15-belan | belef-dacza | dagad-elpus | elrab-feled | felej-gyasz | gyava-hideg | hidig-jatek | jatja-kigyu | kihag-lapat | lapja-megid | megil-nehez | nejeh-pacsi | padov-segit | sejte-szive | szivh-tokel | tokol-velem | velen-zuzot
bold = Main text
Rész grey = Comment text
4013 2 | az úr, szavára a tenger kihág,~Sarkaiban megrázkódik a
4014 1 | De, mester! egyet képeden kihagytál!~Nem adva boldog férjet
4015 1 | szenvedéseim;~Fû és virág kihajtnak, ~Nem én örömeim, ~Örömvirágaim
4016 2 | vadûzõ, ~Mely napkelte elõtt kihaladt a rengetegekbe,~Hol hat
4017 1 | Dunának s Tiszának mesgyeit. ~Kihallgatá urával a pór sérelmeit.~
4018 2 | ismerek rá, ~Vagy nyomtalan kihalt itt a világ!»~Szól és tovább
4019 1 | benn veszett -~A tó maig kihányja~A kecskekörmöket.~A lányt
4020 1 | Jóllakott fakómat aklából kihoztam.~S a királyi abrak nem is
4021 2 | az idõt, melyben vesztére kiindult,~Honja határaiból magyar
4022 1 | magyar vér:~Mint poharát kiiszsza ma ~Az ország Deákjáér!~~
4023 2 | nagy végzést, melyre újjam kijelelt.~ Sorskönyvedbe nagy dolgokat
4024 2 | És az íge teljesült a kikelet ~Harmadízben mosolyog a
4025 1 | itták rá az áldomást: ~Mi, kikért a hõsi vért kionták, ~Elfeledjük
4026 2 | Zúg vala mérgében. Hétször kikerülte csapását ~Hunyady, hétször
4027 1 | engem és legfölebb titeket, ~Kikhez szivem rokonszerelme vonz, ~
4028 1 | mind a ketten, ~Kiktõl, és kikhöz eveznék: ~Jobbom el nem
4029 2 | meggyõzni karomnak. ~Hogy kiki irtózzék, késõ százaknak
4030 2 | egyet óhajt és akar, ~S kikiáltja László királyt a magyar.~
4031 1 | Messze tõlem mind a ketten, ~Kiktõl, és kikhöz eveznék: ~Jobbom
4032 2 | király, a mikor ~Ezer és kilenczvenegyet írt a kor; ~Gyõzedelme kiebb
4033 1 | nép; ~De türelme partjain kilép, -~Kél, s kelése~Tenger
4034 2 | utósó tette vég istápja.~És kilépvén a császár elébe,~A helyett,
4035 2 | csodája! zárban az éjjel nyilt kilincs!... ~De mind e változásra
4036 1 | Kezem egy ajtónak tevén kilincsére. ~Vasból volt az ajtó, de
4037 2 | szálait,~Szél s idõ meg nem kimélte ~Szép nyakad, s hó vállaid. ~
4038 1 | HALÁSZLEÁNY.~Kiment a lányka kis tavára, ~A
4039 2 | gálya áll, ~Mely a vészbõl kimentve kalóz kezére száll.~Egy
4040 2 | Följajdul terhe ellen a kimerült anya,~S anyjára s egymás
4041 1 | S nyelvet neki;~Hogy a kimondhatatlant ~Zenghesse ki.~Ah, kínom
4042 2 | hálám; im azért nyilvánta kimondom: ~Hogy fölirám emlékezetem
4043 1 | végtére ~Megtestesült a kimondott ige:~S nép, függetlenség,
4044 1 | világteremtõ «légyen»-t~Kimondta isten s lett e szép világ,~
4045 1 | Vissza vágyom és elõre, ~Kin- és kéjtusával;~Mind hiába,
4046 2 | mély ölébe ~Hajítja férje kínait, -~A tenger összecsap felettök -~
4047 1 | fal remek föstvényekkel kinál. ~Mindent találok... csak,
4048 1 | vagyok!’~ S kincsével az úr kinálgat. ~«Nem, kincses ur, arra
4049 2 | gyõzõ sereget, s mosolyogva kinálják ~Innepi kancsóból mindeggyiket
4050 2 | tüze.~Nem jött szegény, kincsébõl kivel nem osztozék, ~A szenvedõ
4051 1 | éven által ~ Megszentelt kincsedet.~Szeresd magyar hazádat! ~
4052 1 | palotáid ~Szédelgve inognak, ~Kincsedre a tenger ~Mélységi vihognak, ~
4053 1 | legény, ~A francziák császára kincsekben nem szegény!» ~«Az angyalát! -
4054 1 | Hajó vagyok, mely gazdagon ~Kincsekkel rakva utra kel; ~Csakhogy
4055 2 | lesz szava -~Ön magad lõl (kincsemnek lakatja)~A megõrzendõ kincs
4056 1 | találok... csak, ki ennyi kincsen ~Örûlne, embert nem és életet!~
4057 1 | kincsével az úr kinálgat. ~«Nem, kincses ur, arra nem áhitok: ~
4058 1 | KÖLTÕ KIRÁLYSÁGA. ~Mert kincset, rangot~S fényt nem birok, ~
4059 1 | szép szemet,~A nõerény sok kincsivel ~Gazdag szivet.~Elvitted
4060 1 | szivének kérgeit ~Föltépik kínjai,~Könyût nem ismert két szeme ~
4061 2 | Eltûrje a nyomort,~Eltûrje kínját börtönének,~S mely meg-megcsörg
4062 1 | vakmerõség volna, érezem, ~Ily kínok ellenében, a vigasznak ~
4063 1 | Mellette anyja sír, ~Keserves kínosan:~«Fehérbe öltözél, ~Szerette
4064 1 | Melyike, mondjátok, volt kínosb elviselésre;~Nem hallhatni
4065 2 | ha van; ha díjazás van ~Kínszenvedés után:~Megjõ Velencze börtönébõl ~
4066 1 | Csirában asznak el, ~Kínom, kinszenvedésem ~Mindennap újra kel. ~Te
4067 2 | Igy lõn a földi üdvnek kinszenvedt martyra,~Már földi életében
4068 1 | a néma kastélyõr kegyét kinyerve, ~Végig megyünk a pompás
4069 1 | faladhoz jártas út vezet.~Kapud kinyílik, a pitvar seperve, ~Virágsorok
4070 2 | Rácsukandó börtönében.~ És kinyilt a csába hölgynek, ~Hogy
4071 2 | ismert lakszobához érve, ~Kinyitja súlyos ajtaját.~«Itt van -
4072 1 | mit abba ellensége vitt, ~Kinyitta nékik isten templomát,~S
4073 1 | Hord a vágyak tétovája.~És kinyujtom mind a két kart, ~S nincsen,
4074 2 | embernek leghatalmasb ellene,~A kinzó éh támadott föl ellene; ~
4075 1 | Feldiszesitette, ~A malaszt tömlõjét ~Kiönté felette.~S a mi szép s dicsõ
4076 1 | S bõségszarúját a tündér kiönti, ~ Özönnel árad mindenütt
4077 1 | Mi, kikért a hõsi vért kionták, ~Elfeledjük a nagy tartozást?~
4078 1 | Hogy, kik mint õk véröket kiontják, ~Legyen egy a nagy nemzetcsalád, -~
4079 1 | veszteségedet ~Királyilag kipótlom én, ~Ha szolgálsz engemet.’ ~
4080 2 | Negyedikül fölszólítják ~Királyát a magyaroknak. ~Megkinálták
4081 1 | ékszerezve, ~Oldaladnál a királyférj~Mint a nap, sugárövezve! ~
4082 1 | ROMÁNCZA A KIRÁLYFIRÓL. ~A királyfi hûs ligetben~
4083 1 | hûségedért ~Te veszteségedet ~Királyilag kipótlom én, ~Ha szolgálsz
4084 2 | érsek adja véleményét:~«A királynét meggyilkolni nem kell, ~-
4085 2 | sujtolá õt:~Õ sziven találta a királynõt! ~~
4086 1 | KÖLTÕ KIRÁLYSÁGA. ~Mert kincset, rangot~S
4087 2 | nagyváradi templomban ~László királyságát. - László cselekvésre készûl. ~
4088 2 | szent karán, ~S leborulnak a királyszék zsámolyán.~ S szól az
4089 2 | szörnyü számot adtok. ~Kik királytokat meggyilkolátok, ~Szép palástját
4090 2 | nõdet kedves gyermekével ~Kire hagytad, elfeledted-e?~A
4091 2 | egyben;~Az pedig elbõdûl, kirug, üt, ver s híves iszappal ~
4092 1 | esküszöm szerelmet, ~Síromba ez kisér.~Magyar leány vagyok -~Szívemben,
4093 2 | tatár elõl szalad! ~Kicsiny kiséretében csak két vitéz üget; ~A
4094 2 | a várkapús vala,~Azt is kiséretétõl eltiltja most szava; ~Ment,
4095 1 | hagyjuk a szokatlan dolog kisérletét, ~De megjegyeznetek kell
4096 1 | szép magyar haza! ~Nehéz kisértet torlott meg felettünk,~
4097 2 | égi pajzsom védve fed, ~Kisértetni, de fáklyám mindütt vezet.~
4098 1 | csepp borában~- Ki nem hiszi kisértse meg -~A legnemesb ital van!~
4099 2 | és esenge szép szavával,~Kisírta mind a két szemét,~Hogy
4100 2 | vettetek,~Háladástok? illik ily kisszívüség~Ahhoz, a kit ily csodásan
4101 2 | Szól a vezér, s mint nap kisüt ~A fenség homlokára.~«Az
4102 1 | A pitarba, tudja kihez, kiszalad. ~A pitarban hóka lován
4103 1 | Forró, tüzes szelek kiszáriták; ~Egy tûzokádó hamvatag
4104 2 | végre miként a ~Jó fejszés kiszelelvén a sok bokrot elõle,~A nagy
4105 1 | és - az áruló szedék.~ Kiszenvedõk ezt is. Megtört igából ~
4106 2 | Budának,~A Duna ágyából kiszökött rémülve elõtte,~S emberek
4107 2 | mennydörgés igéje, egy edzett hõs kiszól; ~Megismerik szaváról, s
4108 1 | meg!~A jó öreg remegve ~Kitárná két karát,~Elmondaná fölöttünk ~
4109 1 | lábakon, ~Asztal fölött kitárva nagy kapcsos könyv vagyon;~
4110 2 | hosszu szenvedése végtére kitelik,~S a gyötrelem tövisén rózsája
4111 1 | királynak mérte, ~Fínomul kitellett, mondhatom, mértéke.~És
4112 1 | egymásé s egygyé leszünk. ~Kitelt a türés s távollét határa,~
4113 1 | hogy a helye, ~Honnan kitéped, véres - s ez anyja kebele!»~
4114 1 | ezt a szivet ~Végre hát kitépem,~Egy igaz-gyöngy értékét
4115 1 | nem dobogna hangosabban, ~Kitépném enmagam...~Inkább mi sem,
4116 2 | társival jõ elibe;~Koronát hoz kiterjesztett karjain, ~Ünnepély ül tisztes,
4117 2 | zúzok, s a vas kard éle kitompúl.~S jõ fut az ellenerõ egymást
4118 2 | azonban ~Tábori ágy közepén kitünik még Rozgonyi püspök ~Nagy
4119 2 | férfiú keblét dagasztja: ~Kitünni a csatán,~Hír és dicsõség
4120 2 | Ruháiból kibúv, alattok ~Kitûn egy rejtett nõi mez,~A szolga
4121 1 | láthatárra gyors lovon~ Kitûnik büszke hadja. ~A föld alatta
4122 1 | menyasszony-köntösébõl varrja ~S kitûzi a buzdító lobogót;~Ágyúvá
4123 2 | határ vala, ~Mura köze volt kitûzve: innen õk, ~Túl a Dráván
4124 2 | Szép hölgyével a hajó.~S õ kiül, miként ha ülne ~Otthon
4125 1 | reá ~Kulcsolta szíverét, ~Kivágtad a hû ihszalag ~Kölcsön tenyészetét.~
4126 2 | hienája ~A halottat sirból is kivájja, ~Körbe Otto gyûjt élõt,
4127 2 | áldomás, ~Mit isten csak kiváltkép nyujt választottinak, -~
4128 1 | Bölcsõmtõl az oltárig,~Volt hõ kivánatom;~Bölcsõmtõl az oltárig ~
4129 1 | parasztok reá tekintenek, ~Kiváncsilag megállnak a vándor fellegek,~
4130 2 | Mely a csatának csak vérét kivánja ~Vitéz tusán nyert hõsbabér
4131 1 | teremtheti meg - olaját...~Minek kivánjak fényes ragyogást, ~Elég,
4132 1 | Majd fölfelé a kék ég ~Felé kivánkozom;~Majd mélyen zöld öledbe, ~
4133 1 | Semmi más jutalmat nem kivánó:~Csak, hogy benne - én szedhessek
4134 2 | regém meghallgatnátok. ~Nem kivánok a dalért~Sem borostyánt,
4135 2 | legdusabb ~Kereskedõhez, mint kivántad; ~Hadd írja még alá a rab~
4136 1 | augusztus 1-jén 1844. ~ Ágat kivántál pályalombjaimból ~S jegyzékeket,
4137 1 | Teremte szent kegye,~S õket kivétlenûl ~Szebbnél szebbé tegye.~
4138 1 | csatába,~Hõ keble dobogott, ~Kivíni fegyverével ~Szabadságot,
4139 1 | lelkes honfi vítt. ~S kiért kivítta harczát, ~Gyõzelmes lett
4140 1 | honához, ~Vadász hazáján kívül élveket.~~~
4141 1 | sem óra annyira, ~Hogy kivülrõl mégis neszt ne hallana. ~
4142 2 | lelendsz, édest eléggé, ~Kizengni szívök érzeményét.~ De
4143 1 | örömkönyû.~ A második sugár a ~Klastrom tornyán rezeg, ~A hajnali
4144 1 | szántad ön leányod, ~Oh kõnél kõbb kebel!~Ifjú piros vérünket ~
4145 2 | Feldõléstõl óva László kocsiját;~Ott végtére a riadt szekér
4146 1 | nyargalása, ~Mely kocsit kocsissal elragad -~S tengerünket,
4147 1 | mén ádáz nyargalása, ~Mely kocsit kocsissal elragad -~S tengerünket,
4148 2 | Káldornak agyába ~Csapva nagyot koczczant, s mivel azt megjárta velõig, ~
4149 2 | Egymáson, s iszonyú fogaik koczczanva kicsengnek. ~Igy egymásra
4150 1 | nyakán a nõ; ~Érzéketlen kis kõdarabka-e,~Vagy érezõ állatka könnyûje? ~
4151 1 | lemégyen, -~Ah de egyre kék ködében ~ Volt s maradt a légi
4152 1 | messzeségbõl, ~Int reményem kék ködébõl,~ Túl e szûk völgy oldalán; ~
4153 2 | bíborát.~De ah kinek felhõn, ködéjen ~Áttört pillantata,~Velencze
4154 1 | Megsodorja bajszát, kettõt is köhintvén, ~Kémlelõdve, nincs-e tán
4155 1 | õzfit, a szépet.»~Utána kökényszemü lány jöve, ~ Vigadni,
4156 1(1)| rény = erény. Kölcseytõl használt szó.~
4157 1 | Kivágtad a hû ihszalag ~Kölcsön tenyészetét.~Szakaszd ki
4158 1 | koszorús leányi~A szent költészet szárnyán hordanak, ~Kinek
4159 2 | vezérrel ~Ázsiából ifjan költözék el;~Kürte volt a nemzet
4160 2 | Új szorgalommal új lét költözik be.~Magának a hõs, Pestnek
4161 2 | nemzetség egymással egyesûl, ~Költözni más hazába az õs hazán kivûl,~
4162 2 | térdele, ~A kép is a környékbe költözzék el vele,~Csatolt hozzá egy
4163 1 | mosolyg rá, ~Magad vagy a költõiség.~~
4164 2 | nyugó vészt ~Egyikök se költse fel? ~Mely, ha keble háborában ~
4165 2 | ártatlanság,~Szép szemébõl sûrü könnye húll. ~Vád és mentség ajka
4166 2 | álla már,»~S hogy lánczait könnyebben téphesse szét a kéz: ~«Vallását
4167 2 | király, nekem, ~Tizedrészszel könnyedén beérhetem!~ Kis falunkban
4168 1 | harmatot, ~Vagy a világ ölébe könnyedet,~S ki mondja, hogy gyöngyöt
4169 2 | a kápolnába hat.~Õ az, a könnyelmû férj, karján egy hölgy vagyon, ~
4170 2 | ravasz magyar vitéznek ~Lõn, könnyelmün, áldozatja;~Ön nyugalmát,
4171 1 | ruhát; ~Fehéret, mint a hó, ~Könnyet, mint lenge nád!’ ~«Fiam,
4172 1 | lobogót kezed? ~Édes szemed könnyével ~Meg és fölszenteled?~Ki
4173 1 | kõdarabka-e,~Vagy érezõ állatka könnyûje? ~Csak szép nyakát ékítse
4174 2 | hölgy vagyon, ~Lovag-vadász köntösben, egy ékes Amazon...~Ki mondja,
4175 2 | hõs vagyon jelen. ~Királyi köntösére pánczélát ölti föl~Példája
4176 1 | harczi pénzt veret!~ Le köntösödrõl az aranyt, a gyöngyöt, ~
4177 1 | gazdagabban.~Szép szövetbõl drága köntöst ~Szántam erre, néked,~S
4178 1 | gondolt s kedvesére -~S egy könycsepp ült szemcsillagán. ~~
4179 2 | köszönetet mondana,~De csak könye szól, elállott a szava. ~
4180 2 | Szemében jéggé fagynak megáradt könyei, ~Keblében elszorúl a sokáig
4181 1 | nem is kell már fontamat;~Könyeimmel hófehérré áztatám, ~Szinte
4182 1 | nevet ada;~A sírnak hantján könyekhez szokánk,~S midõn fölérzénk -
4183 1 | szivem ~Gyászéneke:~Téged könyez, te szép leány! ~Érted vérzik,
4184 1 | kis madárt; ~Szép lányka könyezi~A szörnyü, szörnyü kárt! ~«
4185 1 | Rákóczyra! ~Báthori Zsófiáért könyezni nem bira!~A gyásznak nincs-e
4186 1 | Letépi kötegét -~A sirásók könyezve ~Ássák el tetemét.~~
4187 1 | meg ~Égõ házáért siró nõ könyinek?~A tüzet eloltották a pandurok, -~
4188 1 | mellé térdel, ~Megmossa könyivel, ~Megtörli szép hajának ~
4189 1 | Hol van a szív, mely ne könyörûlne meg ~Égõ házáért siró nõ
4190 1 | viszonláng nélkül, ~A szem könyûbe vész; ~A szép vidék közel
4191 1 | fölemeli,~S felcsillog a könyûcsepp, mely szép szemét teli; ~
4192 1 | Pilláimmal, egy hivatlan ~Könyücseppet zúzok el:~ Riadok fel
4193 1 | föld ölében ~Drága tisztán könyüén ég.~És a szent hölgy, egy
4194 1 | Az õ szemébõl a szegény könyûi ~Mint hû tükörbõl visszarezgenek;~
4195 2 | ittanak!~Igy üdve Zsófiának könyûibõl fakadt,~A földi kín az éghez
4196 2 | Széles, nagy paizsán,~Szemem könyûivel fürösztném ~A sebhelyt homlokán,~
4197 1 | kebellel Haszszán,~Egy nagy könyûje földre hull, ~ Öröm sugárzik
4198 1 | virággal ~Körûlültetgeték, ~Könyûjök harmatával~Naponként öntözék. ~
4199 1 | elborul;~Szép szemükbõl hõ könyûk ~Kristálygyöngye hull. ~
4200 1 | szégyenli, a könyût;~S nem is könyûkben fürdõ asszonyember, ~Ki
4201 1 | a sírásó szemében ~Saját könyûm remeg. ~~
4202 1 | föltekint, -~Boldogság vágya van könyûs szemében;~ «Csak én maradtam
4203 2 | halhatatlanság görög;~Im e könyvben lásd a pályát, mely tied... ~
4204 2 | csillagé...~Ez a sorsok könyve; rajta hét pecsét ~Õrzi
4205 1 | De szellemkincse nem!~Mi könyveimben állott, ~Lelkem s szivemben
4206 1 | harmadik gyönyörrel ~Olvasta könyveit: ~Velük mulat, belõlük ~
4207 2 | elõhozák szolgáló angyalok~Nagy könyvét a végezetnek; oly dolog, ~
4208 1 | leány adózik ~Mindannyi könyvivel; ~A kettõ káröröm közt ~
4209 2 | kebelébe fény lövell.~ És a könyvnek sok ezredik levelén ~Húll
4210 1 | hó karát. ~Fürtös fejét a könyvrõl majdan fölemeli,~S felcsillog
4211 1 | mathesisán,~S mert télen a könyvtárnak olvasóját ~Jobban fütötték,
4212 1 | csúfosan, ~(Gyalázatunk könyvünkben irva van) ~Igát viseltünk
4213 1 | virág.~S miként a kis méh a köpût, ~Megmézesítik szívemet,~
4214 2 | halottat sirból is kivájja, ~Körbe Otto gyûjt élõt, halottat, ~
4215 2 | az ének csak is és az õ köre; ~Salamonnak sorsa addig
4216 1 | kegyetlen angyala, ~Házad köré cyprusberket kerít:~Te a
4217 2 | Másikra mint a rajsereg ~Árpád körébe szállnak.~A harmadikra csend
4218 2 | egymásra rohannak, ~‘Tépik körmeik a földet, megtépik a bojtot~
4219 2 | zománczot ad. ~ Az oroszlánt a körmérõl ismered,~Tetteiben a dicsõ
4220 2 | ki ~Éh farkasoknak rabló körmibül,~Mi szörnyü vésznek járt
4221 2 | sokszor térdele, ~A kép is a környékbe költözzék el vele,~Csatolt
4222 1 | lépe, ~Ékitni nyájas, szép környékedet.~Körötted a kert, nagyszerû
4223 1 | KÉPEK. ~ I.~Egy új világ környékez, ~Új lég lehel reám;~Sajkám
4224 1 | mutatja barmaid sokát.~S köröskörûl a helység duska népe, ~Mint
4225 2 | lakát a csend felütötte, körösleg ~Dúlt daliák s véres paripák
4226 2 | s a hû cselédek ~Körben köröttök állanak,~És a szabadság
4227 1 | harczainkról jóizün beszéltünk:~Hát köröttünk egyszer oly sikoltozás van, ~
4228 2 | nem akkép ~Gõgös lelke: körülhabzá azt sárga epéje~Mint sziklát
4229 1 | kis sereg mint méhiraj,~Körülrajogja asztalom,~S valóban és végtére
4230 2 | bogár szemével mint nap körültekint,~Izmos, vitéz karáról erõ
4231 2 | Árpáddal a magyar hadak ~Bihart körûlözönlik;~A két had összeütközik,~
4232 2 | hallgatás van: ~Fel- felriad, körûltekint,~Egy nyugtató «dobzsé»-t
4233 1 | a sírt szelíd virággal ~Körûlültetgeték, ~Könyûjök harmatával~Naponként
4234 1 | elmegyek, a távozót ~Híven körûlveszik megint,~Mindegyik édes szót
4235 1 | ótalmazni,~Ha nem saját fia? ~Te kösd fel oldalára ~A kardot,
4236 1 | Hölgyei vannak velünk. ~Köss koszorút elõre ~Babérból
4237 2 | vagy álmodik? ~A királynak köszönetet mondana,~De csak könye szól,
4238 1 | pajkos, hûs fuvalom! ~Szépen köszönjük a tánczot,~Te kékszemü szép
4239 2 | buzgás, s azokért hálálni, köszönni~Nem feledem; de ti oh magyarok!
4240 2 | a leütött állat vesztére köszöntik~A poharat, zaj, öröm s vígság
4241 1 | Zalának, ~Merengek partjain; ~Köszöntnek és köszöntöm~E szép hegyek
4242 1 | partjain; ~Köszöntnek és köszöntöm~E szép hegyek sorát, ~A
4243 1 | ki itt vagyon, ~Deákunkra köszöntse!~Úgy légyen a vér benne
4244 1 | harczba mentek egyszer; ~Köszöntsetek be itt:~Meglássuk akkor
4245 1 | hazánk! ~Vad szenvedélylyel köszörûlik a tõrt, ~Uszitják egymást
4246 1 | kilencz nehéz sebérõl ~Letépi kötegét -~A sirásók könyezve ~Ássák
4247 1 | itten, ~Nézd kezemen a vas kötél; ~ Együtt halunk ma ketten!’~«
4248 1 | gazdag és szegény: ~Felelni köteles rá~E bérczek tetején. ~
4249 1 | ketté tört árbocza; ~Melyen kötélt, vitorlát széthasgatott
4250 2 | ivák meg õk, ~Nagy, szent kötést e naptól egymásnak esküvõk. ~
4251 2 | csalódás ne érje szívhonát,~Kötésül érte égbe fölvitte õt magát!~
4252 1 | kell, meghódolásomat.» ~«Kötésünk áll, - folytatja - én s
4253 1 | rózsadombon, ~Enmagamnak kötnék enkaromra~Rabbilincset a
4254 2 | csergedõ pataknál ~Füzért kötözget méla holdvilágnál. -~Megjártam
4255 2 | Mint virágot bokrétába kötözöm;~Kapok érte - nem kapok
4256 1 | költözött. ~A sajka, pitvarához ~Kötözve nyúgoszik;~A lant, a ház
4257 1 | nemesének~Egy tölgygalyat kötözzek homlokára, ~S kevély örömmel
4258 1 | magad! ~Mi átok ül épûleted kövében,~Hogy rajt ez élet viszhangot
4259 2 | magyarság hitvány, rossz kövek miatt? ~Elszáguld és elvágtat
4260 2 | kidobott~Kerek arany mind kövekké változott... ~ Mért akasztná
4261 2 | falaknak ~Tömör, kemény kövén, -~Isten legyen irgalmas
4262 1 | Völgye, halma e vértõl kövér:~A kaszás derékig áll füvében,~
4263 2 | zsengéit tevén ~Az oltár szent kövére; ~Elhozta a sik pásztora ~
4264 2 | fogja ráhajítni a vádolás kövét,~Ha vissza, vissza kéri
4265 2 | mint tûz ég kebelén; ~«Követek égi intés! kiált és útra
4266 1 | szent erényét, hány, ki követi? ~Mint õ, hazáját úgy ki
4267 2 | vitéz ~Fejedelmét örömest követni kész~S mostan is, mint mindig,
4268 1 | díja vár. -~Ki a sajkást követted ~Szerelme tengerén, ~Dalát
4269 1 | néz -~Te oly vitézi tettet követtél itten el,~Minõt még egy
4270 1 | sérelmeit.~Törvény után, követvén az õs magyar szokást, ~Tartott
4271 2 | hatalom, ~Hol közérzés és közakarat vagyon.~ Közmondás, hogy
4272 1 | Magam valék az elsõ, ki közbe vágtaték, ~Hullott a francziája
4273 2 | között határ vala, ~Mura köze volt kitûzve: innen õk, ~
4274 2 | bérczrõl zúduló vizomlás,~Jött közéjök káros meghasonlás;~Önfejét
4275 1 | van nekem;~S távolban és közelben ~Borús marad egem. ~~
4276 2 | Mint áradat közelb és közelbre hempelyeg; ~Vezére a viharnak
4277 2 | Istenéhez égbe száll... ~Közelebb volt a segély, mint hitte
4278 1 | érhetõ. ~Pásztortûz az, csak közelebbrõl érd el, ~Elég világos és
4279 2 | sátorán? ~A végitélet napja közelg-e vészlován? ~Egyszerre, mintha
4280 2 | a mint megy, és a mint közelget, Érve, hagyva várost és
4281 1 | boldogulni fog.~A hölgy közelgni látja, ~Sikolt, szivére
4282 1 | Kárpátoktól Ádriáig ~Zengjen a közének,~S veszszenek, kik ellenállnak ~
4283 1 | oltárunk állni fog:~Oh szállj közénk s maradj közöttünk, ~Maradj
4284 2 | tündökleni, ketté~Volt oszlatva közép pontján, kétféle mezõre. ~
4285 1 | isten ~A kerek világot, ~Közepébe tette~Szép Magyarországot. ~
4286 2 | köztük azonban ~Tábori ágy közepén kitünik még Rozgonyi püspök ~
4287 1 | sohajtás repûl a légen át, ~Középen áthasítja a Balaton tavát.~
4288 2 | Megtérvén az üzésekbõl; közepettek azonban ~Vérpatak ontja
4289 1 | forró szerelemnek,~Csendes középszer boldog karjain. ~Most mint
4290 2 | aggodalma;~Erõ, egység, közértelem,~Nagy nemzetünk hatalma! ~
4291 2 | ott van erõ, hatalom, ~Hol közérzés és közakarat vagyon.~
4292 2 | Tiszának és a Zagyva nyilt közét ~Uj teleplõk foglalják el
4293 2 | Az emberek tanyát ütnek; közikbe ~Új szorgalommal új lét
4294 2 | tulajdon szent jogát, ~Nem a közjót s a hazának közszavát. ~
4295 2 | Egymásnak megesküvének, ~Hogy közkarral véget vetnek ~Õs Velencze
4296 2 | és közakarat vagyon.~ Közmondás, hogy a vesszõt könnyû dolog ~
4297 1 | adtam; mit nyerend ~A nagy közönség vagy lapod vele,~Ha feljegyezzük,
4298 1 | nyájas-szívesen fogadnak. ~És én közöttük járok ép tagokkal,~ Életörömben
4299 1 | nyakadra,~Mely sok ékes hölgy közõl fényt ~Vonna csak magadra;~
4300 2 | szép Zala ~A regét; a kis község elpusztula, ~De maiglan
4301 2 | kétszerezé egy helyett,~A községre iratá a levelet.~ Mai
4302 2 | Nem a közjót s a hazának közszavát. ~ Rendetlenség és ököljog
4303 1 | fulladánk!~S im a futóknak közte meglátom a vezért, ~Arany
4304 1 | csak elvben, ~De tettel a közterhben részesülni.~Légy üdvözölve,
4305 2 | fájdalom. ~Emléke a vidéken köztisztelet leve,~A népnek hagyományos
4306 2 | játszi kegyelme! ~Végre közükbe hatott: legelõbben is iszonyu
4307 1 | szóval jár elébe:~«Kit vesz közûlök áradó kegyébe?» ~S bõségszarúját
4308 2 | nyomja a magyart.~ Mint a kõfal oly tömött, erõs a kún, ~
4309 1 | rendületlen áll még a várnak kõfala,~Erõben és reményben áll
4310 2 | vastagsága,~Nem átfúrhatlan kõfalak ~Tevék megtörhetetlenségét ~
4311 2 | fogna még.~ A király és koldus sorsa, a poré, ~És az égen
4312 2 | hegyek, ~Honnan néha tán kolomp csendülne meg.~ Csak ha
4313 1 | egy régi épület; ~Csendes kolostorával az Úrnak temploma, ~Falán,
4314 1 | Volt ám, de volt kurázs is, komék, és mekkora; ~Megütközénk
4315 2 | alabárddal hadfiak,~Pánczélozva komolyan õrt állanak.~ Benn pediglen
4316 1 | Kert áll a városon kivûl, ~Komor-sötét,~Lehullt gyümölcs, lehullt
4317 2 | Megkinálták osztalékul~A közös koncz harmadával,~Mely szerint
4318 2 | fut az ellenerõ egymást konczolva emésztve. ~Mén, ember szomorú
4319 2 | és esõ verik, ~Talpát a kõnek éle s tövisek vérezik... ~
4320 1 | szántad ön leányod, ~Oh kõnél kõbb kebel!~Ifjú piros vérünket ~
4321 1 | Hallám a hírnek gyász kongásiból ~A nagy csapást, mely kebledet
4322 1 | Elõbb, mint a hon temetését kongja.~ És mindnyájunkért és
4323 2 | éjszakáig, ~S fel keletnek Konstantin váráig.~~
4324 2 | németek császára;~Néki hódol Konstantinnak vára. ~S zeng a kürtök csengõ
4325 1 | király!~- Kiált a hû legény -~Kontért, a hõs- és honfiért~S gazdámért
4326 1 | nem ad, sem föld, sem ég ~Kontnak helyébe mást!»~Szólott s
4327 2 | vesztegel, ~Míg Lászlónak koponyájából kupát ~Nem készíttet, s
4328 1 | Némán, sötéten egy gyászos koporsót~ Vitt négy ember a temetõ
4329 1 | éltetett, nevelt, ~Tátott koporsóvá tevéd~A gazdátlan kebelt.»~
4330 1 | pacsirta, ~Alázva van porig, ~Kopott fakó ruhát hord ~S az út
4331 2 | Temetve fekszik a hajdan kora; ~A bajnok alszik a föld
4332 2 | átok. S innét lõn kései korban,~E csata-árból lõn neve
4333 1 | Csak nem hagyád a korcsmán?»~,Ne bántsd - másik szól -
4334 2 | kelének,~ Lerázva sírjok korhadt födelét; ~Hosszú sorokban
4335 1 | virasztóm, ~Elõled az éj korma elhalad;~És én tövises pályám
4336 2 | Melyben él két nemzet egy kormány alatt; ~Tõlünk nyertek bánokat,
4337 1 | e szív ~Szülötti mind; ~Kormányzom õket ~Szivem szerint,~S
4338 2 | úrrá Sztrecsénen és urán,~Kóró s haraszt az úrnõ beomlott
4339 1 | bennem sem aludt hajnalodó korom ~Rózsás szép tavaszán a
4340 2 | oda nyújtja fejét a dús koronának alája, ~Melyet erõs magyarok
4341 2 | födelét; ~Hosszú sorokban koronás királyok ~Mint annyi üstökös
4342 2 | mint megyen ~Fényes trónra koronával ékesen;~Látja Géjza bátyját,
4343 2 | botránkozására.~Hõs Berengár, dísze korszakának, ~Frígyes társa volt Árpád
4344 1 | S részeg tanyákon ittas kortesek ~Közé hajítja. Õt más érdekek~
4345 1 | királyom, ~Most kapá utolsó kortyát a lokájom!» ~Szólott a királyné. «
4346 1 | nyerend!~Ablak közé tányért, kosárkát ~Teszen fiú s leány,~Arany
4347 2 | dugúlt fülekbe zúg,~Mi minden kõszikláról mint visszhang visszabúg.~
4348 2 | S vesszejével egy közel kõszirtre csap -~Hogyha tudna mint
4349 1 | szerelemnek ~Nem nyilt meg kõszive.~S a mily hamar megnyerte ~
4350 1 | Ihlett lelkesedés zöld koszorúja leng, ~ Esztendõkig epedtem, ~
4351 1 | visszahull; ~Mit ér, ha volna koszorúm? sirok közt ~A koszorú is
4352 2 | csodáknak új csodája! a rideg ~Kõtömegnek sziklakeble megreped;~És
4353 1 | napod lehunyt, ~ Ha nem kotródol egyben.»~«Nem, én vitéz,
4354 1 | kemény vasából ~Fegyvert kovácsolt Árpád gyermeke, ~Szabadság
4355 2 | arany László imádságára kõvé válik, ~s a magyar sereg
4356 2 | vetett.~ Koronáját egy szép kõvel nevelé, ~A tartományt Horváthonnak
4357 1 | Ollójával felvett egy lovas kozákot.~És midõn bejárta szép Tirolországot,~
4358 1 | Szép szemükbõl hõ könyûk ~Kristálygyöngye hull. ~Egyikének atyja lelt~
4359 2 | sziklakeble megreped;~És belõle kristálytisztán, vidoran ~Szomjatoltó, gazdag
4360 1 | magányod árnyait, ~E csergedõ kristályvizet~S e fák vidám sudárait! ~
4361 2 | esdezõt -~Egy Frangepán Kristóf az, a kit ~Tõled, király,
4362 2 | FRANGEPÁN KRISTÓFNÉ. ~VEZÉRHANG.~A csatákat
4363 1 | de gyász családja gyász krónikája ez!~Olvassa szép apjáról
4364 2 | hozta e szörnyû hadat ~A kudarczért, mit Ozúl s Kutesk alatt ~
4365 2 | gyöngébbek, asszonyok, ~Sátoron kül az erõsbek s bajnokok.~
4366 1 | szép nyelvét, ~S lerontva külbálványok szobrait, ~S mindent, mit
4367 2 | Tart feléjök, mint egy égi küldemény; ~László hada örömében megriad, ~
4368 2 | hajón elküldi a Rajnára, ~Küldi onnan õket a Dunára; ~Megizenvén
4369 1 | Szólott a királyné. «Ej no, küldjön el hát, ~A zsidóhoz át,
4370 1 | Még pedig aranyból» - s küldte a cselédet. ~«Hát te már
4371 2 | szivének mindenét. ~«Te küldted õt el a csatába -~Mondá -
4372 2 | rajta együtt osztozunk; ~Különb ember nem vagyok a többinél, ~
4373 1 | harmadik leány. ~«Ha csillogó külsõség ~Volt lelki vágyatok,~A
4374 1 | a szél, zúg a vihar, ~ Kün ló, lovásza megfagy.~Haszszán,
4375 2 | Hõs Lehelnek szózatos kürtérõl ~Hir maradt a régi szép
4376 2 | kezdne gyászzenébe, ~Hõsi kürtét két kezére kapja,~S le a
4377 2 | Szívességet mivelünk tehetnél.~Hõs kürtödrõl, mely függ oldaladnál,
4378 2 | csatának arczulatja, ~Harsogó kürtrivadás, ~Véres zászlólobogás, ~
4379 1 | között. ~Az ifjú álma, férfi küszködési~Partot nem érnek itten,
4380 1 | képek! ~S a feloszlásnak küszöbére lépek. - - -~Igy értük el
4381 1 | mit legszebb reményim, ~Ha küzdelemben kell elvérzenem?~Mit ér
4382 2 | Frangepánné, ~Nagy dolgokkal küzdeni; ~Nap hevétõl barnulának ~
4383 1 | díjtalan megint?~Csak én küzdéseimnek nincs-e ára?» ~Ily bánatos
4384 2 | karom, ~Utamon járj, érettem küzdj, akarom: ~Küzdni fogsz,
4385 2 | érettem küzdj, akarom: ~Küzdni fogsz, de égi pajzsom védve
4386 2 | bátorság és erõ;~De azért okos küzdõ cselt sem vet el, ~Mert
4387 1 | Ott volt véres csatában, ~Küzdött mint senki még, ~Kilencz
4388 1 | együtt - mond a lány, ~ Im kulcsa lánczaidnak!~Nyisd meg lakatját,
4389 2 | Midõn a hölgy a férj karába ~Kulcsolja forró két karát,~Õt csókba
4390 2 | hazára, melyet alkotott.~S kulcsolt kezekkel kér áldást reája: ~«
4391 1 | Vágasd ki a fát, s mely reá ~Kulcsolta szíverét, ~Kivágtad a hû
4392 2 | fel magasra ~Kezében két kulcsot mutat: ~«Akkor lásson Velencze
4393 2 | másodszor újult meg a hold.~ A Kulpáig úrrá lesz László hada, ~
4394 2 | Kit khánúl uralt ekkor Kumánia,~Érmelléknek legjobb borából
4395 2 | Gyéritvén, fogyasztván a kun sorait.~ Nemsokára törve
4396 2 | még hat nemzetség feje ~(Kund, Tuhutum, Elõd, Und, Tas,
4397 2 | A védetlen haza földén kúnhadak, ~Iszonyú öldökléssel pusztítanak.~
4398 2 | gyõzedelmes seregét. ~ És a kunnak csakhamar elébe tart,~A
4399 2 | Annál gyorsabb, ott leend a kúnokon.~ Mért beszéljem hosszan
4400 2 | elveszíti életét,~A riadt kunság lerakja fegyverét... ~
4401 1 | áldott téreit, ~Szomjazzák Kúnság és Bánát kalászait,~Ménes
4402 2 | sújt a kard; ~Majd László kunt, majd ez nyomja a magyart.~
4403 2 | király,~Ellenében síkon a kuntábor áll;~Sokasága pillanatra
4404 2 | Isten mennydörög.~ II. ~A kúntábor leírása. Ütközet. László
4405 2 | Megpillantván a hulló aranyesõt~A kúnüldõ magyar is maga elõtt; ~Méneirõl
4406 2 | Míg Lászlónak koponyájából kupát ~Nem készíttet, s abból
4407 1 | ütközött?» ~«Volt ám, de volt kurázs is, komék, és mekkora; ~
4408 2 | elállott ~Hunyady! a bajuszos Kurd is hívsége dijául~Vérbe
4409 1 | fontos dolgokat?~Rangomra kurtán hangzanék a válasz: ~«Író
4410 2 | Benn pediglen vad Kapolcs, Kurul fia, ~Kit khánúl uralt ekkor
4411 2 | hazám! mi lelkesíthet? ~Mi e kuszált jelenben egyesíthet?~Csak
4412 2 | Asszonyoknak gondolatját~Mért kutatnók hát hiába? ~Frangepánné
4413 2 | A kudarczért, mit Ozúl s Kutesk alatt ~Szenvedének; megfogadták
4414 2 | A FEKETE KUTYA. ~Fergeteg kél, fergeteg
4415 1 | kell nekem!~Solymát te ûzd, kutyáját ~ Én elverem!’~És szállt
4416 1 | megtörött. ~Sirván borúlt lábához:~«Oh mondd meg, szent atyám, ~
4417 2 | kedves áll...~Nem áll már! lábaidhoz omlik, ~Sietve int, susogva
4418 2 | botorúl, ~Honnan az László lábáig elgurúl.~ Hajlik László,
4419 2 | fényivel betelt a föld; ~Lábaihoz nemzetek rajonganak,~S hõs
4420 2 | S szent tûzzel rohanák lábairól a fejedelmet,~S mint az
4421 2 | De villámként, gyors lábakkal, hirtelen ~A keréknél egy
4422 1 | elõtt asztalka, aranyzott lábakon, ~Asztal fölött kitárva
4423 1 | kérdezõ fölött.~,Azt véltem a labanczra mentek, ~S velök lesz háború,~
4424 1 | raká, ~És a világ végénél lábát lelógatá.~«De még ez mind
4425 2 | idõ jár, még az is csak lábhegyen...~ Ily idõ a szív és
4426 1 | A szende szép szemet, ~A lábkát, mely alig ~Lebeg a föld
4427 1 | boldog vagy, vitéz! ~ Még lábod is gyürûzve!~Kár, kár bizony,
4428 2 | ellepik arczát, és kezeit, s lábszárait egyben;~Az pedig elbõdûl,
4429 1 | Mi boldogok vagyunk! ~Lábunknál a két gyermek, ~Egy kis
4430 2 | barátom!» ~,Csak Christi lachrymája van!’ ~«Mindegy!» s ivék
4431 1 | könyvek ott maradtak ~A láda fenekén.~Három leányka otthon ~
4432 1 | alighogy érezénk!~ Elhalt Lajossal nagy Mátyás király, ~Nevére
4433 1 | fecske visszatér szerény lakához,~A gólya régi fészkéhez
4434 2 | tornyok látszanak, ~Ház és lakásnak csak helyét találod, ~Hol
4435 2 | keresztény szent hitet; ~Sõt lakásul földet oszt számukra ki, ~
4436 1 | kulcsa lánczaidnak!~Nyisd meg lakatját, hõs Czagány, ~ Künn kész
4437 2 | mérköve. ~Velencze biztosabb lakattal~Zárá a rémek e helyét,~A
4438 2 | király Fejérvárról, hol lakék, ~A táborba szekereken érkezék;~
4439 1 | ruhát hord ~S az út felén lakik.~De hogyha dalra kelnek ~
4440 2 | nevezett,~S kik maiglan lakják e sík téreket.~ ~ ~.oOo.~
4441 2 | Toborzó, hanga, vígalom ~És lakma mámorában?~Aklában annyi
4442 2 | kelle fúlani?~Ki fog sötét lakodba hatni, ~H a még a napsugár
4443 2 | és föltette azt, ~A hegy lakója színborát,~Arany kalászát
4444 2 | Mint a siroknak nincs élõ lakójok;~Szél és vihar lett puszta
4445 1 | átka ki:~Hogy nyelvével lakoljon, ~Melylyel vétett neki.~
4446 2 | vigan, ~Mint e nem várt lakomán mindannyian.~ A kegyes
4447 1 | a csehén bizik.~S végig lakoztanak már, és végig ittanak, -~
4448 2 | tornáczon át,~S az ismert lakszobához érve, ~Kinyitja súlyos ajtaját.~«
4449 1 | AZ ÉJI LÁMPÁHOZ.~Jó lámpa, régi társam és virasztóm, ~
4450 1 | volna a kerek föld,~S ez egy lámpácska égne rajt maga.~Ne félj,
4451 1 | AZ ÉJI LÁMPÁHOZ.~Jó lámpa, régi társam és
4452 2 | Mint midõn égõ belére ~A lámpának friss olajt ~Töltesz, a
4453 2 | meg-megcsörg karán, ~Ne hallja láncza csördülését ~Az örömhír
4454 1 | s eltapodva, ~Széttéptük lánczaidat, ~Repülj magasra, hófehéren, ~
4455 1 | mond a lány, ~ Im kulcsa lánczaidnak!~Nyisd meg lakatját, hõs
4456 1 | éretted dobog.~Im összetépett lánczaidra ~Istennél esküszünk:~Mikép
4457 2 | õt élve tudni,~S ellenség lánczain,~Távol honától, hû nejétõl -~
4458 2 | frígybe álla már,»~S hogy lánczait könnyebben téphesse szét
4459 1 | felszökik,~ S a szörnyü lánczakon ront; ~Port rágna düh elegy
4460 2 | lekötötte pokolban~Szörnyü nehéz lánczczal. Hétszer megrázta magát,
4461 1 | De jõsz a kapitányhoz lánczhordta franczia.»~És a diák ujonta
4462 1 | felségû férjem, kegyetlen lánczokon? ~S ki vagy te, jó vitézem,
4463 2 | éles vasadtól, ~Oly vasba lánczolák,~Melybõl ha kardokat csiszolnak, ~
4464 1 | mégysz,~Letéped gyöngyödet,~A lánczot szép nyakadról, ~Kezedrõl
4465 2 | Az õsi árnyak hosszu lánczszeme; ~Mindegyikének arczán tûkrözõdik: ~
4466 2 | Elküldted felhõ-teremed lángablakin a Vészt, ~Annak lába alatt
4467 2 | villángzottanak,~S szemvakító hét lángárba oszlanak. ~ Lába alatt
4468 1 | Költõ szive mint az Aethna, ~Lángelem’ hazája;~Csak az élet jégfuvalma ~
4469 2 | Sem a tiszta szerelemnek ~Lángi már nem gerjedeznek ~Hölgyek,
4470 2 | dörgene!~E tekintet, melyben lángirással ~Van felírva vesztett édene, ~
4471 2 | végig piroslik szikrázó lángival?~Az a tatárseregnek lángzó
4472 1 | Férjed tériteni,~S szived lángjába mártván ~Vezér szövétneked, ~
4473 1 | testvérlángolással ~Megoszsza forrón égõ lángjait;~Most újra sírok, edzett
4474 2 | gyûlölet parázsa ~Káröröm lángjára gyúlad~Frangepán gyalázatára. -~
4475 2 | Felfogja zöld sudára a villám lángkarát; ~Igy Béla a tatárral vérengzõ
4476 2 | az égnek szõnyegén? ~Vagy lánglövellõ villám rohant át föllegén? ~
4477 1 | mi itt lenn ~Oly szent lángokban ég! ~Dobogj szív a kebelben, ~
4478 1 | szabadság hajnala!~Isten van e lángoknak szikrájában,~Mint volt Horéb
4479 2 | hon földén, melyért lelke lángola.~ Mint folyóviz, melybe
4480 1 | gyermek imája, ~Te az ifju lángolása,~Te a hölgynek érzeménye, ~
4481 1 | Mely honja érdekéért ~ Lángolni tud s akar. ~S ki az, ki
4482 2 | ifjak kebelében, ~Mint lángoltak egykoron, ~Jól tudom.~Mert
4483 2 | a bél lobbanása ~Lángra lángot ujra hajt: ~Montebello kebelében ~
4484 1 | a dusat ~Képzelmivel, ~A lángtüzest, tavaszvidort, ~Örökre el!~
4485 2 | harcznak, s hol elõbb vad lángu leventék ~S a riadó harcznak
4486 2 | lángival?~Az a tatárseregnek lángzó szövétneke... ~Dult városok
4487 1 | az õsi sorfák integetnek,~Lankadt kebelnek édes enyheül. ~
4488 2 | szárnyának csattogását ~Lankasztja tér, határ.~S addig röpûl,
4489 1 | fegyverrel a csatán, ~Ki lantja zengzetével tündöklött két
4490 1 | szárnyán hordanak, ~Kinek lantjára s ihlett homlokára ~Rózsák-
4491 1 | csattogány dala, ~Költõ lantjáról szerte szárnyala.~ És
4492 1 | sziveddel, ~Mint egybeolvad lantom énekeddel.~~
4493 2 | mielõtt errõl zengjen énekem, ~Lantomat fel kell elõbb idegzenem ·,~
4494 2 | nem költi fel;~Mint a szép lányarcz, redõtlen~A nagy tenger
4495 2 | harczát a hitért, ~Szíve lányát áldozván fel hit- s honért;~
4496 1 | kevés! ~Te egy alvó hazának ~Lányáúl születél, ~Fölébredõ nemzetnek ~
4497 2 | rejtett nõi mez,~A szolga lányéhoz hasonló, ~Melyben kisérte
4498 1 | Szép asszonyért, szép lányért az igazi vitéz ~Tüzet vizet
4499 1 | Csókért esenge Brend vitéz ~Lánykájától ekkép: ~«Csókot nekem, de
4500 1 | ölelve tart ~Fiúkarom;~De ah, lánykám meghalva rég!~Hazám fölött
4501 1 | szem, ~Tiltott vidékemen ~Lánykámat ott leled, ~Hol május-téreken ~
4502 1 | Csak ugrál, csak nevet; ~Lánykának kis keze~Csak ûz, csak hesseget, -~
4503 1 | De büszkeség kapá meg ~A lánykát s vad negéd, ~Hallván, mi
4504 1 | MADÁR. ~Pintyõke kis madár ~Lánykától megszökött, ~Ugrál, repül,
4505 2 | Mint a cselédek sóhaja;~A lánynak is (kivül szokáson) ~Otthon
4506 1 | Anyácska, végy beteg ~Lányodnak új ruhát; ~Fehéret, mint
4507 1 | Tükrében, szörnyedezve ~A lányok gyilkosát.~~
4508 2 | vigalmát,~S tánczra pereg lányzó s lebegõ hólábu menyecske. ~
4509 2 | dúska falúba.~Ott koszorús lányzók, s lebegõ hólábu menyecskék ~
4510 2 | forgása, miképen~Városi lányzónak s asszonynak játszi kegyelme! ~
4511 2 | lét derül. ~Túl bérczen és lapályon a szép hon ott vagyon, ~
4512 1 | hajadon. ~ Csolnakra, lapátra, barátim!~Az est oly tiszta,
|