Rész

 1   1|       nekem egyedül, ~   Csak õ maga kedves elõttem, ~És síma
 2   1|         serget ért ~Karával egy maga,~Kivel csatákban vért ivám, ~
 3   1|     felett;~Csak a király bámúl maga ~Ily hûséges szivet.~,Ki
 4   1| bogárszemût,~Azt érezem, hogy õ maga ~Legkedvesebb, mivelhogy
 5   1|         soh’sem volt éltében jó maga: ~De annyit emlegette és
 6   1| generális, ~Sõt valót beszélve, maga a király is. ~Kinek õ felségét
 7   1|         de a mint rám tekinte, ~Maga õ felsége szólt s magához
 8   1|        Magyar ember kandallóba ~Maga gyújtja fáját, ~Versenyt
 9   1|         férjével, roncsolt hajó maga, ~Melynek nehéz viharban
10   1|         egy lámpácska égne rajt maga.~Ne félj, a fénypont nem
11   1|         Egy árva rózsát tûz: ~Õ maga volt e rózsa, ~A bús királyi
12   2|       kegyes hölgy tüzé fel itt maga, ~A hõs Bosnyák Tamásnak
13   2|    ellen, ~Pártos, bõsz daliák! maga szállt Hunyad oldala mellé ~
14   2|    káromlók vérbe fürödnek.~Még maga áll egyedül Gara bán, mint
15   2|      Mostan azonban erõs karral maga sújtja vasát ki ~S míg az
16   2|   vánkusa dombján ~Méltóságában maga ül vala lengyel Ulászló,~
17   2|        a viharnak a khán, Batú, maga,~Mint üstökös ragyog ki
18   2|        leírása. Ütközet. László maga ragadja meg a harczi ~lobogót;
19   2|   aranyesõt~A kúnüldõ magyar is maga elõtt; ~Méneirõl ugrosást
20   2|    beáll... ~Alig hisz szemének maga a király!~   Tarsolyokból
21   2|        gyõzelmét a kún felett? ~Maga Kapolcs elveszíti életét,~