Rész

 1   1|     Látnád, kinos gyötrelmim ~Mi nõ nagyok.~Oh mért nem mérhetõ
 2   1|          csónakost szelíden ~Hív nõ karolja át,~S mutatja rét
 3   1|          dobog.» ~Szól a férj, a nõ felel -~S keblen nyugszik
 4   1|    Melyet füzérben hord nyakán a nõ; ~Érzéketlen kis kõdarabka-e,~
 5   1| megvagyon nekem,~A legszivélyesb nõ rokon szivében, ~S egy gyermekimben
 6   1|     Magyar leány vagyok -~Magyar nõ lenni lángolok,~Hogy szebb,
 7   1|     felriad helyérõl az ékes úri nõ, -~Egy viharoktól sújtott,
 8   1|          többet nem adhatok...~A nõ kitépi nektek keblébõl gyermekét,~
 9   1|     számunkra csapásnál!» szól a nõ, ~S áll megtompult érzéssel,
10   1| könyörûlne meg ~Égõ házáért siró nõ könyinek?~A tüzet eloltották
11   1|        fegyvert ölt, életovót,~A nõ menyasszony-köntösébõl varrja ~
12   2|           Örömkönyû vegyült;~Nem nõ az, a ki férje, honja ~Dicséért
13   2|       három napig gondolt a szép nõ, ~És három éjt viraszta
14   2|           Egy pillanat - s a hív nõ karjába zárva van -~«Te
15   2|   vitorla, messze leng serénye; ~Nõ, fogy a hõs áltató reménye.~
16   2|        éltet él vala;~Hol a szép nõ s kedves, édes gyermekek ~
17   2|             Charitas - ez volt a nõ szerzetneve, ~Mit szokásként
18   2|       nem sérti szóm - viszonz a nõ -~Magasabban, fenn az egekben