Rész
1 1| királyfi hûs ligetben~Kis patak felett, ~Andalogva, a habokba ~
2 1| mely alig ~Lebeg a föld felett. ~Hálómat így szövi ~Szivemre
3 1| mind sír vele ~A véres holt felett;~Csak a király bámúl maga ~
4 1| széttekint -~Ki egy felségsértõ felett ~Érezhet ennyi kínt?’~«Nem
5 1| tusában ~Vesztés s birás felett. ~Most karján kedvesemnek ~
6 1| templomiv ~Leszen fejünk felett,~Körûl a vig madársereg ~
7 1| Kéjárba merûlök ~Munkám felett! - -~Most, ember! emeld
8 1| szent gondviseléssel ~Fejünk felett viraszt, ~Ki tévedõknek
9 1| és átkot mond a véres nap felett, ~Mely a testvércsaládnak
10 1| után igazság gyõzött a bûn felett;~De haj, mit ér az ifjan-õszûltnek,
11 1| bércztetõjén, a Balaton felett, ~Sötéten és magán áll egy
12 1| András magyar király; ~A sir felett a templom két tornya, a
13 1| oldalán elpárolog.~Költõd felett, ne félj, ne féljen, ~El
14 1| mi vonja~ Rögéhez más felett? ~A szülõföld vonzalma, ~
15 2| nap sugára ~A messze tér felett.~Mennek nemes vetélyre gyúlva, ~
16 2| szabadság istenének ~Tenger felett dalt mondanak. ~És Frangepánné
17 2| irgalom gyanánt áll a szenvedõ felett.~ III. ~Meddig feküdt aléltan,
18 2| kis kápolnához elér a Vág felett. ~Igy áll az üldözött õz
19 2| táborával Munkács és Ung felett ~Kárpát egekbe nyúló ormára
20 2| Mondj igazt bûn s büntetés felett.» ~S elsorolja, mikkel a
21 2| hold elborúlnak a Kárpátok felett. ~A sûrü, éji fátyol nem
22 2| ragyogjon tengerek s földek felett. ~ Ki merészli vakmerõen
23 2| Nagygyá lenni ezrek s milliók felett;~ De fejérõl levevén a
24 2| Harmadízben mosolyog a föld felett, ~Hogy királyi székét veszté
25 2| László király gyõzelmét a kún felett? ~Maga Kapolcs elveszíti
|