Rész

 1   1|   hozzád, földi lány!’~Szól az ifju, s útra mégyen, -~Bár utána
 2   1|       Érzõbb a hív kebel,~S az ifju hõ szive ~Szent vágyban
 3   1|     bútalan, ~Mivé levél?~Haj, ifju bár, kéj és öröm ~Benned
 4   1|      vig seregnek árja, ~Utána ifju és öreg,~Legvégre a pap
 5   1|     éjben sötéten ~Egy halvány ifju ült,~Fölötte vész az égen, ~
 6   1|        a gyermek imája, ~Te az ifju lángolása,~Te a hölgynek
 7   1|        vala õ is a hárfás,~Mig ifju s szerelmes volt. ~   Mit
 8   1|        szerették egymást, ~Egy ifju s a leány.~Az õsz király
 9   1|   piroslik a rózsa, ~Az ontott ifju vér.~A lányka mellé térdel, ~
10   2|      szörnyeteget puskákkal az ifju vadászok, ~Hangos örömzajjal
11   2|        ajakkal ~Megcsókolta az ifju király nagy lelkü barátját, ~
12   2|    féltérdre borúla; ~Ekkor az ifju király fölemelvén drága-kövekkel ~
13   2| magadra gondja nincs magadnak!~Ifju nõdet kedves gyermekével ~
14   2|      nem merûl:~Ugy zajlott az ifju herczeg kebele, ~Nagy soká
15   2|       ormára hág. ~   S még az ifju a tündéres éjen át ~Egyre