Rész
1 1| lehetsz; ~Inkább szeretlek igy,~A mint vagy, ha szeretsz!~
2 1| almát tarta kis kezében. ~Igy ül Madonna kisded Jézusával ~
3 1| úton, útban a hüség ~ Igy énekelt utánok: ~«Erõt,
4 1| ÉN ÉS A FESTÕ.~Igy ült, így nézett, haja így
5 1| hajszála sem az! «Hogy festhet igy ember.» ~ Õt a szabály
6 1| föl-földobog. ~Ki az, kiért igy égek? ~Mi az, mi így epeszt? ~
7 1| társhalált ~Halhasson, a dicsõ?~Igy áll az õserdõk disze, ~Az
8 1| bajnokot, mint férfiút, ~Igy illet a halál,~Nem gaz,
9 1| A nap homályba vész -~Igy halt el a harmincz nemes, ~
10 1| virágozásod ~Egyedüli tette bére!»~Igy imád, így sír a dalnok, ~
11 1| negyedszer is tünék; ~S igy véghetetlen végig ~Sok száz
12 1| Arczodra mostad fel!» ~Igy álmodik naponként ~A várnak
13 1| Mátyás király Gömörben igy tarta áldomást.~~
14 1| énnekem, ~Ki ád kárpótolást?»~Igy sír; szivének kérgeit ~Föltépik
15 1| emberének?~A ki rabja - igy gunyoltok -~Házi életének.~
16 1| Ha most apám, az õsz úr, ~Igy látna köztetek;~Ha most
17 1| most anyám, a jó szív, ~Igy együtt lepne meg!~A jó öreg
18 1| hogy õ volt Mária Luiza.~«Igy kell-e téged látnom, oh
19 1| páráját, ~Mert legott a jó úr igy kezdé mondását: ~«Hát ugyan
20 1| szításban ~Két dolgot gondoltam:~Igy rakassék máglya, minden
21 1| imám lett: ~Vajha lángra igy lehetne ~Szítni minden keblet,~
22 1| vágyott, meg nem adta, ~S igy én viszont adósa maradék.~
23 1| tartom legszebb hívatalnak;~S igy czímem is csak úgy legyen
24 1| gyanánt felállt, ~S ki által igy az ég s föld ~Egy szép egészszé
25 1| emberét tisztelje benned.~ Igy lesznek íme, nagy hazámfia, ~
26 1| Vagy társra nem köszönti:~S igy a magyar, ha bort iszik, ~
27 1| kit, azt.~«Hej galambom - igy sohajt fel - kedvesem, ~
28 1| megkoszorúzza szíve dalnokát.~Igy múlnak évid, mig a holt
29 1| Elég világos és melengetõ.~Igy gyújt világot a költõ az
30 1| Ostorozza e vizet?~A nép ezt igy magyarázza: ~«A szélvész
31 1| A kettõ káröröm közt ~Igy ejti most szavát: ~«Lám,
32 1| feloszlásnak küszöbére lépek. - - -~Igy értük el a temetõ kapúját, ~
33 2| szegény pór térdre esve, ~Igy kiált irgalmat esdve.~De
34 2| Üsse mennykõ a parasztot!» ~Igy üvölt a felduzzasztott. ~
35 2| boldogok, kik belõle ittanak!~Igy üdve Zsófiának könyûibõl
36 2| házából vigaszszal távozék.~Igy lõn a földi üdvnek kinszenvedt
37 2| kápolnához elér a Vág felett. ~Igy áll az üldözött õz sok zaklatás
38 2| üdvön szétpattan a kebel!~Igy húny el az oltárláng, midõn
39 2| hölgy örökre szendereg!~S igy éli túl húsz hosszú s még
40 2| zászlóját estte lehúzta.~Igy dült össze erõs ropogással,
41 2| koczczanva kicsengnek. ~Igy egymásra rohant a két hõs,
42 2| szellem Gara bántul örökre!» ~Igy ordítva futott s szaladó
43 2| lebegõ hólábu menyecske. ~Igy tért meg szomorú harczok
44 2| megszentelve királyi fejét, igy szól vala harsan:~ «Isten!
45 2| mint honni királynak!»~ Õ igy szólt s az erõs magyarok
46 2| ország, nézése gyõzelem, -~Igy jár a szittya nép közt a
47 2| seregben õ a tatárra vitt.~Igy áll viharban a tölgy a róna
48 2| sudára a villám lángkarát; ~Igy Béla a tatárral vérengzõ
49 2| megmentve van Béla, a király! ~Igy ér Pozsony várába, Pozsonyból
50 2| edzé lelkét, a szenvedés. ~Igy jut Dalmátiáig, egy tört,
51 2| fellegig száll a királyi sas;~Igy Béla lelke, tettpályát keresvén,~
52 2| ünnepen,~Mely az élet napja - igy szól ékesen -~Melyen a halál
53 2| király, tõlünk tehát!»~ Igy a jósnõ, s harmadnapra gyors
54 2| dús, vezérlõ angyalát. ~ Igy emelte föl Isten a szenvedõt,~
55 2| Kanizsát.~ S ím elalvék - igy beszéli a rege -~Kocsijából
56 2| bele dugja szeg helyett.~ Igy fut a lejtõn le egy hold
57 2| Ferenczet nevezi? -,~ Igy cselekvék szép Zalában a
58 2| székbe öcscse Álmos ül.~ Igy cselekvék László király,
59 2| vérfürdõvel törlik el...~ Igy haladtak a Tiszán át Békesig, ~
60 2| irgalom és kegyelem.»~ Igy imádta Istenét László király,~
61 2| magyar vérre szomjasok, -~Igy várák be László királyt
62 2| tanúlta hõs apák példáiban.~ Igy cselekvék a vitéz László
63 2| erõn is gyõz a csel.~ Igy Kapolcs is látván sergét,
64 2| elkeserûl. ~(Diadalma csillaga igy lemerûl.)~ A futárok nyargalása
|