Rész
1 1| a szép hazába érek. -~ Isten hozzád, földi lány!’~Szól
2 1| Megvetvén a földi keblet:~ Isten hozzád, álmadó!»~~
3 1| már Czagány a gúnyt: ~ «Isten, ki él a mennyben,~Az lássa,
4 1| Megismeri szerelmét. ~,Nagy isten! Ilka mit tevél?~ Fuss,
5 1| Mohammed a szolgája.’ ~«Az isten egy, kiált a pap -~Miként
6 1| MONDA ISTEN: NAP LEGYEN... ~Monda isten:
7 1| ISTEN: NAP LEGYEN... ~Monda isten: nap legyen s szemed lett, ~
8 1| lánggal csillogó szem; ~Monda isten: rózsadomb virúljon,~S rózsadomb
9 1| két virágzó arczod; ~Monda isten: lágy selyem teremjen, ~
10 1| drága szálu selyme; ~Monda isten: lenne szûz eperke, ~Édes,
11 1| gyülölséggel fizetsz, ~Az isten tudja mért!~Vagy visszavíjja
12 1| Egy zenét akarnak:~Adjon isten szebb jövõt az ~Ébredõ magyarnak.~
13 1| Zengjen hát az ének: ~Adjon isten szebb jövendõt~Árpád nemzetének!~~
14 1| Köny nem árad érte; ~Õt az isten~És a sors elérte.~Vígad
15 1| erénynek ~Varázsát érezi -~S isten e kéjt egy jobb életre ~
16 1| szólt s magához inte. ~«Isten hozta kendet, régi jó barátom,~
17 1| frissen a mint látom.» ~«Hála isten - mondám - megvagyok biz
18 1| ezernyi sok más! ~De azért az Isten tartsa meg királyom,~Soh’
19 1| áldva vagy.~Szépnek teremte isten, ~Mert hölgynek alkota ~
20 1| ütöttem foliansi közt...~Az isten, a ki keblemben lakott,~
21 1| SZERETET. ~Téged hiszünk, nagy Isten, ~Mindenható király!~Ki
22 1| átvonúl. ~Benned remélünk, Isten! ~Mert nyilatkoztatád,~Hogy
23 1| Mely szeretet vala,~Az isten és ember közt ~Szent híd
24 1| vált! ~Téged hiszünk, nagy Isten,~Ég, föld dicsõ ura, ~Benned
25 1| dicsõ ura, ~Benned remélünk, Isten! ~Szelid kegyes atya. ~Téged
26 1| ültetsz, mely utóbb ~(Az isten adja, hogy megérd) virágzó ~
27 1| szenvedett-e már meg, oh isten, e család! ~Mikor veszed
28 1| lelke örökké rab maradt.’~«Isten ne hagyj!» - kiált fel a
29 1| iszonyú! -~Van-e kezedben, isten, több töviskoszorú!»~A gyászkövet
30 1| földön, vízen és a népen~Isten átka fekszik szörnyûképen!~
31 1| egyaránt vegyen bért!~És te isten, a véghetlen égben. ~Magyaroknak
32 1| kipihenni magadat?» ~«Ád az isten nyáron árnyat, lágy füvet, ~
33 1| ellensége vitt, ~Kinyitta nékik isten templomát,~S szabad tanácsa
34 1| hivatalkór, s kártya-asztaláé...~Isten! ne hadd, hogy kit oly sok
35 1| Most mint az angyal, kit Isten haragja ~A fényes égbõl
36 1| BALATON.~ I~ Megteremté isten ~A kerek világot, ~Közepébe
37 1| magának ~E csattogányi dal.~Isten dicsõségére ~Meg nem nyitotta
38 1| a kerék... ~Hol áll meg? Isten tudja és az ég! ~Utósó farsang
39 1| üdvözölve, szent szabadság! ~Isten tekints reánk!~Áldd meg,
40 1| világteremtõ «légyen»-t~Kimondta isten s lett e szép világ,~Nem
41 1| Sugárod a szabadság hajnala!~Isten van e lángoknak szikrájában,~
42 1| testvériség!~Nem, nem lehet, hogy isten ~Ne áldja meg, mi itt lenn ~
43 1| háromság õre ~A nép, az isten él! ~~
44 1| torlott meg felettünk,~ De isten volt, ki megoltalmaza - -~
45 1| Az éden kicsiben?~Hol Isten áldást hintett ~ El völgyön
46 2| Vészt borongó képet ölt. ~«Isten, isten, esdve kérünk! ~Óvd
47 2| borongó képet ölt. ~«Isten, isten, esdve kérünk! ~Óvd meg
48 2| rémûlt paraszt repül. ~«Isten, isten! hála néked! ~Meghallgattad
49 2| paraszt repül. ~«Isten, isten! hála néked! ~Meghallgattad
50 2| Tönkre zúzva életünk,~És oh, isten szent csudája, ~Ment a pórnak
51 2| néz, és a mit lát, ~Minden isten ostora;~Mindenütt a jég
52 2| urfi! - mond a hajdu -~Isten ujja jára itt.»~De az urfi
53 2| haragban ~Rágja gõgös ajkait. ~,Isten ujja, ördög ujja,~Nem parasztnak
54 2| keresztrõl ~Jézus istenképe int:~«Isten, isten, szánj meg engem, ~
55 2| Jézus istenképe int:~«Isten, isten, szánj meg engem, ~Vedd
56 2| szerelmünk, ~S e szeretõ kebel.~S Isten ha van; ha díjazás van ~
57 2| Tömör, kemény kövén, -~Isten legyen irgalmas annak, ~
58 2| Magához vette áhitattal~Isten malasztját bor s kenyérben,~
59 2| Hajón van mindenünk;~Ha isten karja ótalmunkra, ~Ki állhat
60 2| dicsõ magyar hazából ~«Isten hozottat» intenek. ~Elérik
61 2| érzelmeit, ~Feledve a mit esküdt isten s oltár elõtt: ~Bujában
62 2| szent égi áldomás, ~Mit isten csak kiváltkép nyujt választottinak, -~
63 2| lelkében élethalálra vív,~«Isten! te adtad e kínt - kiált -
64 2| találkozó? ~Mindenható az Isten s igaz jutalmazó!~ Mint
65 2| történik hõs Wesselényivel,~Isten kezére ismer, megrendül
66 2| le.~Ki mondja, hogy nem Isten intéze újra itt? ~Õ az,
67 2| megöli Gara zászlótartóját, s Isten által ~védetik. - Garával
68 2| oldala mellé ~A boszuló Isten, s pajzsát mellére takarja~
69 2| elérni,~És Sátánt az erõs Isten lekötötte pokolban~Szörnyü
70 2| dicsõség és áldás neked égbeli Isten! ~A ki nagyobb a tengernél
71 2| dicsõség és áldás neked égbeli Isten!» ~Elküldted felhõ-teremed
72 2| dicsõség és áldás neked égbeli Isten!» ~«Im! azalatt intél a
73 2| dicsõség és áldás neked égbeli Isten!»~ Ekkép szól vala õ,
74 2| igy szól vala harsan:~ «Isten! erõsebb és kegyesebb mint
75 2| kettejét.~S mentem, miként pap Isten trónusához, ~Az õsz Történet
76 2| elborítja Bélának táborát, ~Isten karának érzik elsujtott
77 2| csapásul a hazára száll.~Mióta isten népeket teremtett,~Nem volt
78 2| Mint jelenté ki magát Isten neki,~Nagy dolgokra õt korán
79 2| sorsába szõtt;~ Mint vezette isten ujja mindenütt, ~Mint hevíté
80 2| Istvánnak hamvait, ~A kit Isten szentei sorába vitt; ~Emlékének
81 2| kunok bõsz táborát, ~Tévén Isten által egy és más csodát;~
82 2| eddig ülde végzete,~ A kit Isten és sors arra rendele, ~Hogy
83 2| Melybõl senki, mint az Isten olvasa; -~Mert hogy õ az,
84 2| szenthirû asszony vala; ~A kit Isten sok kegygyel ruháza fel, ~
85 2| hagyá neked; ~Mind a kettõ Isten által száll reád,~Üdvözölve
86 2| és fülének nyilt az ég,~S Isten választottaként hõn tisztelék.~
87 2| angyalát. ~ Igy emelte föl Isten a szenvedõt,~Megmerítvén
88 2| az inségnek ajtaján.~ «Isten! a ki - esdõ szót ekkép
89 2| Ott úgy vélik, hogy az Isten mennydörög.~ II. ~A kúntábor
90 2| ki érte nyúl; ~Úgy akarta Isten, és a kidobott~Kerek arany
|