Rész

 1   1|          együtt - mond a lány, ~   Im kulcsa lánczaidnak!~Nyisd
 2   1|           hogy szinte fulladánk!~S im a futóknak közte meglátom
 3   1|            rögtön szóla deákul, ~S im az egész gyûlés halla deák
 4   1|             tenni halhatatlant.~   Im mostan is, míg törzsöd pusztítója, ~
 5   1|           érczet rejt a bánya ága.~Im de a föld, oly gazdag magában, ~
 6   1|           isteneszme terjedékben! ~Im de a víz, négy folyód zugása, ~
 7   1|           reád még a jövõ nyomán? ~Im elhalának a dicsõ apák,~
 8   1|  Megérteném e síri csendedet...~De im tetõdnek fenáll koronája, ~
 9   1|            Hol nõne most virág?~És im betoppan a virággal, ~Egy
10   1|            A tündéri Balaton.~   S im, kibukkan sima tükrén ~Háromszínû
11   1|   szivünknek, ~Mely éretted dobog.~Im összetépett lánczaidra ~
12   2|          még a napsugár se hat?~De im, mi ez?... Csodák csodája! ~
13   2|       Üdvjósló angyala?~      IV. ~Im de vészen és viszályon ~
14   2|       maradnánk tõlök el?~A földet im az ébredõ regg ~Álmából
15   2|         holtan szeresse meg. ~Mert im! csodák csodája! napról
16   2|       áldás neked égbeli Isten!» ~«Im! azalatt intél a Vésznek,
17   2|          elérje ~Legmérészb hálám; im azért nyilvánta kimondom: ~
18   2| Kegyelettel a dal árján révedezz -~Im az ének Szent Lászlóról
19   2|      vizébõl halhatatlanság görög;~Im e könyvben lásd a pályát,
20   2|     gyermeknek homlokára föltegye;~Im de rögtön trónon látja önmagát, ~
21   2|         éle; rég ismerjük õt.~   S im alig lép László a templomba
22   2|            csodásan véd az ég? ~   Im e kõ is, e szivetlen szirtdarab,~-
23   2|          hogy a bajt intézze el;~S im csodák csodája! a mi most