15-belan | belef-dacza | dagad-elpus | elrab-feled | felej-gyasz | gyava-hideg | hidig-jatek | jatja-kigyu | kihag-lapat | lapja-megid | megil-nehez | nejeh-pacsi | padov-segit | sejte-szive | szivh-tokel | tokol-velem | velen-zuzot
bold = Main text
Rész grey = Comment text
2511 1 | igánk. ~ Igát viseltünk gyáván, csúfosan, ~(Gyalázatunk
2512 1 | szivedbe döf tûzfegyvere, ~Gyémánt-kövekké honfi-melleden: ~És a halálnak
2513 2 | királynak lelke nem törik meg, ~Gyémántból alkotá azt a nagy ég;~Magas
2514 2 | pánczélát ölti föl~Példája vagy gyémántja, mely inkább tündököl? ~
2515 2 | Mint üstökös ragyog ki gyémántos kalpaga.~Kezében a vezérkard
2516 2 | utat;~A szenvedés tüzében gyémánttá tisztula, ~S bánatja fellegébõl
2517 1 | asszony ült, ~Aranytól és gyémánttól ruhája nehezült, ~A mint
2518 1 | keblén ~Hónál havabb mezét,~S gyengéden bepólyázza ~Az ifjunak sebét.~
2519 2 | födte el a pályát, ~Vagy gyepfü rázza szélben gyomszakállát. ~
2520 1 | öreg,~Legvégre a pap s két gyerek; ~ Szép Zolna mondhatatlan ~
2521 2 | tehettek ellenség és halál, ~Gyérítni kezdi vérét önátka - a viszály.~
2522 2 | villám László rajtok áthasit,~Gyéritvén, fogyasztván a kun sorait.~
2523 2 | Láttátok? mikor a pajkos gyerkõcze karóval ~Parti darázsfészekbe
2524 1 | ekkor gondolám meg, ~Mi gyermek-kábaság!~Már rég a szõlõt is leszedtük, ~
2525 1 | én itt magasztos, szent, gyermekded hittel ~Csodálhatom a régi
2526 2 | Bár százszor megcsalódva, gyermekdeden hiszen: ~«Hogy hosszu szenvedése
2527 1 | Hazád szeretetére ~Nevelni gyermeked.~Hogy légyen, a mi nincsen, ~
2528 1 | ÉLET ÉS ÁLOM. ~Gyermekéve õs honából, ~Kis világa
2529 2 | ég és földnek iszonyára -~Gyermekfejeket tûzdelt dárdajára.~És a
2530 1 | számitod fel, ~Mint nõlnek gyermekid. ~Örülsz, hogy évre év múl; ~
2531 1 | nõ rokon szivében, ~S egy gyermekimben szépen sarjadó ~Családi
2532 1 | három kis virág; ~Én, anyja gyermekimnek ~S a kisded unokák,~Mi kéjben
2533 1 | tekinti~A bárd alatt elhullni gyermekit,~S a mélyen érzõ szív legemberibb ~
2534 1 | két lépésig terjed szemem;~Gyermekkoromtól ismerõm e tájék, ~Hová visz
2535 1 | nagyságában keserved: ~A gyermekvesztés sajgó érzete, ~Mely átnyilalta
2536 1 | áldjon meg rényedért,1~Ki gyermkidnek élsz csak ~És gyermekeidért,~
2537 1 | óra múl, ~ Ég már a nász gyertyája, ~Elõl a võfél tánczosúl,~
2538 2 | Bõszül: kezekkel asszonyt gyilkola.~S a gyermek - ég és földnek
2539 2 | Vak dühvel a kunoknak gyilkolják ezreit, ~Kiket közös seregben
2540 2 | szegzi... a hõs ~Megkapja a gyilkos kezet...~Késõ! lehull egy
2541 1 | szörnyedezve ~A lányok gyilkosát.~~
2542 2 | árva lelkem!~Te pediglen gyilkosom, te, ~Térj magadba, istenedbe!» ~
2543 1 | Vérem kiált az égre,~A gyilkost verje meg.’~S eltünik a
2544 2 | talpasodott tölgy, ~Mely mélyen gyökerezte magát a földnek ölébe,~S
2545 2 | Keltvén dûheiket, földhez gyökerezve megállnak ~Elsõbben, majd
2546 2 | vágyott enyheûl, ~Sátorokba a gyöngébbek, asszonyok, ~Sátoron kül
2547 1 | istene,~S e drága, ritka gyöngybõl ~Lett csillogó szeme. ~Teremte
2548 1 | pilláin ragyog,~Tükrözve áll gyöngyében egy világ, ~A szép szivárvány
2549 1 | bor nemes gyöngyével;~A gyöngyfûzért mint áldomást ~Tölt poharamba
2550 1 | nedves pillanat,~Mig nedve gyöngygyé fagyva, arczán alászalad, -~
2551 1 | s tovább mégysz,~Letéped gyöngyödet,~A lánczot szép nyakadról, ~
2552 1 | Nekem s talán tinektek gyöngyök õk; ~A nagy világ nélkûlök
2553 2 | véritéletet tart.~S mint a gyermek gyönyörét találja, ~Ha fejenként a
2554 1 | Sokáig érezék;~A harmadik gyönyörrel ~Olvasta könyveit: ~Velük
2555 1 | rózsakert még a világ,~Édes gyönyört rejt, nyujt nekik ~Mindén
2556 2 | felõl. ~ Nyári éj volt, gyönyörû, szép és hives, ~Fenn az
2557 1 | sugár aranyja ~Oly szép, oly gyönyörü, ~A tónak kék szemében ~
2558 1 | korán se sejt; ~ Sejt egy gyönyörvilágot, ~ Szerelmet s boldogságot.~
2559 1 | harminczkettedik nemes ~Szent Györgynek vérterén:~Sem hogy szolgálna
2560 1 | szétoszoltok; ~Magzatok, mig így gyötörtök, ~Nem lehet az anya boldog.»~~
2561 1 | szabhatok;~Látnád, kinos gyötrelmim ~Mi nõ nagyok.~Oh mért nem
2562 2 | asszonya,~Kiált - te nyújtsd a gyógyírt szivem fájdalmira!» ~Szól
2563 2 | Emlékezzenek reája?~A király gyógyíthatatlan, ~Magára sincs gondolatja, ~
2564 1 | Erõd szerint elsõ rakj gyógytapaszt, ~Midõn nemes lelkednek
2565 1 | szép hajadon! ~ VI. Gyógyúlni jöttem én ide,~A Balaton
2566 1 | megcsalátok -~Ha ettõl meg nem gyógyulok, ~Sirom megáshatjátok!~
2567 1 | tavára!~Talán megenyhít gyógyvize, ~Felüdít szép határa.~
2568 1 | Enyhületet lehelnek.~ Adj gyógyvizedbõl egy italt, ~Fürednek szép
2569 1 | a tulipán, ~Csipkés ujja gyolcs ingének hófehér, ~Tarka
2570 2 | Vagy gyepfü rázza szélben gyomszakállát. ~A városok s faluk hová
2571 2 | föl keletnek terelé.~ Gyorsaságtól vár eredményt egyedûl, ~
2572 2 | tele szív dagad, dagad. ~A gyorshajó hullámbarázdán ~Tovább repûl,
2573 2 | Fegyverével ismeretlen népeken ~Gyõzedelmet, nem egyet ví fényesen: ~
2574 2 | véres csatára. ~Kürte volt a gyõzedelmi ének ~Diadalban Árpád nemzetének, ~
2575 1 | hófehéren, ~Csattogtasd gyõzelem-zászlóként, ~Csattogtasd szárnyaidat!~
2576 1 | Szíve vágy és ver.~«Bátoré a gyõzelemdíj, ~Jer, királyfi, jer!»~És
2577 1 | kiért kivítta harczát, ~Gyõzelmes lett a hon; ~Budában új
2578 2 | A nemzet hét vezére, ~Gyõzelmök zsengéit tevén ~Az oltár
2579 2 | de szívének ~Háborát ész gyõzi le; ~Számitó ész és eszély
2580 2 | megátkozza Sátánt. - A gyõzõk hálát mondanak Istennek.
2581 2 | erõs mint sziklavár, ~A gyõzõre diadalmi pálya vár:~És eendel
2582 2 | vérének vérébõl sarjadott.~Nem gyõzte még meg eddig ellenség fegyvere, ~
2583 2 | zászlója fönlebeg;~Tolúl, gyülekszik a nép, gyülése rettenet! ~
2584 2 | Tolúl, gyülekszik a nép, gyülése rettenet! ~Hangos torokkal
2585 2 | innepies szertartást s meg ne gyülöld a ~Hív szolgát, hogy más
2586 1 | nemzet székedért,~S te rút gyülölséggel fizetsz, ~Az isten tudja
2587 2 | királyhoz. ~Majd aztán a gyült néphöz fordulva tovább szólt:~ «
2588 2 | Épen húsvét ünnepére gyültenek ~Hazaszerte a keresztvalló
2589 2 | diadalmi pálya vár:~És eendel a gyümölcsbõl díjadúl, ~Mely az élet fáján
2590 1 | lehelleted,~S az ég szabadján a gyümölcsöt ~Másodszor érleled;~Oh,
2591 1 | nemzete!~S e szép arany gyürûben ~A gyémánt gyöngye - te! ~
2592 2 | örvényezõ zajra kél,~Száz gyürûre szétoszolnak a habok,~S
2593 1 | talált; ~Másik a dombon gyürût ~Új jegyessel vált.~Domb
2594 1 | honfi, honleány, -~Hogy egy gyürûvé forrjon ~Árpádnak nemzete!~
2595 1 | vitéz! ~ Még lábod is gyürûzve!~Kár, kár bizony, hogy mátka
2596 2 | is kivájja, ~Körbe Otto gyûjt élõt, halottat, ~És fölöttük
2597 1 | Magyar ember kandallóba ~Maga gyújtja fáját, ~Versenyt szíjja
2598 1 | elég, szívben szerelmet ~Gyújtni szép szemekkel,~A dics az,
2599 2 | történjenek? ~Lecsapott már, gyújtott is a villám, ~Károdat nincs,
2600 1 | szót, ~Mely hõsi tettre gyújtsa ~Mindenkor a csatán;~Kárpáttól
2601 1 | barátim, ~És te messze vendég,~Gyújtsatok rá, mig a tûz ott, ~Mig
2602 1 | hazáért, ~Mely tettekre gyújtson;~Szerelemben a leányért, ~
2603 2 | parázsa ~Káröröm lángjára gyúlad~Frangepán gyalázatára. -~
2604 2 | Avvagy ha már az õ nevök se gyúlaszt~ A legdicsõbb mult annyi
2605 1 | szóla deákul, ~S im az egész gyûlés halla deák szavakat, Melyike,
2606 2 | csatlakoztanak.~ A tábornak gyûlhelyéül szép Zala,~S mely a két
2607 1 | részesûlnek: ~Oltárkövére hálaadva gyûlnek.~Ott a malasztot esdezõk
2608 1 | Szerette gyermekét, ~De gyûlölé az ifjút,~S átszúrta hõ
2609 2 | Leghalálosb ellene!~Montebello gyûlölségét ~Frangepánné ismeré;~Tudta
2610 2 | felett.~Mennek nemes vetélyre gyúlva, ~Mennek mint gondolat,~
2611 1 | szép nyakadról, ~Kezedrõl gyûrüdet! -~S kardot cserélsz be
2612 2 | fog sötét lakodba hatni, ~H a még a napsugár se hat?~
2613 1 | habokba ~Szállj alá velem,~Hûs hab-árban lágy ölébe ~Vár a szerelem.»~
2614 1 | Perczenként más alak,~A mint a habjátékban ~Együvé omlanak. ~Házát
2615 1 | habokba ~El-elmélyedett.~A habokból vízfenékrõl ~Lányka, mint
2616 2 | Visszaborzad, de szívének ~Háborát ész gyõzi le; ~Számitó ész
2617 1 | lecsendesül perczekre a háborgó elem, ~Mint sírok birodalma
2618 1 | döbbentõ rajza van,~Egy háboritott tenger, vész csapkodásiban. ~
2619 2 | melybe súlyos kõt vetél, ~Háborogva örvényezõ zajra kél,~Száz
2620 1 | labanczra mentek, ~S velök lesz háború,~Hogy annyi büszkeséggel
2621 2 | gyõz és mindenkor tényezõ ~Háborúban a bátorság és erõ;~De azért
2622 2 | szétszakítá ~Mind a kettõt háborúság. ~És Ulászló, hogy jogának ~
2623 2 | ringató,~S lejtve tánczol habra habról ~Szép hölgyével a
2624 2 | S lejtve tánczol habra habról ~Szép hölgyével a hajó.~
2625 1 | mosolyog: ~Mégis zajlik, habzik e viz,~«A Balaton háborog!»~
2626 1 | ejts egy kigyó-~Könyût habzó vizére.~Adj hozzá csókot,
2627 2 | erényt -~ S haza térvén a hadaknak hõs fia,~Õs Biharban milyen
2628 1 | Mint mikor két tábor van hadakozásban. ~A királyi urfik (most
2629 2 | hon sujtolt királya jár, ~Hadakra a hazából s segédsergekre
2630 2 | Ákost; mint adott ~Vert hadának Zagyva mentén új lakot;~
2631 2 | Ellensége szám szerint, melylyel hadaz;~A magyar csak azt tekinti:
2632 2 | Magyarország hõs urát, ~Jõne haddal, hatalommal mihamar, ~Míg
2633 2 | borát. -~ Ámde László, a hadértõ hõs király, ~Seregével késedelmet
2634 2 | hossza elborít; ~Fele része hadfoglyokbul rabfüzér, ~Marhanyájak,
2635 2 | a honvédhadak ~A királyi hadhoz csatlakoztanak.~ A tábornak
2636 2 | a király, ~Pár nap mulva hadi népe készen áll; ~Hidat
2637 2 | Rémítõ volt látni e hadjáratot, ~A midõn végig hullámzá
2638 1 | széjjel egy magán, ~Túl jára hadnagyával az Operenczián, ~Ki franczia
2639 1 | másikat késõbben elkérte hadnagyom;~Az angyalát! csak egyet
2640 2 | Távozom a hadtól s a hadnak vérbefüresztett~Képeitõl,
2641 2 | gazda, sohasem ~Volt vitézi hadseregnek szûkiben.~A sereget két
2642 2 | Csatárnak. -~ Távozom a hadtól s a hadnak vérbefüresztett~
2643 1 | stájer hegyekben oly magasra hágott: ~Hogy haját a napnak lángja
2644 1 | Melyet nagy Árpád e honnak hagya! ~Helyébe új vér szivárgott
2645 2 | Koronáját, székét itt hagyá neked; ~Mind a kettõ Isten
2646 2 | S ha õk a börtönt ott hagyák, ~Miért maradnánk tõlök
2647 2 | kit lelke éber álmai ~Nem hagyának nyugalomra hajlani; ~László
2648 1 | el nem éri már, kit ~Honn hagyék, nõm és családom, ~Mig balommal
2649 1 | õsi fészke,... ~Csak az hagyhatja így el örökét!~A fecske
2650 1 | örökké rab maradt.’~«Isten ne hagyj!» - kiált fel a hölgy s
2651 1 | gólyalábakat ~Rak írt ivemre fel.~Hagyján! a czél elérve van, ~S én
2652 1 | gondoltam, kapitányomnak hagyom, ~A másikat késõbben elkérte
2653 1 | czédrus õ. ~«A könyvet nyitva hagytam! kezemben a tolú, ~Mit írjak
2654 2 | miként rossz csontot hullani hagyván ~Csak zászlója feküdt szívén;
2655 2 | föld, sûrü por keletkezik;~Hah, minõ had ez, mely itten
2656 1 | FESTÕ.~Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu nyakára, ~
2657 2 | tengeren mindkettõ egymás hajába vesz, ~Alattok a hullámok
2658 2 | kellemi,~Por lepé el szép hajadnak ~Holló fényes szálait,~Szél
2659 2 | leányon, ~Ékes arczán, dús haján ~Kéjszemekkel csügge már
2660 1 | oly magasra hágott: ~Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, ~
2661 2 | Nem, hogy, miként amaz, hajával ~Elnyírja hõse erejét, -~
2662 1 | ki van a háznál, hogy ti hajba kaptok? ~Hát az angyalát
2663 1 | elõttem áll hazámnak ~Regényes hajdana,~Mint vérlepel borul rá ~
2664 2 | urfi vad nyomába ~Gyorsan a hajdú szegül; ~S halmon által,
2665 1 | nyomában Bandinak, ~Már a hajdúk a kert alatt hajtanak... ~
2666 2 | porba zörren. ~Vére zajlik a hajdúnak -~S haldokolva föltekint,~
2667 1 | nyugat, kelet,~S a hét vezér hajh! s Árpád szent neve ~Emlékeinkben
2668 1 | fogadtam -~Elõ, elõ!~Nyakába hajítom ~Kezembül a féket, ~Nem
2669 2 | Nem hagyának nyugalomra hajlani; ~László herczeg legelõször
2670 1 | a regék dalnokának ~Áll hajléka a hegyen.~ Ittam a forrás
2671 2 | hangya rakja, hordja fel hajlékit. ~S mint jótevõ esõre föld
2672 1 | boszúgerjelem ~ Sarkalja hajlokába.~Haszszánt, basát a lány
2673 2 | És már az éj legördûl, a hajnal is hasad, ~Utána nyomban
2674 1 | Mint diszítné ifjuságod ~Hajnalában melled;~Ah de rajta ápolod
2675 1 | most - ez új lét, új regg hajnalán ~Indulsz-e újra veszni,
2676 2 | ámulásból ~Valónak édes hajnalára,~Hölgyét, az oly rég elveszettet, ~
2677 2 | gyászában látja õt, ~Hozand-e hajnalával honának jobb jövõt?~
2678 1 | Klastrom tornyán rezeg, ~A hajnali harangszót,~S ez õt üdvözli
2679 1 | Bécsnek várát.~És hogy a hajnallal a városba értem, A király
2680 1 | VEZÉRHANG. ~Én bennem sem aludt hajnalodó korom ~Rózsás szép tavaszán
2681 1 | szikláin álltam ~Szép nyári hajnalon; ~Ketten valánk csak ébren, ~
2682 1 | tenger ~Mélységi vihognak, ~Hajód elült!~Mondd zöldnek a rétet ~
2683 2 | tengernek szörnyivel? ~Hogy hajódra a nyugó vészt ~Egyikök se
2684 1 | rege!~ Uszszál szívem hajója! ~Ringassatok habok!~A Balatonnak
2685 1 | hullámon hányatott ~Ország hajóján neveléd szilárddá...~Te
2686 2 | Hullámokon, mint gondolat ~Repül hajójok, a vitorla ~Miként a tele
2687 2 | fejdelmének?~Õk kincscsel rakott hajókon ~Rég honjokba evezének! ~
2688 1 | lapja nevével telve be!~S hajóra száll férjével, roncsolt
2689 2 | eleség; ~Ugy vannak mint a hajós a tengeren, ~A ki nem lát
2690 2 | áll Béla, mint viharban hajótört gálya áll, ~Mely a vészbõl
2691 1 | biborajak.~Hasztalan; egy hajszála sem az! «Hogy festhet igy
2692 1 | Már a hajdúk a kert alatt hajtanak... ~A menyecske nem gondol
2693 1 | jog helyett ~Önkény alá hajtand vala~Egy hõsi nemzetet.~~
2694 1 | nem durva Brútus,~Ki hajthatatlan sziklaként tekinti~A bárd
2695 1 | Hogy a mi fattyusarjadékot ~Hajtott a ki kelet;~Mit érlelés
2696 2 | Emberek és állat fölzengik a hála-zsolosmát ~Égi kegyelmednek, s én
2697 2 | visszavonást; neki illik hálaadástok.» ~ Mondá, és zajosan
2698 1 | részesûlnek: ~Oltárkövére hálaadva gyûlnek.~Ott a malasztot
2699 1 | királyfi, jer!»~És habot fog és halacskát, ~Meg tovább lebeg,~S gyenge
2700 1 | szabad huszár ~ Menekvõ haladása.~És a szelid hold és az
2701 1 | vergõdöm általad, ~Vedd háladásom a nyújtott világért! -~De
2702 2 | jótettért, melyet épen vettetek,~Háladástok? illik ily kisszívüség~Ahhoz,
2703 2 | tudna mint az ember érzeni, ~Háladatosb fogna lenni, mint ti s mi!»~
2704 1 | villám-szárnyakon ~ A vészt Haszszán haladja, ~S a láthatárra gyors lovon~
2705 2 | minden, ki látta; elámult ~A haladó nap is égi után helytállva
2706 2 | szegény hölgy! az éj nagyot haladt, ~Midõn ájúlatából föléledett
2707 2 | vérfürdõvel törlik el...~ Igy haladtak a Tiszán át Békesig, ~A
2708 2 | a szép hon ott vagyon, ~Halakkal és vadakkal s aranynyal
2709 1 | rettentõt iszik, ~Az a török halálán, ez a csehén bizik.~S végig
2710 1 | Rettegjetek engem ~Életben, halálban ~A vész urát!~~~
2711 2 | Mondsza nemes tetted mint hálálhatja királyod? ~Oh de te érdemeid
2712 1 | hogy érte ittam veletek - ~Halálig nem felejtem.~Fel, fel tehát,
2713 2 | Mért nem öltök százszoros halállal? ~Életemmel nem csere-beréltek,~
2714 2 | szent buzgás, s azokért hálálni, köszönni~Nem feledem; de
2715 1 | Halotti gyötrelem, ~Nyög és halálnyögése ~Elhangzik végtelen. ~,Legszebb
2716 2 | Vajha úgy leld, hogy ne kérd halálod!» ~Ily szavakkal rázza fel
2717 1 | helyett ~Halála nyújt babért. ~Halálom, és a társaké~Egy véres
2718 1 | veszszetek mindannyian, ~Haláltok a bitó!~- Mond a király
2719 1 | fenmarad nevem; ~Ha nem: haláltól meg nem óv lapod.~ Vagy
2720 1 | Haltak mint honfiak,~S haláluk szép volt és dicsõ, ~Mert
2721 2 | hogy sem elérje ~Legmérészb hálám; im azért nyilvánta kimondom: ~
2722 1 | élünk halunk, mint ~Õseink halának,~S általadjuk gyermekinknek ~
2723 1 | HALÁSZLEÁNY.~Kiment a lányka kis tavára, ~
2724 1 | kedved ott a tó alán?» ~Arany halat fogott a lányka;~«Ereszsz
2725 1 | HARCZBAN HALDOKLÓ MAGYAR. ~Folyj ki, folyj
2726 2 | Nem, nem! tatárüvöltés s haldoklók jaja az,~Mi mint orkánüvöltés
2727 2 | Vére zajlik a hajdúnak -~S haldokolva föltekint,~Hol felé a szent
2728 1 | mindegyikkel társhalált ~Halhasson, a dicsõ?~Igy áll az õserdõk
2729 2 | mely örök,~Szent vizébõl halhatatlanság görög;~Im e könyvben lásd
2730 1 | kebeledben él, a genius, ~A halhatatlanságnak angyala. ~~
2731 1 | benned ~Az égi szikra: tenni halhatatlant.~ Im mostan is, míg törzsöd
2732 1 | deákul, ~S im az egész gyûlés halla deák szavakat, Melyike,
2733 2 | hollószárnyiból.~S ha szólni hallád ajkait, ~Két rózsát véltél
2734 2 | szép országra néz, ~Mely hallal és vadakkal s aranynyal
2735 1 | kivülrõl mégis neszt ne hallana. ~Lónyeritést hall, s rokkája
2736 2 | nemzetének. ~Kandi volnék hallanom, miként szól ~A szomorú
2737 1 | véled ébred, ~Szent nevednek hallatára ~Szíve dobban, lelke éled.~
2738 1 | Jézus bor- és kenyérben, ~ Hallatszik zengzetében.~Haszszán nem
2739 1 | elveszett;~A hon javát, savát - hallgasd meg ég! -~A zsarnok és -
2740 2 | közt bújdokol: ~Elbeszélem, hallgassátok -~Férje hol s miért fogoly? ~
2741 2 | reá, ~A sokaság bámulattal hallgatá -~S szól a herczeg: «A ki
2742 1 | érzetemben ~Szerettem s - hallgaték. ~Feléd nyulok karommal, ~
2743 1 | Mit bánom én, mit, hogyha hallgatóim Közt lesznek-e, nem lesznek
2744 1 | Nap és a hold lesz csendes hallgatója, ~S szellõk viendik völgyön,
2745 2 | int,~«Halljátok - szólt s hallgatták - vitézlõ magyarok! ~Mért
2746 1 | nem szól õ, ~Mindketten hallgatunk. ~Csak szûnk verése mondja: ~
2747 1 | mit tett õ s társai, ~S hallgatva függtek rajta mindnyájok
2748 1 | kínosb elviselésre;~Nem hallhatni amazt, vagy pedig hallani
2749 1 | SZAVA ÉS DEÁK SZAVAK. ~Nem hallhatta Deák szavait termében az
2750 2 | Dobzse, dobzse» ~Csak e szó hallik ajkain. -~ És a király
2751 2 | mennyegét: ~«Boldogok kik hallják, s értik az igét!~Halld
2752 1 | viz alatt ~A túlvilágból hallni e csoda hangokat?~Ne kérdd!
2753 2 | terûjén ~Pergõ szekérnek nem hallod zaját,~És mérföldekrõl mérföldekre
2754 2 | vért fagyasztja, ~Már ma hallót nem találnak, ~Bár a vérbõl,
2755 2 | Uj erõvel ti is jobban hallotok;~Mert oly fának árnyába
2756 1 | Lehelletétõl elhervasztva lelted. ~Hallottam és elképedék,... elõttem ~
2757 1 | A lánykát s vad negéd, ~Hallván, mi szép, mi bájos ~Most
2758 1 | Kárpátok tövében, ~Völgye, halma e vértõl kövér:~A kaszás
2759 1 | S halmára lehevertem,~S halmán itt hervadok, ~A temetõ
2760 1 | nyugszik, - a remény! ~S halmára lehevertem,~S halmán itt
2761 2 | Gyorsan a hajdú szegül; ~S halmon által, át vetésen ~Mint
2762 2 | fínomabb, ~Szövevényes mint a háló, ~Tünedékeny mint a hab, ~
2763 1 | alig ~Lebeg a föld felett. ~Hálómat így szövi ~Szivemre ön kezem,~
2764 1 | S selyembogár gyanánt ~Hálómban benveszem; ~De én mindannyiszor ~
2765 1 | Sok ember-csontokat lát, ~Halomra hordtakat.~A szörnyû csonthalomból ~
2766 2 | után. ~ Látja László a hálót, melyet neki~A kunoknak
2767 2 | vegyíti hült porát;~A köz halottak számát ki számíthatja meg? ~
2768 2 | most Rozgonyi püspök, ~Még haloványon ugyan, de erõt érezve magában,~
2769 2 | Itt cselszövénybe kell hálózni ~A szabadítás eszközét.~
2770 1 | szõke fürtü Habilán,~S a halra gondolt s kedvesére -~S
2771 1 | föltámadtam-e; mig meg se haltam? ~Igen, még élek! élünk
2772 1 | volt és dicsõ, ~Mert elvért haltanak.~Miért ne mondjam õt is
2773 2 | szövetneket. ~S ha a jelennek halványúl sugára:~A régi fény ragyogjon
2774 2 | bontja, ~Háztetõit láng s hamúba ontja.~S merre elhat gyõzõ
2775 2 | ölében,~ Ki tudja merre hamvad hült pora? ~Sírjára, mert
2776 1 | és él ~A messze világon, ~Hamvadjon el. -~Medrébe lesújtok~A
2777 1 | diadalt arat!~És mint a phönix hamvadó porából, ~Kelend ki a magyarnak
2778 2 | tisztelte szent Istvánnak hamvait, ~A kit Isten szentei sorába
2779 2 | De a dicsõt maiglan nem hamvaszthatja el; ~Miként halotti ágyán,
2780 1 | bûnbánó barát; ~Fejére hinte hamvat, ~És ölte szõrcsuhát. ~Sarúját
2781 1 | kiszáriták; ~Egy tûzokádó hamvatag lávája ~Halotti szemfödélül
2782 2 | arany ruhában? ~Toborzó, hanga, vígalom ~És lakma mámorában?~
2783 2 | Egyszeriben rákezdi zajos hangája vigalmát,~S tánczra pereg
2784 1 | Zöld lombjaid közt, édes hangcserében, ~Ezer madárka lejt és hangicsál.~
2785 2 | mostan azonban, ~Hogy riadó hanggal füleit megütötte Hunyadnak ~
2786 1 | hangcserében, ~Ezer madárka lejt és hangicsál.~Itt tarka népe a virágligetnek, ~
2787 1 | nem hall orkánt ~Lányka hanginál.~«Szép királyfi hûs habokba ~
2788 1 | szökdelése, ~A víg madárka zenge hangjai~Lesznek szerelme - s mint
2789 2 | helyett ~Dörgõ viharnak szólja hangját: ~Szánd õt!... bünöld a
2790 1 | túlvilágból hallni e csoda hangokat?~Ne kérdd! istent dicsérik
2791 1 | innep éri végét,~Szép Zolna, hangos-hosszasan~ Kiáltja esküvését:~«A
2792 1 | feldobog;~S ha nem dobogna hangosabban, ~Kitépném enmagam...~Inkább
2793 1 | énekekben!~S ha dalunk oly hangosan szól ~Mint a vész hárfája,~
2794 1 | bútor vendégkészen áll;~Itt hangszerek, ott játmüvek4 hevernek, ~
2795 1 | csónakos, faláról ~Felkapja hangszerét,~S a házi boldogságról ~
2796 2 | és vet vagy épit, ~Mint hangya rakja, hordja fel hajlékit. ~
2797 1 | álmain,~S mindent tanultam hangya-szorgalommal, ~Csak azt nem, a mit az
2798 1 | a hegyig hat, hol munkás hangyakép ~A tõ tövét kapálja põrén
2799 1 | dolgokat?~Rangomra kurtán hangzanék a válasz: ~«Író vagyok» -
2800 2 | Miként a pásztorkürtnek hangzatára ~Az elszéledt nyáj egyben
2801 2 | végig zúg völgyön hegyen, ~Hangzék az összes háladal ~Hatalmas-ékes-lelkesen!~
2802 2 | emelték~Hármas erõ közt, és hangzott vala hármas erõ közt ~A
2803 1 | éjfél sátorában ~Rákos õsi hantin állván,~És minek szó és
2804 2 | Szakaszt virágot sírjok hantirúl. ~Melybõl susogva csergedõ
2805 1 | sír» nevet ada;~A sírnak hantján könyekhez szokánk,~S midõn
2806 1 | Saját házának áll ott hanyatló alkonya;~Benn második férjének
2807 1 | Edzéd meg, egy hullámon hányatott ~Ország hajóján neveléd
2808 2 | csak ez egy úton lehet: ~ Hányjátok el a mi aranyt szedtetek,~
2809 1 | a biztos föld szülötte! ~Hánykodó habok honában ~Nyugtát szívem
2810 1 | be itt:~Meglássuk akkor hánynak ûli ~E vad gõg arczait.’~
2811 2 | Gabnatárim telve vannak, ~Fittyet hányok a viharnak! ~Üsse mennykõ
2812 1 | táborunknak eddig ~Elméletet hánytak föl félszegen,~És puszta
2813 2 | birka-akolban ~Pusztító farkas, haragában Hunyady pusztít,~S rettentõ
2814 2 | jára itt.»~De az urfi vad haragban ~Rágja gõgös ajkait. ~,Isten
2815 1 | kezét.~A kegy sugára arczán ~Haraggá változó,~És ajkin mint az
2816 2 | hazát; ~Csillapítál nemesek haragján., ~Megkönnyítéd a paraszt
2817 2 | vagy, ~Lássa, hogy nemcsak haragod súlya nagy; ~De nagyobb
2818 2 | karod sulyát; ~Megismerte haragodnak ostorát!~ Szánakozzál
2819 2 | szaporán ott vére elömlék ~A haragos bánnak, kara ellassúda;
2820 1 | Magasra felmutatja, ~Megette a harangozó ~ Csengetve hírûl adja.~
2821 1 | néma alkonyon ~Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon. ~Mint
2822 1 | tornyán rezeg, ~A hajnali harangszót,~S ez õt üdvözli meg.~
2823 2 | Sztrecsénen és urán,~Kóró s haraszt az úrnõ beomlott sírlakán; ~
2824 1 | zúgó oczeán.~Vágy és remény harczában ~Kis sajkám evezett;~A szív,
2825 1 | ittunk, eddegéltünk, ~Régi harczainkról jóizün beszéltünk:~Hát köröttünk
2826 1 | paraszt fiú.~,Ha majd a harczba mentek egyszer; ~Köszöntsetek
2827 1 | myrtuságba fonja ~Fürtén a harczbabért.~A hõs jön oly lobogva, -~
2828 2 | hogy ne állja senki útját ~Harczias határzatoknak; ~Negyedikül
2829 1 | halt velök.~Ott volt urának harcziban ~A hûséges legény,~Ott álla
2830 1 | sejtelmeink; ~Tudunk kevéskét Béla harcziról,~A vad tatárok bõsz csatáiról;~
2831 2 | Vagy volna halva harczmezõn, ~Hol fény, s dics a halál;~
2832 1 | Hazád, szabadságod lesz harczod ára! ~ Koczkán hazád,
2833 1 | Szabadságot, jogot. ~A harczolók sorában ~Elsõ volt mindenütt, ~
2834 2 | Összesen és együtt nem harczoltanak: ~Már pedig csak ott van
2835 2 | a nemzetösszeség. ~ De harczos volt a magyar, s kivált
2836 2 | Aklában annyi pompa ló, ~Mint háremében kéjleány;~Ki volna más mint
2837 2 | osztalékul~A közös koncz harmadával,~Mely szerint a magyar újra ~
2838 1 | nyomába. ~Az ezüst után a harmadikba buktam, ~Tiszta szinaranyból,
2839 2 | naptól óta dolgaikban ~Egy harmadikkal osztozának, ~Ki nappal, -
2840 2 | Árpád körébe szállnak.~A harmadikra csend leszen ~Mérföldnyi
2841 2 | íge teljesült a kikelet ~Harmadízben mosolyog a föld felett, ~
2842 2 | tehát!»~ Igy a jósnõ, s harmadnapra gyors követ ~A herczeghez
2843 2 | Ha megírta Frangepáni,~Harmadrésze a tied!...~«Ám legyen! -
2844 2 | TIZEDIK ÉNEK. ~ 1.~A kunok harmadszori beütése Kapolcs alatt. László
2845 1 | Akkor égõ, ekkor édes ~Harmat hull arczára.~~
2846 2 | Ország után országra;~De hármat üt Árpád vezér ~Rettentõ
2847 1 | Körûlültetgeték, ~Könyûjök harmatával~Naponként öntözék. ~De a
2848 2 | a nemes!~ Egy parányi harmatcseppben sokszoron, ~Mely rezegve
2849 1 | De ejtsd tengerbe a csepp harmatot, ~Vagy a világ ölébe könnyedet,~
2850 1 | álltanak, mint hulltak el, ~Harminczan egyiránt,~Mint álla Kont,
2851 1 | az, ki végsõnek maradt ~A harminczból, ki õ?~Hogy mindegyikkel
2852 2 | Védletére tettre keljen,~A hárommal egyesülni, ~Frigybe áll
2853 1 | im, kibukkan sima tükrén ~Háromszínû lobogó,~Mint egy óriási
2854 2 | miként ha ülne ~Otthon a zöld hárs alatt,~A nagy árbocz ernyejébe -~
2855 2 | ZOLTÁN, A BÍRÓ. ~Harsog a kürt csengõ riadása, ~
2856 2 | A csatának arczulatja, ~Harsogó kürtrivadás, ~Véres zászlólobogás, ~
2857 2 | beszélik, eddig csak vig ének ~Harsogott le Árpád nemzetének. ~Kandi
2858 2 | S kétszáz ezer vitéz zúg harsogva: «Esküszünk! ~A merre sorsod
2859 2 | éj legördûl, a hajnal is hasad, ~Utána nyomban a nap, mint
2860 2 | messze Hortobágy határt hasit, ~A ‘Tiszának és a Zagyva
2861 1 | édent,~ Négy nagy folyam hasít! ~Rónád arany kalásza~
2862 1 | Megtört igából ~S ketté hasított láncz kemény vasából ~Fegyvert
2863 2 | szándokát.~A fecske, mely ívet hasítva ~Szállonga fel s alá,~S
2864 1 | A hegyet végiglen, csak hason mászhatta. ~Máskor Mantovában
2865 2 | nõi mez,~A szolga lányéhoz hasonló, ~Melyben kisérte õt a lány;~
2866 2 | zászlós Káldor meredõ szálfára hasonlón~Tartá zászlóját. Hétször
2867 2 | attól, ki gonosz pártokra hasonlott, ~S gõgének rokonok vérével
2868 1(1)| rény = erény. Kölcseytõl használt szó.~
2869 2 | segedelmért s harczi szerencsért. ~Hasztalanúl! katonája nem állhat, morva
2870 2 | irád fel az ég kapujára hatalmad~És szívembe irád s én mélyen
2871 1 | harczban a vészek, ~Mint annyi hatalmak. ~Csak int kezem -~S föllázad
2872 1 | én vagyok ébren ~S órjási hatalmam -,~A vész diadalma ~Fölöttem,
2873 2 | Hangzék az összes háladal ~Hatalmas-ékes-lelkesen!~S eljöttek a hon apjai, ~
2874 2 | gyõzelem!~S volnál kétszer hatalmasabb ~Mint vagy, tótok királya! ~
2875 1 | nemzetnél. ~Adjon néki hírt, hatalmat ~A kivítt csatákra; ~Nyúgodalmat,
2876 2 | hõs urát, ~Jõne haddal, hatalommal mihamar, ~Míg a népet el
2877 2 | adatál: ~ Irgalomnak, hatalomnak Istene,~Ne tekintsd, hogy
2878 1 | beszélek? ~Gyors fakóm vitt hátán, mint igaz, hogy élek. ~
2879 2 | vesztére kiindult,~Honja határaiból magyar ellen kelni csatára.~
2880 2 | király rendelkezett,~Ez határi közt védé a nemzetet: ~Azt
2881 2 | van hazátok - így szól - határinál vagyunk! ~De a ki megszerzendi,
2882 2 | sugár tör, útazólag, ~Téren határon át,~Ma is, miként midõn
2883 2 | S fortély ellen fortélyt határoz, ~Hõs Frangepánné hirtelen.~
2884 2 | lovagló nyomdokán,~Az idõre és határra vigyázván.~ S mire visszatérnek
2885 2 | megálljunk,~A keresztnél itt határunk.» ~Ott, hol a hegy szirttövénél ~
2886 2 | állja senki útját ~Harczias határzatoknak; ~Negyedikül fölszólítják ~
2887 2 | börtön-éjszakáján ~Által nem hathata.~Sugára megtört a falaknak ~
2888 2 | fúlani?~Ki fog sötét lakodba hatni, ~H a még a napsugár se
2889 2 | fogtok ejtni gyászaért. ~~ HATODIK ÉNEK.~ V. ~Charitas apácza
2890 2 | Akár a vad folyónak medrét hatolta át.~ A szikla-kápolnácska,
2891 2 | kegyelme! ~Végre közükbe hatott: legelõbben is iszonyu Káldor ~
2892 2 | Seregével késedelmet nem talál;~Hátrahagyva Horvát- s Tótországokat, ~
2893 2 | nyomkodva elûzte. ~S az dühösen hátrál, kiabál népére, kiáltoz~
2894 2 | áttör a magyar sereg, ~A hátráló kúnt rémûlet kapja meg! ~
2895 1 | rátartó negélylyel ~Uszkál hattyúid játszi serege,~S a hányszor
2896 2 | szép hajának ~Hollójával hattyúk párulának,~S kürte már csak
2897 1 | Mátrabércznek ~Legcsillogóbb hava.~És mind ezekbe lelket ~
2898 1 | Ketté hasítja keblén ~Hónál havabb mezét,~S gyengéden bepólyázza ~
2899 1 | mégis ~Homlokodnak szûz havára,~Halvány arczod szenvedésnek ~
2900 2 | tengermelléken foly a csata;~A havason túl övé a föld szine, ~Alig
2901 2 | fülébe jut:~A csel és bün háza tûzhelyének ~Legrejtettebb
2902 1 | mit nem bocsát meg... ~A hazaárulás!»~~
2903 1 | magyar, ~Tanuljon végre hazaárulást,~S magának adja meg a végcsapást! ~~
2904 2 | nem osztozék, ~A szenvedõ házából vigaszszal távozék.~Igy
2905 1 | halál kegyetlen angyala, ~Házad köré cyprusberket kerít:~
2906 1 | év fájdalmas sebet hagy ~Házad- s szivedben: Te az újat
2907 1 | Felgyujtottad életemért házadat,~Hol fogod most kipihenni
2908 1 | mit föl ne áldozz értök? ~Hazádé, vagy a vészé mindened?~
2909 1 | fel magyar nép, õsi szép hazádért,~Fel hölgyedért, fel gyermekeidért! ~
2910 2 | Megkönnyítéd a paraszt baját:~Szép hazádhoz gondjaid ragadnak... ~Csak
2911 1 | apákat ~Jutott, ébreszteni, ~Hazádnak tûzhelyéhez ~Férjed tériteni,~
2912 1 | szörnyü rablást, melyet házadon, ~Elkövetett az ó év angyala,~
2913 1 | mely ne könyörûlne meg ~Égõ házáért siró nõ könyinek?~A tüzet
2914 1 | hûtelen honához, ~Vadász hazáján kívül élveket.~~~
2915 1 | Szerelmes édes, ~Enyém e tündér:~Hazáju hó mell, ~Magasra szépre ~
2916 1 | lüktetése ~Népek- és hazáknak érütése.~És a nép, mely
2917 1 | Igy lesznek íme, nagy hazámfia, ~Az üldözõ angyalnak sebei, ~
2918 1 | HAZÁMHOZ.~1846.~ Hazám, hazám!
2919 1 | teljesülne, mint rajtam, hazámon! -~Igen, igen! én el vagyok
2920 1 | Messze visznek ~Messze szép hazámtul; ~Mértföldekre, ~Mértföldek
2921 1 | Készen vagyunk csatára, ~Hazánkért hõs halálra ~Mind együtt
2922 1 | nem fájna annyira, ~Melyet hazánkon tett dúló kara: ~De pusztitóbb
2923 2 | borítja serege,~Mely szép hazánkra hozván rettentõ táborát, ~
2924 1 | SÁNDORNÉNAK. ~Mondják: a házasság hamis szer, ~Kivált költõnek
2925 1 | szülõföld vonzalma, ~ A hazaszeretet.~S téged ne vonzna földed, ~
2926 2 | húsvét ünnepére gyültenek ~Hazaszerte a keresztvalló hivek, ~Ünnepelni,
2927 1 | habjátékban ~Együvé omlanak. ~Házát a kis családnak ~Tûzvész
2928 2 | téren elmutat:~«Itt van hazátok - így szól - határinál vagyunk! ~
2929 1 | szó;~Egygyé lõn a magyar hazával Erdély,~Kimondatott a szent
2930 1 | vélitek tán, ~Síri csend a házé?~Kell nekem zaj és mulatság, ~
2931 1 | édes apjok -~Hát ki van a háznál, hogy ti hajba kaptok? ~
2932 1 | érem,~Melybe térek, õsi házom.~Oly nehéz, oly könnyü szívem, ~
2933 1 | szerelem.~Ah volna bár e házon ~Egy ablak is,~Hogy látna
2934 2 | kerítést fegyver árja bontja, ~Háztetõit láng s hamúba ontja.~S merre
2935 1 | Kétfejû sasáról, mely a háztetõn ûl,~S mindennap egy tulkot
2936 2 | lesz.~A lenge szellõ, mely hazulról ~Virágillat közül~Mint légi
2937 1 | kezdé - Bécsbe, hát no hébe hóba, ~Kedvem szottyan menni
2938 1 | neked, sem e sereg, ~Sem Hédervári Kont!»~Szólott haraggal
2939 1 | elõttem ~Mint rémek ügetnek ~Hegy- s völgyön át. ~Elöntni a
2940 1 | erdõd ~ Fa-milliárdjait.~Hegyeid nemes borágát ~ Isméri
2941 1 | Tirolországot,~A stájer hegyekben oly magasra hágott: ~Hogy
2942 2 | sem mocsár, sem ingovány, ~Hegyeket mász, áttör a völgy szorosán. ~
2943 1 | kettesen,~ Völgyeknek és hegyeknek, ~Mint szél és orkán dühösen,~
2944 1 | Teszen fiú s leány,~Arany hegyekrõl álmodoznak ~Egész nagy éjszakán.~
2945 1 | szikrájában,~Mint volt Horéb hegyén a csipkelángban. ~ Te
2946 2 | összeszaggatátok, ~Õt tüzétek rút bitó hegyére,~S mégis éltek földnek szégyenére!» ~
2947 1 | lángja meg ne kapja, ~A hegyet végiglen, csak hason mászhatta. ~
2948 2 | kifúrván azt benn függe hegyével.~Ám Hunyady mint a méhész
2949 2 | Pannoniának,~Mely völgygyel, hegygyel változik ~Bal partin a Dunának?~
2950 1 | vigadó urak,~S vigalmok a hegyig hat, hol munkás hangyakép ~
2951 1 | elbizottan ~Reá mindegyike.~S hegykén, kevélyen eltekintnek ~Gúny
2952 2 | bucsút jár a nép, a jámbor hegylakó,~«Az Úr kegyes - mondották -
2953 2 | lombon elült a madár, ~Csak a hegyrõl görgedezõ csermelyek~S lomb
2954 2 | egy óriás echó.~És Kárpát hegytetõjén fenn áll az õsz vezér, ~
2955 2 | hõs, Pestnek ellenében, ~A hegytetõn emel fényes lakot, ~Onnan
2956 2 | rögtönebben, mint az ár, ~Mely hegytetõrül ömlik, ~Árpáddal a magyar
2957 2 | fáradásba vesz,~S a martaléklesõ héjának ~Véráldozatja lesz.~A lenge
2958 1 | fojtja életét;~De mint a régi Hellás hõsei, ~Szálkardra hívod
2959 2 | bûntábort ütött.~S a királyné helybehagyva nézi,~Bûnre bûnét öcscse
2960 1 | meg - szólott, - hogy a helye, ~Honnan kitéped, véres -
2961 1 | fölött:~,Kelj föl - kiált - helyed legyen ~Testõreim között.~
2962 1 | Badacsonnak ~Lejtõjén a szent helyen,~Hol a regék dalnokának ~
2963 1 | S eltünik a leányzó -,~Helyén egy második ~Biborpiros
2964 1 | ostorát?» ~Szólt s felriad helyérõl az ékes úri nõ, -~Egy viharoktól
2965 2 | Vizsgálja, nézi ittasul.~,Helyes... minden kelléke megvan... ~
2966 1 | anyánk! ~Kinek lesz most helyetted, ~Kinek lesz gondja ránk?» ~
2967 2 | templomában, hová szent áhitat ~Helyezte õt késõbben, hív õrizet
2968 1 | Gödöllõ, 1846. május 31. ~Ki helyhetett e bájvidék ölébe, ~Némán
2969 2 | Melyet sok év elõtt e szent helynek szentele,~A régi, drága
2970 2 | emberként osztozó!~ 3. A HON HELYREÁLLÍTÓJA. ~Egy férfi lépdel, vándorbot
2971 1 | barmaid sokát.~S köröskörûl a helység duska népe, ~Mint raj sûrr
2972 2 | fejedelmi Ulászló~Ismét helyt fogván, ott ekkép nyitja
2973 2 | A haladó nap is égi után helytállva maradván, ~Míg a két viadalmas
2974 2 | áradat közelb és közelbre hempelyeg; ~Vezére a viharnak a khán,
2975 2 | fenn önállásban a hazát,~Henrik és a pápa ellen trónusát; ~
2976 1 | újak s mégis régiek.~Egy Herculanum sûlyedett-e itt el, ~S most
2977 2 | harmadnapra gyors követ ~A herczeghez lóhalálban érkezett,~Hírül
2978 2 | Erdély az, a vitéz Geló ~Oláh herczegnek székhelye, ~Nagy Etelénk
2979 2 | nagy, dicsõ, magas! ~Mik Herkules munkái a regében,~A munka
2980 2 | hõsbabér helyett. ~Mely mint a hernyó szállván a virágra, ~Nem
2981 1 | nyárára jár; ~Mert a szív nem hervadó ~Télizöld, ha tiszta s jó. ~,
2982 1 | lehevertem,~S halmán itt hervadok, ~A temetõ lett kertem,~
2983 2 | királynak szózatára,~Bár utána. hervadozni ~Fog szerelme hû virága. ~
2984 1 | Lánykának kis keze~Csak ûz, csak hesseget, -~S pintyõke s lányka száll; ~
2985 2 | élve még, szegények ~Mind heten szép és ifjú legények. ~
2986 1 | Mantovában kedvre táborozván, Hétfejû sárkánynyal vítt mint egy
2987 2 | és ifjú legények. ~Mind a hétnek megbocsát a császár; ~Egy
2988 2 | Szörnyü nehéz lánczczal. Hétszer megrázta magát, meg-~Rázta
2989 1 | dologról, ~A mit ember nem hall hetvenhét országról, ~Elbeszélte nekünk:
2990 1 | A HETYKE HUSZÁROK. ~Ekéje mellett
2991 1 | tartlak,~Ölelve végre!~Te hév szerelmem ~Tündéri bére! ~
2992 1 | leányt ~Imádnék akkor is: ~Hevemben kedvökért ~Még vért is ontanék, ~
2993 2 | Dúlt daliák s véres paripák heverésznek a földön, ~S a hideg érzekkel
2994 2 | készen Frangepán. -~Még egy heves csók, egy sohajtás ~Istenhez,
2995 2 | dolgokkal küzdeni; ~Nap hevétõl barnulának ~Ékes arczod
2996 2 | isten ujja mindenütt, ~Mint hevíté kebelét az égi hit,~Híres
2997 2 | férje, honja ~Dicséért nem hevült!~S õ bontakozva karjaimból, ~
2998 1 | e lágyan érezõ,~Nemesb hevûletért dobog; ~Éretted, oh hon,
2999 2 | dicsõség érzetétõl ~Láttam hevûlni õt,~S a férj dicsébe átolvadni ~
3000 1 | karodat,~Annál magasztosb hévvel gyúl ki benned ~Az égi szikra:
3001 1 | gyenge habbal mossa vállát, ~Hí és enyeleg.~És alább száll
3002 1 | nászvendég,~ S az is fegyver hiában, ~De ihletéstül a pap ég ~
3003 1 | könyvet czim- s több lap hián ~Még vissza kaphatom,~De
3004 1 | kend nélkül bizony nagy hiányos. ~Vajh! sokat beszélt el
3005 2 | Megcsonkitva orr- s fülek hiával ~Rakva lesznek gúny gyalázatával.~
3006 2 | herczeg halálra sebesül,~A hid, hiába védé, tatárkézre
3007 1 | isten és ember közt ~Szent híd gyanánt felállt, ~S ki által
3008 2 | mulva hadi népe készen áll; ~Hidat vertek át a Dráván azután,~
3009 2 | vérzik el!...~S mind ezekre, hidd nekem, csak ~Egy találkozása
3010 2 | földön, ~S a hideg érzekkel hidegülnek; köztük azonban ~Tábori
|