Rész
1 1| rég!~Hazám fölött borús az ég!~Két veszteség, két fájdalom ~
2 1| És a szelid hold és az ég ~ Világa süt le rájok,~
3 1| vízfenékrõl ~Lányka, mint az ég, ~Mint a hattyu hófehéren, ~
4 1| lovad vihar;~ A föld s az ég daczára ~ Hölgyet hozunk
5 1| nem remeg,~ Ma föld és ég daczára ~ Hölgyet hozunk
6 1| gyülöng, az óra múl, ~ Ég már a nász gyertyája, ~Elõl
7 1| föld alatta megdobog, ~Az ég ürébe szó robog:~ «A föld
8 1| szó robog:~ «A föld s az ég daczára ~ Hölgyet viszünk
9 1| hiában, ~De ihletéstül a pap ég ~ Oltára csarnokában:~«
10 1| nem viszünk~ Ma föld és ég daczára ~ Hölgyet magas
11 1| Borúban és derûben~ Ég érte láng e szûben.~S a
12 1| véghetetlen ~Mint a nagy ég,~Nagysága mérhetetlen ~Tenger-fenék. ~
13 1| Költõ szíve mint a kék ég, ~Csak malasztra nyilnék;~
14 1| símuló. ~Fejénél gyertya ég ~Viaszból hosszasan; ~Mellette
15 1| érzem, ~Szivem csak érte ég! ~~
16 1| HÁZI BOLDOGSÁG.~Arra már az ég malasztja ~Itt a földön
17 1| némán ünnepel.~Mert reá az ég malasztja ~Már a földön
18 1| ölében ~Drága tisztán könyüén ég.~És a szent hölgy, egy istenné, ~
19 1| Ki engemet megölt; ~Az ég ne adjon üdvöt, ~Ne néki
20 1| Csak egy átkot süvölt: ~«Az ég ne adjon üdvöt, ~Ne néki
21 1| Mikép a felkelõ nap a fényes ég ivén,~Utána mén az úrnép
22 1| nem, nem ad, sem föld, sem ég ~Kontnak helyébe mást!»~
23 1| Szépûl a kis leány.~Az ég meg is fog áldni, ~S áldjon
24 1| báj ölén ~Velünk örûl az ég.~Az ég egy nagy, szent templomiv ~
25 1| ölén ~Velünk örûl az ég.~Az ég egy nagy, szent templomiv ~
26 1| Keblökre hullanánk -~Az ég egész terhével ~Szakadhat
27 1| ott, ~Mig a szív itt benn ég! ~Üssük össze serleginket, ~
28 1| Ha szivünk oly melegen ég ~Mint e tûz lávája:~Mit
29 1| törõdik azzal a világ,~Az ég esõjén nõtt-e a virág fel, ~
30 1| felállt, ~S ki által igy az ég s föld ~Egy szép egészszé
31 1| Téged hiszünk, nagy Isten,~Ég, föld dicsõ ura, ~Benned
32 1| teremben; sokat mért rám az ég!~- Szólt megadással a hölgy
33 1| bérigát visel; ~Mert a földön ég malasztja mellett ~Emberátok
34 1| javát, savát - hallgasd meg ég! -~A zsarnok és - az áruló
35 1| természet, ~Hol rám a kék ég s a zöld rét nevet.~Elmondom
36 1| Bir szent lehelleted,~S az ég szabadján a gyümölcsöt ~
37 1| kelyhében ~Két árva könyje ég -~Ha ily szivek kértét nem,~
38 1| nem,~Mit hallgat meg az ég?~~
39 1| A Balatonnak tükrén ~Két ég között vagyok: ~Majd fölfelé
40 1| vagyok: ~Majd fölfelé a kék ég ~Felé kivánkozom;~Majd mélyen
41 1| csendes a táj, ~Fenn a kék ég mosolyog: ~Mégis zajlik,
42 1| A tónak kék szemében ~Ég mint örömkönyû.~ A második
43 1| õ szivén a nép fájdalma ég,~Mely azt aggálylyal, búval
44 1| áll meg? Isten tudja és az ég! ~Utósó farsang éje van,~
45 1| lenn ~Oly szent lángokban ég! ~Dobogj szív a kebelben, ~
46 2| föld ölében ~Tiszta lánggal ég a szív?~A csatának arczulatja, ~
47 2| Kettõ nem hagyja el:~Az ég, ki védi hív szerelmünk, ~
48 2| selyempillák alól: ~Kéken mosolygó ég hasadt ~Rád éjfél hollószárnyiból.~
49 2| hallá panaszát,~Hallá körül ég, föld szerelme ~S hõs lelke
50 2| Fölötte a hold elborúl, ~Az ég ivére sûrüsödve ~Fellegre
51 2| martyra,~Már földi életében az ég menyasszonya.~S ha mégis
52 2| leng szünetlen, mint tûz ég kebelén; ~«Követek égi intés!
53 2| el örökre! s veled föld, ég elveszszenek együtt; ~Gyáva
54 2| Villámokkal irád fel az ég kapujára hatalmad~És szívembe
55 2| Egyszerre százezer kard az ég felé vonúl,~S kétszáz ezer
56 2| De rögtönebben mint az ég ~Villáma földre csattan, ~
57 2| S meggyalázott férfisága ég!~De elõbb, mint fogna végmeréshez, ~
58 2| öntudatja, s melyben bizott, az ég.~S meglelni a végekben nejét
59 2| gyilkola.~S a gyermek - ég és földnek iszonyára -~Gyermekfejeket
60 2| Gyémántból alkotá azt a nagy ég;~Magas tökéllet lángja kél
61 2| mint csermelye, ~Melyben az ég csillagboltját festi le. ~
62 2| szemének és fülének nyilt az ég,~S Isten választottaként
63 2| kit ily csodásan véd az ég? ~ Im e kõ is, e szivetlen
|