Rész

  1   1|              LIGETHEZ. ~Köszöntelek, te szép liget, ~S szelid magányod
  2   1|              ti hûk, ti kedvesek! ~S te érted, elrejtett liget!~
  3   1|           KETTÕS BÚ.~Szivem, szivem! te bútalan, ~Mivé levél?~Haj,
  4   1|            Gyászéneke:~Téged könyez, te szép leány! ~Érted vérzik,
  5   1|            õzikét;~   Nem kérve is a te sajátod!»~S a lány oda nyújtja
  6   1|           készen.~«Hol vagy szülém s te szép leány?» ~   Imígy eped
  7   1|            én nem megyek! ~   Inkább te jõjj el innét.»~Szól a pogány;
  8   1|              egy tud csak velem, ~   Te vagy, te vagy hû szerelem!»~~
  9   1|             csak velem, ~   Te vagy, te vagy hû szerelem!»~~
 10   1|               Ez kell nekem!~Solymát te ûzd, kutyáját ~   Én elverem!’~
 11   1|             dúlja fel Haszszán eged,~Te jó, te szent vagy, - ám
 12   1|            fel Haszszán eged,~Te jó, te szent vagy, - ám fejed ~  
 13   1|          Alatta sír terült.~,Ki vagy te, sírok õre? ~Alattad mely
 14   1| kinszenvedésem ~Mindennap újra kel. ~Te vagy napom borúja, ~Te tavaszom
 15   1|               Te vagy napom borúja, ~Te tavaszom tele;~S mégsem
 16   1|               Élet álma, álmok élte ~Te vagy én világom!~~
 17   1|                   AZ ÖRÖMHEZ. ~Öröm, te csalfa vendég, ~Te lenge
 18   1|             Öröm, te csalfa vendég, ~Te lenge nád!~Mi ért nincs
 19   1|       szerelmem ~Minden hitét!~Öröm, te csalfa vendég, ~Te lenge
 20   1|             Öröm, te csalfa vendég, ~Te lenge nád,~Oh, hogy nincs
 21   1|         hulltak õk, ~Mert, oh a fát,~Te bús enyészet vad szele, ~
 22   1|            de édeset, ~Lelkem leány, te szép!»~A kis leány, egy
 23   1|        Ölelve tartlak,~Ölelve végre!~Te hév szerelmem ~Tündéri bére! ~
 24   1|            nagy! ~Nem, oh nem álom! ~Te hitvesem vagy!~~
 25   1|            tündér kert teremjen, ~És te termél csuda báju lányka,~
 26   1|              az égre nem! ~A pártütõ te vagy!~Te tetted azt, hogy
 27   1|             nem! ~A pártütõ te vagy!~Te tetted azt, hogy a hazán ~
 28   1|         neked ~E nemzet székedért,~S te rút gyülölséggel fizetsz, ~
 29   1|           Halál reád, nyakas vezér, ~Te itt is lázitó!»~S zordan
 30   1|              Nem tiéd-e minden elme?~Te vagy a gyermek imája, ~Te
 31   1|            Te vagy a gyermek imája, ~Te az ifju lángolása,~Te a
 32   1|                Te az ifju lángolása,~Te a hölgynek érzeménye, ~Te
 33   1|            Te a hölgynek érzeménye, ~Te az aggnak végfohásza. ~És
 34   1|            szent igazság! ~Üdvözölve~Te, arany szabadság!~~
 35   1|           Kelj fel, fiú! hûségedért ~Te veszteségedet ~Királyilag
 36   1|              jövõre polgárt, ~Neked, te drága hon!~A másikat szivének ~
 37   1|            óvakodva ~Titkolja éveit,~Te büszkén számitod fel, ~Mint
 38   1|              s ál ékivel;~Én a fiut, te a leányt ~Öltöd karodra
 39   1|          Most valld meg, úgy-e, hogy te vagy a Napoleon?» ~«Való,
 40   1|      kegyetlen lánczokon? ~S ki vagy te, jó vitézem, ki õtet elfogád?»~«
 41   1|              s mélyen szemembe néz -~Te oly vitézi tettet követtél
 42   1|            nagy díjt érdemel. ~Ha õt te elbocsátod, igéretet teszünk,~
 43   1|             küldte a cselédet. ~«Hát te már ettél-e?» kérdezé jósággal. ~«
 44   1|              szíves, jó barátim, ~És te messze vendég,~Gyújtsatok
 45   1|         csillag ~A szerelem egén.~De te midõn születtél, ~Két hívatást
 46   1|              hölgy s magyar levél, -~Te néked szebb, dicsõbb tért ~
 47   1|              Magyar hölgynek kevés! ~Te egy alvó hazának ~Lányáúl
 48   1|             Gyász sirhalmok között? ~Te néked korcs apákat ~Jutott,
 49   1|        gyürûben ~A gyémánt gyöngye - te! ~Magyar hölgynek születtél, ~
 50   1|       szeretni ~Fiadnak általa;~Mert te vagy a szeretet ~Legtisztább
 51   1|           sebeit föltépni általa.~   Te nem szorúltál érzelgõ vigaszra, ~
 52   1|         hajóján neveléd szilárddá...~Te a hazáé vagy, - nem durva
 53   1|             köré cyprusberket kerít:~Te a hazának sivatagjain~Egy
 54   1|            hagy ~Házad- s szivedben: Te az újat azzal ~Kezded, hogy
 55   1|            Az ujdon évbe, vajha mint te be, ~Mások belõle akként
 56   1|             gyásznak nincs-e vége? s te sorsok hirnöke, ~Sötét könyv,
 57   1|           kapocscsal, koporsó vagy-e te? ~Nincs vége még a gyásznak,
 58   1|             egyaránt vegyen bért!~És te isten, a véghetlen égben. ~
 59   1|               Elég, ha tettem, a mit te nekem...~S ha egy könyû
 60   1|            ennyi báj körében,  Némán te állsz csak, kastély, egy
 61   1|     SÁNDORHOZ.~Pest, juliusban 1846.~Te vígan éled s egyszerûn,
 62   1|           tetszést intenek.~Ott lész te s szép nõd, ott lesz kis
 63   1|                Hozzád száll hõ imám:~Te járj át érlelõ szeleddel ~
 64   1|          tüzével ~A nyár ki égetett,~Te hozd újabb virágozásra! ~
 65   1|              Tekints kegygyel reánk;~Te légy hitünk, reményünk, ~
 66   1|          üdvöz, ezüsthaju hárfás! ~S te pajkos, hûs fuvalom! ~Szépen
 67   1|          Szépen köszönjük a tánczot,~Te kékszemü szép hajadon! ~     
 68   1|             Fürednek szép tündére!~S te ál barát, ejts egy kigyó-~
 69   1|         üdvözölve, szent szabadság, ~Te szép menyasszonyunk!~Érted
 70   1|          hegyén a csipkelángban. ~   Te vagy e lángban, te vagy
 71   1|                   Te vagy e lángban, te vagy e jelekben, ~Oh magyaroknak
 72   1|        ótalmazni,~Ha nem saját fia? ~Te kösd fel oldalára ~A kardot,
 73   1|       Ádriáig ~Veszély van a hazán! ~Te add vitéz kezébe ~A lengõ
 74   1|              Veszély van a hazán!~De te tovább s tovább mégysz,~
 75   1|               Csatátok elveszett;~De te karunk közt vissza ~Kapod
 76   1|             ki igyen érez?~   Ha nem te, hõs magyar. ~Te, a ki hõs
 77   1|              Ha nem te, hõs magyar. ~Te, a ki hõs karoddal ~   Meg
 78   1|          közt ~   Mindig megvédeni. ~Te nem tudnád mivelni~   Megáldott
 79   2|              néked! ~Meghallgattad a te néped.» ~Száll az égbe imádsága,~
 80   2|            Vedd kezedbe árva lelkem!~Te pediglen gyilkosom, te, ~
 81   2|               Te pediglen gyilkosom, te, ~Térj magadba, istenedbe!» ~
 82   2|         Férjét, szivének mindenét. ~«Te küldted õt el a csatába -~
 83   2|            õt el a csatába -~Mondá - te érted vérezett, ~Szolgálatodban
 84   2|         szikla állsz, reád ismérek, ~Te vagy, hõs Frangepán.~Vitéz
 85   2|               S nem gyáva rabnyügöt:~Te állsz, nem õk, dicsben ragyogva ~
 86   2|             élethalálra vív,~«Isten! te adtad e kínt - kiált - elviselem! ~
 87   2|        mámorába merûl magán kivûl. ~«Te légy vigasztalásom fájdalmak
 88   2|          fájdalmak asszonya,~Kiált - te nyújtsd a gyógyírt szivem
 89   2|            szebb fényben áll neje! ~«Te vagy! -» kiált, s nejéhez
 90   2|              nõ karjába zárva van -~«Te vagy, te lész, te voltál
 91   2|        karjába zárva van -~«Te vagy, te lész, te voltál szerelmem,
 92   2|             van -~«Te vagy, te lész, te voltál szerelmem, mindenem! ~
 93   2|        Fejérvárra, hol Rozgonyi nagy Te Deumot mond; ~Ulászló király
 94   2|          urának agyára, ~Mint melyet te adál! gonoszúl elorozta
 95   2|             ravaszság~Azt tõlünk, de te meg sem is áldj, mig vissza
 96   2|          rettegni taníta ~Egyformán, te pedig Kárpát szent bércze
 97   2|             Hunyady! trónom szerzõje te s véde! ~Mondsza nemes tetted
 98   2|          hálálhatja királyod? ~Oh de te érdemeid magasabbak, hogy
 99   2|                ti tenni menjetek! ~S te, a ki e munkára égtõl hivatva
100   2|          reméltek?» ~«Meglakolsz még te is! - mond a császár~Rád,
101   2|             a szellemeknek,~Ottan is te szolgálsz hõs Lehelnek.» ~
102   2|              trónnak és hazának, ~De te hitlen megcsalád a bízót!~-
103   2|           falvaknak világitó tüze.~S te felsüvöltõ szélvész mi szörnyen
104   2|           irgalomban, Istenem! ~Mert te vagy az irgalom és kegyelem.»~