15-belan | belef-dacza | dagad-elpus | elrab-feled | felej-gyasz | gyava-hideg | hidig-jatek | jatja-kigyu | kihag-lapat | lapja-megid | megil-nehez | nejeh-pacsi | padov-segit | sejte-szive | szivh-tokel | tokol-velem | velen-zuzot
bold = Main text
Rész grey = Comment text
4513 1 | sirköve, -~A könyv utósó lapja nevével telve be!~S hajóra
4514 1 | egyszer átforgatja lelkének lapjait,~Hol régi csalt remények,
4515 2 | Széles pajzsuknak dobogó lapjára emelték~Hármas erõ közt,
4516 1 | a magas hölgy csak most lapozta át,~S mintegy pihenve rajta
4517 2 | életét? ~ Ál próféták lappanganak köztetek, ~Ál utakra, bûnre
4518 2 | hold rég elborúltanak. ~Vad lárma és üvöltés jelentik a vihart, ~
4519 2 | Mondá, és zajosan lármázván hozta a népség~Hunyady hõst
4520 2 | Hogy vihart és harczot láss, ~S el ne szokd a bék ölén ~
4521 1 | A két csalatkozott lány ~Lassan megnyugovék, ~Ámbár a veszteséget ~
4522 1 | karodra fel.~Utczákra õk, hogy lássanak ~S láttassák magokat, ~Szinházba
4523 2 | SZENT LÁSZLÓ-BÓL.~ BEVEZETÉS. ~ A dicsõ
4524 2 | jó földön vesztegel, ~Míg Lászlónak koponyájából kupát ~Nem
4525 2 | révedezz -~Im az ének Szent Lászlóról zengedez. ~~ ELSÕ ÉNEK.~
4526 2 | meghódíttatása. ~ De ne menjünk el Lászlótól messzire -~Mert az ének
4527 2 | akkép talál,~A mint álmában látá: a szent hely fényben áll, ~
4528 1 | A királyi urfik (most látám õket meg) ~Czifra tarsolyomért
4529 2 | A jövõnek jós szemekkel látása.~ Nagy dolgokra szánta
4530 1 | szívdobbanással ~Kõt kõre épiténk.~S látatlan, észrevétlen ~Épitve lõn
4531 1 | A szív leghõbb érzései ~Látatlanúl teremnek: ~Úgy a pohárnak
4532 1 | Hogy istent angyalúl ~Láthasd a mennyeken!»~~
4533 1 | vet, magának vet magot? ~Láthatára sûrû, vastag éjjel...~S
4534 1 | vészt Haszszán haladja, ~S a láthatárra gyors lovon~ Kitûnik büszke
4535 2 | A rejtélyes emberelme ~Láthatatlan mûhelyében,~Mely teremt,
4536 1 | Még a régi bõrben, mint láthatja fölség.~Jó fakóm is, az
4537 2 | ágyán, halála reggelén, ~Láthatni õt maiglan megszentelt fekhelyén, ~
4538 2 | Ment, és az éj sötétét nem látják szemei! ~Az õsz csipõs szellõjét
4539 1 | szebb hazát lát ~ Ideálok látkörén:~,Ott, ah ott a messzeségbõl, ~
4540 1 | látszik, ~Vagy földi tûz? mi a látkörre hág?...~Egy csepp a tenger
4541 1 | Hej ha élne, most sem látná senki párját,~S mint a szél
4542 1 | Mintha a költõnek lelkét ~Látnám jõni a vizen...~Kél a szellõ
4543 1 | Luiza.~«Igy kell-e téged látnom, oh nagy Napoleon!~Én nagy
4544 1 | II.~ Az obsitos látogatása Ferencz császárnál. ~Nagy,
4545 1 | városában, ~Király õ felsége látogatásában.~És az obsitos hõs, társin
4546 1 | Kedvem szottyan menni kis látogatóba.~Sok barátom él ott, s nem
4547 1 | kérdé - frissen a mint látom.» ~«Hála isten - mondám -
4548 1 | Mért jövél velem?~Csába látszat, játszi kép a ~Nympha-szerelem.»~
4549 1 | egyet törül, -~S villámot láttak a huszárok, ~Kettõt a domb
4550 2 | borítva, ~Fenn tetején czímert láttál tündökleni, ketté~Volt oszlatva
4551 1 | Utczákra õk, hogy lássanak ~S láttassák magokat, ~Szinházba most,
4552 2 | el deli Hunyady által.~ Láttátok? mikor a pajkos gyerkõcze
4553 1 | világtengerben kis sziget;~Láttuk szünetlen egymást és epedtünk, ~
4554 1 | szélvész, ~Föllázad a tenger,~A láva tüzet hány, ~Õrülten az
4555 2(5)| Láz = madárijesztõ.~
4556 1 | De a tömegnek ajkain ~Kel lázadó moraj.~«Zsigmond király,
4557 1 | nyakas vezér, ~Te itt is lázitó!»~S zordan mögötte feltünik ~
4558 1 | az angyalát! még pedig lázsiás,~Hej, hogy elfogyának, mint
4559 2 | S hosszu szakállt viselõ lázzal5 dajkája, tovább kelt, ~
4560 1 | gyújtson;~Szerelemben a leányért, ~Mely megboldogítson. ~
4561 1 | ablak is,~Hogy látna bé leánykám, ~A kis hamis.~Bizonynyal
4562 1 | hitlenek tülem,~E barna kis leánykát ~Mikép szerethetem?~~
4563 2 | érdeme? ~Vagy szerelmét szép leánynak, ~Mely mikép a gerle hív;~
4564 1 | ajakán: ~«Nem szántad ön leányod, ~Oh kõnél kõbb kebel!~Ifjú
4565 2 | gyalázatára. -~A panaszló szép leányon, ~Ékes arczán, dús haján ~
4566 1 | gyult ezért,~A bércztõl a leányra ~S a nyájra átkot kért. ~
4567 2 | Ah, mily vigasztos képek lebegtek el szemén!~Mint szomjas
4568 2 | és a szent anyának elõtte leborúl,~Mint gyors esõ patakja
4569 2 | Gábor angyal szent karán, ~S leborulnak a királyszék zsámolyán.~
4570 2 | vitéze, ~Húszezer más hullt a Lech vizébe.~Õt lováról harczának
4571 2 | vársz még, mik történjenek? ~Lecsapott már, gyújtott is a villám, ~
4572 1 | áthasítja a Balaton tavát.~S lecsendesül perczekre a háborgó elem, ~
4573 2 | Béla népe is legott lecsendesûl,~Fáradalmas útja vágyott
4574 1 | tolúlt szemére. ~A könyû lecseppent ~A legszebb vidéken; ~A
4575 2 | árja szavukban. ~ Végre lecsillapodott a zaj s fejedelmi Ulászló~
4576 2 | és emberibõl; ma azonba’ ledöntvén~A nagy szörnyeteget puskákkal
4577 2 | szirttövénél ~A kanyargós út ledûl,~S a lapály sik tengerébe ~
4578 2 | az oltárláng, midõn tövig leég, ~Elõbb, mint elenyészik,
4579 1 | áll. ~Vadász kegyetlenül~Leejti kis madárt; ~Szép lányka
4580 2 | virága színeit:~Szegény leendesz színezésben! ~Járd össze
4581 2 | enyelgenek, ~Lelkében egy leendõ hon álmi rezegnek!~~
4582 1 | Búborúdat felderítni ~Óriásokká leendünk:~Kérdd, s kitépi mind, fejenként, ~
4583 2 | Káldor ~Karjához sújtott, s leesett bal karja legottan,~Mely
4584 2 | csalódott szerelem,~Melylyel lefekszik éjjel, melylyel reggelre
4585 1 | üdvözölt, váltságunk, Unio!~Lefolyt az átok, egy lett Árpád
4586 2 | rajta! ám csak fussatok!~De legalább mentsétek meg éltetek, ~
4587 1 | Két szeretõ birtokában.~Legbecsesb virág a - szív, ~E virágot,
4588 1 | Kezén a Mátrabércznek ~Legcsillogóbb hava.~És mind ezekbe lelket ~
4589 1 | hazában, ~Bezerédi üdvözlé meg legdicsõbben, ~Midõn kezedben, mintegy
4590 2 | Nékem a legszebb füzér, ~Legdicsõebb pályabér.~ I.~ «Sírtam,
4591 2 | váltó! ~Pizába szól, - a legdusabb ~Kereskedõhez, mint kivántad; ~
4592 1 | föl a nyáj, ~Mely a hegyen legel;~Még többel a leányka, ~
4593 2 | Melyre ráakad az ember legelébb. ~ Megpillantván a hulló
4594 1 | szalagot kötöttem. ~Mezõre legelni kivittem õt, ~ Itatni
4595 2 | Végre közükbe hatott: legelõbben is iszonyu Káldor ~Karjához
4596 2 | hajlani; ~László herczeg legelõször áll vala ~A hon földén,
4597 1 | énnekem egykor egy õzikém, ~ Legelve találtam az éren;~Még most
4598 1 | gyermekit,~S a mélyen érzõ szív legemberibb ~Tolmácsait szégyenli, a
4599 1 | nyögdelõ sohajtás repûl a légen át, ~Középen áthasítja a
4600 2 | gyors méne várt, ~Vitéz legényivel.~Erõs mellében, érezém, ~
4601 1 | nézve, hová, hol? ~Bezúgom a léget -~Ki áll utat?... ~Lesodrom
4602 1 | érdekelnek, ~Mint engem és legfölebb titeket, ~Kikhez szivem
4603 2 | nyergelj mit állsz még? ~A legfutóbbakat -~Melyek repülnek, mint
4604 2 | A fogolynak õre, ennek ~Leghalálosb ellene!~Montebello gyûlölségét ~
4605 2 | hû sereg. ~ Az embernek leghatalmasb ellene,~A kinzó éh támadott
4606 2 | legnemesebb hölgynek szerelme ~S a leghivebb nõszív iránt.~~
4607 1 | Az érezõ kebelnek,~A szív leghõbb érzései ~Látatlanúl teremnek: ~
4608 2 | kebledre sem borúlhat ~A leghûbb nõkebel!~Fontos nagy ok
4609 1 | Fejembe, melyik büntetett leginkább,~Ha szép hazám nyelvén beszélni
4610 1 | most a furfangos diák,~A legjavát elhagyta - és most õt hallgaták -~
4611 1 | már melyik az, ~Kit szívem legjobban szeret: ~E kékszemû lányt,
4612 1 | szívemben újra kész a harcz -~Õ legkisebb, úgy gondolom,~S most legkedvesb
4613 2 | egyet ví fényesen: ~De mi legkivált dagasztá kebelét,~Nagynak
4614 1 | És mégis érezõt,~Hogy legmerészb dalommal ~Sem érhetem fel
4615 2 | magasabbak, hogy sem elérje ~Legmérészb hálám; im azért nyilvánta
4616 2 | cselt sem vet el, ~Mert a legnagyobb erõn is gyõz a csel.~
4617 2 | nõl szerelme egyaránt,~A legnemesebb hölgynek szerelme ~S a leghivebb
4618 2 | angyala.~ IV.~ És már az éj legördûl, a hajnal is hasad, ~Utána
4619 2 | sújtott, s leesett bal karja legottan,~Mely zászlót tartá; meg
4620 2 | virágon, bokrokon, ~A legelsõ, legragyogóbb fénygolyó~A dicsõ nap, mint
4621 2 | és bün háza tûzhelyének ~Legrejtettebb szentélyéig érnek. ~A királyné
4622 1 | Elõ, elõ a lóval,~ A legsebesb futóval.’ ~S elõ, elõ ment
4623 1 | dobogásod ~A szeretetnek legszentebb dala;~Lobogj, lobogj testvériségnek
4624 1 | pályám megvagyon nekem,~A legszivélyesb nõ rokon szivében, ~S egy
4625 1 | a szív, e ritka kincs! ~Legszólóbb - hol nyelve nincs!~ VIII. ~
4626 2 | széppel, rút s gonoszszal ~Legtarkább játékot ûz,~Hol van ember
4627 1 | edzett kebele...~Az õ szivén legterhesb súly vagyon,~Melyért remeg -
4628 1 | Mert te vagy a szeretet ~Legtisztább hajnala! ~~
4629 1 | iskoláztam, ~Melyik tanitóm vert legtöbb diákot ~Fejembe, melyik
4630 1 | rendûl a föld ingásitul.~«A legutolsó Zrínyi - szól s kínja iszonyú! -~
4631 1 | angyala; ~Sötét szárnyának rém legyintésére ~Jéggé fagyott szivemnek
4632 2 | öldökölni, volt a czél.~ A legyõzött sergeknek ad életet, ~Ha
4633 2 | a hõst és királyt, ~Ki legyõzte és megtörte a halált; ~Alleluja
4634 1 | éjszaka ~ A föld felé lehajtja:~Áll Zolna szép szemérmesen,~
4635 2 | átkozva!» imigy kiabált s lehatott vala újra~Hangja világtalan
4636 2 | Foglalatja a fagyasztó lehelet, ~Melyre újra minden semmivé
4637 1 | bûvös varázszsal ~Bir szent lehelleted,~S az ég szabadján a gyümölcsöt ~
4638 1 | virágzó Flóráját, halálos ~Lehelletétõl elhervasztva lelted. ~Hallottam
4639 2 | színt s hangot találni,~Lehetlennel fogsz szembe szállni. ~Vagy
4640 1 | föltekint: ~Madárnak nagy lehetsz; ~Inkább szeretlek igy,~
4641 1 | a remény! ~S halmára lehevertem,~S halmán itt hervadok, ~
4642 2 | a gyilkos kezet...~Késõ! lehull egy hosszu, szép fürt, ~
4643 2 | Elõbb-utóbb a királyi szék lehúll.~ Híveivel gyors tanácsot
4644 2 | volt Ulászló udvarában, ~Lehulla trónja zsámolyán;~A csillag
4645 1 | mennyben,~Az lássa, hogy napod lehunyt, ~ Ha nem kotródol egyben.»~«
4646 2 | bajnok s zászlóját estte lehúzta.~Igy dült össze erõs ropogással,
4647 1 | jobblét dicsõ reggelén ~A leigázott óriás, a nép,~Üdv néki!
4648 2 | mennydörög.~ II. ~A kúntábor leírása. Ütközet. László maga ragadja
4649 1 | hangcserében, ~Ezer madárka lejt és hangicsál.~Itt tarka
4650 1 | Ottan álltam Badacsonnak ~Lejtõjén a szent helyen,~Hol a regék
4651 2 | Mint a bölcsõ ringató,~S lejtve tánczol habra habról ~Szép
4652 2 | erõsbnek ~Érzé most erejét; lekapott balog oldala mellé~S onnan
4653 2 | És Sátánt az erõs Isten lekötötte pokolban~Szörnyü nehéz lánczczal.
4654 2 | kerek világon sebére még se lél.~Mert a kinek éltéhez kötötte
4655 2 | nem találod, ~Vajha úgy leld, hogy ne kérd halálod!» ~
4656 1 | vidékemen ~Lánykámat ott leled, ~Hol május-téreken ~Füzérkét
4657 1 | Szivednek enyhét, vagy kéjét leléd!~~
4658 1 | nagy világban kéjt én nem lelek. ~E szív, e lágyan érezõ,~
4659 1 | ennyi korra jutván, nem lelék~E nagy hazában szívet, mely
4660 1 | itt benn! ~Fölmelegszik lélek és szív,~Lelkes énekekben!~
4661 1 | reménye volt, ~A testben és lélekben ékesen ~Fejlett virágot,
4662 2 | Álmából most csókolja fel; ~Lélekderítõ hûs szelek ~Lengik be a
4663 1 | szent megadás, ~Arczán a lélekolvadás,~ Szép ajka énekében ~
4664 2 | megvakulva, vesztegetve ~Lélekvesztõ aranyától,~Fele népe Frangepánnak~
4665 2 | A rendítõ Vész; szabadon lélekzik a dúlt föld, ~Emberek és
4666 2 | zengeményét: ~S szót nem lelendsz, édest eléggé, ~Kizengni
4667 1 | én a távozásban~Föl nem lelhetem. ~A szivemben~Mint selyembogárnak ~
4668 1 | Mely társért nyögdicsél, ~Leljen az égi lány;~Sovárgó szárnyadon, ~
4669 1 | berkeidnek enyhadó homálya ~Lelkedben édes kéjt ébresztenek.~S
4670 2 | velem;~Ha nem jövök, kettõnk lelkéért ~Tartassék requi em.»~S
4671 2 | érsekéhez. ~«Adj tanácsot lelkeknek birája! ~Mondj igazt bûn
4672 2 | Buzgón magához vészi istenét:~Lelkembe vettem hagyomány jelében ~
4673 2 | álmak révedeznek ~Az éber lelken át,~S éber kinok, rémek
4674 1 | szigor van homlokán ~S a lelkendõ urakhoz ily szó jön ajakán: ~«
4675 1 | tiszta-híven, ~Szeretni lelkesen...~De kit szivem választ,
4676 2 | Mid van, mi még, hazám! mi lelkesíthet? ~Mi e kuszált jelenben
4677 2 | mosolygva a vetés kibú: ~A lelkesítõ fejdelem szavára ~Föléled
4678 1 | vágyai.~És míg a hivság lelketlen csoportja ~Mulékony földi
4679 1 | S összenéz a két leány, ~Lelkök elborul;~Szép szemükbõl
4680 2 | Megcsókolta az ifju király nagy lelkü barátját, ~S ez mély illetödésében
4681 1 | És a világ végénél lábát lelógatá.~«De még ez mind csak semmi»
4682 1 | Kristálygyöngye hull. ~Egyikének atyja lelt~Sírt Mohács alatt; ~Másikának
4683 1 | Elment a szép leány;~Ott lelte az apródot~A zöld fû bársonyán. ~
4684 1 | Lehelletétõl elhervasztva lelted. ~Hallottam és elképedék,...
4685 1 | Esztendõkig imádkozám.~Ott leltem fakadó érzetim édenét, ~
4686 1 | képzelet!»~S évre év jön és lemégyen, -~Ah de egyre kék ködében ~
4687 2 | évre híven a férj hozzá lemén,~Mereng a halvány arczon,
4688 2 | Diadalma csillaga igy lemerûl.)~ A futárok nyargalása
4689 2 | sors arra rendele, ~Hogy lemondásban törjön meg kebele; ~Mert
4690 1 | De van, ki rá gúnynyal lenéz, ~ Egy istenadta ozmán:~«
4691 1 | Magyarországon. ~És a mint lenézett ~Csodaszép müvére, ~Kéje
4692 1 | Pozsony felõl uj zászló lengedez, ~Hir és dicsõség szele
4693 2 | cselszövényes, ~A fondor, s hitben lengeteg,~Jól tudja, hogy nincs oly
4694 1 | Hir és dicsõség szele lengeti;~Az ige rajt tisztán olvasható,~
4695 2 | Lélekderítõ hûs szelek ~Lengik be a lég tér ivét,~Mig a
4696 1 | fölött? ~Mit, szép virágnak lenned ~Gyász sirhalmok között? ~
4697 1 | király: ~Országom szépei ~Lennének trónusom ~Tündöklõ ékei; ~
4698 1 | ÉS KEDVESE. ~Szép finom lent sodra pergõ rokkafán~A menyecske,
4699 1 | Igaz-gyöngyöt teremtett ~A lények istene,~S e drága, ritka
4700 1 | felére fel? ~Mert a föld lenyügzõ bérigában, ~Mert a nép rajt
4701 2 | mása, nem tûnõdik sokat, ~Lepattan ön lováról, rá tolja a királyt,~
4702 1 | seperve, ~Virágsorok közt a lépcsõ megyen,~S a néma kastélyõr
4703 2 | mint régi jártas, ~Kapún, lépcsõn, tornáczon át,~S az ismert
4704 2 | HELYREÁLLÍTÓJA. ~Egy férfi lépdel, vándorbot kezében, Árpád
4705 2 | Ékes arczod kellemi,~Por lepé el szép hajadnak ~Holló
4706 1 | a feloszlásnak küszöbére lépek. - - -~Igy értük el a temetõ
4707 2 | Mely a földre susogással lepereg;~Mint a méhi döngicsélés
4708 1 | merre eltekintek, ~Alig két lépésig terjed szemem;~Gyermekkoromtól
4709 2 | Tõn véd- és támadásra lépést a fejdelem, ~Mint a hazának
4710 1 | Jog fölé a kény hatalma lépett,~S szörnyen megcsonkult
4711 2 | idegzenem ·,~Uj pályára lépik hõsöm, új mezõ ~Nyíl elõttem,
4712 1 | be, ~Mások belõle akként lépjenek ki!~S ne légyen egy magyar
4713 1 | a jó szív, ~Igy együtt lepne meg!~A jó öreg remegve ~
4714 2 | óvakodva ~A hölgy, kettõzve lépteit,~A titkos ismert csapda
4715 2 | elveszíti életét,~A riadt kunság lerakja fegyverét... ~ És az így
4716 2 | vezérek mint napok kelének,~ Lerázva sírjok korhadt födelét; ~
4717 2 | mint a méhész sokszorta lerázza ~Ujjáról, hova fullánkjait
4718 2 | lezuhan,~A kunoknak táborába lerohan.~ És sikoltás és rikoltás
4719 1 | istenét és szép nyelvét, ~S lerontva külbálványok szobrait, ~
4720 1 | e hon ~Ily áldozat után.~Leróva lesz a nagy bün, ~A súlyos,
4721 1 | Titkos-szerelmesen, ~Ne halljon lesdi fül, ~Ne lásson kandi szem, ~
4722 1 | léget -~Ki áll utat?... ~Lesodrom a szírtet, ~Mely csúcscsal
4723 2 | megcsillámlik, czikkáz, lesujt és öldököl. ~Jaj, a hol
4724 2 | Hires Szvatoplug téged is ~Lesújt a harcz viszálya; ~Istennek
4725 1 | Hamvadjon el. -~Medrébe lesújtok~A néma vizeknek, ~Hogy bõszen
4726 2 | csillag és a villám a földre leszakadt;~A magyarok királya tatár
4727 2 | bensõ, imája szent vala... ~Leszállt hozzá az égbõl az Úrnak
4728 1 | gyermek-kábaság!~Már rég a szõlõt is leszedtük, ~Hol nõne most virág?~És
4729 1 | lányka: ~«Hugod helyett hugod leszek.»~«Vár sírva nyögve kedvesem
4730 1 | az átok érje,~ Ha nem leszesz hû férje!’~Szólott, s lovára
4731 1 | hogyha hallgatóim Közt lesznek-e, nem lesznek emberek? ~Ott
4732 1 | kellemes állat ez õzike!’ ~ S leszögzi szemét a mezõre. ~«Vidd,
4733 1 | Ott fakó lovamról kényesen leszöktem,~A sövény fájához, mint
4734 1 | ajakára.~És rózsatrónjáról leszól a tündér: ~ «A kincs dalok
4735 1 | Nekünk vásárfiát.»~,Ha jók lesztek s szelídek!’ ~«Szelídek
4736 2 | karóval ~Parti darázsfészekbe leszúr, mint zúg ki reája ~Szörnyü
4737 1 | tovább s tovább mégysz,~Letéped gyöngyödet,~A lánczot szép
4738 1 | S kilencz nehéz sebérõl ~Letépi kötegét -~A sirásók könyezve ~
4739 1 | Behinték zsámolyát,~Szólván, letérdelének, ~S mondák a hõ imát. ~Ki
4740 2 | új hazának,~S a tûz elõtt letérdelõk ~Buzgón imádkozának: ~«Oh
4741 1 | egy fehér czipóval én elém letette. ~Erre bekiálta a mellék
4742 1 | Mégis megáldaték.~Én is letettem, õ is ~Alapnak egy követ, ~
4743 1 | De én mindannyiszor ~Uj létre serkenek,~A hányszor õs
4744 1 | ajakán. -~Földönfutókká lettünk; számûztek, Ilonám!’~«Nincs
4745 1 | csak ülj le - mondá és leültem, -~Van még vacsoráról egy
4746 2 | enyhes itallal. ~Akkoron a leütött állat vesztére köszöntik~
4747 2 | leve itt, midõn Káldort leütötte lováról ~Honvédõ Hunyady;
4748 2 | hõst magosan föltartván a levegõben. ~ De fejedelmi Ulászló
4749 2 | vasát ki ~S míg az a hig levegõt szögné, fölszóla az éghöz: ~«
4750 2 | helyett,~A községre iratá a levelet.~ Mai napig fentartotta
4751 2 | Õrzi szent, felbonthatatlan levelét. ~Melyet senki még ki nem
4752 1 | vidám fiú, ~Magyar dalnok levén, ~Hazámért, hölgyemért ~
4753 1 | engedjük meg, ily jó kedvben lévén, ~Hogy ne mondatnók el e
4754 1 | tüzének ~ Boszú és düh levének.~Vágy ûzte Haszszánt s szerelem ~
4755 2 | harcznak, s hol elõbb vad lángu leventék ~S a riadó harcznak hosszú
4756 2 | kiván;~Vagy boszút áll a leventén, -~A levente Frangepán.~
4757 2 | válik, ~s a magyar sereg leveri a kúnokat. A megmaradtakat
4758 1 | paraszt legények itták a hegy levét. ~Ott ültek iddogáltak vecsernye
4759 2 | milliók felett;~ De fejérõl levevén a koronát,~Azt kezével egy
4760 2 | szerteszét, ~Álmodni vél és újra lezárja szép szemét;~De ölelõ karokban,
4761 2 | De miként villám az égrõl lezuhan,~A kunoknak táborába lerohan.~
4762 1 | messze látszanak; ~Kisértetes lidércznek tartja egyik, ~Másnak hideg
4763 1 | KIRÁLYFIRÓL. ~A királyfi hûs ligetben~Kis patak felett, ~Andalogva,
4764 1 | A LIGETHEZ. ~Köszöntelek, te szép liget, ~
4765 2 | zaklatás után ~Fáradtan és lihegve egy szikla szorosán. -~És
4766 2 | dicsõ rózsából egy halvány liliom. ~ II.~ A szenvedés pohára
4767 1 | álltanak, ~Rózsa együtt s líliom~Így virágzanak.~Domb alatt
4768 1 | bársonyán. ~Szép arcza mint a liljom ~Oly halvány, oly fehér; ~
4769 1 | Játszva feltünék.~Karcsu teste liljomozva, ~Arcza rózsa volt, ~Hónyakára
4770 2 | Holubárt, s õszfürtü Berényit, ~Liszka magas homlokcsontját két
4771 2 | oltármécs perczegve végfényben lobbadoz; ~Az éji orgonának s éneknek
4772 2 | friss olajt ~Töltesz, a bél lobbanása ~Lángra lángot ujra hajt: ~
4773 1 | kemény a mellben;~Mint e láng lobogjon a szív ~Tiszta szeretetben: ~
4774 1 | kapuját -~Öt világrész lássa lobogóid, ~Lássa gályáidnak árboczát!~
4775 2 | elõbb hogy esendõ ~Nagy lobogóját jobbal fölválthatta: megújult ~
4776 1 | elhalványul mint a fal, ~Lódobogás, százszoros az, a mit hall. ~
4777 1 | szív; ~Ha százszor délre löktetik,~Mind százszor visszaszökkenik ~
4778 2 | László herczeg kebelébe fény lövell.~ És a könyvnek sok ezredik
4779 2 | gyors követ ~A herczeghez lóhalálban érkezett,~Hírül hozván,
4780 1 | légben a madár, ~Kit egyaránt lõhet le vadász és vadkufár!’~
4781 1 | Most kapá utolsó kortyát a lokájom!» ~Szólott a királyné. «
4782 2 | rettentõ lesz szava -~Ön magad lõl (kincsemnek lakatja)~A megõrzendõ
4783 2 | emelnek, ~Balga népi nagy Lombardiának,~Hõs Berengár fényes országának. ~
4784 1 | egyik égbe kelve, ~A másik lombhonán: ~A bájoló zenére ~Egész
4785 1 | tavasznak pompájában áll;~Zöld lombjaid közt, édes hangcserében, ~
4786 2 | ünnepcsendben a határ;~A vad elbútt, lombon elült a madár, ~Csak a hegyrõl
4787 1 | Nincs a földnek még virága! ~Lombtalan áll a berek,~Víg madárka
4788 1 | vontatva s kénytelen, ~Mikép a lomha árnyék a test után megyen. ~
4789 1 | úrinép puhán nõtt, és otthon lomhula; ~Mátyás király ügyes volt
4790 2 | mérföldekre nézvén,~Embernek, lónak nem látod nyomát. ~Tört
4791 1 | mégis neszt ne hallana. ~Lónyeritést hall, s rokkája elakad,~
4792 2 | S a parancsot teljesítni lóra ül~Deák Balázs, a sík földön
4793 1 | oltárodért;~Mint Zrínyi és Losonczy haltak, ~Ontunk, ha kell,
4794 1 | hamar! ~Szél légy magad, lovad vihar;~ A föld s az ég
4795 2 | karján egy hölgy vagyon, ~Lovag-vadász köntösben, egy ékes Amazon...~
4796 2 | Eckbert, költözött; ~A lovaggal a rény csarnokában~A hivalgás
4797 2 | elrepûl; ~Két tanú megy a lovagló nyomdokán,~Az idõre és határra
4798 2 | Férjeé még összeérnek.~De lovagszív vert a hõsben ~A hazáért
4799 2 | Nagy áldomást ütének,~Fehér lovakkal áldozók ~A magyarok istenének.~
4800 1 | lovasok! ~ Elõ, elõ a lóval,~ A legsebesb futóval.’ ~
4801 1 | Istállóba vele, parádés lovammal: ~Egy azon jászolból kapjon
4802 1 | el egy ebédûl. ~Ott fakó lovamról kényesen leszöktem,~A sövény
4803 1 | farkasok! ~Gyorsabb futók a lovasok! ~ Elõ, elõ a lóval,~
4804 1 | árboczát!~Tenger a föld vére, - lüktetése ~Népek- és hazáknak érütése.~
4805 1 | mert hogy õ volt Mária Luiza.~«Igy kell-e téged látnom,
4806 2(5)| Láz = madárijesztõ.~
4807 1 | S a lányka föltekint: ~Madárnak nagy lehetsz; ~Inkább szeretlek
4808 1 | Madárt hol kaphatok? ~«Madárrá válom én; ~Szeress, oh égi
4809 1 | fejünk felett,~Körûl a vig madársereg ~Zeng édes éneket.~S mi
4810 1 | istenadta rög;~A mi szárnya a madárseregnek,~A szabad föld az a nemzeteknek! ~
4811 1 | tarta kis kezében. ~Igy ül Madonna kisded Jézusával ~Mester
4812 1 | Hol fogod most kipihenni magadat?» ~«Ád az isten nyáron árnyat,
4813 1 | tolvajnak ~Kiáltalak:~Orúl vivéd magaddal ~Szivem szivét,~Egyetlen
4814 1 | tûzted jól, saját fiad ~Saját magadtól megirígyeli,~Egymás fejérõl
4815 2 | Mindenütt a póré mentve; ~Csak magáé zúzva, döntve. ~«Urfi, urfi! -
4816 1 | búval tölti meg; ~De nem magáért, nem egy életért, ~Agg õ
4817 2 | Sokasága pillanatra a magyart~Magakasztja, de sokáig ez nem tart:~
4818 1 | hang elhallgatott;~S midõn magamhoz tértem,~Csak szívem dobogott.~~
4819 1 | tagom:~A sír sötét ürében ~Magamra ismerek;~S a sírásó szemében ~
4820 2 | Éjfélt kondúl a harang -~A magános szent keresztnél ~Ott vonít
4821 1 | te szép liget, ~S szelid magányod árnyait, ~E csergedõ kristályvizet~
4822 1 | érezvén ütését, ~Sírtam magányom csendes rejtekében, ~Hogy
4823 2 | helyette Montebellót ~Lásd magányos õrlakán, ~Térdborúlva lásd
4824 2 | fényes tetteér’,~Szerelemnél magasabb leend a bér;~ Hír, örök
4825 2 | királyod? ~Oh de te érdemeid magasabbak, hogy sem elérje ~Legmérészb
4826 2 | sérti szóm - viszonz a nõ -~Magasabban, fenn az egekben van õ!~
4827 1 | Biborpiros sebekkel ~Mint rém. magaskodik. ~«Átok reá örökké,~Ki engemet
4828 1 | nyul... ~Egy percz - és a magasról ~A vár sánczába hull.~Mit
4829 2 | BEVEZETÉS. ~ A dicsõ hõst, kit magasztal énekem, ~Rég dicsõnek, szentnek
4830 1 | szivekkel ~Találkozol. Lelked magasztosabb, ~Kebledben edzett férfi
4831 1 | Dicsõ apjára ha emlékezünk, ~Magasztosabban lángol kebelünk;~De szent
4832 1 | erõsbnek érzed karodat,~Annál magasztosb hévvel gyúl ki benned ~Az
4833 1 | elragadt már, ~S visz hajóm magával!~ II. Ingatag hajón lebegve... ~
4834 1 | gondoltam:~Igy rakassék máglya, minden Áruló számára,~
4835 1 | lidércz rém, ~A légi csillag máglyául lobog; ~Meleg tüzénél csendesen
4836 1 | marad ~Éjszak felé!~Mint mágnestû e szomju szív; ~Ha százszor
4837 2 | egy õsi nép lakott,~Dicsõ Magóg vérének vérébõl sarjadott.~
4838 2 | Engedelmeskedni nem akartanak.~ Sõt magok közt megszakadva, mindenik ~
4839 1 | hogy lássanak ~S láttassák magokat, ~Szinházba most, bálokra
4840 2 | hozta a népség~Hunyady hõst magosan föltartván a levegõben. ~
4841 1 | És ha vet, magának vet magot? ~Láthatára sûrû, vastag
4842 1 | egygyé az «unióra.»~ Magunk valánk a nagy kerek világon ~
4843 1 | Istennél esküszünk:~Mikép magunkhoz, hozzád hívek, ~Hozzád szerelmünk,
4844 1 | betelve ezredévi átkunk:~Hogy magunktól jöjjön pusztulásunk!... ~~
4845 1 | gyermekinknek ~S gyermekink magvának.~S ivadékról ivadékra ~Nem
4846 2 | ágyat elkészité,~Melybe magvát - kebelébe - ülteté. ~
4847 1 | hasonlás, ~Nincs mától fogva magyar-átok: ~Temetve a viszály!~Mint
4848 1 | Ostorozza e vizet?~A nép ezt igy magyarázza: ~«A szélvész belé veszett!» ~
4849 2 | találja kedvét Otto benne, ~Ha magyarfej még kétannyi lenne.~S már
4850 2 | Dalmátiával.~Rég idõtõl a Magyarhoz ~Tartozott volt Dalmátország, ~
4851 2 | hányja el magától az üldözõ magyarokat ~feltartóztatni; azonban
4852 1 | Kis tükörben együtt ~Lõn Magyarországon. ~És a mint lenézett ~Csodaszép
4853 1 | világot, ~Közepébe tette~Szép Magyarországot. ~Bérczekkel, folyókkal ~
4854 2 | Alkotmánynyal felruházta népeit -~A magyarral testvérjoggal látta el,~
4855 1 | mutatja rét füvében ~Enyelgõ magzatát.~A csónakos, faláról ~Felkapja
4856 1 | csillaga,~ A kék egek magzatja,~Sovár pilláit éjszaka ~
4857 1 | fájdalommal ~Néked adja egy magzatját;~S a ki minden volt szivének, ~
4858 1 | szivének, ~S szép hölgyétõl magzatot. ~Bár kunyhóban béken él
4859 1 | de benn veszett -~A tó maig kihányja~A kecskekörmöket.~
4860 1 | Völgyed hüsében a gazdag majorság ~Dúsan mutatja barmaid sokát.~
4861 1 | KASTÉLYBAN.~Gödöllõ, 1846. május 31. ~Ki helyhetett e bájvidék
4862 1 | Oly bájolót adott, ~Oly május-ég-derültet,~Oly kellem-gazdagot,~Oly
4863 1 | Lánykámat ott leled, ~Hol május-téreken ~Füzérkét köt neked.~~
4864 1 | féljen, ~El nem borúl a májuség;~Mert, mely örök derût mosolyg
4865 2 | találja, ~Ha fejenként a mákot kaszálja,~Ugy találja kedvét
4866 2 | lakot;~ Mint végezte nagy, malasztos életét, ~Mint temették Váradon
4867 1 | hálaadva gyûlnek.~Ott a malasztot esdezõk körében ~ Sováron
4868 1 | szíve mint a kék ég, ~Csak malasztra nyilnék;~De a földön nincs
4869 2 | szenvedõt,~Megmerítvén szent malasztvizében õt,~S melyet ifjan annyi
4870 2 | kép felé repül, ~Kéjeknek mámorába merûl magán kivûl. ~«Te
4871 1 | napon~S vigságot vásárol a mámoron? ~Ki vádolandja mezején
4872 2 | valál, ~S inségében neki mannát adatál: ~ Irgalomnak,
4873 1 | hason mászhatta. ~Máskor Mantovában kedvre táborozván, Hétfejû
4874 1 | S igy én viszont adósa maradék.~Pécset Virágon és Zalán-futásán ~
4875 2 | börtönt ott hagyák, ~Miért maradnánk tõlök el?~A földet im az
4876 2 | egyebet nem kiván,~Mint maradni jó királya oldalán; ~Ámde
4877 2 | szokáson) ~Otthon kellett maradnia.~«Ma csak ruhád kell, jó
4878 1 | éltemnek kegyelmezz, adós nem maradok.~Kérj tõlem a mi tetszik,
4879 1 | kezébe mén, -~A könyvek ott maradtak ~A láda fenekén.~Három leányka
4880 1 | könyûs szemében;~ «Csak én maradtam díjtalan megint?~Csak én
4881 2 | nap is égi után helytállva maradván, ~Míg a két viadalmas hõsnek
4882 2 | Nagy Etelénk megtört hada ~Maradványának menhelye. ~De rögtönebben
4883 1 | KOMOLY SZÓ A VIHAR ELÕTT.~Márczius 9-én, 1848. ~Utósó farsang
4884 2 | Elhozta a sik pásztora ~Marháját és föltette azt, ~A hegy
4885 2 | hadfoglyokbul rabfüzér, ~Marhanyájak, s prédaterhelt társzekér.~
4886 2 | Alpár hizalmas mezeje ~Marhát, lovat tenyészt neki. ~De
4887 1 | van neked, vitézem.» ~Mire markomat már tömve, dugva érzem. ~
4888 1 | enyelgõ és komoly, ~Mikép Maros aranyja, Tokaj nedûje foly. ~
4889 2 | a Tiszán át Békesig, ~A Marost is kényelemmel átszegik: ~
4890 1 | SÁNDOR EMLÉKKÖNYVÉBE.~Pesten, mart. 15-kén 1848.~S szent, e
4891 2 | kalász a földre, ~Az olló martalékaul;~Csak szép bajúszán ejt
4892 2 | Mig fáradásba vesz,~S a martaléklesõ héjának ~Véráldozatja lesz.~
4893 1 | vitéz valál;~Illõ, hogy martalékúl ~Ne kapjon a halál. ~Pajtásid
4894 1 | tériteni,~S szived lángjába mártván ~Vezér szövétneked, ~Hazád
4895 2 | földi üdvnek kinszenvedt martyra,~Már földi életében az ég
4896 2 | egeknek nyájas íve ~Nem márványfalbul áll!... ~S mint szerelemnek
4897 2 | pillanat, ~S Rugacs, Forgách hû mása, nem tûnõdik sokat, ~Lepattan
4898 1 | lelt~Sírt Mohács alatt; ~Másikának kedvese ~Volt, ki ott maradt. ~
4899 2 | Rohantukban megállnak, ~Másikra mint a rajsereg ~Árpád körébe
4900 2 | víjjog egyet egymagán, ~Máskülönben csend vagyon, mély, nesztelen; ~
4901 1 | serleginket, ~Vígan egyre másra -~Sûrû nagy füstöt bocsátván ~
4902 2 | sem ingovány, ~Hegyeket mász, áttör a völgy szorosán. ~
4903 1 | hegyet végiglen, csak hason mászhatta. ~Máskor Mantovában kedvre
4904 1 | tanító~Mint ritka vendégét mathesisán,~S mert télen a könyvtárnak
4905 1 | gyürûzve!~Kár, kár bizony, hogy mátka kéz ~ Nincsen közé befûzve.»~
4906 2 | nászfüzérnek; ~Ajkain a mátkacsókkal~Férjeé még összeérnek.~De
4907 1 | vészé mindened?~Le ujjaidról mátkagyûrüdet,~Az ország abból harczi
4908 1 | nincs hasonlás, ~Nincs mától fogva magyar-átok: ~Temetve
4909 1 | dalból lett szava, ~Kezén a Mátrabércznek ~Legcsillogóbb hava.~És
4910 2 | félig kitárul, ~S rég látott mécs világinál~Elõtted egy hölgy -
4911 2 | sováron ~Várt rá az alkony mécse mellett, ~Kapús és õr ismerte
4912 1 | világon, ~Hamvadjon el. -~Medrébe lesújtok~A néma vizeknek, ~
4913 1 | Itt van a viz! négy folyó medrében, ~Dráva, Száva, nagy Dunánk
4914 2 | szorosát, ~Akár a vad folyónak medrét hatolta át.~ A szikla-kápolnácska,
4915 2 | rémletes;~ Nagy, nehézkes medve, csalfa hyena,~Farkasoknak
4916 2 | Hétszer megrázta magát, meg-~Rázta kemény lánczát Sátán;
4917 1 | pénz ezüst volt, s mind meg-annyi tallér. ~Tallér, az angyalát!
4918 1 | tettre fel! ~Õseidnek lelke még-e lelked?~Megmutatni új, nagy
4919 2 | kínját börtönének,~S mely meg-megcsörg karán, ~Ne hallja láncza
4920 1 | Szerelme tengerén, ~Dalát meg-megfigyelted ~Szép holdas éjjelén, ~Jer,
4921 2 | temetve ~A bünös ördögi lak, s meg-megrázá vala Sátánt,~«Légy átkozva
4922 2 | Lehelnek vére rég habot hány, ~Meg-megrázza lánczát hõsi karján. ~Élni
4923 2 | a hûnek - tettedért, ~S megadandom bármit kérsz, hûségedért.» ~
4924 1 | imáját. ~Szemében a szent megadás, ~Arczán a lélekolvadás,~
4925 2 | pályatére;~Ám a hölgyet megadásnak ~Ékesítse szûz fûzére.»~
4926 1 | mért rám az ég!~- Szólt megadással a hölgy s fölegyenesedék -~
4927 2 | az ércz tündére. ~«Vagy megadják Dalmatiát, ~Vagy folyand
4928 2 | szegett szemmel szégyenlé a megalázást. ~Bán pedig a szaladó népnek
4929 1 | frigyünk az égtõl ~Mégis megáldaték.~Én is letettem, õ is ~Alapnak
4930 1 | megpihenvén meghallgattad õket, Megáldod a tûz enyhe melegét;~S talán
4931 2 | mégyen. ~«Urfi, urfi, itt megálljunk,~A keresztnél itt határunk.» ~
4932 1 | láng, ~Üvöltöz a szélvész, ~Megárad az árviz, ~Nincs semmi menekvés, ~
4933 2 | Szemében jéggé fagynak megáradt könyei, ~Keblében elszorúl
4934 1 | meg nem gyógyulok, ~Sirom megáshatjátok!~ TIHANY. VII.~
4935 2 | emezt megszalasztja. - Gara ~megátkozza Sátánt. - A gyõzõk hálát
4936 1 | sirj, oh szép alak, ~Hogy megbántottalak!» ~Rossz vagy, kegyetlen
4937 2 | eljött gyõzödelmi Zoltán, ~Megbizottan nagy hatalma voltán, ~S
4938 2 | kiált - elviselem! ~De megbocsásd, alatta ha megtör kebelem!» ~
4939 2 | legények. ~Mind a hétnek megbocsát a császár; ~Egy helyett
4940 2 | szerelmem, mindenem! ~Oh hogyha megbocsáthatsz, bocsáss meg énnekem!»~
4941 1 | Szerelemben a leányért, ~Mely megboldogítson. ~Énkezemmel raktam a fát, ~
4942 2 | Hárman frígyet alkatának, ~Megbomolnak aranyától ~A cseles Signoriának.~
4943 2 | Istene honnomnak! hagyd megbüntetnem a gõgös ~Visszavonót, hagyd,
4944 2 | reája. ~Német Augsburg éré megbukását,~Otto császár verte rája
4945 2 | és hazának, ~De te hitlen megcsalád a bízót!~- Mond a bán s
4946 1 | kedvesem; ~- Mind hárman megcsalátok -~Ha ettõl meg nem gyógyulok, ~
4947 2 | kecsegtetésiben,~Bár százszor megcsalódva, gyermekdeden hiszen: ~«
4948 1 | ünnepélylyel a néma alkonyon ~Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon. ~
4949 2 | mint villám tündököl, ~Mely megcsillámlik, czikkáz, lesujt és öldököl. ~
4950 1 | S Bécsbõl itthon voltam, megcsinált gavallér, Mert a pénz ezüst
4951 1 | Az angyalát! kiálték, s megcsípem õt nyakon, ~Most valld meg,
4952 2 | tetetéstõl-tiszta ajakkal ~Megcsókolta az ifju király nagy lelkü
4953 2 | de rájok két halál vár. ~Megcsonkitva orr- s fülek hiával ~Rakva
4954 1 | hatalma lépett,~S szörnyen megcsonkult az õscsalád! ~És a földön,
4955 1 | elnémuljanak! ~A vád ezentúl megczáfolva áll,~S barát és ellenoldal
4956 2 | koszorút nyújtának agyára,~S megdalolá ragyogó tettét a kósza trufátor.~
4957 1 | az éledõ hõs, ~S megint megdermedett -~Pajtásim elhullának? ~
4958 1 | Melyeket, mig élt közöttünk, ~Megdicsõjtett szép dala -~Én pedig szívembe
4959 2 | könyvében nézve szét, ~Énekemmel megdicsõjtnem szent nevét. ~ Elbeszélnem,
4960 1 | büszke hadja. ~A föld alatta megdobog, ~Az ég ürébe szó robog:~ «
4961 1 | a kapát. ~Mátyás király megedzett s dologszokott vala, ~Az
4962 2 | gyávák s hûtlenek.~De az megedzve állja a zápor ostromát, ~
4963 1 | A Balaton tavára!~Talán megenyhít gyógyvize, ~Felüdít szép
4964 1 | utóbb ~(Az isten adja, hogy megérd) virágzó ~Kertté bûvölje
4965 2 | befuthatsz szerteszét, ~Megeresztett kantárszárral, - a tiéd.» ~
4966 2 | Gábor angyala; ~Az alvónak megérinté kebelét,~Szent kenettel
4967 1 | gondolat.~Oh hölgy, ki azt megérted, ~Mi szép vagy és mi nagy! ~
4968 1 | rom, pusztaság tanyája, Megérteném e síri csendedet...~De im
4969 1 | egy dobbanása, ~És a szív megértetik. ~Mert a szív, e ritka kincs! ~
4970 1 | árad Árpád nemzetére, ~Mely megérti vére érdekét;~Vagy halál
4971 2 | érez fájdalminál; ~Vagy õt megértni nem akarja, ~Nem más, mint
4972 2 | ország fejedelme ~Egymásnak megesküvének, ~Hogy közkarral véget vetnek ~
4973 2 | Elhozá börtön faláig,~Mely megett nyög bajnoka;~S a helyett,
4974 1 | s lányka száll; ~Vadász megettük áll. ~Vadász kegyetlenül~
4975 2 | Nem dûhének a láncz; akkor megfekve porában,~S földre szegett
4976 2 | tereltetik,~A szûz és az asszony megfertõztetik. ~Iszonyú az, a mit szenved
4977 2 | az õrülés-karolta agyban ~Megfõ a gondolat.~Hol kínos álmak
4978 2 | Csordulásig telt a bûn pohára! ~Megfogadtad a király parancsát,~El-
4979 2 | Kutesk alatt ~Szenvedének; megfogadták esküvel,~Hogy a szégyent
4980 1 | valál, ~Ki térben és idõben ~Megfoghatatlanúl, ~Mult és jelen s jövendõn ~
4981 1 | fák fölött.~«Várj, várj! megfoglak én!» ~Szól a lány, s érte
4982 2 | elcsendelgett7 jobb fele, ~Megfordulva áll a gönczöl szekere; ~
4983 1 | egyik, ~Egy bánatos fiú, ~Megfosztá szépségétõl ~Õt a szerelmi
4984 2 | táborát,~Itt kincse és javától megfosztja ál-barát. ~Szomszédja, Fridrik
4985 2 | csatádban ~Reszkettek a pulyák, ~Megfosztották éles vasadtól, ~Oly vasba
4986 1 | serege,~S a hányszor benne megfürdik szemével, ~Szebben derül
4987 1 | nem bírva el,~Fejenként megfürösztne ~Örömkönyûivel. ~S mi kéjben
4988 2 | harczi ~lobogót; a kúnok megfutamodnak, de Kapolcs parancsot ád ~
4989 2 | kezébe kapván a vérlobogót, ~Megfuvatja rá a nagy tárogatót;~És «
4990 2 | Megkisértéd tengerét... ~Meggondoltad, mit cselekvél ~A mikorta
4991 2 | Kebelében elrablott szerelme~S meggyalázott férfisága ég!~De elõbb,
4992 2 | adtok. ~Kik királytokat meggyilkolátok, ~Szép palástját összeszaggatátok, ~
4993 2 | véleményét:~«A királynét meggyilkolni nem kell, ~- Mond a fõpap -
4994 1 | édesebb~A szép leány beszéde; ~Meggyógyult a beteg. ~De büszkeség kapá
4995 1 | bocsánat~Ha száll-e én reám?»~S meggyónja borzalommal ~És súgja nagy
4996 2 | Visszavonót, hagyd, Istenem, õt meggyõzni karomnak. ~Hogy kiki irtózzék,
4997 2 | Hiába van csatájok, a meggyõzöttek õk, ~Hiába van futások,
4998 2 | fene farkot,~S testeiket meghajlítván egymásra rohannak, ~‘Tépik
4999 1 | meghalni kész,~Sem hogy térdét meghajtaná ~Kont, a kemény vitéz.~És
5000 2 | horvát király örökös nélkül meghal, ~s a horvátok Ilona ellen
5001 2 | Melyen a halál örökre meghala~A feltámadt Megváltónak
5002 2 | állt seregének közötte, ~Meghaladta vállal õket termete.~
5003 2 | hölgyek, leányok, ~Ha regém meghallgatnátok. ~Nem kivánok a dalért~Sem
5004 1 | haraggal s vakmerõn, ~Inkább meghalni kész,~Sem hogy térdét meghajtaná ~
5005 2 | elõttem, ~Érte élek, érte meghalok;~De ki vérem- és nevembe
5006 1 | vérünket adjuk, ~Vérünket s meghalunk!~Igázva voltál s eltapodva, ~
5007 2 | ágyat, ~Melyen az életnek meghamvad csillaga; kardja ~Ölte meg
5008 1 | biz érted még ma szívem meghasad,~Fehérítni nem is kell már
5009 2 | kerékszegrõl. ~- Horvátország meghódíttatása. ~ De ne menjünk el Lászlótól
5010 1 | Bécsbe meg, mert úgy kell, meghódolásomat.» ~«Kötésünk áll, - folytatja -
5011 1 | fölegyenesedék -~Legyen, vezér, meghozva a legfõbb áldozat:~Vidd
5012 1 | elõtt, szemedben ~Szemem megidvezûl. ~Más asszony óvakodva ~
|