Rész

 1   1|      lát, ~Ha megjön alkonya. ~Mélyen, sötét üregben, ~Nagy sziklavár
 2   1|      Sír, átkoz és nevet...!~S mélyen megindul a király ~Ily nagy
 3   1|        kéne szállnom,~Vagy le, mélyen elmerülve,~Sírom a mélyben
 4   1|   Szólt most az úri asszony, s mélyen szemembe néz -~Te oly vitézi
 5   1|         A VÉSZ SZELLEME. ~Lenn mélyen a földben, ~Melynek közepette~
 6   1|        elhullni gyermekit,~S a mélyen érzõ szív legemberibb ~Tolmácsait
 7   1|      ég ~Felé kivánkozom;~Majd mélyen zöld öledbe, ~Hullámzó Balaton!~   
 8   1|       mennyekhez fölesd. ~S ha mélyen, ünnepélylyel a néma alkonyon ~
 9   2|       talpasodott tölgy, ~Mely mélyen gyökerezte magát a földnek
10   2| hatalmad~És szívembe irád s én mélyen porba borúltam. ~Hála s
11   2|       S megtiprott engem, s én mélyen porba borúltam. ~Hála, dicsõség
12   2|         Égi kegyelmednek, s én mélyen porba borúlok. ~Hála, dicsõség
13   2|       vete ki: ~Kebelén a szív mélyen elkeserûl. ~(Diadalma csillaga