Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
emlitettem 1
említhet 1
emlõjén 1
én 97
endréig 1
endrével 1
ének 18
Frequency    [«  »]
118 el
110 vagy
104 te
97 én
97 magyar
95 király
92 két
Garay János
Garay János összes költeménye

IntraText - Concordances

én

   Rész
1 1| VEZÉRHANG. ~Én bennem sem aludt hajnalodó 2 1| képzeleteknek ~   Szárnyán én is emelkedém.~A mûvészet 3 1| Várj, várj! megfoglak én!» ~Szól a lány, s érte mén. ~ 4 1| kaphatok? ~«Madárrá válom én; ~Szeress, oh égi lény!» ~ 5 1| Köszöntelek -~A nagy világban kéjt én nem lelek. ~E szív, e lágyan 6 1| patakcsa mégyen, ~Ott álltam én, ott ült õ gyermekével; ~ 7 1| kotródol egyben.»~«Nem, én vitéz, én nem megyek! ~   8 1| egyben.»~«Nem, én vitéz, én nem megyek! ~   Inkább te 9 1| Ilka, szûm szerelme!’~«Nem én, a hûség és fortély ~   10 1| ÉN ÉS A FESTÕ.~Igy ült, így 11 1| Bükágról szól a holló: ~   ,Én éhezem,~Mi lesz ma, barna 12 1| Solymát te ûzd, kutyáját ~   Én elverem!’~És szállt a két 13 1| hölgyemért ~Éneklek, élek én. ~Éneklek harczot is, ~Vitézlõ 14 1| Hálómban benveszem; ~De én mindannyiszor ~Uj létre 15 1| lett kertem,~S kertésze én vagyok.» ~És mint a kõre 16 1| és virág kihajtnak, ~Nem én örömeim, ~Örömvirágaim már ~ 17 1| Vágyjátok õt ismérni, ~Az én szerelmemet, ~Ki keblem 18 1| AZ ÉN DALOM. ~Költõ ábránd álma 19 1| álma, álmok élte ~Te vagy én világom!~~ 20 1| könyûs szemében;~   «Csak én maradtam díjtalan megint?~ 21 1| maradtam díjtalan megint?~Csak én küzdéseimnek nincs-e ára?» ~ 22 1| Királyi joggal ~Járkálok én;~S van népem, e szív ~Szülötti 23 1| kertben fülmilét teremte,~S én levék e kertnek fülmiléje, ~ 24 1| kivánó:~Csak, hogy benne - én szedhessek epret. ~~ 25 1| Nem gondom nekem; ~Nyugtom én a távozásban~Föl nem lelhetem. ~ 26 1| szerelmem ~Szálán csüggök én.~ II.~Felleg röpül fejem 27 1| honfiért~S gazdámért sirok én. ~Vágasd ki a fát, s mely 28 1| veszteségedet ~Királyilag kipótlom én, ~Ha szolgálsz engemet.’ ~ 29 1| vagyok pár deszkaszálon ~Én a biztos föld szülötte! ~ 30 1| szelíden, ~Mellette ûlök én,~Õ homlokom simítja,~Keblére 31 1| homlokom simítja,~Keblére dûlök én.~Nem szólok, és nem szól 32 1| összebú.~Az egyikbõl hazámnak ~Én képzek egykoron~Egy szebb 33 1| csak ~És gyermekeidért,~S én a ki mindezeknek ~Szemlélõje 34 1| Szemlélõje vagyok, ~Még én is ennyi kéjben ~Még vissza 35 1| Hagyján! a czél elérve van, ~S én nem neheztelek: ~Anyjánál 36 1| bábjait ~Igaz s ál ékivel;~Én a fiut, te a leányt ~Öltöd 37 1| Csakhogy a kincs, mit én viszek, ~Egy kéjjel telt 38 1| édes gyermekek, ~Nem mások én szívemnek õk, ~Mint döngicsélõ 39 1| nem jött földi kincscsel, ~Én neki nem vivék; ~Mégis frigyünk 40 1| égtõl ~Mégis megáldaték.~Én is letettem, õ is ~Alapnak 41 1| lányka csügg, ~S viszont én a kis csacska szán: ~Õ nekem 42 1| Válaszszon a ki tud s akar!~Én nem tudok, s nem akarok; ~ 43 1| örömben ~S e három kis virág; ~Én, anyja gyermekimnek ~S a 44 1| lovával szél sem ért, ~De én is paripámat utána rugtatom,~ 45 1| látnom, oh nagy Napoleon!~Én nagy felségû férjem, kegyetlen 46 1| angyalát!» ~«Halld, a mit én tenéked itt mondok, vitéz;~- 47 1| felségét a halál torkából~Én mentettem meg, nem messze 48 1| nyitottam. ~Hát nem is hogy én, de a mint rám tekinte, ~ 49 1| vette, S egy fehér czipóval én elém letette. ~Erre bekiálta 50 1| pompás parolát ütöttek,~Én pedig benyultam czifra tarsolyomba,~ 51 1| Lakát felütötte, ~Tanyázom én. ~Világom az éjfél ~Vak, 52 1| diadalma, ~Az élet halála~Én életem.~Köröttem üvöltnek, ~ 53 1| menekvés, ~Sehol, sehol!~Csak én vagyok ébren ~S órjási hatalmam -,~ 54 1| Fölöttem, alattam, ~Az én dücsöm. ~Király vagyok és 55 1| iskolát nem úgy tanultam én,~Hogy édesen gondoljak vissza 56 1| vágyott, meg nem adta, ~S igy én viszont adósa maradék.~Pécset 57 1| Ennél egyébre nem vágyódom én,~S nagyobbra nem kell, hogy 58 1| büszkesége! ~S engedd, hogy én is, Tolna fia, ~Hazánk 59 1| Kötésünk áll, - folytatja - én s népem hódolok, ~S fiam 60 1| bûnömért bocsánat~Ha száll-e én reám?»~S meggyónja borzalommal ~ 61 1| Hiún tehát nem játszom én ~Deák dicsõ nevével,~Midõn 62 1| hogy már ma nem is lát meg én szemem!~Jaj biz érted még 63 1| az éj korma elhalad;~És én tövises pályám bérczes utján ~ 64 1| Indulsz-e újra veszni, én hazám? ~Állásod, oh hon, 65 1| érez kéj helyett.~Hol állok én? élõknek csarnokában? ~Vagy 66 1| keble újra felnyilott?~S én itt magasztos, szent, gyermekded 67 1| mig a holt falak közt ~Én mint tövérõl vágott ág vagyok,~ 68 1| erõben dúsak dalai.~Ah, éltem én is, éltem én, barátom, ~ 69 1| Ah, éltem én is, éltem én, barátom, ~Arkádiának báj 70 1| közt árnyas berkeket,~Hol én a pap s oltárom a természet, ~ 71 1| zöld rét nevet.~Elmondom én is még ott a dal árját, ~ 72 1| völgyön, ormokon! ~Mit bánom én, mit, hogyha hallgatóim 73 1| virágozásra! ~Nem kérek én csodát;~Az õ helyett egy 74 1| Megdicsõjtett szép dala -~Én pedig szívembe irom,~A miket 75 1| VI.    Gyógyúlni jöttem én ide,~A Balaton tavára!~Talán 76 1| Ketten valánk csak ébren, ~Én és a Balaton.~   Kelet felõl 77 1| VIHAR ELÕTT.~Márczius 9-én, 1848. ~Utósó farsang éje 78 1| nyájas-szívesen fogadnak. ~És én közöttük járok ép tagokkal,~   79 1| élünk mind a ketten,~   Én, s az imádott szép magyar 80 1| hazámon! -~Igen, igen! én el vagyok veszendõ,~   És 81 1| szent hon! ~   És élni fogsz én magyar nemzetem! ~Miként 82 2| hatalmad~És szívembe irád s én mélyen porba borúltam. ~ 83 2| nyomását,~S megtiprott engem, s én mélyen porba borúltam. ~ 84 2| hála-zsolosmát ~Égi kegyelmednek, s én mélyen porba borúlok. ~Hála, 85 2| Nagy lelkû magyarok! tudom én hogy szíveitekbõl ~ e 86 2| könyvébe sugárzó ~Érdemid én, oda, hol mindennap elolvashassam, ~ 87 2| most; van az ti bennetek, ~Én nyúgalomra szállok, - ti 88 2| tartózkodni , ~Ha egyez mind, én nem mondok ellen» ~Monda, 89 2| király országát bizta rám:~Én kezedre, Gertrud! éltem 90 2| mi volt, nõmet bizám; ~Én beváltám, mit reám bizának, ~ 91 2| Éretted és hazámért, hadd, én veszhessek el!» ~Szól, és 92 2| Éretted és hazámért, hadd, én veszhessek el!»~S az árözönnek 93 2| herczeg éltibe.~   Énekembe én is íme beszövöm, ~Mint virágot 94 2| a királyt, ~Áruló fejére én mondok halált.~   Gejza 95 2| Ennyi kegyre nem vagyok én érdemes, ~Sok is e föld, 96 2| érdemes, ~Sok is e föld, én uram király, nekem, ~Tizedrészszel 97 2| Mindegyik megtette volna a mit én.»~   Egyszerûen és együgyûn


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License