Rész
1 1| boldogság ~Virágzik nékem. ~Oh hölgy, ez érzés ~Oly édes, oly
2 1| körötte untalan.~Egyik a hölgy hû szivével, ~Fogyhatatlan
3 1| HAZÁM BÚJA.~Hon, dicsõ hölgy, szép királyné, ~Oly nagy,
4 1| lelke éled.~Hon, dicsõ hölgy, szép királyné, ~Oly nagy,
5 1| tisztán könyüén ég.~És a szent hölgy, egy istenné, ~Méltósága
6 1| nyakadra,~Mely sok ékes hölgy közõl fényt ~Vonna csak
7 1| Hogy boldogulni fog.~A hölgy közelgni látja, ~Sikolt,
8 1| Az elnyomott viszály? ~A hölgy, a ki iránta ~Megszegte
9 1| MAGYAR HÖLGY. ~Magyar hölgynek születtél, ~
10 1| agy és szép gondolat.~Oh hölgy, ki azt megérted, ~Mi szép
11 1| hölgynek alkota ~Virág a hölgy, az élet ~Szépsége, illata;~
12 1| hölgyét s honleányét,~Mert hölgy s magyar levél, -~Te néked
13 1| Mi szép egy gondolat! ~Oh hölgy, ki ezt betöltéd, ~Mi szép
14 1| Hol minden férfi honfi s a hölgy ~Mind honleány legyen.~Magyar
15 1| vagyon;~A könyvet a magas hölgy csak most lapozta át,~S
16 1| ágyúgolyója száll~S az úri hölgy székénél a bársonyban megáll.~«
17 1| ne hagyj!» - kiált fel a hölgy s székébe hull? ~Vélnéd
18 1| ég!~- Szólt megadással a hölgy s fölegyenesedék -~Legyen,
19 1| annál véresebb ~A legnemesb hölgy szívén az óriási seb!~S
20 1| harmadszor nyilt az ajtó - a hölgy sikoltva kél, ~Tököli lép
21 1| arczukra búcsud ~Magyar hölgy, honleány!~Kárpáttól Adriáig ~
22 2| Nejével - Frangepán!»~ A hölgy, ki ekkép szenvede, ~S a
23 2| megmentned õt!~- Esd újra a hölgy s szánva nézné ~Zord szikla
24 2| dobzset» rebeg.~De rég a hölgy nincs már elõtte -~Mint
25 2| Szárnyakra keltenek,~A hölgy szerelmét szándokával ~Hõsének
26 2| hazáért és királyért;~És a hölgy, kész áldozatra, ~Áldozatot
27 2| harczi térre, ~A szelid hölgy szerelemben ~Várni, mi lesz
28 2| De íme mig ott ül a hölgy ~A gyors hajó tetõzetén~
29 2| Éltetni a fogolyt,~Hogy, míg a hölgy elérne hozzá, ~Eltûrje a
30 2| mécs világinál~Elõtted egy hölgy - nem csalódol -~Elõtted
31 2| Csikorgva, rémesen;~A hölgy, miként jött, nyomtalan
32 2| szent igéretet!~Szól a hölgy - vagy oltárhoz visz, ~Vagy
33 2| egy’ - kiált fel ~Tûzzel a hölgy, rettegését ~Rejtegetni...
34 2| Vérlázítót, rémeset;~A szelídebb hölgy szivében ~Fel-felsír az
35 2| kötnek egyességet, ~Melytõl a hölgy kebele ~Visszaborzad, de
36 2| hozzá bocsátni kellett,~S a hölgy belép mint régi jártas, ~
37 2| Eltikadtam -~Viszonz a hölgy bizalmasan -~Adass pohár
38 2| Mindegy!» s ivék a szomjtalan hölgy~S ivék a börtönõr vele...~
39 2| ivék a börtönõr vele...~A hölgy felállt. - De Montebello ~
40 2| most vigyázva, óvakodva ~A hölgy, kettõzve lépteit,~A titkos
41 2| e sötét lak ád,~Midõn a hölgy a férj karába ~Kulcsolja
42 2| De nem sokáig fürdik a hölgy ~Az istenérzet tengerén;~
43 2| Csonkittatását a vitéz.~ Hõsérõl a hölgy a nyirõ vast ~(A szerelem
44 2| egy hosszu, szép fürt, ~A hölgy elosztja szálait,~S a férfiúnak
45 2| vigaszt.~ A képet egy kegyes hölgy tüzé fel itt maga, ~A hõs
46 2| Benn szeretet s jóságban a hölgy az áldozár, ~Nem volt a
47 2| alatt,~Nem tudni, a szegény hölgy! az éj nagyot haladt, ~Midõn
48 2| oly csodásan csalta ki. ~A hölgy örömsikoltva a kép felé
49 2| mind e változásra a szép hölgy nem figyel,~A buzgó szent
50 2| könnyelmû férj, karján egy hölgy vagyon, ~Lovag-vadász köntösben,
51 2| És a sokat szenvedt hölgy eszmél, néz szerteszét, ~
52 2| áztatja meg... ~Hiába! a dicsõ hölgy örökre szendereg!~S igy
|