Rész
1 1| A szép szemet,~A nõerény sok kincsivel ~Gazdag szivet.~
2 1| Nagy sziklavár alatt, ~Sok ember-csontokat lát, ~Halomra
3 1| S igy véghetetlen végig ~Sok száz leányka még. ~S mindannyi
4 1| És végre mondni szörnyû, ~Sok száz leány után, ~Feláll
5 1| dicsõ szabadság.~S tûr, sok évig tûr a hõsi nép; ~De
6 1| Szántam hó nyakadra,~Mely sok ékes hölgy közõl fényt ~
7 1| Vajh! sokat beszélt el sok vitéz dologról, ~A mit ember
8 1| szottyan menni kis látogatóba.~Sok barátom él ott, s nem egy
9 1| elfogyának, mint ezernyi sok más! ~De azért az Isten
10 1| mond tompán a követ! -~Sok év után igazság gyõzött
11 1| és a népet ~Megvetettük sok száz éven át;~Jog fölé a
12 1| Isten! ne hadd, hogy kit oly sok vihar ~Nem dönthetett meg
13 1| kecskéket ~Õrzött Tihany fokán.~Sok kincscsel ért föl a nyáj, ~
14 1| a mily hamar megnyerte ~Sok ifjunak szivét,~A rózsalánczot
15 1| mint embert, s magyart ~Oly sok keserv és bánat sujtja le:~
16 2| volt a kápolnában a kép sok éven át, ~Erõsitvén a környék
17 2| Igy áll az üldözött õz sok zaklatás után ~Fáradtan
18 2| sokszor térdele, ~Melyet sok év elõtt e szent helynek
19 2| Õ adta meg, mit esdett, sok szenvedés után, ~Hogy újra
20 2| Jó fejszés kiszelelvén a sok bokrot elõle,~A nagy tölgyre
21 2| téres piaczon, közepett sok fényes uraknak, ~Díszesen
22 2| körülötte bal és jobbról sok harczi levente~S fényes
23 2| forr, zúg a párt dühétõl sok tábor és telep, ~A testvérháborúnak
24 2| Halotti közt két érsek, sok püspök és apát ~A hon nemességével
25 2| lövell.~ És a könyvnek sok ezredik levelén ~Húll elõle (
26 2| asszony vala; ~A kit Isten sok kegygyel ruháza fel, ~És
27 2| nem vagyok én érdemes, ~Sok is e föld, én uram király,
28 2| Összetörni egyenként, akármi sok;~De csomóba hogyha összeköttetik, ~
29 2| mely itten érkezik? ~ Sok ezer vad szarvas és nehéz
|