15-belan | belef-dacza | dagad-elpus | elrab-feled | felej-gyasz | gyava-hideg | hidig-jatek | jatja-kigyu | kihag-lapat | lapja-megid | megil-nehez | nejeh-pacsi | padov-segit | sejte-szive | szivh-tokel | tokol-velem | velen-zuzot
bold = Main text
Rész grey = Comment text
3011 1 | nyomomban a megye; ~Még csak a hidig juthassak el hamar,~Azt
3012 2 | Monda át ~Mult és jövõ közt hídúl áll az ének ~Közötte a valónak
3013 2 | Mint a puszták szörnyû hienája ~A halottat sirból is kivájja, ~
3014 2 | megnyomja az átok ~A ki hiendi gonosz szemfényvesztésedet,
3015 2 | sújtja vasát ki ~S míg az a hig levegõt szögné, fölszóla
3016 2 | visznek bennetek: ~A költõnek higyetek, beteljesûl:~A magyar s
3017 1 | volna meg. ~Mert most el is hihetik, nem is, kigyelmetek.» ~
3018 2 | magyarok Istene ~Uj pályára híjja: menjünk el vele! ~Zvojnimír
3019 2 | két hõs, valamint megy két him oroszlán ~Föltátott szájjal,
3020 1 | Zalán-futásán ~Csüggött szivem s a Himfy hõsregéin; ~Pesten cométának
3021 2 | Melylyel, mint a szõnyeg hímnek általa, ~Álmodása mindenütt
3022 2 | vidéken, a melyre önkeze, ~Himvarratos ruhát vagy terítõt nem tüze.~
3023 1 | végre is huszárnak kellett hinni magát.~«Hol volt, hol nem,
3024 1 | Mint bûnbánó barát; ~Fejére hinte hamvat, ~És ölte szõrcsuhát. ~
3025 1 | kicsiben?~Hol Isten áldást hintett ~ El völgyön és hegyen. ~
3026 1 | a sikon, ~Egy hat lovas hintó áll elõttünk gazdagon.~A
3027 1 | elõttünk gazdagon.~A hat lovas hintóban egy úri asszony ült, ~Aranytól
3028 2 | hordozva térein, ~Borággal hintve hegyeit.~De rögtönebb mint
3029 1 | Mely csörögve serked itt; ~Hippokrene bû-vizének ~Véltem inni
3030 2 | világba erõsebb szenvedély~Hír- és tett-szomj ragadja, mely
3031 1 | föl ~Fõdet, a kevélyet, ~Hirdesd, hogy erõs vagy, ~Hogy gyáva
3032 1 | homlokára, ~S kevély örömmel hirdessem hazámnak, ~Hogy ennyi milliók
3033 2 | tanyája, künn rettegett hire; ~De a mit nem tehettek
3034 2 | kinek tettérõl nem, dallok hirérõl, ~ A mint adák Történet
3035 2 | Mint vagy, tótok királya! ~Hires Szvatoplug téged is ~Lesújt
3036 2 | s dics a halál;~Hoznák hirét, hogy hõs neve ~A hír könyvében
3037 2 | nagy király, ~A magyar nép hírkönyvébe írva áll.~ Származásra
3038 2 | messze utján, szomjan-éhen ~A hírmondó madár~Vidor szárnyának csattogását ~
3039 1 | januárban 1845~ Hallám a hírnek gyász kongásiból ~A nagy
3040 2 | vallja, -~Meg van rontva hírnevében; ~Egy ravasz magyar vitéznek ~
3041 2 | véget vetnek ~Õs Velencze hirnevének. ~Miksa császár volt az
3042 1 | nincs-e vége? s te sorsok hirnöke, ~Sötét könyv, a kapocscsal,
3043 2 | kínt tovább viselni bír? ~A hírre Zsófiának megtörnek térdei;~
3044 1 | Öcscsérõl, Boldizsárról ily hirrel érkezett: ~,Öcsédrõl, Boldizsárról
3045 2 | Hogy a sötét börtönt a hírrel ~Mint elmondandanák, ~Tündökletes
3046 1 | Öcsédrõl, Boldizsárról hirt hoztam, asszonyom!’ ~«Szólj -
3047 1 | e nemzetnél. ~Adjon néki hírt, hatalmat ~A kivítt csatákra; ~
3048 1 | más Miklós életét, ~A nagy hirû vitézét, a kedves dalnokét,~
3049 2 | herczeghez lóhalálban érkezett,~Hírül hozván, hogy nincs többé
3050 1 | harangozó ~ Csengetve hírûl adja.~S földig borúl mindannyi
3051 2 | megcsalódva, gyermekdeden hiszen: ~«Hogy hosszu szenvedése
3052 1 | Utósó csepp borában~- Ki nem hiszi kisértse meg -~A legnemesb
3053 2 | Vallását is tagadva; uj hitcserére kész.»~Hol a villám, mely
3054 1 | leánya, ~Mily büszke öntudat!~Hitem, szerelmem szent könyvében ~
3055 2 | felveszik a keresztény szent hitet; ~Sõt lakásul földet oszt
3056 2 | keserv, a kín!~De így!... hitetlen elhagyatva, ~Honától, társitól;~
3057 2 | trónnak és hazának, ~De te hitlen megcsalád a bízót!~- Mond
3058 1 | kérdjétek tovább is, ~Ti hitlenek tülem,~E barna kis leánykát ~
3059 1 | hazafi, -~Mint pártütõket hitlenül ~Eladta Vajdafi.~Budán a
3060 1 | neve ~Emlékeinkben már csak hitrege! ~ Elhaltak István, László,
3061 2 | Mint számüzendõ a fõ, ha hitszegõ leszen.» ~S völgyön, hegyen
3062 2 | hogy siratja.~De nyomán a hitszegõnek, ~Vagy elégtételt kiván;~
3063 1 | hõsregéin; ~Pesten cométának hítt a tanító~Mint ritka vendégét
3064 2 | Közelebb volt a segély, mint hitte tán -;~Halljátok, mint mondja
3065 1 | is, kigyelmetek.» ~De õk hitték mindannyin, a potrohos biró,~
3066 1 | magasztos, szent, gyermekded hittel ~Csodálhatom a régi szép-
3067 1 | Keblembe is beszálltál, ~Oh hittelen!~A szív miket nem érzett ~
3068 1 | kegygyel reánk;~Te légy hitünk, reményünk, ~Anyánk helyett
3069 2 | futtában a lovat~A magyarság hitvány, rossz kövek miatt? ~Elszáguld
3070 1 | Nem, oh nem álom! ~Te hitvesem vagy!~~
3071 2 | hagyják Pest alatt. ~Mások, hiú gyanúból s féltékenység
3072 1 | megszenteli ~Hõ ajkin a beszédet.~Hiún tehát nem játszom én ~Deák
3073 1 | minden óra, ~Mely honvédésre hiv. ~Szép élni a hazáért, ~
3074 2 | lovaggal a rény csarnokában~A hivalgás bûntábort ütött.~S a királyné
3075 1 | malaszt:~Ezt kincs, amazt új hívatal köszönti; ~ Más kéjvirágot,
3076 1 | a polgári pályán? ~Mily hívatalban, melyek czímeim? ~Kunyhóban
3077 1 | mint a szent hazáé -~A hivatalkór, s kártya-asztaláé...~Isten!
3078 1 | Szentelni, tartom legszebb hívatalnak;~S igy czímem is csak úgy
3079 1 | hölgynek születtél, ~Tedd hívatásodat!~Egy hon nemtõje lenni, ~
3080 1 | te midõn születtél, ~Két hívatást nyerél: ~A hölgyét s honleányét,~
3081 1 | kebel, ~Pilláimmal, egy hivatlan ~Könyücseppet zúzok el:~
3082 2 | király! ~Ki a trónra Istentõl hivattatál;~Az igéret szent igéje teljesül~
3083 2 | te, a ki e munkára égtõl hivatva vagy,~Fiam, légy munkabíró,
3084 2 | szállhat,~S mit már álmában sem hive, ~Szemébe nézhet két szemével ~
3085 2 | királyi szék lehúll.~ Híveivel gyors tanácsot tart tehát, ~
3086 2 | Hazaszerte a keresztvalló hivek, ~Ünnepelni, a nagy, dicsõ
3087 1 | Mikép magunkhoz, hozzád hívek, ~Hozzád szerelmünk, szent
3088 2 | szemfényvesztésedet, átok~Rajtam is, a ki hivém botorúl, hogy czélra segítesz. ~
3089 1 | jó, balsorsban ~S nékem hívem vagytok. ~Néked is, hej
3090 2 | Kapúja megnyilt zörgetõ hivének -,~ Egy ezredév nyitá
3091 2 | volt, gyönyörû, szép és hives, ~Fenn az égen százezer
3092 2 | elbõdûl, kirug, üt, ver s híves iszappal ~Dörzsöli a fúlánk
3093 2 | dülve, nézi~A vad urfi õsz hivét, ~Mig hideg kezével oltja ~
3094 1 | volt a bokorban,~Mind igaz hivõ vett részt az éji torban. ~
3095 1 | Hellás hõsei, ~Szálkardra hívod üldõ sorsodat, ~Melynek
3096 1 | bérét kérik vágyai.~És míg a hivság lelketlen csoportja ~Mulékony
3097 2 | Mert erõ nincs férfián,~S hivságon csügg a leány. ~S mégis,
3098 2 | Hunyady! a bajuszos Kurd is hívsége dijául~Vérbe borúl Gara
3099 1 | Író vagyok» - vagy ha hizelgeni ~Szabad magamnak - «költõ!»
3100 2 | nagy szikla-üregben, ~S rég hizlalta magát a vidéknek gyenge
3101 1 | bátyó a nagy Napoleont.»~«Hm! mond az obsitos hõs, -
3102 1 | kezdé - Bécsbe, hát no hébe hóba, ~Kedvem szottyan menni
3103 2 | S nem értve a kebelnek hõbb gerjedelmeit, ~Nem érezvén
3104 1 | folytatja - én s népem hódolok, ~S fiam kezesnek elmegy,
3105 2 | És a Dráva- s Száva-köz hódolva volt, ~Mielõtt másodszor
3106 1 | asszonyom!’ ~«Szólj - mond a hölgy- ártatlan fogságát jól tudom.» ~,
3107 1 | õsi szép hazádért,~Fel hölgyedért, fel gyermekeidért! ~Kelhetsz-e
3108 1 | Rómának, Karthagónak ~Hölgyei vannak velünk. ~Köss koszorút
3109 1 | gazdag aranyoddal, ~Szép hölgyeiddel dús, magyar hazánk! ~Vad
3110 1 | HAZÁM HÖLGYEIHEZ. ~Kondúl a vész harangja,~
3111 1 | jó ismerõk;~Üdvözlõ serge hölgyek- s férfiaknak, ~Kik engem
3112 1 | Melledbe rejted, ~Enyém, oh hölgyem, ~Enyém szerelmed!~S e szerelemben ~
3113 1 | dalnok levén, ~Hazámért, hölgyemért ~Éneklek, élek én. ~Éneklek
3114 1 | nyert szivének, ~S szép hölgyétõl magzatot. ~Bár kunyhóban
3115 2 | tánczol habra habról ~Szép hölgyével a hajó.~S õ kiül, miként
3116 2 | éke volt ~Magyarhon úri hölgyinek. ~Hõs Frangepánnak szép
3117 2 | kezekbõl,~Egy mosoly szép hölgyszemekbõl ~Nékem a legszebb füzér, ~
3118 1 | furfangos diák is nagyot hörpentve szólt: ~Nincs oly vitéz
3119 1 | már fontamat;~Könyeimmel hófehérré áztatám, ~Szinte szemfödélnek
3120 2 | pusztitának, ~Kezökben a kard hóhérkés vala,~Az asszony is, szelíd
3121 1 | kihez, kiszalad. ~A pitarban hóka lován Bandi áll,~De lováról
3122 2 | Fehérvárnak kapuján, hol hókaru hölgyek ~Szózatos ének közt
3123 2 | kalászát a paraszt. ~Eljöttek a hókeblü nõk, ~Ékei az új hazának,~
3124 1 | Dalát meg-megfigyelted ~Szép holdas éjjelén, ~Jer, lépj szerény
3125 2 | mellére takarja~Csillagot és holdat-kormányzó égi kezével, ~Melyen elolvad
3126 2 | Sápadozni kezd a teljes holdvilág,~Nem soká egy más világ
3127 2 | pataknál ~Füzért kötözget méla holdvilágnál. -~Megjártam a hont, õsim
3128 2 | ifjú hosszu szép hajának ~Hollójával hattyúk párulának,~S kürte
3129 2 | hevernek, ~Vad farkasoknak s éh hollóseregnek.~Az elhagyott út járatlan
3130 2 | mosolygó ég hasadt ~Rád éjfél hollószárnyiból.~S ha szólni hallád ajkait, ~
3131 1 | czigánya bús nótáján felvidul? ~Holott borába most is könyje hull... ~
3132 2 | Hogy, kit megúnt éltében, holtan szeresse meg. ~Mert im!
3133 1 | eltapodja. ~A gyász koporsóban holtat vivének,~ A szemfödél
3134 1 | teszünk,~Hogy holtom- s holtodiglan enyém tiéd leszünk.» -~«
3135 1 | igéretet teszünk,~Hogy holtom- s holtodiglan enyém tiéd
3136 2 | messzeségre nincs más mint holttetem ~A harcznak aratása Sajónak
3137 2 | kardja ~Ölte meg Ondingot, Holubárt, s õszfürtü Berényit, ~Liszka
3138 2 | felvilági nesz,~Megtört homályos szemvilága ~Örök homályba
3139 2 | Berényit, ~Liszka magas homlokcsontját két részre hasítá. ~Még
3140 1 | fájdalom van írva mégis ~Homlokodnak szûz havára,~Halvány arczod
3141 1 | szelíden, ~Mellette ûlök én,~Õ homlokom simítja,~Keblére dûlök én.~
3142 2 | mocsárt, ~Terméketlen, sivatag homokhatárt.~Vég türelme fogyva van
3143 2 | A tenger fövényében õk a homokszemek.~Csak Béla, a király fut
3144 1 | ÉS ÁLOM. ~Gyermekéve õs honából, ~Kis világa szûk lakából~
3145 1 | Csak ember, a ki hûtelen honához, ~Vadász hazáján kívül élveket.~~~
3146 1 | Ketté hasítja keblén ~Hónál havabb mezét,~S gyengéden
3147 2 | ÁRPÁD, A HONALAPITÓ. ~Kié a gazdag tartomány ~
3148 2 | Alföld áldott rónaságán, ~Hol hónaljig nõtt a dús gabnaszár,~Hol
3149 2 | csodája! napról nap múlik el, ~Hónap telik hónapra, ezt év emészti
3150 2 | nap múlik el, ~Hónap telik hónapra, ezt év emészti fel:~S a
3151 2 | régi fény ragyogjon fel honára! ~~
3152 1 | Szomjazzák a magyarnak szép honát, ~Egy ezredéve õsi birtokát.~
3153 1 | Megint itt élek hát a drága honban? ~Vagy föltámadtam-e; mig
3154 1 | esdek istenemhez ~Imámban a honér;~E nyelven esküszöm szerelmet, ~
3155 2 | lányát áldozván fel hit- s honért;~És megölvén Vatha Jánost,
3156 1 | tûzfegyvere, ~Gyémánt-kövekké honfi-melleden: ~És a halálnak cyprus-ágiból,~
3157 1 | szabad halált ~Haltak mint honfiak,~S haláluk szép volt és
3158 1 | csak egy ~Az emberé és a hû honfié.~~
3159 1 | legény -~Kontért, a hõs- és honfiért~S gazdámért sirok én. ~Vágasd
3160 2 | a leány. ~S mégis, mégis honfitárs! ~Mégis újra a sötét ~Multba
3161 1 | egy viraszszon ébren,~A honfiúnak edzett kebele...~Az õ szivén
3162 2 | kiván: ~Avagy mutass hûbb honfiút fel,~S hõsebb vitézt, mint
3163 1 | lelkesedés, a mit az érzelem ~Hõ honhangzatokon dallanom engedett, ~ Néked
3164 2 | zengenem, ~Mint csatolt a honhoz két új társhazát, ~A horvát-
3165 1 | Rosszabb-e, ha magyar?~S a honi kelme, melyet öltök, ~Tán
3166 2 | kincscsel rakott hajókon ~Rég honjokba evezének! ~Vagy talán a
3167 1 | hívatást nyerél: ~A hölgyét s honleányét,~Mert hölgy s magyar levél, -~
3168 2 | fölszóla az éghöz: ~«Istene honnomnak! hagyd megbüntetnem a gõgös ~
3169 2 | ily messzeségbe~Eljutni honnosid közül,~Hova még a madár
3170 1 | közel a tért;~S mely ott honol határán,~A szózatos tündért.~
3171 2 | vért elontunk, érette lesz honunk.» ~Szólt, s mintha százezer
3172 2 | bábokat farag!» ~Szólott, s a honvadászó szilaj, vitéz hadak ~A párduczos
3173 1 | HONVÉD HALÁLA. ~Ott volt véres
3174 1 | Bennünket minden óra, ~Mely honvédésre hiv. ~Szép élni a hazáért, ~
3175 2 | mostan is, mint mindig, a honvédhadak ~A királyi hadhoz csatlakoztanak.~
3176 2 | nemzetet: ~Azt seregnek, ezt honvédnek nevezék,~S nem egyéb volt,
3177 2 | Káldort leütötte lováról ~Honvédõ Hunyady; iszonyún ordítva
3178 1 | liljomozva, ~Arcza rózsa volt, ~Hónyakára bontakozva ~Barna fürte
3179 1 | Zolna szép szemérmesen,~Hópatyolatban ékesen,~ Fején a myrthus
3180 1 | szent költészet szárnyán hordanak, ~Kinek lantjára s ihlett
3181 2 | palást csüng, ~Fején tövisbõl hordoz koronát.~Hõs Béla tér, a
3182 2 | édent tenyésztnek itt, ~Ekét hordozva térein, ~Borággal hintve
3183 1 | kard helyett az olvasót~ Hordozza két kezecskén.’ ~És így
3184 1 | ember-csontokat lát, ~Halomra hordtakat.~A szörnyû csonthalomból ~
3185 1 | Megmézesítik szívemet,~Belé hordván szinméz gyanánt ~Ezernyi
3186 1 | lángoknak szikrájában,~Mint volt Horéb hegyén a csipkelángban. ~
3187 1 | Fel, fel, halacska! fel horogra, ~Mi kedved ott a tó alán?» ~
3188 2 | alföld síkjait, ~Hol a messze Hortobágy határt hasit, ~A ‘Tiszának
3189 2 | kõvel nevelé, ~A tartományt Horváthonnak nevezé; ~Az országnak czímerében
3190 2 | hazáját.» ~Alant repûl, sarat horzsol a fecske; A fellegig száll
3191 2 | szárnyával a magas vár ~Ablakját horzsolá;~Az esti szellõ, mely a
3192 1 | a hû legény -~Kontért, a hõs- és honfiért~S gazdámért
3193 2 | kivánja ~Vitéz tusán nyert hõsbabér helyett. ~Mely mint a hernyó
3194 2 | összeérnek.~De lovagszív vert a hõsben ~A hazáért és királyért;~
3195 2 | mutass hûbb honfiút fel,~S hõsebb vitézt, mint Frangepán!» ~
3196 1 | életét;~De mint a régi Hellás hõsei, ~Szálkardra hívod üldõ
3197 2 | nevezhetéd, ~Benn az erdõ hõseit is megleléd;~Volt oroszlán
3198 2 | hölgy szerelmét szándokával ~Hõsének vinni meg:~Hogy a sötét
3199 2 | Csonkittatását a vitéz.~ Hõsérõl a hölgy a nyirõ vast ~(A
3200 1 | Elénekeltem Kont vitézt,~A hõset, a keményt,~Harmincz nemes
3201 1 | énekelt utánok: ~«Erõt, oh hõsfi, a hit ad,~ Ösvényt a
3202 2 | szólítja magához,~S ott a dicsõ hõshez szívébõl szózatit ejté:~«
3203 2 | Fiam, légy munkabíró, légy hõslelkû, légy nagy; ~A fejdelem
3204 2 | Mint üldözte Vida gróf a hõsöket, ~Vida ellen Gejzát mint
3205 1 | keresztre esküszem, ~Csak hõsömet szerethetem; ~ Borúban
3206 1 | Csüggött szivem s a Himfy hõsregéin; ~Pesten cométának hítt
3207 1 | büszke mén, ~A diadalmi hõssel mén, ~ Utána szél zugása~
3208 2 | melyet itt~A Temes mentében hossza elborít; ~Fele része hadfoglyokbul
3209 1 | árjait, ~Megmosolygja partja hosszant ~Hegyeit, várromjait.~
3210 1 | Fejénél gyertya ég ~Viaszból hosszasan; ~Mellette anyja sír, ~Keserves
3211 2 | Balázshoz: «E lovon ~Három óra hosszig nyargalj e sikon,~És a mennyi
3212 1 | Csak az élet jégfuvalma ~Hót ne fúna rája!~Költõ szíve
3213 1 | egy éneket, ~De szerelmi hõt.»~És az ének megzeneg, ~
3214 2 | Mint a fehér galambtoll hótiszta õszhaja; ~Fényes, bogár
3215 1 | dagad.~«Hová megyünk-e, hej hová-e? ~Prádéra, földike!»~Riad
3216 1 | Elment, s miként igérte, ~Hozá ajándokát;~De útban útonállók ~
3217 2 | végsugára gyászában látja õt, ~Hozand-e hajnalával honának jobb
3218 1 | szivében,~Mennyi cseppje áldást hozna ránk. ~Itt a tenger, õr
3219 2 | dicsõ magyar hazából ~«Isten hozottat» intenek. ~Elérik végre
3220 2 | udvarában.... ~Vajh, ne hoztad soha õt ide!~Menj, s ha
3221 2 | szent István õsi fejérõl ~Hoztanak a templombul elõ, s most
3222 1 | kéré ~Apját, egy jó apát:~«Hozz, jó apánk, ha elmégysz, ~
3223 1 | azért nem von!~A dal nem ér hozzádig, ~Árnyat tapint a kéz,~A
3224 1 | nyögve kedvesem rám, ~Ereszsz hozzája, oh ereszsz!»~«Menj, mond
3225 1 | DAL. ~1846. ~Elküldtem õt, hozzon virágot, ~Mert nemcsak a
3226 2 | Tuhutum, Elõd, Und, Tas, Huba a neve,) ~A frigyet szentesítni
3227 2 | hon kiván: ~Avagy mutass hûbb honfiút fel,~S hõsebb vitézt,
3228 2 | megyét vesz tõle s gyalázatos hûbért.~S áll Béla, mint viharban
3229 1 | Terebélyes sátorával~Szent hüsébe csal vala.~ S széttekinték
3230 1 | ád mentõ tanyát,~Völgyed hüsében a gazdag majorság ~Dúsan
3231 2 | fel,~S égõ arczát csókkal hüsítni ~Enyelge fürtivel;~Az áldozó
3232 2 | herczeg kebelébe fényt vete; ~Hüvelyétõl égi része, lelke vál,~S
3233 2 | ellen fellázadnak. - László huga ~segítségére megy. - Rege
3234 2 | Croatia!~ László király húga, a szép Ilona, ~Lett utána
3235 1 | engem, hagyd megyek ~Édes hugomhoz.» - Mond a lányka: ~«Hugod
3236 1 | gondolat repûlök ~Vized hullámain,~Veszprém, Somogy, Zalának, ~
3237 2 | tenger terjed el. ~Mozdulása hullámának ~Mint a bölcsõ ringató,~
3238 2 | dagad, dagad. ~A gyorshajó hullámbarázdán ~Tovább repûl, tovább halad. ~
3239 2 | mint a vészkavarta tenger hullámiból~A mennydörgés igéje, egy
3240 1 | új világban állok ~Magas hullámidon, ~Hazámnak tókirálya, ~Tündéri
3241 1 | Balaton tündére, ~Az õsz hullámkirály;~Ajkáról térdig érvén~A
3242 2 | Mely, ha keble háborában ~A hullámmal harczra kél,~Sirt nyit a
3243 2 | hajába vesz, ~Alattok a hullámok rongyokká hullanak, ~Fölöttök
3244 2 | vannak õk is a hatalmas ~Hullámokon, mint gondolat ~Repül hajójok,
3245 1 | nemzet baján ~Edzéd meg, egy hullámon hányatott ~Ország hajóján
3246 1 | néz a nap egy oczeán ~ Hullámos örvényébe:~Tiéd szivem,
3247 2 | Ádriának mély ölében ~Lel hullámtemetõt.~Még a sugár tör, útazólag, ~
3248 2 | hadjáratot, ~A midõn végig hullámzá a sikot;~Két egész nap kelle,
3249 2 | Alattok a hullámok rongyokká hullanak, ~Fölöttök a nap és hold
3250 1 | kéjben és örömben ~Keblökre hullanánk -~Az ég egész terhével ~
3251 2 | de miként rossz csontot hullani hagyván ~Csak zászlója feküdt
3252 1 | gazdag együtt! ~Vedd e köny hullását.~Költõd lelke, érzelemnek ~
3253 2 | Gyáva fejedre kemény átkul hulljon le nap és hold,~S a nyomorú
3254 2 | Vérbünéért mind rakásra hullna. ~Boszu-harczát így végezte
3255 2 | ember szomorú keverékben húllnak, omolnak ~Vérhalmokra, jaj,
3256 1 | palloshalálra vitt.~Péterrel hullni látja s elveszni egyaránt ~
3257 2 | legelébb. ~ Megpillantván a hulló aranyesõt~A kúnüldõ magyar
3258 1 | az mint a hó, ~A lányka hûlt, hideg ~Testére símuló. ~
3259 2 | Kérj kegyelmet - mond a hûnek - tettedért, ~S megadandom
3260 2 | szétpattan a kebel!~Igy húny el az oltárláng, midõn tövig
3261 2 | KILENCZEDIK KÉP.~A fõcsata foly. - Hunyadi megöli Gara zászlótartóját,
3262 2 | hanggal füleit megütötte Hunyadnak ~Szép diadalma, hogy a pártost
3263 2 | életevõ kardot felrántva, Hunyadra ~Zúg vala mérgében. Hétször
3264 2 | nagy tölgyre kerûl, akképen Hunyadyhoz jut. ~Összemegy a két hõs,
3265 2 | Deumot mond; ~Ulászló király Hunyadyt megkoszorúzza, s beszterczei
3266 2 | mely rózsák közül kele, -~Hunytát az égre újra rózsákban festi
3267 1 | az ezüst lant ~ Könnyû húrja kezem között.~S a mit lelkesedés,
3268 1 | Mely átnyilalta kebled húrjait,~A kín, a hosszú, tompa
3269 2 | repülõ dárdát Gara válla husába~Vitte az istenkéz; szaporán
3270 1 | együtt és egyért! ~Esküdtünk hûségére, ~Zászlónk három szinére,~
3271 2 | szendereg!~S igy éli túl húsz hosszú s még három éven
3272 1 | legény;~Elõtte büszkén a huszárhad ~Kardot csörtetve mén. ~,
3273 1 | annyiszor lovát,~Hogy végre is huszárnak kellett hinni magát.~«Hol
3274 1 | ellehet. -~Tiz év elõtt, huszonkét éves ifjú ~Meleg szivemnek
3275 1 | hiába, Mert alig került be huszonnégy órába,~S Bécsbõl itthon
3276 1 | Elárult rõt diákod, a hûtlen Absolon!~S mit három éven
3277 2 | Messzére elkerûlik a gyávák s hûtlenek.~De az megedzve állja a
3278 2 | A szövetség gyáva hadja ~Hûvelyébe tolja kardját,~A csatát
3279 2 | Künn van a kard a bán hûvelyébül! ~«Pártütõ! sikolt Gertrud -
3280 2 | nehézkes medve, csalfa hyena,~Farkasoknak prédavágyó
3281 1 | HYMNUS.~Kárpátoktól Ádriáig ~Zengjen
3282 1 | házi boldogságnak ~Énekli hymnusát.~ IX. ~De hát ugyan már
3283 1 | a hegy levét. ~Ott ültek iddogáltak vecsernye óta már, ~Keringett
3284 1 | messze szebb hazát lát ~ Ideálok látkörén:~,Ott, ah ott a
3285 1 | Enyészni érzém minden idegem.~Egy perczenet még - rémes,
3286 1 | Magyarország; ~Mert hölgye - idegen!~Magyar leány vagyok -~Érzem,
3287 1 | kerek világon ~ Két árva, idegenek közepett;~Erdély, miként
3288 2 | Lantomat fel kell elõbb idegzenem ·,~Uj pályára lépik hõsöm,
3289 2 | Ily idõ a szív és ábránd ideje, ~Szerelemnek és dicsõség
3290 2 | fejedelmet,~S mint az apáknak idétte szokás vala: egyes erõvel ~
3291 2 | Hir maradt a régi szép idõbõl, ~És ha híre volt a kürt
3292 1 | VISSZHANGRÓL. ~ VIII.~A régi szép idõkben ~Egy szép királyleány ~Aranyszõrû
3293 1 | költõ éneke,~A régi szép idõkbõl ~Egy régi, szép rege!~
3294 1 | Vitézlõ õseket, ~Elmult idõkön át ~Forró szerelmeket,~S
3295 2 | Tartozott volt Dalmátország, ~De idõközt szétszakítá ~Mind a kettõt
3296 2 | Mely öröktõl él, s örök idõkre hat; ~Foglalatja a fagyasztó
3297 2 | Négyes ággal elvegyül, ~Õs idõktõl roskadottan, ~Egy veres
3298 2 | asszonyarczot ~Ügyes kezekkel idomit.~Majd, mint az éjnek fellegébõl~
3299 2 | és alig pár percz alatt ~Idomtalan zûrzavarrá lesz a had.~
3300 1 | szobáid tündér ékessége ~Újabb idõnek hordja bélyegét...~Ez egy
3301 2 | a lovagló nyomdokán,~Az idõre és határra vigyázván.~
3302 2 | tovább kelt, ~Átkozván az idõt, melyben vesztére kiindult,~
3303 2 | Birni fog Dalmátiával.~Rég idõtõl a Magyarhoz ~Tartozott volt
3304 1 | az éltet; ~Csak valóság idvezíthet:~ Puszta gõz a képzelet!»~
3305 1 | ennyi kéjben ~Még vissza ifjadok. ~ III.~Köröttem itt futosnak
3306 1 | felett;~De haj, mit ér az ifjan-õszûltnek, hogy szabad? ~Agyában õrült
3307 1 | lány,~Három sebet mutatva ~Ifjonti homlokán.~Néz és kinos nézése ~
3308 2 | földön ifjuvá~Mint nevelték ifjuból férfivá;~Mint ohajtá látni
3309 2 | ülteté. ~ És az alvó ifjuhoz leszáll vala, ~Szent parancsát
3310 2 | karában lehet ujra kincse, ~Ifjusága szózatos barátja,~Most utósó
3311 1 | éke mellett,~Mint diszítné ifjuságod ~Hajnalában melled;~Ah de
3312 1 | új hangot ád. -~Serdûlõ ifjuságom ~Virágzó tavaszán ~Szerelem
3313 1 | gyermekét, ~De gyûlölé az ifjút,~S átszúrta hõ szivét. ~«
3314 2 | Elbeszélnem, lengyel földön ifjuvá~Mint nevelték ifjuból férfivá;~
3315 1 | Kiszenvedõk ezt is. Megtört igából ~S ketté hasított láncz
3316 1 | vezérnek!...~De a népet megtöré igája,~Nyolcz száz évet könynyel
3317 1 | fölérzénk - készen volt igánk. ~ Igát viseltünk gyáván,
3318 1 | Végre hát kitépem,~Egy igaz-gyöngy értékét tán ~Véle csak fölérem;~
3319 1 | karcsu~A szirti nyárfakint. ~Igaz-gyöngyöt teremtett ~A lények istene,~
3320 1 | asszonyért, szép lányért az igazi vitéz ~Tüzet vizet kiállni,
3321 2 | lelkeknek birája! ~Mondj igazt bûn s büntetés felett.» ~
3322 1 | Vérünket s meghalunk!~Igázva voltál s eltapodva, ~Széttéptük
3323 2 | cselekvésre készûl. ~ És az íge teljesült a kikelet ~Harmadízben
3324 2 | Istentõl hivattatál;~Az igéret szent igéje teljesül~A királyi
3325 1 | után. ~Elment, s miként igérte, ~Hozá ajándokát;~De útban
3326 1 | bíró - a soknál is sokabb, ~Igyék, komám!» és isznak mindnyájan
3327 2 | határ.~S addig röpûl, addig igyekszik ~Mig fáradásba vesz,~S a
3328 1 | tud s akar. ~S ki az, ki igyen érez?~ Ha nem te, hõs
3329 2 | szomjas útazó, ha friss érbõl ihaték, ~A látott képek által akkép
3330 2 | esdekelt,~Most, mint az ihlet szent sugára ~Dagasztá e
3331 2 | ÉNEK.~ IV.~László jósálma, ihletése és sejtelmei ~magas rendeltetése
3332 1 | az is fegyver hiában, ~De ihletéstül a pap ég ~ Oltára csarnokában:~«
3333 2 | Hogy Charitas égbõl vette ihletit,~Hogy szemének és fülének
3334 1 | hazája, ~A dalnok ihlett, ihletlen dala ~Egyképen elszáll szellõk
3335 1 | szíverét, ~Kivágtad a hû ihszalag ~Kölcsön tenyészetét.~Szakaszd
3336 2 | kúnfiak, ~A kiket, mert mind ijászok voltanak, ~Az utókor jász-kunoknak
3337 2 | rémûlet kapja meg! ~ És ijedve meglódulnak a sorok,~Tömegestül
3338 2 | gyermek, kit rõt Tátossal ijesztett ~S hosszu szakállt viselõ
3339 2 | tábor, s dühödõ torkábul ijesztõn ~Háromszor kajdásza6 halált
3340 1 | hölgy, az élet ~Szépsége, illata;~Gyöngy, drága s ritka gyöngy
3341 1 | soká kifejlenek! ~Ebbõl illatár fakad, ~Abból csörge ér
3342 1 | elõttem,~ Mosolygó rétek, illatos mezõk; ~Holtak helyett élõk
3343 1 | Csak ablakán vagy keblén illatozzék! ~Mi gondja rá, mibõl termett
3344 1 | késõ rózsái ~Még hozzád nem illenek.~Szólj, mibõl tûzzek tehát ~
3345 1 | áztatám, ~Szinte szemfödélnek illenék reám.» ~Szólt, s kivül az
3346 1 | bajnokot, mint férfiút, ~Igy illet a halál,~Nem gaz, nem órv,
3347 2 | úr a szent könyvet csak illeti -~S mint midõn a nap sugarát
3348 2 | lelkü barátját, ~S ez mély illetödésében féltérdre borúla; ~Ekkor
3349 1 | mondják -~Derék vitéz valál;~Illõ, hogy martalékúl ~Ne kapjon
3350 1 | Földönfutókká lettünk; számûztek, Ilonám!’~«Nincs hát egyéb számunkra
3351 1 | sir takarja immár férjével Ilonát,~Szép Ázsiának földe nem
3352 2 | el a hagyomány. ~ «Még imába volt merûlve a vezér,~S
3353 1 | Egyedüli tette bére!»~Igy imád, így sír a dalnok, ~Keble
3354 1 | ajkai mondának ~Buzgóbb imádatot?~A sírvirág kelyhében ~Két
3355 1 | nyilatkoztatád,~Hogy úgy imádhatunk mint ~Kegyes szelid atyát,~
3356 1 | epedtem, ~ Esztendõkig imádkozám.~Ott leltem fakadó érzetim
3357 2 | elõtt letérdelõk ~Buzgón imádkozának: ~«Oh magyaroknak istene!~
3358 1 | Hosszú zarándok-útja ~Imádkozásba mult,~Ah mégis lelke, mégis ~
3359 1 | tornya, a kereszt, ~Mint két imádkozó kéz a mennyekhez fölesd. ~
3360 1 | Asszonyt és szép leányt ~Imádnék akkor is: ~Hevemben kedvökért ~
3361 2 | te néped.» ~Száll az égbe imádsága,~Mert megóva gazdasága.~«
3362 2 | azonban az arany László imádságára kõvé válik, ~s a magyar
3363 2 | a király mind a kettõt imádságával megszerzi ~sergének, mely
3364 2 | tér vidéken templom, vagy imahely, ~Melyet dús áldozattal
3365 1 | nyelven esdek istenemhez ~Imámban a honér;~E nyelven esküszöm
3366 1 | bünét... ~A pápa összecsapta~Imára két kezét.~A kegy sugára
3367 2 | nem figyel,~A buzgó szent imával oly telve a kebel! ~ Délben
3368 2 | már ki szegülne ellene!~ Imde László táborába hír repûl,~
3369 2 | csönd leve ismétlen: csak imitt, ott röpked az égen ~Egy
3370 1 | VAHOT IMRÉHEZ.~Pest, augusztus 1-jén 1844. ~
3371 1 | de szebben nem ruházna ~India kelméje,~Mint ruház, emel
3372 1 | Gazdag, szegény, öregje, ifja indul, ~A férfi fegyvert ölt,
3373 2 | bánnak -~Nincs határa már indúlatának!~Megy, miként megy nõfosztott
3374 1 | INDULÓ.~Fegyverre a hazáért, ~A
3375 1 | bennünk a szív! ~Készen lel indulóra ~Bennünket minden óra, ~
3376 1 | új lét, új regg hajnalán ~Indulsz-e újra veszni, én hazám? ~
3377 2 | Virágillat közül~Mint légi csók indult az útra, ~A tengerig röpül;~
3378 2 | egy sohajtás ~Istenhez, és indultanak.... ~Utánok, mint üres koporsó ~
3379 2 | ha futni - ekkép szól - indultatok, ~Rajta gyávák, rajta! ám
3380 2 | Lomb helyett légben vasélek inganak.~ S ha a tábort erdõnek
3381 2 | magát a földnek ölébe,~S ingani nem tudván tetemes törzsére
3382 1 | egy szikla rendûl a föld ingásitul.~«A legutolsó Zrínyi - szól
3383 1 | tulipán, ~Csipkés ujja gyolcs ingének hófehér, ~Tarka szoknya
3384 1 | oh hon, aggalomra költ;~Ingóbb alattad, mint tán volt,
3385 2 | nem tartja sem mocsár, sem ingovány, ~Hegyeket mász, áttör a
3386 1 | Haszszán! késõ vagyon,~ Az innep éri végét,~Szép Zolna, hangos-hosszasan~
3387 2 | s mosolyogva kinálják ~Innepi kancsóból mindeggyiket enyhes
3388 2 | örök lény! ~Áldd meg ez innepies szertartást s meg ne gyülöld
3389 1 | Gránit palotáid ~Szédelgve inognak, ~Kincsedre a tenger ~Mélységi
3390 2 | az éh halál,~Mely annyi inség s veszteség után is ~Végsõ
3391 2 | népéhez kegygyel valál, ~S inségében neki mannát adatál: ~
3392 2 | egy magán ~Csüggedetlen az inségnek ajtaján.~ «Isten! a ki -
3393 1 | felsége szólt s magához inte. ~«Isten hozta kendet, régi
3394 1 | körül; ~Amott az õsi sorfák integetnek,~Lankadt kebelnek édes enyheül. ~
3395 2 | égbeli Isten!» ~«Im! azalatt intél a Vésznek, s visszavonúla~
3396 2 | Ki mondja, hogy nem Isten intéze újra itt? ~Õ az, ki megszámítá
3397 2 | Attól várva, hogy a bajt intézze el;~S im csodák csodája!
3398 1 | szorgalma kell,~S minékül nincs ipar s üdv -~ Meleg magyar
3399 2 | szerelme ~S a leghivebb nõszív iránt.~~
3400 1 | viszály? ~A hölgy, a ki iránta ~Megszegte volt hitét, ~
3401 2 | tûfokán át, ~Fonja, fûzi száz irányban, ~Mig alakba öntve képét~
3402 1 | hosszú táborát ~Irjam, s irassam újra általad?~Azok, barátom,
3403 1 | mint a kõre nézek,~S az írást olvasom,~Nagy borzadalmat
3404 2 | egy helyett,~A községre iratá a levelet.~ Mai napig
3405 2 | Mely megirva volt, mielõtt íraték, ~Ki mondhatja meg, mikor
3406 2 | kemény kövén, -~Isten legyen irgalmas annak, ~Ki ott ûl fenekén!~
3407 1 | Istennél a bocsánat!~S bûnért irgalmazás;~Csak egy, mit nem bocsát
3408 2 | súlya nagy; ~De nagyobb vagy irgalomban, Istenem! ~Mert te vagy
3409 2 | neki mannát adatál: ~ Irgalomnak, hatalomnak Istene,~Ne tekintsd,
3410 1 | S vágytársi féltékenység irígy agyart fene; ~És Zrinyi
3411 1 | Testvérnek és barátnak ~Irígyen zárta be,~Az esdõ szerelemnek ~
3412 1 | erényeit, ~De együtt örökölte irígyit, ellenit; ~Országos harczi
3413 1 | A nap fényét nincs mért irígylenem! ~~
3414 1 | hagytam! kezemben a tolú, ~Mit írjak még beléje, derû-e vagy
3415 1 | szenvedésim hosszú táborát ~Irjam, s irassam újra általad?~
3416 1 | felmász térdemen, ~És tollat irni kér.~A könyvet czim- s több
3417 1 | kurtán hangzanék a válasz: ~«Író vagyok» - vagy ha hizelgeni ~
3418 1 | toll ez, melylyel ~Munkát irok.~De mind ezek közt ~A korona~
3419 1 | dala -~Én pedig szívembe irom,~A miket láttam vala.~
3420 2 | arany...~Egy darabka rongy s irószer ~Készen itt is, úgy-e van?~
3421 2 | könyû cseppjében enyhûlõ írra vágy: ~Ki fogja ráhajítni
3422 1 | mit akarnak: ~Mint vég- és irtóharczot a magyarnak. ~ Fel, fel
3423 2 | könyvébe vért s tetteket irunk, ~És a mi vért elontunk,
3424 1 | nyelvén beszélni mertem... ~Az iskolát nem úgy tanultam én,~Hogy
3425 1 | Vagy azt jegyezzem föl, hol iskoláztam, ~Melyik tanitóm vert legtöbb
3426 2 | gyûlölségét ~Frangepánné ismeré;~Tudta azt is, hogy csak
3427 2 | Az oroszlánt a körmérõl ismered,~Tetteiben a dicsõ hõst
3428 2 | Mind szikla állsz, reád ismérek, ~Te vagy, hõs Frangepán.~
3429 2 | szólanak. ~ Fegyverével ismeretlen népeken ~Gyõzedelmet, nem
3430 1 | Hegyeid nemes borágát ~ Isméri a világ.~Hol van bor, mely
3431 2 | Mig a földnek éle; rég ismerjük õt.~ S im alig lép László
3432 1 | SZÁMADÁS.~Vágyjátok õt ismérni, ~Az én szerelmemet, ~Ki
3433 1 | Itt hû barátok, ott jó ismerõk;~Üdvözlõ serge hölgyek-
3434 1 | szemem;~Gyermekkoromtól ismerõm e tájék, ~Hová visz útam?
3435 2 | mécse mellett, ~Kapús és õr ismerte jöttét,~A kit hozzá bocsátni
3436 2 | ágyára borúla,~S csönd leve ismétlen: csak imitt, ott röpked
3437 1 | hagytad a szegényt? azonnal ~Istállóba vele, parádés lovammal: ~
3438 2 | barátja,~Most utósó tette vég istápja.~És kilépvén a császár elébe,~
3439 1 | torban. ~S vitéz Háry János isten-igazában,~Elveté a sulykot õ bátorságában.~«
3440 2 | aggalomban áll: ~Nem veszíti Istenében el hitét,~De nem meri esedezni
3441 2 | gyilkosom, te, ~Térj magadba, istenedbe!» ~Fegyverére dülve, nézi~
3442 2 | László király,~És imája Istenéhez égbe száll... ~Közelebb
3443 2 | kara -~Oh e király;... az isteneknek ~Szálljon rá ostora!~Fogj,
3444 1 | tudok; ~E nyelven esdek istenemhez ~Imámban a honér;~E nyelven
3445 2 | sokáig fürdik a hölgy ~Az istenérzet tengerén;~Kifejlik a csók-
3446 1 | gyanánt a szélen, -~Mint egy isteneszme terjedékben! ~Im de a víz,
3447 1 | tollal szép kezén, ~Áll, istenétõl várva, mi lesz a végzemény...~
3448 2 | szent keresztrõl ~Jézus istenképe int:~«Isten, isten, szánj
3449 2 | Gara válla husába~Vitte az istenkéz; szaporán ott vére elömlék ~
3450 1 | ég.~És a szent hölgy, egy istenné, ~Méltósága fönségében~S
3451 1 | szavával ~Kevélyen visszaélt, ~Istennel és emberrel ~Negédbõl nem
3452 2 | nyúgaton, ~Mely a nagy «Istenostort;» uralta egykoron. ~S azonnal
3453 1 | pogány, szent a mi szent! ~Istenre kardodat ne fend!~ Kelj
3454 1 | voltál, ~S nem csalfa csak; ~Istentelen tolvajnak ~Kiáltalak:~Orúl
3455 1 | édenét, ~Fájdalmim s örömim istenüléseit,~ S megzengett az ezüst
3456 1 | Midõn kezedben, mintegy istenülve~Ez oklevéllel léptél, tapsaink
3457 1 | Magam végig mentem az isterázsákot, ~Egytõl egyig ismert, régi
3458 1 | BEZERÉDI ISTVÁNHOZ.~Pest, januárban 1845~
3459 2 | Mint tisztelte szent Istvánnak hamvait, ~A kit Isten szentei
3460 1 | Kalászod aranynak, - ~Árvíz iszapában ~Temetve rohadnak ~Vetéseid!~
3461 2 | kirug, üt, ver s híves iszappal ~Dörzsöli a fúlánk sebeit
3462 1 | sokabb, ~Igyék, komám!» és isznak mindnyájan mint a csap. ~«
3463 1 | lássa -~Az áldomás, mit ma iszom, ~Deáknak áldomása!~Midõn
3464 2 | gyermek - ég és földnek iszonyára -~Gyermekfejeket tûzdelt
3465 2 | közükbe hatott: legelõbben is iszonyu Káldor ~Karjához sújtott,
3466 2 | Nem készíttet, s abból iszsza meg borát. -~ Ámde László,
3467 1 | öntözi.~Azért, ha máskor isztok, nem kell felednetek ~Az
3468 2 | kancsóból mindeggyiket enyhes itallal. ~Akkoron a leütött állat
3469 1 | legelni kivittem õt, ~ Itatni kivittem az érre,~S az ér
3470 1 | S a zsarnok vére fagy -~Itéleted törvénytelen,~Az ország
3471 1 | Három nap, három éj, mint ~Itéletnapja dúlt.~A nyáj a Balatonba ~
3472 1 | emelte zászlait, ~Bécsnek itélõszéke palloshalálra vitt.~Péterrel
3473 1 | vidéken; ~A föld meg nem itta, ~Megtartotta épen.~Tükre
3474 1 | esküvésünk? ~És a vér, mit ittak, nem mi vérünk?~Itt van
3475 1 | a vidéken ~Kéjgyönyörtõl ittason, ~Lenn, elõttem játszva
3476 2 | mohón nyúl, ~Vizsgálja, nézi ittasul.~,Helyes... minden kelléke
3477 1 | mértéke.~És a mint ekképen ittunk, eddegéltünk, ~Régi harczainkról
3478 1 | érre,~S az ér is örült, ha ivá vizét, ~ A rét csalogatta
3479 1 | gyermekink magvának.~S ivadékról ivadékra ~Nem szününk remélni: ~Kárpátoktól
3480 1 | S gyermekink magvának.~S ivadékról ivadékra ~Nem szününk remélni: ~
3481 2 | folyt a hõs vér s együtt ivák meg õk, ~Nagy, szent kötést
3482 1 | maga,~Kivel csatákban vért ivám, ~Békében áldomást,~Ki ád
3483 2 | fáján a jóknak virúl. ~ És ivandol a forrásból, mely örök,~
3484 2 | S a kék egeknek nyájas íve ~Nem márványfalbul áll!... ~
3485 1 | szörnyû gólyalábakat ~Rak írt ivemre fel.~Hagyján! a czél elérve
3486 1 | felkelõ nap a fényes ég ivén,~Utána mén az úrnép vontatva
3487 2 | Fölötte a hold elborúl, ~Az ég ivére sûrüsödve ~Fellegre több
3488 2 | szelek ~Lengik be a lég tér ivét,~Mig a kelõ nap végig uszsza ~
3489 2 | szándokát.~A fecske, mely ívet hasítva ~Szállonga fel s
3490 1 | lenne szûz eperke, ~Édes, ízes, teljes és pirosló,~S lõn
3491 2 | Megmentetted a pusztában Izraelt;~A ki Mózes népéhez kegygyel
3492 2 | sereg;~Rég nem ettek jobb izût, rég ily vigan, ~Mint e
3493 2 | S mire visszatérnek izzadt paripán, ~Meg van írva a
3494 2 | tatárüvöltés s haldoklók jaja az,~Mi mint orkánüvöltés
3495 2 | karok, elgázolt testek, jajgó nyomorúltak ~És csikorogva
3496 1 | Õrülten az ember ~Porban jajong. ~Felsíva kedemben,2~Magasra
3497 2 | Hozzá bucsút jár a nép, a jámbor hegylakó,~«Az Úr kegyes -
3498 2 | zárdának fejedelemasszonya~Jámboréltü, szenthirû asszony vala; ~
3499 1 | véghetetlenében! ~Parányi mint a Jánosbogara;~Miként ha sírdomb volna
3500 2 | honért;~És megölvén Vatha Jánost, mint leve~A hazában híres
3501 1 | BEZERÉDI ISTVÁNHOZ.~Pest, januárban 1845~ Hallám a hírnek
3502 2 | Szegény leendesz színezésben! ~Járd össze a menny téreit,~Hozd
3503 2 | Felleg és fény közt rejtõzve járdogál. ~ Lenn a földön ünnepcsendben
3504 1 | jár éhen - ébren.»~,Hadd járjanak künn farkasok! ~Gyorsabb
3505 1 | mezején, ~Királyi joggal ~Járkálok én;~S van népem, e szív ~
3506 2 | ijászok voltanak, ~Az utókor jász-kunoknak nevezett,~S kik maiglan
3507 1 | parádés lovammal: ~Egy azon jászolból kapjon eleséget,~Még pedig
3508 2 | megmaradtakat László ~a mai Jászságba telepíti le. ~ De futárok
3509 1 | Melylyel szivét mivelje ~Játék s dolog után. ~Elment, s
3510 1 | ölelkezik, a szél ~Pajkos játékokat ûz.~ Dalt mondjatok a
3511 2 | s gonoszszal ~Legtarkább játékot ûz,~Hol van ember oly merész, ~
3512 1(4)| Játmû = játékszer.~
|