15-belan | belef-dacza | dagad-elpus | elrab-feled | felej-gyasz | gyava-hideg | hidig-jatek | jatja-kigyu | kihag-lapat | lapja-megid | megil-nehez | nejeh-pacsi | padov-segit | sejte-szive | szivh-tokel | tokol-velem | velen-zuzot
bold = Main text
Rész grey = Comment text
501 2 | Ujjáról, hova fullánkjait belefúrta, a méhet; ~Úgy megrázta
502 2 | bocsátni kellett,~S a hölgy belép mint régi jártas, ~Kapún,
503 1 | is, ~ A czifra királyfi belépett:~,Halld, pénzt is adok,
504 2 | Frangepán.~ Mint midõn égõ belére ~A lámpának friss olajt ~
505 2 | kezére ismer, megrendül belseje,~Az Amazon fölött mi szebb
506 1 | Látván mi láng emészti ~A belsejét!~~
507 1 | Nyúgodalmat, de dicsõet, ~Annyi belvitákra,~Légyen egység a királynak ~
508 2 | Nagynak, szépnek rá volt ütve bélyege. ~ Mint az erdõ fái közt
509 1 | ékessége ~Újabb idõnek hordja bélyegét...~Ez egy magyar családnak
510 2 | rontsanak mi rajtunk dúlongó belzajok?~Van a földnek hazája még
511 1 | Zászlónk három szinére,~Magyar bennünk a szív! ~Készen lel indulóra ~
512 1 | szív! ~Készen lel indulóra ~Bennünket minden óra, ~Mely honvédésre
513 2 | könyje húll, ~S imája buzgó, bensõ, imája szent vala... ~Leszállt
514 1 | selyembogár gyanánt ~Hálómban benveszem; ~De én mindannyiszor ~Uj
515 2 | Tartá zászlóját. Hétször benyomúla hadával~S hétször visszaverék.
516 1 | parolát ütöttek,~Én pedig benyultam czifra tarsolyomba,~S egy-egy
517 2 | Kóró s haraszt az úrnõ beomlott sírlakán; ~Fölötte két századnál
518 1 | havabb mezét,~S gyengéden bepólyázza ~Az ifjunak sebét.~Éles,
519 2 | Szerelemnél magasabb leend a bér;~ Hír, örök név itt a
520 2 | A midõn egy új jószágot bérbe vesz;~Nem mellõzi el miatta
521 1 | szegény: ~Felelni köteles rá~E bérczek tetején. ~ IX.~ Tihany
522 1 | tette~Szép Magyarországot. ~Bérczekkel, folyókkal ~Feldiszesitette, ~
523 2 | nekünk jobb lét derül. ~Túl bérczen és lapályon a szép hon ott
524 2 | fényes országának. ~Mint a bérczrõl zúduló vizomlás,~Jött közéjök
525 1 | TIHANY. VII.~Tihanynak bércztetõjén, a Balaton felett, ~Sötéten
526 1 | Haragra gyult ezért,~A bércztõl a leányra ~S a nyájra átkot
527 1 | virága! ~Lombtalan áll a berek,~Víg madárka nem cseveg;~
528 1 | alattam, ~Zúgó paripáját ~Bérembe fogadtam -~Elõ, elõ!~Nyakába
529 2 | Ondingot, Holubárt, s õszfürtü Berényit, ~Liszka magas homlokcsontját
530 1 | dagasztja keblét, ~Az érdem bérét kérik vágyai.~És míg a hivság
531 1 | fel? ~Mert a föld lenyügzõ bérigában, ~Mert a nép rajt bérigát
532 1 | bérigában, ~Mert a nép rajt bérigát visel; ~Mert a földön ég
533 1 | csörgõ csermelyek, ~Majd berkeidnek enyhadó homálya ~Lelkedben
534 1 | Zengõ hegyek közt árnyas berkeket,~Hol én a pap s oltárom
535 1 | fal, ~Sápadtan és fehéren, beront egy õr s rivall: ~«Mentsd
536 1 | Szilárd tanyád? ~Keblembe is beszálltál, ~Oh hittelen!~A szív miket
537 1 | mi bájos ~Most ajkán a beszéd.~Mint pénzfukar kincsével, ~
538 1 | méznél édesebb~A szép leány beszéde; ~Meggyógyult a beteg. ~
539 1 | a száj elállott merész beszédein, ~Ország-világ csodálta
540 1 | megszenteli ~Hõ ajkin a beszédet.~Hiún tehát nem játszom
541 1 | mendegéltem - vagy mit is beszélek? ~Gyors fakóm vitt hátán,
542 2 | Kanizsát.~ S ím elalvék - igy beszéli a rege -~Kocsijából kiesék
543 2 | félvilágra szolgál, ~Úgy beszélik, eddig csak vig ének ~Harsogott
544 2 | leend a kúnokon.~ Mért beszéljem hosszan a történteket? ~
545 1 | leginkább,~Ha szép hazám nyelvén beszélni mertem... ~Az iskolát nem
546 1 | Régi harczainkról jóizün beszéltünk:~Hát köröttünk egyszer oly
547 1 | egy generális, ~Sõt valót beszélve, maga a király is. ~Kinek
548 2 | leányka szép alakja s végzete ~Beszövõdék László herczeg éltibe.~
549 2 | éltibe.~ Énekembe én is íme beszövöm, ~Mint virágot bokrétába
550 2 | hõs mellére akasztá:~«Ezt Besztercze nemes grófjának honja s
551 2 | Hunyadyt megkoszorúzza, s beszterczei gróffá nevezi. ~De hova
552 2 | bennetek: ~A költõnek higyetek, beteljesûl:~A magyar s a horvát újra
553 1 | nincs meleg szív, ~Mily vele betelnék! ~Álmodom egy szebb világról, ~
554 1 | Repdess most szabadon; ~Mi betemetjük addig a sirt, ~Hogy fel
555 2 | fogna végmeréshez, ~Még betér az ország érsekéhez. ~«Adj
556 1 | gondolat! ~Oh hölgy, ki ezt betöltéd, ~Mi szép vagy és mi nagy! ~
557 1 | Hol nõne most virág?~És im betoppan a virággal, ~Egy zöld csomó
558 1 | csodát;~Az õ helyett egy é betücske, ~Megmentné a hazát!~~
559 2 | ki tudja a könyv minden betüjét.~Hogy ha egyszer felnyitandja,
560 2 | 1.~A kunok harmadszori beütése Kapolcs alatt. László király ~
561 2 | gyõzõ seregével, s dallva bevágtat ~Régi Fehérvárnak kapuján,
562 2 | mi volt, nõmet bizám; ~Én beváltám, mit reám bizának, ~Véde
563 1 | Csak kételkedve mer.~A cser bevárja a csapást; ~A bajnok visszanéz,~
564 2 | SZENT LÁSZLÓ-BÓL.~ BEVEZETÉS. ~ A dicsõ hõst, kit magasztal
565 1 | Nem nézve, hová, hol? ~Bezúgom a léget -~Ki áll utat?... ~
566 2 | az ellen. ~S mint Judás a Bibliában, ~Árt szab önnön mesterére;~
567 2 | mesének. -~Az elnyugodt nap bíbor fellegében~ Elvész a fény
568 1 | s ilyen az orr, ilyen a biborajak.~Hasztalan; egy hajszála
569 2 | midõn elindult, ~Megtartva bíborát.~De ah kinek felhõn, ködéjen ~
570 2 | völgyön, ormon át, ~Vállán biborból elviselt palást csüng, ~
571 2 | vakít tüzével,~ A seb biborfolt, vére megszünik; ~Nagyság,
572 2 | királyi várát, ~Összetépé bíboros palástját, ~Öt bitónak tûzé
573 1 | leányzó -,~Helyén egy második ~Biborpiros sebekkel ~Mint rém. magaskodik. ~«
574 2 | Árpáddal a magyar hadak ~Bihart körûlözönlik;~A két had
575 1 | rózsabimbó-ajkán ~Van néma, bús bilincs. ~«Adj, szép leány, nyájadból ~
576 1 | Melyen, kezében széttépett bilincscsel, ~Gyõzelmi zászlóval másik
577 2 | mesterére;~Önnön népe ver bilincset~Hitszegõleg hõs kezére!... ~
578 1 | Szabadítsd fel a szellem bilincsét!~S fény, dics árad Árpád
579 2 | nem kele.~A visszakínált billikomból ~(Gyors és ügyes kéz mívelé!) ~
580 1 | az, ~Ébredõ tavasz!~Oh e bimbó-ezredek ~Nem soká kifejlenek! ~Ebbõl
581 2 | Utána nyomban a nap, mint bimbóbul fakad; ~Fény árad el a földön,
582 1 | ha ily bûvös varázszsal ~Bir szent lehelleted,~S az ég
583 1 | Báthori Zsófiáért könyezni nem bira!~A gyásznak nincs-e vége?
584 2 | Adj tanácsot lelkeknek birája! ~Mondj igazt bûn s büntetés
585 1 | örök tusában ~Vesztés s birás felett. ~Most karján kedvesemnek ~
586 2 | vitézi ezek; köztük mint birka-akolban ~Pusztító farkas, haragában
587 2 | Mely szerint a magyar újra ~Birni fog Dalmátiával.~Rég idõtõl
588 1 | Ah de ékét ékszereknek ~Bírod önmagadban, ~Ritka szíved
589 1 | helyett, ~Mátyás király kezébe birói pálczát vett.~Bejárta szép
590 2 | pártütõk, ki vagytok!~A birónak szörnyü számot adtok. ~Kik
591 2 | fájdalma van,~Hogy bizni bírt egy ily királyhoz ~Elsõ
592 1 | Megszegte volt hitét, ~Nem birta elviselni~Az érkezõ szemét. ~
593 1 | haza ~Volt e kebel szent birtoka. ~Oh lány, epedve száll
594 1 | honát, ~Egy ezredéve õsi birtokát.~ Téged kivánnak Árpád
595 1 | is,~Maradjanak, barátom, birtokomban ~Az öröm s keservnek átélt
596 1 | csalogatta füvére. ~,Halld, ifjú, birtokos úr vagyok!’~ S kincsével
597 1 | hõ érzeményit ~Tovább nem bírva el,~Fejenként megfürösztne ~
598 2 | Összetépé bíboros palástját, ~Öt bitónak tûzé karvasára ~Földnek,
599 2 | Eltikadtam -~Viszonz a hölgy bizalmasan -~Adass pohár vizet, barátom!» ~,
600 2 | bátyjai közt a testvéri bizalom; ~ Mint üldözte Vida gróf
601 2 | Mindenem, mi volt, nõmet bizám; ~Én beváltám, mit reám
602 2 | Én beváltám, mit reám bizának, ~Véde voltam trónnak és
603 1 | török halálán, ez a csehén bizik.~S végig lakoztanak már,
604 2 | Csak egy fájdalma van,~Hogy bizni bírt egy ily királyhoz ~
605 2 | De te hitlen megcsalád a bízót!~- Mond a bán s rettentõ
606 2 | Lelkének öntudatja, s melyben bizott, az ég.~S meglelni a végekben
607 2 | mindkettõnkre; ~A király országát bizta rám:~Én kezedre, Gertrud!
608 2 | tolja a királyt,~S utána biztatólag szent hûséggel kiált:~«Fuss,
609 1 | mellé egy hosszú csókot, biztatót. ~«Soha mint ma, oly forrón
610 2 | Mozsártörõje, mérköve. ~Velencze biztosabb lakattal~Zárá a rémek e
611 2 | Bánk-bán. ~«Drága kincs volt bízva mindkettõnkre; ~A király
612 2 | Istenbe s karotokba, ne másba bízzatok;~Csak úgy leend tiétek e
613 2 | Oh hogyha megbocsáthatsz, bocsáss meg énnekem!»~ És a sokat
614 1 | irgalmazás;~Csak egy, mit nem bocsát meg... ~A hazaárulás!»~~
615 1 | kegyetlen is, ~Meg nem bocsáthatok, - ~Zokogva szól a lány, ~
616 2 | erõt érezve magában,~Óva bocsátja reá; s megimádván a magas
617 2 | ismerte jöttét,~A kit hozzá bocsátni kellett,~S a hölgy belép
618 1 | átkot kért. ~A bércz tüzet bocsátott, ~Sziklája mind kigyúlt, ~
619 1 | másra -~Sûrû nagy füstöt bocsátván ~A nagy áldomásra.~A nagy
620 2 | kegyes - mondották - de bölcs s igaz biró.» ~ V.~ A
621 2 | Szerelemnek és dicsõség bölcseje; ~A mi szépet és nagyot
622 1 | tanyáznak; ~Menjek a nap bölcsejéhez, ~Át a föld szinén,~Mindenütt
623 2 | a tanácsban, trónuson ~Bölcseséggel s észszel gyõzött a bajon.~
624 2 | Mozdulása hullámának ~Mint a bölcsõ ringató,~S lejtve tánczol
625 1 | Anyjánál a kis harmadik ~Bölcsõben szendereg.~Csendet parancsolok
626 1 | hamvadoz, ~Hol gyermekink bölcsõje ringadoz.~ Téged kivánnak
627 2 | ezer vad szarvas és nehéz bölény,~Tart feléjök, mint egy
628 2 | itt-ott a kósza suhanczok ~Böngészvén járnak, járt egy-egy harczi
629 2 | Áttört pillantata,~Velencze börtön-éjszakáján ~Által nem hathata.~Sugára
630 1 | alkonya.~Körötte rémitõleg ~Börtön-falakra lát, ~Tükrében, szörnyedezve ~
631 2 | Velencze minket,~Midõn e börtön-kulcsokat! ~Szól és a hullám mély
632 2 | czélja felé.~Hogy férjének börtöne ~Bír csak egyetlen utat, ~
633 2 | ismert csapda utján ~Férjének börtönébe nyit... ~Némulj el oh lant,
634 2 | nyomort,~Eltûrje kínját börtönének,~S mely meg-megcsörg karán, ~
635 1 | megnyitjátok érte férjemnek börtönét.» ~Szólott s gyengéd karokkal
636 2 | szomjtalan hölgy~S ivék a börtönõr vele...~A hölgy felállt. -
637 2 | hótiszta õszhaja; ~Fényes, bogár szemével mint nap körültekint,~
638 1 | tömzsi gyermeket? ~Ha nézem e bogárszemût,~Azt érezem, hogy õ maga ~
639 2 | üstökös sugár, ~Az õsz vezér bogláros lován rohanva jár; ~Lépése
640 1 | szerelmem is,’ ~Enyelg a kis bohó.~S haragra lobban Brend
641 1 | bántsd - másik szól - a bohót;~ Õ ájtatos keresztény, ~
642 2 | hatalom jelképe tevé, két bojtos oroszlán. ~Állt körülötte
643 2 | körmeik a földet, megtépik a bojtot~Egymáson, s iszonyú fogaik
644 1 | rejt, nyujt nekik ~Mindén bokor, minden virág.~S miként
645 1 | diák ez egyszer nem volt a bokorban,~Mind igaz hivõ vett részt
646 1 | nõerénye.~Fris virágból szép bokréta ~Annyi éke mellett,~Mint
647 2 | beszövöm, ~Mint virágot bokrétába kötözöm;~Kapok érte - nem
648 2 | Mely rezegve csügg virágon, bokrokon, ~A legelsõ, legragyogóbb
649 2 | fejszés kiszelelvén a sok bokrot elõle,~A nagy tölgyre kerûl,
650 1 | SÍRVIRÁGOK»-BÓL. ~ I.~Kert áll a városon
651 1 | béken él õ ~Kis körében boldogan,~Két õrangyal, több kinek
652 1 | engem s mindörökre engem ~Boldogítna már e nap sugára,~Vajha
653 1 | remény dobog ~Keblén, hogy boldogítni,~Hogy boldogulni fog.~A
654 2 | dagasztá kebelét,~Nagynak és boldognak látta nemzetét. ~ Mind
655 2 | kötötte életét,~Reménye, boldogsága s szerelme öszvegét, ~Kivel,
656 1 | ûl, a kis család, ~A házi boldogságnak ~Énekli hymnusát.~ IX. ~
657 2 | embernek nincs nyoma. ~Csak a boldogságos Szûz, mint élõ szent malaszt, ~
658 1 | gyönyörvilágot, ~ Szerelmet s boldogságot.~Mint a szelíd éj csillaga,~
659 1 | Felkapja hangszerét,~S a házi boldogságról ~Dalolja énekét.~ II.~Megint
660 2 | nem veszitek észre, ~Hogy boldogságunk egyedûl csak Hunyady szerzé,~
661 1 | Keblén, hogy boldogítni,~Hogy boldogulni fog.~A hölgy közelgni látja, ~
662 2 | tartomány ~Közötte a Tiszának?~Bolgárok népe hódol ott ~A nagyhirû
663 2 | még mindig ott ül, ~Méláz, bólint, és szendereg,~Fel is riad,
664 1 | azért, ~- Szól a király bolondja -~Hogy a mit az vet ott,
665 2 | fekszik egyre épen a síri bolt ölén. ~És évrõl évre híven
666 1 | szûk völgy oldalán; ~Arra bolygok, arra térek! ~Mig a szép
667 1 | világa szûk lakából~ A fiú bolyongni mén;~S hagyva völgye hûs
668 1 | Földi lánya hõ karába~ A bolyongott vissza vágy.~S ott a lány,
669 2 | meglódulnak a sorok,~Tömegestül bomlik a rend; ki gyalog, ~Ki lovag
670 2 | parancsát,~El- s bejártad a bomló hazát; ~Csillapítál nemesek
671 2 | megmenték, a csodát, ~S mint bomolt fel a csatában Salamon~S
672 2 | aranyt vesz. ~S kik Velencze bontására ~Hárman frígyet alkatának, ~
673 2 | A kerítést fegyver árja bontja, ~Háztetõit láng s hamúba
674 2 | nincsen fia~S zavarokba bonyolúl Croatia!~ László király
675 1 | vigadtak, folyt Rajna tûz bora; ~De Zrínyinek utósó a szörnyû
676 1 | nótáján felvidul? ~Holott borába most is könyje hull... ~
677 1 | pohárnak fenekén ~Utósó csepp borában~- Ki nem hiszi kisértse
678 2 | Kumánia,~Érmelléknek legjobb borából iszik,~És kaczagva vadan
679 1 | van hizalmas nyája, van borága, ~Drága érczet rejt a bánya
680 1 | Fa-milliárdjait.~Hegyeid nemes borágát ~ Isméri a világ.~Hol
681 2 | Ekét hordozva térein, ~Borággal hintve hegyeit.~De rögtönebb
682 2 | készíttet, s abból iszsza meg borát. -~ Ámde László, a hadértõ
683 1 | biz ott még! ~Még a régi bõrben, mint láthatja fölség.~Jó
684 1 | száll. ~«Egy ital bort, Borcsa, lelkem frissibe! ~Négy
685 1 | Mindenkor édes andalgás borít el,~Majd a vidáman csörgõ
686 2 | fellege,~Az égre a tatárnak borítja serege,~Mely szép hazánkra
687 2 | Egyszerre, mintha fátyol borítná az eget, ~Nap és hold elborúlnak
688 2 | ára? ~Mely annyi gyászt borított e hazára? ~A vad tatárnak
689 2 | fényes aczélból kard. Falait boritotta zománczos,~Drága-szövet-szõnyeg
690 2 | ragyogó trónus bársonyba borítva, ~Fenn tetején czímert láttál
691 2 | 1~ SAJÓ.~Mi rémjelek borongnak az égnek sátorán? ~A végitélet
692 2 | éltében sorsa, érdeme;~Ennek borostyán, annak pálmafája, ~Másnak
693 1 | vész napján neki;~A harcz borostyánága ~A föld legszebb virága, ~
694 2 | Nem kivánok a dalért~Sem borostyánt, sem babért, ~Egy virágszál
695 1 | könynyel sózott kenyerét? ~Ha borra költi pénzét e napon~S vigságot
696 1 | hõsömet szerethetem; ~ Borúban és derûben~ Ég érte láng
697 1 | újra kel. ~Te vagy napom borúja, ~Te tavaszom tele;~S mégsem
698 1 | sûrû, hosszu füstöt ~Régi borujának, -~Hogy, mi ként e füst
699 1 | Regényes hajdana,~Mint vérlepel borul rá ~A napnak alkonya; ~Felém
700 2 | S még csak kebledre sem borúlhat ~A leghûbb nõkebel!~Fontos
701 2 | arany... ~S Montebello, - oh borúlj be ~Végreménynek szép ege! -~
702 1 | ajkiról a gõg: ~«Földig boruljon térdetek, ~Ti vétkes pártütõk!»~
703 2 | rég elveszettet, ~Látván borúlni bús magára,~Ajkára újra
704 2 | kegyelmednek, s én mélyen porba borúlok. ~Hála, dicsõség és áldás
705 1 | térde megtörött. ~Sirván borúlt lábához:~«Oh mondd meg,
706 1 | gyászán áttör a kedv, ~Mint borún a nap sugára. ~Ah, de kedve
707 1 | basát a lány felejt, ~Egén borút korán se sejt; ~ Sejt
708 1 | S az írást olvasom,~Nagy borzadalmat érzek,~Remeg minden tagom:~
709 1 | szivet.~,Ki e legény, - borzadva szól, ~S kérdõleg széttekint -~
710 2 | susogása nyöszörgés ~S borzasztó átok. S innét lõn kései
711 2 | Vérhalmokra, jaj, és átok borzasztva vegyûlnek~A suhogó szélben,
712 1 | üdvöt osztogatni kész, -~Bõség-szarút emel mindkét kezével, ~
713 1 | közûlök áradó kegyébe?» ~S bõségszarúját a tündér kiönti, ~ Özönnel
714 1 | pártütõk!»~Szólott haraggal s bosszusan, -~A harmincz összenéz, -~
715 1 | lesújtok~A néma vizeknek, ~Hogy bõszen elõttem ~Mint rémek ügetnek ~
716 1 | Kont, a kemény vitéz.~És bõszszel a király viszonz, ~- S király
717 1 | Ha tárgya vad tüzének ~ Boszú és düh levének.~Vágy ûzte
718 2 | Vérbünéért mind rakásra hullna. ~Boszu-harczát így végezte Zoltán, ~S rettegék
719 2 | szelíd nemét tagadva, ~Bõszül: kezekkel asszonyt gyilkola.~
720 2 | tengerig röpül;~De ott a vész bõszült karokkal ~Ölébe kapja õt,~
721 1 | Zolna udvarába;~Düh most és boszúgerjelem ~ Sarkalja hajlokába.~
722 2 | szenved a vidék, ~Hol a hadak boszujokat töltheték.~ Mert boszúvágy
723 2 | Vagy elégtételt kiván;~Vagy boszút áll a leventén, -~A levente
724 2 | kis lába meztelen, ~Egy bot kezén, keresztke a hattyú
725 2 | karvasára ~Földnek, égnek botránkozására.~Hõs Berengár, dísze korszakának, ~
726 1 | virágzó ~Kertté bûvölje Brassóig Posonytól ~És Kárpátoktól
727 1 | hazáé vagy, - nem durva Brútus,~Ki hajthatatlan sziklaként
728 1 | serked itt; ~Hippokrene bû-vizének ~Véltem inni cseppjeit.~
729 1 | kecskekörmöket.~A lányt pedig örökre ~Bûbáj kötötte meg, ~Foglyául tartja
730 1 | S óriási hõ szerelmünk: ~Búborúdat felderítni ~Óriásokká leendünk:~
731 1 | édes szót rebeg, ~Mindegyik búcsu-csókot int. ~Hajó vagyok, mely
732 2 | sugára ~Dagasztá e kebelt.~A búcsúcsók ürömkelyhébe ~Örömkönyû
733 1 | fiad! ~Csókold arczukra búcsud ~Magyar hölgy, honleány!~
734 2 | midõn keblére zárt, ~S bucsúját mondta el;~Az udvaron gyors
735 2 | halva él, a nõt. ~Hozzá bucsút jár a nép, a jámbor hegylakó,~«
736 2 | társaidnak,~S rá, ha tetszik, búcsuzót magadnak.» ~Mond a császár
737 1 | Hõ fohászim zsámolyodnál~Búd okáért esdekelnek!~S a minõ
738 1 | A KÉT HOLLÓ.~Bükágon éjsötéten ~ Holló vagyon, ~
739 1 | ellenében~ A szirt-fokon. ~Bükágról szól a holló: ~ ,Én éhezem,~
740 2 | fuldokol, ~Arczán, kezén bünbánó férjének könyje foly. ~S
741 2 | hogy volt s van e népnek büne, ~Vedd le róla büntetõ karod
742 2 | fölvitte õt magát!~A férj pedig bünéért azzal büntettetett: ~Hogy,
743 1 | borzalommal ~És súgja nagy bünét... ~A pápa összecsapta~Imára
744 2 | szólja hangját: ~Szánd õt!... bünöld a végzetet!~ Ott volt
745 2 | alá, hova ásva, temetve ~A bünös ördögi lak, s meg-megrázá
746 2 | birája! ~Mondj igazt bûn s büntetés felett.» ~S elsorolja, mikkel
747 1 | Visszhangja hallható. ~Mert büntetésül mondta ~A tündér átka ki:~
748 1 | diákot ~Fejembe, melyik büntetett leginkább,~Ha szép hazám
749 2 | népnek büne, ~Vedd le róla büntetõ karod sulyát; ~Megismerte
750 2 | földnek szégyenére!» ~S büntetõleg rá ront Páviára,~A nagy
751 2 | férj pedig bünéért azzal büntettetett: ~Hogy, kit megúnt éltében,
752 2 | teremtett,~Nem volt ekképen még büntetve nemzet! ~De a királynak
753 1 | Mit érne tündökölnöd ~Egy büszhödt tó fölött? ~Mit, szép virágnak
754 1 | Meggyógyult a beteg. ~De büszkeség kapá meg ~A lánykát s vad
755 1 | részesülni.~Légy üdvözölve, Tolna büszkesége! ~S engedd, hogy én is,
756 1 | Fejlett virágot, szíved büszkeségét, ~Tolnánk virágzó Flóráját,
757 1 | lesz háború,~Hogy annyi büszkeséggel vagytok! ~Mond a paraszt
758 2 | Húll elõle (mily csodás bütûnemény!). ~Húll elöle a jövõnek
759 2 | Láncz, mit ketté nem oszt büve, ~Avagy hüség, melynek ne
760 2 | elveszíté, ~A lélekvásárló, büvét;~Itt cselszövénybe kell
761 1 | nyájnak ~Tejébõl itt szegény ~Büvös, varázs szerelmet, ~Mely
762 2 | Fergeteg kél, fergeteg zúg, ~Búgva, zúgva szél süvölt, ~Hegy,
763 1 | HAZÁM BÚJA.~Hon, dicsõ hölgy, szép
764 2 | esküdt isten s oltár elõtt: ~Bujában hagyja veszni a szende keblü
765 1 | ront; ~Port rágna düh elegy buján, ~ Vért inni volna készen.~«
766 2 | szelid sugára ~Fellegek közt bújdokol: ~Elbeszélem, hallgassátok -~
767 2 | Ember csak itt-ott szédelg bújdosásban, ~Kémkedve jár s rettegve
768 2 | magyarok királya, ~Nagy bújdosásból vissza dúlt honába. ~S a
769 2 | végekben nejét és gyermekét, ~A bújdosásnak újra felölti szõrmezét. ~
770 2 | sûrü, szálas, õsi rengeteg ~Bukkannék ki földbõl, áll a hadsereg; ~
771 2 | s mintha százezer láng buknék ki föld alúl, ~Egyszerre
772 2 | Vivák csatájokat,~Hogy buknod kelle s elveszítned ~A diadalbabért,~
773 1 | ezüst után a harmadikba buktam, ~Tiszta szinaranyból, ott
774 1 | veszteség, két fájdalom ~Búm ingere,~S ketté olvad nehéz
775 1 | volt Palaestinában ~Mint bûnbánó barát; ~Fejére hinte hamvat, ~
776 1 | Vagy halál lesz hosszú bûne bére, ~Mint ki elvetette
777 1 | Istennél a bocsánat!~S bûnért irgalmazás;~Csak egy, mit
778 2 | helybehagyva nézi,~Bûnre bûnét öcscse mint tetézi.~Sõt
779 1 | meg, szent atyám, ~Nagy bûnömért bocsánat~Ha száll-e én reám?»~
780 1 | szabadság! ~Vagy elveszítjük bûnös-hanyagon,~Vagy visszanyerjük fényes
781 2 | rény csarnokában~A hivalgás bûntábort ütött.~S a királyné helybehagyva
782 1 | malasztja mellett ~Emberátok vad burjána termett!~Itt van a viz!
783 1 | Lágyan, mint esti szél, ~Búsan, mint csattogány, ~Mely
784 1 | KETTÕS BÚ.~Szivem, szivem! te bútalan, ~Mivé levél?~Haj, ifju
785 1 | pazart lehelnek; ~A fényes bútor vendégkészen áll;~Itt hangszerek,
786 1 | háborog!»~ Mily varázsnak bûv-hatalma ~Ostorozza e vizet?~A nép
787 1 | ég,~Mely azt aggálylyal, búval tölti meg; ~De nem magáért,
788 2 | Mégis újra a sötét ~Multba bûvöl át regém; ~Hogy vihart és
789 1 | megérd) virágzó ~Kertté bûvölje Brassóig Posonytól ~És Kárpátoktól
790 1 | menyasszony-köntösébõl varrja ~S kitûzi a buzdító lobogót;~Ágyúvá lészen a
791 2 | rikoltás kél vala, ~Harczra buzdúl ember és ló általa;~A zenének
792 2 | nem veszti még hitét, ~S buzgalommal megimádja Istenét;~A kegyes
793 2 | szíveitekbõl ~Jõ e szent buzgás, s azokért hálálni, köszönni~
794 1 | ajándokot? ~Ki ajkai mondának ~Buzgóbb imádatot?~A sírvirág kelyhében ~
795 2 | más mint Mén-Maróth, ~A chazar herczeg, trónusán. ~De rögtönebben,
796 2 | vizet, barátom!» ~,Csak Christi lachrymája van!’ ~«Mindegy!»
797 1 | Himfy hõsregéin; ~Pesten cométának hítt a tanító~Mint ritka
798 2 | Toscanából, ~Sarja még a Contiaknak. ~Özvegy anyja, bár szegényen, ~
799 1 | kisded Jézusával ~Mester Corregio müvészi vásznán,~S a gyermek
800 2 | fia~S zavarokba bonyolúl Croatia!~ László király húga,
801 1 | Két tündér szózata csábít ~A hold s a kies Balaton;~
802 1 | csügg, ~S viszont én a kis csacska szán: ~Õ nekem a legkedvesebb,~
803 1 | Fájdalom s örömkönyûim ~Csaknem összefolynak!~Mint madár
804 1 | Terebélyes sátorával~Szent hüsébe csal vala.~ S széttekinték
805 1 | jegyez; ~Dicsõ, de gyász családja gyász krónikája ez!~Olvassa
806 1 | Minek rablója nincs.»~A két csalatkozott lány ~Lassan megnyugovék, ~
807 2 | férj karán. ~De hogy többé csalódás ne érje szívhonát,~Kötésül
808 2 | Elõtted egy hölgy - nem csalódol -~Elõtted nõd, a kedves
809 2 | gyötrelem,~Melyet terem szivének csalódott szerelem,~Melylyel lefekszik
810 1 | ha ivá vizét, ~ A rét csalogatta füvére. ~,Halld, ifjú, birtokos
811 2 | elvesztett édenét? ~Ha a remény csalóka kecsegtetésiben,~Bár százszor
812 1 | lelkének lapjait,~Hol régi csalt remények, nagyság s fény
813 2 | éjnek éjjelén oly csodásan csalta ki. ~A hölgy örömsikoltva
814 1 | férfi szív dobog,~S nagyobb csapás nem görbitendne meg; ~Mert
815 1 | Melynek minél nagyobb csapása rajtad, ~Annál erõsbnek
816 2 | mérgében. Hétször kikerülte csapását ~Hunyady, hétször forrt
817 1 | Nincs hát egyéb számunkra csapásnál!» szól a nõ, ~S áll megtompult
818 1 | el, ~Egyetlen anyát,~Egy csapással mindenét, ~A szabad hazát.~
819 2 | veszteség után is ~Végsõ csapásul a hazára száll.~Mióta isten
820 2 | lépteit,~A titkos ismert csapda utján ~Férjének börtönébe
821 2 | le a császár rõt fejére csapja.~«Menj elõre - mond - a
822 1 | háboritott tenger, vész csapkodásiban. ~Elhagyta a szerencse,
823 1 | Balatonnak ~Méz ajkival a csapodár.~ Légy üdvöz, ezüsthaju
824 2 | kard s Káldornak agyába ~Csapva nagyot koczczant, s mivel
825 2 | Az õsz Történet gyémánt csarnokához. ~Kapúja megnyilt zörgetõ
826 1 | obsitos látogatása Ferencz császárnál. ~Nagy, derék vitéz kend,
827 2 | innét lõn kései korban,~E csata-árból lõn neve gyászemlékü Csatárnak. -~
828 1 | Kelend ki a magyarnak népe e csatából.~~
829 2 | Frangepán.~Vitéz karod, melytõl csatádban ~Reszkettek a pulyák, ~Megfosztották
830 1 | harcziról,~A vad tatárok bõsz csatáiról;~S a pusztitás nem fájna
831 2 | Hõs Lehelnek untig volt csatája,~S gyászt, csak egy volt,
832 2 | elsujtott ostorát. ~Hiába van csatájok, a meggyõzöttek õk, ~Hiába
833 2 | Lélekvásárló lágy aranynyal ~Vivák csatájokat,~Hogy buknod kelle s elveszítned ~
834 1 | tudtad szerzeni,~Utóbb ezer csaták közt ~ Mindig megvédeni. ~
835 2 | KRISTÓFNÉ. ~VEZÉRHANG.~A csatákat zengjem-e? ~Durva harczát
836 1 | Karával egy maga,~Kivel csatákban vért ivám, ~Békében áldomást,~
837 1 | hírt, hatalmat ~A kivítt csatákra; ~Nyúgodalmat, de dicsõet, ~
838 1 | Pajtásim elhullának? ~Csatánk is elveszett?~Úgy mért nekem
839 1 | veszen be ostromul; ~Csakhogy csatánkban vér helyett ~Kéj és örömnek
840 2 | CSATÁR-BÓL.~KILENCZEDIK KÉP.~A fõcsata
841 2 | csata-árból lõn neve gyászemlékü Csatárnak. -~ Távozom a hadtól s
842 2 | Hûvelyébe tolja kardját,~A csatát tovább folytatja. ~Halld,
843 1 | Pajtásid elhullának, ~Csatátok elveszett;~De te karunk
844 2 | szól!~És a király... kiért csatázott, ~Kit szolgált hõs kara -~
845 1 | viszály!~Mint Árpád és Hunyad csatáztak,~Vivunk oltárodért;~Mint
846 2 | honvédhadak ~A királyi hadhoz csatlakoztanak.~ A tábornak gyûlhelyéül
847 1 | kebel. ~Egy szó s két csók csattanása, ~S a virág átadatik,~Két
848 2 | tüzére, -~Karja szörnyet csattant fegyverére.~S már Fejérvártt,
849 1 | költõnek rossz dolog;~A csattogánydal, rózsafelleg ~Nõk oldalán
850 1 | csillogó szeme. ~Teremte csattogánydalt;~S e dalból lett szava, ~
851 1 | Nem zenge, csak magának ~E csattogányi dal.~Isten dicsõségére ~
852 2 | hírmondó madár~Vidor szárnyának csattogását ~Lankasztja tér, határ.~
853 2 | sújtó tengeri vészként ~Csattogatá viharát a szép haza kétes
854 1 | tánczol ~ Dús termeken.»~S csattogja társa, szárnyát: ~ ,Ez
855 1 | Mint esti fúvalom, ~Epedve csattogjon ~Szerelmi súgalom. ~Suhanj
856 1 | ördögét ~Mint tégedet - cseh eb!» ~S váltott inkább éltén
857 1 | Az a török halálán, ez a csehén bizik.~S végig lakoztanak
858 1 | BÁTHORI ERZSÉBET. ~A büszke Csejthe várnak ~Hatalmas asszonya,~
859 1 | ennyi korra jutván, mily csekély az, ~Mit vágyaimhoz mérve
860 1 | A sûlyedésnek megkapott csele: ~Félig kivívott szép babéridat ~
861 2 | agyát? ~Negyed nap a két hû cseléd~Új s új parancsot kap vala, ~
862 1 | pedig aranyból» - s küldte a cselédet. ~«Hát te már ettél-e?»
863 2 | kenyérben,~Majd fordul a két hû cselédhez: ~«Ma - szól s szemében
864 2 | kezével oldja és csomózza~A cseleknek ármányfonalát,~S míg a bánné
865 2 | tengerét... ~Meggondoltad, mit cselekvél ~A mikorta ezt meréd? ~Frigybe
866 2 | László királyságát. - László cselekvésre készûl. ~ És az íge teljesült
867 2 | lélekvásárló, büvét;~Itt cselszövénybe kell hálózni ~A szabadítás
868 1 | világnak ~S az embereknek cselszövényeit. ~Mindenkor édes andalgás
869 1 | hosszú gyász fonál, ~Egy cselszövõ napának vészjósló képe áll, -~
870 2 | erõ;~De azért okos küzdõ cselt sem vet el, ~Mert a legnagyobb
871 1 | tanyája, Megérteném e síri csendedet...~De im tetõdnek fenáll
872 1 | Kell-e nékem zaj s mulatság ~Csendek emberének?~A ki rabja -
873 2 | álmodja el.~ De még az is csendesebben szendereg, ~Kit szivének
874 2 | És elõbb a zajlás le sem csendesûl, ~Míg a kõ a vizfenékre
875 2 | kebele, ~Nagy soká nem birván csendesûlni le.~ S már az éjnek elcsendelgett7
876 2 | E hullámzó embertenger, csendre száll. ~ Négy-órányi távolság
877 1 | vala,~Fülembe síri hangok csendülének, ~ Szemembe tûnt az enyészet
878 1 | A napnak alkonya; ~Felém csendûl a széllel ~A költõ éneke,~
879 1 | harang, ~Mikéntha fenekérõl csendûlne fel a hang... ~Visszhang-e
880 2 | kebel! ~ Délben delet csengetni a pór egyházfi jõ,~Minõ
881 1 | Megette a harangozó ~ Csengetve hírûl adja.~S földig borúl
882 1 | királya ~Megoldta ajakán.~S csengõbb lõn szép ezüstnél, ~A méznél
883 2 | nagy hatalma voltán ~Nagy Csepeltõl délnek, éjszakáig, ~S fel
884 1 | legnemesb ital van!~De ezt a cseppet azután~- Hogy senki ne felejtse! -~
885 1 | életér a hon szivében,~Mennyi cseppje áldást hozna ránk. ~Itt
886 2 | földi vágy,~S egy-egy könyû cseppjében enyhûlõ írra vágy: ~Ki fogja
887 1 | bû-vizének ~Véltem inni cseppjeit.~ A diófa, mely alatt
888 2 | halállal? ~Életemmel nem csere-beréltek,~Hogyha érttem váltságot
889 1 | liget!~Hol szívem égi kéjt cserél,~Hol lelkem - e rideg sziget -~
890 1 | mégis megsokalnám -~Szerepet cserélek.~S gyermekek közt gyermek
891 1 | Meleg tüzénél csendesen cserélnek ~Dalt és regéket csendes
892 1 | Kezedrõl gyûrüdet! -~S kardot cserélsz be érte ~Segitni a hazán!~
893 2 | gerle-tollon férje sas-szárnyakat cserélt: ~S nem értve a kebelnek
894 2 | a szûzi pártát nászlomb cserélte fel;~Hogy, mely elõtt mint
895 1 | égi lény! ~ Mi ér föl e cserével?~A nép gyülöng, az óra múl, ~
896 1 | vagy, hely van. ~Mint e cserfa légyen a szív ~Ép s kemény
897 2 | hûséggel az ingatag Salamont; ~Cserhalomnál mily dicsõen harczola,~S
898 2 | Ez az ének sem egyéb mint csermelye, ~Melyben az ég csillagboltját
899 1 | hol fû, virág, ~S szökellõ csermelyék,~S a szent természet báj
900 1 | bágyadtan virúl.~Adj csörgõ csermelyt, fris szellõt, barátom! ~
901 1 | szép leány, nyájadból ~Egy csésze fris tejet,~Beteg fiam számára,~
902 1 | a berek,~Víg madárka nem cseveg;~S mégis ah, mi érzet ez, ~
903 1 | Virág között a fûben ~Csevegve, játszva jár; ~Lovával,
904 2 | ajtó újra zárba csattan, ~Csikorgva, rémesen;~A hölgy, miként
905 2 | testek, jajgó nyomorúltak ~És csikorogva esõ káromlók vérbe fürödnek.~
906 2 | Egyre nézi fenn az égen csillagát, ~Álmodozza szíve éber álmait,~
907 2 | csermelye, ~Melyben az ég csillagboltját festi le. ~Dölj le, honfi,
908 2 | És az égen fenragyogó csillagé...~Ez a sorsok könyve; rajta
909 1 | közelb, közelb vonúl, ~ Csillagja szerelemnek~ Lesz napja
910 1 | világ? ~Ott mégis ah, egy csillagocska látszik, ~Vagy földi tûz?
911 2 | szép egén, ~Ezen szerelmi csillagokban, ~Éles kinok fájdalmitól ~
912 2 | fenragyog, ~Melyet fénylõ csillagokból épitett,~Hogy ragyogjon
913 2 | pajzsát mellére takarja~Csillagot és holdat-kormányzó égi
914 2 | tájára jár.~Ment, mint futó csillagzat a látott kép felé, ~Léptét
915 1 | sugára. ~Ah, de kedve mint a csillám,~Megszületve, már enyészik,~
916 1 | Éjfél adott hajának ~Holló csillámu szint, ~Sugár növése karcsu~
917 2 | bejártad a bomló hazát; ~Csillapítál nemesek haragján., ~Megkönnyítéd
918 1 | leány az, ~Oly barna mint csinos, ~Kis ajka félcseresznye, ~
919 2 | diszéül ~Függ szalagján hõs csipejérül. ~Hõs Lehelnek untig volt
920 1 | Mint volt Horéb hegyén a csipkelángban. ~ Te vagy e lángban,
921 1 | czifra mint a tulipán, ~Csipkés ujja gyolcs ingének hófehér, ~
922 2 | nem látják szemei! ~Az õsz csipõs szellõjét arczán nem érezi; ~
923 1 | örömeim, ~Örömvirágaim már ~Csirában asznak el, ~Kínom, kinszenvedésem ~
924 1 | gyöngyöt, ~Ötvös helyett csiszárok kellenek;~Ezüst, arany helyett
925 2 | lánczolák,~Melybõl ha kardokat csiszolnak, ~S nem gyáva rabnyügöt:~
926 1 | sorát, ~A várromokkal ékes ~Csobánczot, Tátikát.~ S elõttem áll
927 1 | A túlvilágból hallni e csoda hangokat?~Ne kérdd! istent
928 2 | mint ti s mi!»~ Szólt s csodáknak új csodája! a rideg ~Kõtömegnek
929 1 | szent, gyermekded hittel ~Csodálhatom a régi szép- s nagyot?~Nem,
930 2 | S míg a bánné a szövõt csodálja: ~Már nyakára gombolyúl
931 2 | A szegény pór bámul és csodálkozik, ~Hogy való-e a mit lát,
932 1 | a nagy épûletet,~Melyet csodált és félt nyugat, kelet,~S
933 1 | beszédein, ~Ország-világ csodálta vitézi tettein.~Most is
934 1 | Végtére elesék...~A sírásók csodálva ~Bámulják tetemét, ~Megvizsgálják
935 1 | Magyarországon. ~És a mint lenézett ~Csodaszép müvére, ~Kéje érzetében~
936 2 | s ismét ágyára borúla,~S csönd leve ismétlen: csak imitt,
937 2 | fergeteg mult, ~Szél haragja csöndesûl: ~Hegy, lapály, rét és vetésre ~
938 2 | karán, ~Ne hallja láncza csördülését ~Az örömhír mián.~De messze
939 1 | Ebbõl illatár fakad, ~Abból csörge ér szakad,~Ez növény, az
940 1 | Ittam a forrás vizébõl.~Mely csörögve serked itt; ~Hippokrene
941 1 | büszkén a huszárhad ~Kardot csörtetve mén. ~,Hová, hová, kardos
942 2 | istenérzet tengerén;~Kifejlik a csók- s ölelésbõl -~Csak kezdve
943 2 | Kulcsolja forró két karát,~Õt csókba fojtva átszorítja, ~Hozzá,
944 1 | BEREND VITÉZ.~Csókért esenge Brend vitéz ~Lánykájától
945 2 | bús magára,~Ajkára újra csókja szállhat,~S mit már álmában
946 1 | Odább, tovább oson: ~,Csóknak szuró fulánkja van,~Darázs
947 2 | szemét;~De ölelõ karokban, csókok közt fuldokol, ~Arczán,
948 2 | sugártalan szemén, ~Kezére csókokat hint, könynyel áztatja meg... ~
949 1 | ontanék, ~S bért vitézségemért~Csókokban váltanék. ~Volnék gazdag
950 1 | A melyet ajkad ~Ajkamra csókol; ~A melynek üdvét ~Melledbe
951 1 | szácska,~E bájbeszédes, ~E csókolásban ~Szerelmes édes, ~Enyém
952 1 | száguld, ~Kardot fen a fiad! ~Csókold arczukra búcsud ~Magyar
953 1 | meleg, ~A meleget forró csókom hozza meg!» ~~
954 2 | ellenünk?»~S a gondolyás kis csolnakával ~Vizét ketté szelé,~S mint
955 1 | másik egy szép hajadon. ~ Csolnakra, lapátra, barátim!~Az est
956 1 | betoppan a virággal, ~Egy zöld csomó kezén;~Mint édes ajkán,
957 2 | egyenként, akármi sok;~De csomóba hogyha összeköttetik, ~Rajt
958 2 | magát, ~Ön kezével oldja és csomózza~A cseleknek ármányfonalát,~
959 2 | osztozának, ~Ki nappal, - éjjel csónakával ~Hû kisérõje asszonyának.~
960 1 | Bölcsõmtõl az oltárig ~Hozott el csónakom.~Másik felét utamnak ~Megint
961 1 | füvében ~Enyelgõ magzatát.~A csónakos, faláról ~Felkapja hangszerét,~
962 1 | falához ~Békén támaszkodik. ~A csónakost szelíden ~Hív nõ karolja
963 2 | sértve, majd mosolygva tûri ~Csonkittatását a vitéz.~ Hõsérõl a hölgy
964 1 | Halomra hordtakat.~A szörnyû csonthalomból ~Feláll egy síri lány,~Három
965 2 | határ. ~Mérföldre holtak és csontok hevernek, ~Vad farkasoknak
966 2 | Karjáért; de miként rossz csontot hullani hagyván ~Csak zászlója
967 1 | Nem adva boldog férjet a csoporthoz -~Rajzomban ím a boldog
968 1 | És míg a hivság lelketlen csoportja ~Mulékony földi élvekért
969 1 | szokása mondani, ~S közelb csoportosulnak a többit hallani.~«Mit!
970 2 | bán, véres nagy munkára, ~Csordulásig telt a bûn pohára! ~Megfogadtad
971 1 | Lesodrom a szírtet, ~Mely csúcscsal eget vert, ~Mint nádat az
972 1 | teremjen, ~És te termél csuda báju lányka,~És e kertben
973 2 | életünk,~És oh, isten szent csudája, ~Ment a pórnak curiája, ~
974 2 | dús haján ~Kéjszemekkel csügge már is, ~S most ily szó
975 2 | László király áll egy magán ~Csüggedetlen az inségnek ajtaján.~ «
976 2 | De õ elõbb s elõbbre csüggedtelen siet, ~Mig a kis kápolnához
977 1 | között,~Mind hárman rajtam csüggenek. ~Egy vár vagyok, mit hõs
978 1 | szent szerelmem ~Szálán csüggök én.~ II.~Felleg röpül fejem
979 1 | Virágon és Zalán-futásán ~Csüggött szivem s a Himfy hõsregéin; ~
980 1 | Arkádiának báj virányain,~Csüggtem barátság- s forró szerelemnek,~
981 2 | biborból elviselt palást csüng, ~Fején tövisbõl hordoz
982 1 | vet ott, ez itt ~Komám csürébe hordja.”~~
983 1 | Igát viseltünk gyáván, csúfosan, ~(Gyalázatunk könyvünkben
984 2 | csudája, ~Ment a pórnak curiája, ~Mindenütt a póré mentve, ~
985 1 | honfi-melleden: ~És a halálnak cyprus-ágiból,~Babér-füzért fejedre így
986 1 | kegyetlen angyala, ~Házad köré cyprusberket kerít:~Te a hazának sivatagjain~
987 2 | csak egy út ~Visz, vihet czélja felé.~Hogy férjének börtöne ~
988 2 | a ki hivém botorúl, hogy czélra segítesz. ~Légy átkozva
989 1 | Kezébe kapja a tölt poharat~S czigánya bús nótáján felvidul? ~Holott
990 2 | végérõl bejövén a barna czigányság ~Egyszeriben rákezdi zajos
991 1 | Mely õs elemében ~Sustorgva czikázik ~A föld üregében,~S ha lángra
992 2 | tündököl, ~Mely megcsillámlik, czikkáz, lesujt és öldököl. ~Jaj,
993 1 | tollat irni kér.~A könyvet czim- s több lap hián ~Még vissza
994 1 | Mily hívatalban, melyek czímeim? ~Kunyhóban élek avvagy
995 1 | legszebb hívatalnak;~S igy czímem is csak úgy legyen s csak
996 2 | híven képezve ecsettel;~A czímer mellett viruló ág fekve
997 2 | Horváthonnak nevezé; ~Az országnak czímerében négy folyó, ~Duna, Tisza,
998 2 | bársonyba borítva, ~Fenn tetején czímert láttál tündökleni, ketté~
999 1 | ki is vette, S egy fehér czipóval én elém letette. ~Erre bekiálta
1000 2 | Nemsokára törve van Kapolcs dacza, ~Összeomlik érczerõs emberfala,~
|