Rész
1 1| és az ég ~ Világa süt le rájok,~És úton, útban a
2 1| elkapatván~ Földig borúl le - Haszszán. ~«Haszszán,
3 1| égbe kéne szállnom,~Vagy le, mélyen elmerülve,~Sírom
4 1| a holnapot, ki írja azt le? ~A kedves holnapot,~Midõn
5 1| átossággal.» ~«Semmi no, csak ülj le - mondá és leültem, -~Van
6 1| e család! ~Mikor veszed le rólunk karodnak ostorát?» ~
7 1| madár, ~Kit egyaránt lõhet le vadász és vadkufár!’~Viszonz
8 1| lováról most az egyszer le se száll. ~«Egy ital bort,
9 1| Endrével vég ágát törte le ~Az õsi törzsnek. A vér
10 1| sok keserv és bánat sujtja le:~Hogy nem vehetjük néki
11 1| vagy a vészé mindened?~Le ujjaidról mátkagyûrüdet,~
12 1| abból harczi pénzt veret!~ Le köntösödrõl az aranyt, a
13 2| szívének ~Háborát ész gyõzi le; ~Számitó ész és eszély
14 2| égre újra rózsákban festi le.~Ki mondja, hogy nem Isten
15 2| fejedre kemény átkul hulljon le nap és hold,~S a nyomorú
16 2| nyugalom van már; nem eszik le az asztalok étkét ~Éhes,
17 2| éjjeli álmot~Harcz zörgési le nem rázzák. Örvendjetek
18 2| csak vig ének ~Harsogott le Árpád nemzetének. ~Kandi
19 2| kürtét két kezére kapja,~S le a császár rõt fejére csapja.~«
20 2| ég csillagboltját festi le. ~Dölj le, honfi, e pataknak
21 2| csillagboltját festi le. ~Dölj le, honfi, e pataknak mentiben,~
22 2| háborog; ~ És elõbb a zajlás le sem csendesûl, ~Míg a kõ
23 2| soká nem birván csendesûlni le.~ S már az éjnek elcsendelgett7
24 2| széjjelfoszlanék,~S hogy le nem rogy, a kenet s szent
25 2| helyett.~ Igy fut a lejtõn le egy hold földön át, ~Feldõléstõl
26 2| van e népnek büne, ~Vedd le róla büntetõ karod sulyát; ~
27 2| a mai Jászságba telepíti le. ~ De futárok érkeznek
28 2| számukra ki, ~Hova õket le is telepítteti.~ S nem
|