Rész
1 1| VEZÉRHANG. ~Én bennem sem aludt hajnalodó
2 1| képzeleteknek ~ Szárnyán én is emelkedém.~A mûvészet
3 1| Várj, várj! megfoglak én!» ~Szól a lány, s érte mén. ~
4 1| kaphatok? ~«Madárrá válom én; ~Szeress, oh égi lény!» ~
5 1| Köszöntelek -~A nagy világban kéjt én nem lelek. ~E szív, e lágyan
6 1| patakcsa mégyen, ~Ott álltam én, ott ült õ gyermekével; ~
7 1| kotródol egyben.»~«Nem, én vitéz, én nem megyek! ~
8 1| egyben.»~«Nem, én vitéz, én nem megyek! ~ Inkább te
9 1| Ilka, szûm szerelme!’~«Nem én, a hûség és fortély ~
10 1| ÉN ÉS A FESTÕ.~Igy ült, így
11 1| Bükágról szól a holló: ~ ,Én éhezem,~Mi lesz ma, barna
12 1| Solymát te ûzd, kutyáját ~ Én elverem!’~És szállt a két
13 1| hölgyemért ~Éneklek, élek én. ~Éneklek harczot is, ~Vitézlõ
14 1| Hálómban benveszem; ~De én mindannyiszor ~Uj létre
15 1| lett kertem,~S kertésze én vagyok.» ~És mint a kõre
16 1| és virág kihajtnak, ~Nem én örömeim, ~Örömvirágaim már ~
17 1| Vágyjátok õt ismérni, ~Az én szerelmemet, ~Ki keblem
18 1| AZ ÉN DALOM. ~Költõ ábránd álma
19 1| álma, álmok élte ~Te vagy én világom!~~
20 1| könyûs szemében;~ «Csak én maradtam díjtalan megint?~
21 1| maradtam díjtalan megint?~Csak én küzdéseimnek nincs-e ára?» ~
22 1| Királyi joggal ~Járkálok én;~S van népem, e szív ~Szülötti
23 1| kertben fülmilét teremte,~S én levék e kertnek fülmiléje, ~
24 1| kivánó:~Csak, hogy benne - én szedhessek epret. ~~
25 1| Nem gondom nekem; ~Nyugtom én a távozásban~Föl nem lelhetem. ~
26 1| szerelmem ~Szálán csüggök én.~ II.~Felleg röpül fejem
27 1| honfiért~S gazdámért sirok én. ~Vágasd ki a fát, s mely
28 1| veszteségedet ~Királyilag kipótlom én, ~Ha szolgálsz engemet.’ ~
29 1| vagyok pár deszkaszálon ~Én a biztos föld szülötte! ~
30 1| szelíden, ~Mellette ûlök én,~Õ homlokom simítja,~Keblére
31 1| homlokom simítja,~Keblére dûlök én.~Nem szólok, és nem szól
32 1| összebú.~Az egyikbõl hazámnak ~Én képzek egykoron~Egy szebb
33 1| csak ~És gyermekeidért,~S én a ki mindezeknek ~Szemlélõje
34 1| Szemlélõje vagyok, ~Még én is ennyi kéjben ~Még vissza
35 1| Hagyján! a czél elérve van, ~S én nem neheztelek: ~Anyjánál
36 1| bábjait ~Igaz s ál ékivel;~Én a fiut, te a leányt ~Öltöd
37 1| Csakhogy a kincs, mit én viszek, ~Egy kéjjel telt
38 1| édes gyermekek, ~Nem mások én szívemnek õk, ~Mint döngicsélõ
39 1| nem jött földi kincscsel, ~Én neki nem vivék; ~Mégis frigyünk
40 1| égtõl ~Mégis megáldaték.~Én is letettem, õ is ~Alapnak
41 1| lányka csügg, ~S viszont én a kis csacska szán: ~Õ nekem
42 1| Válaszszon a ki tud s akar!~Én nem tudok, s nem akarok; ~
43 1| örömben ~S e három kis virág; ~Én, anyja gyermekimnek ~S a
44 1| lovával szél sem ért, ~De én is paripámat utána rugtatom,~
45 1| látnom, oh nagy Napoleon!~Én nagy felségû férjem, kegyetlen
46 1| angyalát!» ~«Halld, a mit én tenéked itt mondok, jó vitéz;~-
47 1| felségét a halál torkából~Én mentettem meg, nem messze
48 1| nyitottam. ~Hát nem is hogy én, de a mint rám tekinte, ~
49 1| vette, S egy fehér czipóval én elém letette. ~Erre bekiálta
50 1| pompás parolát ütöttek,~Én pedig benyultam czifra tarsolyomba,~
51 1| Lakát felütötte, ~Tanyázom én. ~Világom az éjfél ~Vak,
52 1| diadalma, ~Az élet halála~Én életem.~Köröttem üvöltnek, ~
53 1| menekvés, ~Sehol, sehol!~Csak én vagyok ébren ~S órjási hatalmam -,~
54 1| Fölöttem, alattam, ~Az én dücsöm. ~Király vagyok és
55 1| iskolát nem úgy tanultam én,~Hogy édesen gondoljak vissza
56 1| vágyott, meg nem adta, ~S igy én viszont adósa maradék.~Pécset
57 1| Ennél egyébre nem vágyódom én,~S nagyobbra nem kell, hogy
58 1| büszkesége! ~S engedd, hogy én is, Tolna hû fia, ~Hazánk
59 1| Kötésünk áll, - folytatja - én s népem hódolok, ~S fiam
60 1| bûnömért bocsánat~Ha száll-e én reám?»~S meggyónja borzalommal ~
61 1| Hiún tehát nem játszom én ~Deák dicsõ nevével,~Midõn
62 1| hogy már ma nem is lát meg én szemem!~Jaj biz érted még
63 1| az éj korma elhalad;~És én tövises pályám bérczes utján ~
64 1| Indulsz-e újra veszni, én hazám? ~Állásod, oh hon,
65 1| érez kéj helyett.~Hol állok én? élõknek csarnokában? ~Vagy
66 1| keble újra felnyilott?~S én itt magasztos, szent, gyermekded
67 1| mig a holt falak közt ~Én mint tövérõl vágott ág vagyok,~
68 1| erõben dúsak dalai.~Ah, éltem én is, éltem én, barátom, ~
69 1| Ah, éltem én is, éltem én, barátom, ~Arkádiának báj
70 1| közt árnyas berkeket,~Hol én a pap s oltárom a természet, ~
71 1| zöld rét nevet.~Elmondom én is még ott a dal árját, ~
72 1| völgyön, ormokon! ~Mit bánom én, mit, hogyha hallgatóim
73 1| virágozásra! ~Nem kérek én csodát;~Az õ helyett egy
74 1| Megdicsõjtett szép dala -~Én pedig szívembe irom,~A miket
75 1| VI. Gyógyúlni jöttem én ide,~A Balaton tavára!~Talán
76 1| Ketten valánk csak ébren, ~Én és a Balaton.~ Kelet felõl
77 1| VIHAR ELÕTT.~Márczius 9-én, 1848. ~Utósó farsang éje
78 1| nyájas-szívesen fogadnak. ~És én közöttük járok ép tagokkal,~
79 1| élünk mind a ketten,~ Én, s az imádott szép magyar
80 1| hazámon! -~Igen, igen! én el vagyok veszendõ,~ És
81 1| szent hon! ~ És élni fogsz én magyar nemzetem! ~Miként
82 2| hatalmad~És szívembe irád s én mélyen porba borúltam. ~
83 2| nyomását,~S megtiprott engem, s én mélyen porba borúltam. ~
84 2| hála-zsolosmát ~Égi kegyelmednek, s én mélyen porba borúlok. ~Hála,
85 2| Nagy lelkû magyarok! tudom én hogy szíveitekbõl ~Jõ e
86 2| könyvébe sugárzó ~Érdemid én, oda, hol mindennap elolvashassam, ~
87 2| most; van az ti bennetek, ~Én nyúgalomra szállok, - ti
88 2| tartózkodni jó, ~Ha egyez mind, én nem mondok ellen» ~Monda,
89 2| király országát bizta rám:~Én kezedre, Gertrud! éltem
90 2| mi volt, nõmet bizám; ~Én beváltám, mit reám bizának, ~
91 2| Éretted és hazámért, hadd, én veszhessek el!» ~Szól, és
92 2| Éretted és hazámért, hadd, én veszhessek el!»~S az árözönnek
93 2| herczeg éltibe.~ Énekembe én is íme beszövöm, ~Mint virágot
94 2| a királyt, ~Áruló fejére én mondok halált.~ Gejza
95 2| Ennyi kegyre nem vagyok én érdemes, ~Sok is e föld,
96 2| érdemes, ~Sok is e föld, én uram király, nekem, ~Tizedrészszel
97 2| Mindegyik megtette volna a mit én.»~ Egyszerûen és együgyûn
|