Rész
1 1| szörnyü kárt! ~«Ne sirj, oh szép alak, ~Hogy megbántottalak!» ~
2 1| Madárrá válom én; ~Szeress, oh égi lény!» ~S a lányka föltekint: ~
3 1| hevûletért dobog; ~Éretted, oh hon, szép s dicsõ, ~Mely
4 1| földerülni fog, -~S érettetek,~Oh lány, s barát, ti hûk, ti
5 1| e kebel szent birtoka. ~Oh lány, epedve száll feléd ~
6 1| száll feléd ~Pillantatom;~Oh hon, oh szent, ölelve tart ~
7 1| feléd ~Pillantatom;~Oh hon, oh szent, ölelve tart ~Fiúkarom;~
8 1| mezõre. ~«Vidd, angyal, oh vidd el az õzikét;~ Nem
9 1| kész paripák várnak.» ~,Oh Ilka, Ilka mit tevél,~
10 1| Ilka, Ilka mit tevél,~ Oh Ilka, szûm szerelme!’~«Nem
11 1| énekelt utánok: ~«Erõt, oh hõsfi, a hit ad,~ Ösvényt
12 1| S átkarolja õt!~Nincs, oh nincs, ki mentni tudná ~
13 1| lányka;~«Ereszsz anyámhoz, oh ereszsz!» ~Sír a halacska -
14 1| kedvesem rám, ~Ereszsz hozzája, oh ereszsz!»~«Menj, mond a
15 1| Ha tengerárt kergetnek.~Oh, mért van ember, hogy ha
16 1| Érzelme tengeréve:~«Oh Zolna, Zolna, égi lény! ~
17 1| Lelkednek nélküle!~ II.~Oh mért határt e lángnak... ~
18 1| mért határt e lángnak... ~Oh mért határt e lángnak ~Nem
19 1| gyötrelmim ~Mi nõ nagyok.~Oh mért nem mérhetõ meg ~E
20 1| tenger érzet ~Fér benne meg!~Oh mért nem adhatok szót ~S
21 1| Keblembe is beszálltál, ~Oh hittelen!~A szív miket nem
22 1| csalfa vendég, ~Te lenge nád,~Oh, hogy nincs a szivekben ~
23 1| életfáról hulltak õk, ~Mert, oh a fát,~Te bús enyészet vad
24 1| tavaszvidort, ~Örökre el!~Oh nincs e kertben több virág ~
25 1| virág ~Ily szép s derék,~Oh nincs a földön mint enyém ~
26 1| Szellem-csókod az, ~Ébredõ tavasz!~Oh e bimbó-ezredek ~Nem soká
27 1| Melledbe rejted, ~Enyém, oh hölgyem, ~Enyém szerelmed!~
28 1| boldogság ~Virágzik nékem. ~Oh hölgy, ez érzés ~Oly édes,
29 1| Oly édes, oly nagy! ~Nem, oh nem álom! ~Te hitvesem vagy!~~
30 1| Nem szántad ön leányod, ~Oh kõnél kõbb kebel!~Ifjú piros
31 1| visszareng: ~Néptül áldva~Légy, oh szent igazság! ~Üdvözölve~
32 1| szól: ~«Nem ad kárpótolást,~Oh nem, nem ad, sem föld, sem
33 1| A mint reánk tekinte: Oh Jézus Mária! ~Kiálta; mert
34 1| Igy kell-e téged látnom, oh nagy Napoleon!~Én nagy felségû
35 1| N agy és szép gondolat.~Oh hölgy, ki azt megérted, ~
36 1| Mi szép egy gondolat! ~Oh hölgy, ki ezt betöltéd, ~
37 1| Nem szenvedett-e már meg, oh isten, e család! ~Mikor
38 1| Sirván borúlt lábához:~«Oh mondd meg, szent atyám, ~
39 1| veszni, én hazám? ~Állásod, oh hon, aggalomra költ;~Ingóbb
40 1| eperke ~Piroslik levelén.~Oh õsz! ha ily bûvös varázszsal ~
41 1| gyümölcsöt ~Másodszor érleled;~Oh, bájos õsz csodás fuvalma! ~
42 1| hideg fény, tünde légalak. ~Oh lépj közel, eloszlik a lidércz
43 1| Szent Szûznek szentelék.~«Oh szent szûz, esdve kérünk, ~
44 1| S oltárunk állni fog:~Oh szállj közénk s maradj közöttünk, ~
45 1| Kimondatott a szent szó: unio!~Oh ne szakadj meg szív e pillanatban, ~
46 1| lángban, te vagy e jelekben, ~Oh magyaroknak védõ Istene!~
47 1| volt, ki megoltalmaza - -~Oh volna jóskép e nehézkes
48 2| Tönkre zúzva életünk,~És oh, isten szent csudája, ~Ment
49 2| Kit szolgált hõs kara -~Oh e király;... az isteneknek ~
50 2| arany... ~S Montebello, - oh borúlj be ~Végreménynek
51 2| börtönébe nyit... ~Némulj el oh lant, mert a képhez, ~Melyet
52 2| voltál szerelmem, mindenem! ~Oh hogyha megbocsáthatsz, bocsáss
53 2| szólt:~ «Örvendezzetek oh magyarok! végére van a harcz ~
54 2| Örvendjetek immár, ~Örvendezzetek oh magyarok! hódolni az égnek ~
55 2| kiálták: ~«Örvendezzünk oh magyarok! hódolni az égnek ~
56 2| köszönni~Nem feledem; de ti oh magyarok! nem veszitek észre, ~
57 2| mint hálálhatja királyod? ~Oh de te érdemeid magasabbak,
58 2| letérdelõk ~Buzgón imádkozának: ~«Oh magyaroknak istene!~Oh áldd
59 2| Oh magyaroknak istene!~Oh áldd meg azt a nemzetet! ~
60 2| szól a néphez: «Ez tehát, oh seregek, ~A jótettért, melyet
|