Rész

 1   1|       nélkül, ~A szem könyûbe vész; ~A szép vidék közel van, ~
 2   1|     halvány ifju ült,~Fölötte vész az égen, ~Alatta sír terült.~,
 3   1|       a bakó, ~A nap homályba vész -~Igy halt el a harmincz
 4   1|     oly hangosan szól ~Mint a vész hárfája,~Ha szivünk oly
 5   1|                             A VÉSZ SZELLEME. ~Lenn mélyen a
 6   1|        S órjási hatalmam -,~A vész diadalma ~Fölöttem, alattam, ~
 7   1|   engem ~Életben, halálban ~A vész urát!~~~
 8   1|        Egy háboritott tenger, vész csapkodásiban. ~Elhagyta
 9   1|      a föld. ~Ön táborodban a vész mételye,~A sûlyedésnek megkapott
10   1|   Szebb adni éltet és vért ~A vész napján neki;~A harcz borostyánága ~
11   1|   HAZÁM HÖLGYEIHEZ. ~Kondúl a vész harangja,~A harczi kürt
12   1|       fiát, szerelmét, ~Midõn vész volt honán. ~Fel, fel magyar
13   2|  orkán, ~Rajta, rajta, vészre vész! ~Gabnatárim telve vannak, ~
14   2|      tengerig röpül;~De ott a vész bõszült karokkal ~Ölébe
15   2|      tett-szomj ragadja, mely vész s kalandban él: ~Ezt házi
16   2|      s visszavonúla~A rendítõ Vész; szabadon lélekzik a dúlt
17   2|      És már a tûz világa, s a vész orkánszava ~Erdélytõl a
18   2|    két barátja maradt: az éji vész,~S mely sujtolá és edzé
19   2| Melyet a sors minden harcz és vész közé ~Oda vitt, hol mint