ~Fenékig felbuzogjon!~Mert mint a földnek feneke ~A
37   1|    életet!~A fény s pazar holt, mert gazdája nincsen... ~A szív
38   1|  Elküldtem õt, hozzon virágot, ~Mert nemcsak a tavasz,~De hoz
39   1|          Visszhangja hallható. ~Mert büntetésül mondta ~A tündér
40   1|     nyugodnotok -~Szólt apjok - mert veszendõ ~Mindig a földi
41   1|         El nem borúl a májuség;~Mert, mely örök derût mosolyg
42   1| ármánynak ellene! ~Megismerünk, mert kebelünkben érzünk, ~Mert
43   1|       mert kebelünkben érzünk, ~Mert benned volt, van és leszen
44   1|         áldozat! ~Reszkessetek, mert harcza szörnyü lészen, ~
45   1|       elõre ~Babérból honleány!~Mert nagy, dicsõ lesz e hon ~
46   1|          Ez él!»kiált az egyik,~Mert fölnéz a vitéz -~S azonnal
47   2|         Száll az égbe imádsága,~Mert megóva gazdasága.~«Urfi,
48   2|         istenbe, térj magadba! ~Mert a pór vetése mentve,~És
49   2| lángoltak egykoron, ~Jól tudom.~Mert erõ nincs férfián,~S hivságon
50   2|        mint Frangepán!» ~Hiába! mert ki nem figyel rá,~Ki nem
51   2|    ajtaján ~Montebello a lakat!~Mert ah! nem a fal vastagsága,~
52   2|       rettegését ~Rejtegetni... mert közel volt ~Elveszítni szívverését.~,
53   2|     nyit... ~Némulj el oh lant, mert a képhez, ~Melyet most e
54   2|      világon sebére még se lél.~Mert a kinek éltéhez kötötte
55   2|  éltében, holtan szeresse meg. ~Mert im! csodák csodája! napról
56   2|     hamvad hült pora? ~Sírjára, mert nem tudja senki hol van, ~
57   2|      Miénk, csak kell akarnunk, mert rég miénk vala, ~Megvette
58   2|        mond hõs Lehel dühében; ~Mert nagy ötlet lobban fel fejében.~
59   2|        inkább tündököl? ~Hiába! mert az átok megint megújula,~
60   2|      Ujra s ismét megtagadja, - mert miként ~Tûz a kõt, úgy edzi
61   2| lemondásban törjön meg kebele; ~Mert a hõsnek annyi fényes tetteér’,~
62   2|              Sem közel faluból, mert nincs az közel, ~Ebugatás
63   2|         mint az Isten olvasa; -~Mert hogy õ az, a ki lát szivet
64   2|      felnyitandja, jaj nekünk! ~Mert azon nagy nap lesz végitéletünk; ~
65   2|         nap lesz végitéletünk; ~Mert betelve lészen a mi irva
66   2|   erõvel ti is jobban hallotok;~Mert oly fának árnyába hozott
67   2|         el Lászlótól messzire -~Mert az ének csak is és az õ
68   2|        boszujokat töltheték.~   Mert boszúvágy hozta e szörnyû
69   2|  ostorát!~   Szánakozzál rajta; mert hisz atyja vagy, ~Lássa,
70   2|      vagy irgalomban, Istenem! ~Mert te vagy az irgalom és kegyelem.»~  
71   2|       de sokáig ez nem tart:~   Mert a magyar nem azt nézi, mennyi
72   2|        küzdõ cselt sem vet el, ~Mert a legnagyobb erõn is gyõz
73   2|        szét, ~(Könnyen szórták, mert rablák, nem szerezék!)~  
74   2|        izmos kúnfiak, ~A kiket, mert mind ijászok voltanak, ~