Rész
1 1| kinszenvedésem ~Mindennap újra kel. ~Te vagy napom borúja, ~
2 1| Fehéret végy, anyám, ~Meg újra esd a szûz -~Az illik énreám! ’~
3 1| Vérpallosával a bakó~Kifárad, s újra öl.~S a néma légbe nem vegyül ~
4 1| felvonja gyászát, ~Régi sebe újra vérzik.~«Egyenként, igen,
5 1| A gazdátlan kebelt.»~És újra sír és újra szól: ~«Nem
6 1| kebelt.»~És újra sír és újra szól: ~«Nem ad kárpótolást,~
7 1| a harmadik,~S szívemben újra kész a harcz -~Õ legkisebb,
8 1| táborát ~Irjam, s irassam újra általad?~Azok, barátom,
9 1| forrón égõ lángjait;~Most újra sírok, edzett férfiú,~Hogy
10 1| szótartók; szabad vagy s újra itt!» ~Kiált s férjére fonja,
11 1| regg hajnalán ~Indulsz-e újra veszni, én hazám? ~Állásod,
12 1| itt el, ~S most régi keble újra felnyilott?~S én itt magasztos,
13 2| mégis honfitárs! ~Mégis újra a sötét ~Multba bûvöl át
14 2| kell megmentned õt!~- Esd újra a hölgy s szánva nézné ~
15 2| harmadával,~Mely szerint a magyar újra ~Birni fog Dalmátiával.~
16 2| szerelmi kéz...~ S az ajtó újra zárba csattan, ~Csikorgva,
17 2| borúlni bús magára,~Ajkára újra csókja szállhat,~S mit már
18 2| szerteszét, ~Álmodni vél és újra lezárja szép szemét;~De
19 2| mint elenyészik, fellobban újra még; ~Az áldozó nap is,
20 2| kele, -~Hunytát az égre újra rózsákban festi le.~Ki mondja,
21 2| mondja, hogy nem Isten intéze újra itt? ~Õ az, ki megszámítá
22 2| sok szenvedés után, ~Hogy újra lássa üdvét a megtért férj
23 2| jött elmém? Harcz ébreszt újra zajával,~A nyihogó paripák
24 2| megújult ~Szélvészként zúg újra a kard s Káldornak agyába ~
25 2| kiabált s lehatott vala újra~Hangja világtalan éjek alá,
26 2| gyermekét, ~A bújdosásnak újra felölti szõrmezét. ~Utjára
27 2| fejdelem szavára ~Föléled újra város és falú.~Az emberek
28 2| szerelme csak azért tünt újra fel,~Hogy magát és földi
29 2| fagyasztó lehelet, ~Melyre újra minden semmivé lehet.~
30 2| beteljesûl:~A magyar s a horvát újra egyesûl! ~~ TIZEDIK ÉNEK. ~
31 2| a kegyes László király ~Újra kínos, kétes aggalomban
|