15-belan | belef-dacza | dagad-elpus | elrab-feled | felej-gyasz | gyava-hideg | hidig-jatek | jatja-kigyu | kihag-lapat | lapja-megid | megil-nehez | nejeh-pacsi | padov-segit | sejte-szive | szivh-tokel | tokol-velem | velen-zuzot
bold = Main text
Rész grey = Comment text
6518 1 | ébredez,~S mint egy édes sejtelem ~Végig rezgi kebelem? ~Szellem-csókod
6519 2 | László jósálma, ihletése és sejtelmei ~magas rendeltetése felõl. ~
6520 1 | szenteink!~Kálmánról vannak csak sejtelmeink; ~Tudunk kevéskét Béla harcziról,~
6521 1 | arczod; ~Monda isten: lágy selyem teremjen, ~S terme fürtöd
6522 1 | lelhetem. ~A szivemben~Mint selyembogárnak ~Száleresztõ ~Tündérek tanyáznak; ~
6523 1 | enkaromra~Rabbilincset a selyemhajakból,~S híven, híven õrzeném
6524 2 | tekinte szép szeme ~Sötét selyempillák alól: ~Kéken mosolygó ég
6525 1 | terme fürtöd drága szálu selyme; ~Monda isten: lenne szûz
6526 1 | sugalma int.~Bársonyt és selymet öltsenek ~Háromszor egy
6527 1 | miként e füst, enyészszék ~Semmiség ürébe!~De mi zúg künn a
6528 1 | járj át érlelõ szeleddel ~E senyveteg hazán!~Hogy a mi fattyusarjadékot ~
6529 1 | Kapud kinyílik, a pitvar seperve, ~Virágsorok közt a lépcsõ
6530 1 | A lant új hangot ád. -~Serdûlõ ifjuságom ~Virágzó tavaszán ~
6531 2 | gyilkolják ezreit, ~Kiket közös seregben õ a tatárra vitt.~Igy áll
6532 2 | Temes mentében fölfelé ~Seregeit föl keletnek terelé.~
6533 2 | eltávozik attól~A gyõzõ seregekkel, öröm s diadalmi dalok közt. ~
6534 2 | S összevonja gyõzedelmes seregét. ~ És a kunnak csakhamar
6535 1 | Kihallgatá urával a pór sérelmeit.~Törvény után, követvén
6536 2 | Csak szép bajúszán ejt sérelmet ~A cselszövényes nõi kéz...~
6537 1 | gyász sor ér; ~Kit, mert a sérelmnek emelte zászlait, ~Bécsnek
6538 2 | Árpáddal a magyar sereg ~Serény lovára pattan;~A két had
6539 2 | Mint vitorla, messze leng serénye; ~Nõ, fogy a hõs áltató
6540 2 | volt a czél.~ A legyõzött sergeknek ad életet, ~Ha felveszik
6541 2 | kettõt imádságával megszerzi ~sergének, mely ez által erõre éled. ~
6542 1 | csillaga,~Egész hazában serget ért ~Karával egy maga,~Kivel
6543 2 | Igy Kapolcs is látván sergét, érezi, ~Hogy azt vissza
6544 2 | a kunok...~ Dombra ér sergével a magyar király,~Ellenében
6545 2 | Hogy honába vissza nem tér sergivel, ~És mindaddig e jó földön
6546 1 | mindannyiszor ~Uj létre serkenek,~A hányszor õs hazát~S szép
6547 2 | megvágja hõs karát, -~Arany serleg fogadja a hét vér hét faját.~
6548 1 | itt benn ég! ~Üssük össze serleginket, ~Vígan egyre másra -~Sûrû
6549 1 | Kályha mellett fûl a német,~Sert iszik s tobákol,~Fojtó szénnel
6550 2 | magadnak.» ~Mond a császár sértõ gúnykaczajjal, ~Tréfát ûzve
6551 2 | cselszövényes nõi kéz...~Majd sértve, majd mosolygva tûri ~Csonkittatását
6552 2 | kinok fájdalmitól ~Kétségbe’sésnek lángja lobban; ~Ha e szelid
6553 1 | egykor a fényes király ~Sétálni a mezõre;~Leánya volt s
6554 2 | Vész- és vihar ellenére ~Nem sietne hû karokkal~A fogolynak
6555 1 | lelkednek ösztönébõl ~Elsõ sietsz, nem szóval és csak elvben, ~
6556 2 | áhítat és vágy szélként sietteté;~Ment pongyolán a mint volt,
6557 2 | áll már! lábaidhoz omlik, ~Sietve int, susogva esd:~Hogy el
6558 2 | igéretet... ~Nászajándokúl, signore, ~Tizezer darab arany...~
6559 2 | viharban a tölgy a róna síkjain, ~Mig nap sütött, kerestek
6560 2 | nem sokára a dús alföld síkjait, ~Hol a messze Hortobágy
6561 2 | táborába lerohan.~ És sikoltás és rikoltás kél vala, ~Harczra
6562 1 | Hát köröttünk egyszer oly sikoltozás van, ~Mint mikor két tábor
6563 1 | nyilt az ajtó - a hölgy sikoltva kél, ~Tököli lép elébe, -
6564 2 | magyar király,~Ellenében síkon a kuntábor áll;~Sokasága
6565 2 | A midõn végig hullámzá a sikot;~Két egész nap kelle, míg
6566 2 | Béla a tatárral vérengzõ síkra kel, ~S tábort üt a Sajónál
6567 1 | Balaton.~ S im, kibukkan sima tükrén ~Háromszínû lobogó,~
6568 1 | Az ember élete; ~Bármely simának látszik ~A viz fölülete,~
6569 1 | Mellette ûlök én,~Õ homlokom simítja,~Keblére dûlök én.~Nem szólok,
6570 1 | örûlök a mint felém ~ Simúla szegényke szelíden.~Õ volt
6571 1 | lányka hûlt, hideg ~Testére símuló. ~Fejénél gyertya ég ~Viaszból
6572 1 | mulatság, ~Mennyit õk okoznak! ~Sippal, dobbal kis vitézim, ~Hogy
6573 1 | ürében ~Magamra ismerek;~S a sírásó szemében ~Saját könyûm remeg. ~~
6574 1 | sebérõl ~Letépi kötegét -~A sirásók könyezve ~Ássák el tetemét.~~
6575 1 | sebétõl ~Végtére elesék...~A sírásók csodálva ~Bámulják tetemét, ~
6576 2 | vesztét, ~Már féléve, hogy siratja.~De nyomán a hitszegõnek, ~
6577 2 | Szél és vihar lett puszta siratójok.~Ember csak itt-ott szédelg
6578 2 | elhajolva, vele együtt ~Egy sírba szállanék.»...~ «De így!
6579 2 | szörnyû hienája ~A halottat sirból is kivájja, ~Körbe Otto
6580 2 | Zúg el fölöttük néha sírdalúl;~Vagy a Regének tünde szép
6581 1 | Sírján a jó anyának ~Két árva sirdogált, ~Kesergõ bánatának ~Irt,
6582 1 | a Jánosbogara;~Miként ha sírdomb volna a kerek föld,~S ez
6583 1 | egykor réve - most csak sirhalma már. ~Hol sorsa szövedékén
6584 1 | szép virágnak lenned ~Gyász sirhalmok között? ~Te néked korcs
6585 1 | szörnyü, szörnyü kárt! ~«Ne sirj, oh szép alak, ~Hogy megbántottalak!» ~
6586 1 | halacska - mond a lányka: ~«Ne sírj, anyád a lányka lesz.» ~
6587 1 | tépte szét. ~Csak egyet vitt sírjába ~A mélyebb érezet;~Fiát
6588 1 | KÉT ÁRVA. ~Sírján a jó anyának ~Két árva sirdogált, ~
6589 2 | Regének ~Tündér kezétõl sírjokon növének.~S mint áldozó pap
6590 1 | nagynevû családnak utósó sirköve, -~A könyv utósó lapja nevével
6591 2 | népnek hagyományos áldása sírköve;~A hagyományos emlék ajakrúl
6592 2 | elõdöket;~A lelkes eljár õsei sírlakához,~ S gyújt régi fénynél
6593 2 | haraszt az úrnõ beomlott sírlakán; ~Fölötte két századnál
6594 1 | Mohácsnak «sír» nevet ada;~A sírnak hantján könyekhez szokánk,~
6595 1 | Keble szent érzelmivel, ~Sírni nem tud örömében, -~Keble
6596 1 | könyörûlne meg ~Égõ házáért siró nõ könyinek?~A tüzet eloltották
6597 2 | a feldúlt falak. ~Mint a siroknak nincs élõ lakójok;~Szél
6598 1 | Vagy le, mélyen elmerülve,~Sírom a mélyben találnom. ~~
6599 1 | nyelven esküszöm szerelmet, ~Síromba ez kisér.~Magyar leány vagyok -~
6600 1 | leány vagyok -~S az lenni síromig fogok, ~Ne légyen a hon,
6601 1 | sírig, érezem;~ S ha van siron túl élet, ~ Ott is csak
6602 1 | jegyessel vált.~Domb alatt egy sírorom ~Fû s virágtalan;~Benne
6603 1 | remegve szép szemében, ~A sirót egy néma csókkal ~Felszorítja
6604 1 | székénél ~Két térde megtörött. ~Sirván borúlt lábához:~«Oh mondd
6605 1 | mondának ~Buzgóbb imádatot?~A sírvirág kelyhében ~Két árva könyje
6606 1 | SÍRVIRÁGOK»-BÓL. ~ I.~Kert áll a városon
6607 2 | végtelen mocsárt, ~Terméketlen, sivatag homokhatárt.~Vég türelme
6608 1 | cyprusberket kerít:~Te a hazának sivatagjain~Egy nagy oasist ültetsz,
6609 2 | kétfelûl~Egymás ellen a sivító nyíl repûl;~Szúr a dárda,
6610 1 | Van-e még, hej anyjuk, a slivoviczába?» ~«Nincs bizony, felséges
6611 2 | Hol a hegyek aknáiban ~Só és arany teremnek? ~Erdély
6612 1 | KEDVESE. ~Szép finom lent sodra pergõ rokkafán~A menyecske,
6613 2 | mihamar, ~Míg a népet el nem söpri a vihar.~ László király,
6614 2 | most szava; ~Ment, és az éj sötétét nem látják szemei! ~Az õsz
6615 1 | lovamról kényesen leszöktem,~A sövény fájához, mint illik, kötöttem: ~
6616 1 | tömegnek ajkain ~Egy elnyomott sohaj.~Ki az, ki végsõnek maradt ~
6617 2 | léptét, ~Mint a cselédek sóhaja;~A lánynak is (kivül szokáson) ~
6618 1 | azt.~«Hej galambom - igy sohajt fel - kedvesem, ~Tán hogy
6619 1 | légyen a hon, dalnokával~Sohajtni kénytelen:~Hogy nõtlen ország
6620 2 | László király, mint jó gazda, sohasem ~Volt vitézi hadseregnek
6621 1 | mond a bíró - a soknál is sokabb, ~Igyék, komám!» és isznak
6622 2 | beérhetem!~ Kis falunkban oly sokan mi nem vagyunk, ~Legjobb
6623 2 | is telepítteti.~ S nem sokára a dús alföld síkjait, ~Hol
6624 2 | herczeg kétkedõleg néz reá, ~A sokaság bámulattal hallgatá -~S
6625 2 | Ellenében síkon a kuntábor áll;~Sokasága pillanatra a magyart~Magakasztja,
6626 2 | Egy parányi harmatcseppben sokszoron, ~Mely rezegve csügg virágon,
6627 2 | Ám Hunyady mint a méhész sokszorta lerázza ~Ujjáról, hova fullánkjait
6628 1 | Nincs fegyvere, ~Mellette solyma nyögdel, ~ És hív ebe,~
6629 1 | szárnyát: ~ ,Ez kell nekem!~Solymát te ûzd, kutyáját ~ Én
6630 1 | Vized hullámain,~Veszprém, Somogy, Zalának, ~Merengek partjain; ~
6631 1 | tulajdon apja, kit most a gyász sor ér; ~Kit, mert a sérelmnek
6632 2 | hamvait, ~A kit Isten szentei sorába vitt; ~Emlékének szerze
6633 1 | Szabadságot, jogot. ~A harczolók sorában ~Elsõ volt mindenütt, ~Mint
6634 2 | Gyéritvén, fogyasztván a kun sorait.~ Nemsokára törve van
6635 1 | köszöntöm~E szép hegyek sorát, ~A várromokkal ékes ~Csobánczot,
6636 1 | enyelg körül; ~Amott az õsi sorfák integetnek,~Lankadt kebelnek
6637 2 | korhadt födelét; ~Hosszú sorokban koronás királyok ~Mint annyi
6638 2 | vesz,~Hol a fásult ész nem sorozhat ~Napokra napokat,~S az õrülés-karolta
6639 2 | nõt,~Kit szerelme csodásan sorsába szõtt;~ Mint vezette isten
6640 2 | érdekel,~Meddig az, László sorsával vegyül el. ~ László királyt
6641 2 | melyre újjam kijelelt.~ Sorskönyvedbe nagy dolgokat írt karom, ~
6642 2 | harsogva: «Esküszünk! ~A merre sorsod elhív, mindütt veled leszünk.»~
6643 2 | magyarnak, ~Hogy ha jõnek, ily sorsot aratnak.~Hõs Lehelnek vére
6644 1 | fenyéren, ~Hóban, viharban sorvatag ~ Farkas jár éhen - ébren.»~,
6645 1 | A kék egek magzatja,~Sovár pilláit éjszaka ~ A föld
6646 2 | szeretõ szív, mely remegve ~Sovárgott, esdekelt,~Most, mint az
6647 1 | verejtekével ~Ehesse könynyel sózott kenyerét? ~Ha borra költi
6648 2 | világok forganak,~S a világok sphaera-tánczra zúganak, ~S leborulván a
6649 2 | menny téreit,~Hozd el a sphaerák zengeményét: ~S szót nem
6650 1 | bejárta szép Tirolországot,~A stájer hegyekben oly magasra hágott: ~
6651 2 | ostromát, ~Felfogja zöld sudára a villám lángkarát; ~Igy
6652 1 | kristályvizet~S e fák vidám sudárait! ~Köszöntelek -~A nagy világban
6653 2 | árnyain, ~De most, midõn sudárán villámok dörgenek, ~Messzére
6654 1 | még vacsoráról egy darabka sültem.»~S asztala fiából egyben
6655 1 | szivem,~Benn raj gyanánt sürr és forr ~A szerelem.~Ah
6656 2 | üvöltés jelentik a vihart, ~Sürû nyil-föllegekben tüzes villám
6657 2 | szent titokban. ~Csak a süvöltõ vésznek orgonája~ Zúg
6658 1 | nemes bajtársival, ~Szivem sugalltaként. ~Elmondtam, hogy szabad
6659 1 | miként s hová ~Szivünk sugalma int.~Bársonyt és selymet
6660 1 | Epedve csattogjon ~Szerelmi súgalom. ~Suhanj be véltlenûl ~Titkos-szerelmesen, ~
6661 2 | illeti -~S mint midõn a nap sugarát szétveti, ~Hegyen völgyön
6662 1 | fakad. ~S a dicsnek szent sugárát, ~Mely leng majd a hazán, ~
6663 1 | Kétségbeesésed ~Végsõ sugaráúl, ~Utánad uszítom ~Éjedbe
6664 1 | a költõ az éjben, ~A tûz sugári messze látszanak; ~Kisértetes
6665 2 | vakmerõen látni õt,~A dicsõség sugárkörében dicsõt? ~Trónusából tüzek
6666 1 | testvériségnek lángja, ~Sugárod a szabadság hajnala!~Isten
6667 1 | a királyférj~Mint a nap, sugárövezve! ~S fájdalom van írva mégis ~
6668 1 | fellegek közûl~A nap, megtört sugárral, az égen fölmerûl. ~S hosszan,
6669 2 | Mereng a halvány arczon, sugártalan szemén, ~Kezére csókokat
6670 1 | könyûje földre hull, ~ Öröm sugárzik arczán,~S elõ, elõ a büszke
6671 2 | fölirám emlékezetem könyvébe sugárzó ~Érdemid én, oda, hol mindennap
6672 1 | meggyónja borzalommal ~És súgja nagy bünét... ~A pápa összecsapta~
6673 2 | szanaszét s itt-ott a kósza suhanczok ~Böngészvén járnak, járt
6674 1 | csattogjon ~Szerelmi súgalom. ~Suhanj be véltlenûl ~Titkos-szerelmesen, ~
6675 1 | óriási cser,~A fejszés hozzá sujtani ~Csak kételkedve mer.~A
6676 2 | Hol a villám, mely inkább sujthatja mint e hír? ~A szív, mely
6677 1 | Oly sok keserv és bánat sujtja le:~Hogy nem vehetjük néki
6678 2 | azonban erõs karral maga sújtja vasát ki ~S míg az a hig
6679 2 | A bús visszavonás, mely sújtó tengeri vészként ~Csattogatá
6680 2 | Ott Béla, a veszõ hon sujtolt királya jár, ~Hadakra a
6681 2 | lelke törve nincsen, csak sujtva van, ~Az alkony végsugára
6682 2 | Vedd le róla büntetõ karod sulyát; ~Megismerte haragodnak
6683 2 | királya, ~Diadalmi karja súlyát~Ki az, a ki még kiállja?~
6684 1 | táborodban a vész mételye,~A sûlyedésnek megkapott csele: ~Félig
6685 1 | mégis régiek.~Egy Herculanum sûlyedett-e itt el, ~S most régi keble
6686 2 | szavának,~Nem kisebb volt sulyja hõs karának. ~Mint levente
6687 1 | isten-igazában,~Elveté a sulykot õ bátorságában.~«Bécsbe -
6688 1 | hõsi nép nyakán, ~Karja súlylyal fekszik a hazán; ~Számüzetve~
6689 1 | helység duska népe, ~Mint raj sûrr és forr fáradatlanul ~Mindütt
6690 2 | hold elborúl, ~Az ég ivére sûrüsödve ~Fellegre több felleg vonul, ~
6691 2 | Vérpatak ontja nehéz folyamát, susogása nyöszörgés ~S borzasztó
6692 2 | permeteg, ~Mely a földre susogással lepereg;~Mint a méhi döngicsélés
6693 1 | TÁVOLBÓL.~Repülj, lágy énekem, ~Susogló szárnyakon, ~El messze,
6694 1 | szikrát, ~Mely õs elemében ~Sustorgva czikázik ~A föld üregében,~
6695 1 | szerelmes volt. ~ Mit suttog e játszi szellõ? ~Mért olyan
6696 2 | lobban; ~Ha e szelid ajk suttogása,~E rózsaszellõ, csók helyett ~
6697 2 | szellõ, mely a kertbõl ~Suttogva lenge fel,~S égõ arczát
6698 2 | cselszövénybe kell hálózni ~A szabadítás eszközét.~ S három napig
6699 1 | ember legfõbb kincsét: ~Szabadítsd fel a szellem bilincsét!~
6700 2 | Salamont, ~Tõle s Vidtõl szabadítván meg a hont;~ Mint emelte
6701 1 | szent lehelleted,~S az ég szabadján a gyümölcsöt ~Másodszor
6702 2 | leend tiétek e hon s ti szabadok! ~Erõ s vitézség kell most;
6703 1 | Fegyverre a hazáért, ~A nép szabadságáért,~S ha kell, hû honfivért! ~
6704 1 | Vagy visszavíjja õs hazánk ~Szabadságát karunk, -~Vagy érte küzdve,
6705 1 | SZABADSÁGI DAL.~Légy üdvözölve, szent
6706 1 | boszuló csatára! ~Hazád, szabadságod lesz harczod ára! ~ Koczkán
6707 1 | dobogott, ~Kivíni fegyverével ~Szabadságot, jogot. ~A harczolók sorában ~
6708 1 | festhet igy ember.» ~ Õt a szabály vezeti, engemet a szerelem! ~~
6709 1 | néked,~S már örültem, új szabása ~Mint emeli éked;~Ah de
6710 1 | mért határt e lángnak ~Nem szabhatok;~Látnád, kinos gyötrelmim ~
6711 1 | Õrök boldogság; ~Enyém e szácska,~E bájbeszédes, ~E csókolásban ~
6712 1 | és pirosló,~S lõn parányi szácskád az eperke; ~Monda végre:
6713 1 | kürt riad; ~Férjed csatára száguld, ~Kardot fen a fiad! ~Csókold
6714 2 | hadfiak, ~Csillogó arany után száguldanak.~ S Istenhez László buzgón
6715 1 | látta hat falú,~A szem, a száj elállott merész beszédein, ~
6716 1 | Messzérõl a sír már tátotta száját, ~ Mely végnyugalmamul
6717 2 | him oroszlán ~Föltátott szájjal, s szikrázó szörnyü szemekkel~
6718 2 | érte õt el a halál...~ S szájról-szájra szerte száll a hír, a hit, ~
6719 1 | fakad, ~Abból csörge ér szakad,~Ez növény, az zöldfa-ág, ~
6720 1 | Az ég egész terhével ~Szakadhat így reánk!~ XII. ~Bölcsõmtõl
6721 1 | a szent szó: unio!~Oh ne szakadj meg szív e pillanatban, ~
6722 2 | semmi kétség’ ~Ily szók szakadnak ajkiról.~,De íme nézd...
6723 2 | mint hajdanán. ~S a mint szakála nõl, szivében~Ugy nõl szerelme
6724 1 | Ajkáról térdig érvén~A hófehér szakáll. ~Adott tejet fiának ~A
6725 2 | hõsnek árulója~Lehetne, dús szakálla hull ~Mint dérütött kalász
6726 2 | Tátossal ijesztett ~S hosszu szakállt viselõ lázzal5 dajkája,
6727 2 | várt, hol Frangepán ~Ujabb szakált ereszt magának,~S még szebb
6728 1 | ihszalag ~Kölcsön tenyészetét.~Szakaszd ki a meleg szivet, ~S mely
6729 2 | egyesûlt, ~A jelenkor fogná-e szakítni szét?~Két egyûvé lett nemzetnek
6730 2 | diadalma, hogy a pártost szaladásnak eredvén~Látta üzetni: felûlt
6731 2 | karokkal ~Tévedezõ árnyékokként szaladoznak elõttem? ~Giszkra vitézi
6732 2 | csak régiség diszéül ~Függ szalagján hõs csipejérül. ~Hõs Lehelnek
6733 1 | nyakára szerelmemül~ Egy kék szalagot kötöttem. ~Mezõre legelni
6734 2 | a zászlós Káldor meredõ szálfára hasonlón~Tartá zászlóját.
6735 1 | mint a régi Hellás hõsei, ~Szálkardra hívod üldõ sorsodat, ~Melynek
6736 1 | Wallenstein táborában szálkául voltanak.~S a fõvezér Prágában
6737 1 | Nagy bûnömért bocsánat~Ha száll-e én reám?»~S meggyónja borzalommal ~
6738 2 | vele együtt ~Egy sírba szállanék.»...~ «De így! de így!
6739 1 | olvasóját ~Jobban fütötték, mint szállásomat, ~Tanyát ütöttem foliansi
6740 2 | rózsa szép, mint szellõ szállatag, ~Melylyel, mint a szõnyeg
6741 2 | magára,~Ajkára újra csókja szállhat,~S mit már álmában sem hive, ~
6742 2 | király;... az isteneknek ~Szálljon rá ostora!~Fogj, vén Balázs!
6743 2 | Lehetlennel fogsz szembe szállni. ~Vagy szedd egyûvé a tavasznak ~
6744 1 | szívem, ~Mintha égbe kéne szállnom,~Vagy le, mélyen elmerülve,~
6745 2 | Mérföldre fölkavarja az út szálló porát.~Mi az, mi a nagy
6746 2 | bennetek, ~Én nyúgalomra szállok, - ti tenni menjetek! ~S
6747 2 | fecske, mely ívet hasítva ~Szállonga fel s alá,~S közel szárnyával
6748 2 | Tervét és reményeit,~Tettre szállott!... kérelemmel ~Majd aranynyal, -
6749 1 | Érzelmi harcz között van.~De szállva villám-szárnyakon ~ A
6750 2 | roncsolja meg,~Egy rothadt szalmazsúp ad enyhet ~A rab keservinek...~
6751 1 | teremjen, ~S terme fürtöd drága szálu selyme; ~Monda isten: lenne
6752 1 | SZÁMADÁS.~Vágyjátok õt ismérni, ~
6753 2 | hült porát;~A köz halottak számát ki számíthatja meg? ~A tenger
6754 2 | A köz halottak számát ki számíthatja meg? ~A tenger fövényében
6755 2 | Háborát ész gyõzi le; ~Számitó ész és eszély az, ~Mely
6756 1 | Titkolja éveit,~Te büszkén számitod fel, ~Mint nõlnek gyermekid. ~
6757 1 | Tiz magvat szaporit. ~Ki számolná meg erdõd ~ Fa-milliárdjait.~
6758 2 | Annak vérrel s karddal számolok!» ~A királyné szívben sujtolá
6759 1 | Bányákat tartanék ~Számukra számosan, ~S ah lenne szép ruha, ~
6760 2 | Országot ért és népet útjában számtalant;~Volt útja harcz és munka,
6761 2 | a fõhez hûtelen.»~«Mint számüzendõ a fõ, ha hitszegõ leszen.» ~
6762 1 | súlylyal fekszik a hazán; ~Számüzetve~Benn a szent igazság; ~Rabbilincsen ~
6763 1 | Ilonám!’~«Nincs hát egyéb számunkra csapásnál!» szól a nõ, ~
6764 1 | Földönfutókká lettünk; számûztek, Ilonám!’~«Nincs hát egyéb
6765 1 | viszont én a kis csacska szán: ~Õ nekem a legkedvesebb,~
6766 2 | Megismerte haragodnak ostorát!~ Szánakozzál rajta; mert hisz atyja vagy, ~
6767 2 | megszedetett hegy ~Rendei közt szanaszét s itt-ott a kósza suhanczok ~
6768 2 | viharnak szólja hangját: ~Szánd õt!... bünöld a végzetet!~
6769 2 | föld szerelme ~S hõs lelke szándokát.~A fecske, mely ívet hasítva ~
6770 2 | keltenek,~A hölgy szerelmét szándokával ~Hõsének vinni meg:~Hogy
6771 2 | istenképe int:~«Isten, isten, szánj meg engem, ~Vedd kezedbe
6772 2 | világ... ~Fölötte, mintha szánná, a márvány feszület ~Szent
6773 2 | vissza jut.~Ásót, kapát vesz, szánt és vet vagy épit, ~Mint
6774 2 | látása.~ Nagy dolgokra szánta Lászlót istene, ~S hogy
6775 1 | ily szó jön ajakán: ~«Nem szántad ön leányod, ~Oh kõnél kõbb
6776 2 | õt!~- Esd újra a hölgy s szánva nézné ~Zord szikla is az
6777 1 | arany kalásza~ Tiz magvat szaporit. ~Ki számolná meg erdõd ~
6778 2 | alélva összeroskad mint szárán tört virág; ~Megtompult
6779 2 | hírkönyvébe írva áll.~ Származásra nem volt nála nemesebb, ~
6780 1 | Színarany az istenadta rög;~A mi szárnya a madárseregnek,~A szabad
6781 1 | Leljen az égi lány;~Sovárgó szárnyadon, ~Mint esti fúvalom, ~Epedve
6782 1 | gyõzelem-zászlóként, ~Csattogtasd szárnyaidat!~Soká feküdtél koporsóban, ~
6783 1 | Repülj, lágy énekem, ~Susogló szárnyakon, ~El messze, szép egem ~
6784 2 | mint szerelemnek hû postái ~Szárnyakra keltenek,~A hölgy szerelmét
6785 1 | Költõ lantjáról szerte szárnyala.~ És most - ez új lét,
6786 1 | ellenébe;~Csakhogy egyik szárnyamon még ~A kalitka lépe!~Lelkem,
6787 1 | termeken.»~S csattogja társa, szárnyát: ~ ,Ez kell nekem!~Solymát
6788 2 | Szállonga fel s alá,~S közel szárnyával a magas vár ~Ablakját horzsolá;~
6789 2 | sem ért el, ~Bár a madár szárnyon repül? ~Ki fog miattad tengerekre~
6790 2 | Mint virágszál, mely száron törött meg, ~Bánk elõtt
6791 2 | érkezik? ~ Sok ezer vad szarvas és nehéz bölény,~Tart feléjök,
6792 2 | a magyar; ~És a Dráva- s Száva-köz hódolva volt, ~Mielõtt másodszor
6793 1 | SZAVAK. ~Nem hallhatta Deák szavait termében az ország,~S fájt
6794 1 | egész gyûlés halla deák szavakat, Melyike, mondjátok, volt
6795 2 | hogy ne kérd halálod!» ~Ily szavakkal rázza fel nyugából~A sötét
6796 2 | tönkre döntve!»~És a káromló szavakra ~Elfordúl a szent kereszt, ~
6797 2 | hõs kiszól; ~Megismerik szaváról, s szavára csend leszen, ~
6798 2 | s az ömledezõ öröm árja szavukban. ~ Végre lecsillapodott
6799 2 | beomlott sírlakán; ~Fölötte két századnál régibb a mohlepel, ~De a
6800 1 | magyar hazája,~Századokról századokra ~Egység oczeánja.~E hitért
6801 1 | fénykörében ~A magyar hazája,~Századokról századokra ~Egység oczeánja.~
6802 1 | itt van a nép! mely nyolcz századon túl ~A nemessel együtt vérezék,~
6803 2 | Hogy kiki irtózzék, késõ százaknak utána~Irtózzék attól, ki
6804 2 | íme nézd... a tízezerbõl ~Százezres is lehetne tán?~Egy tollvonás...
6805 2 | A hõst Otto népe vágta százrét.~~
6806 2 | nyujt választottinak, -~Százszorta boldogok, kik belõle ittanak!~
6807 1 | gyermekeidért! ~Kelhetsz-e szebbért, víhatsz-e nagyobbért, ~
6808 1 | minta gazdaság,~Melynél szebbet, sem jobbat ~ Nem látott
6809 1 | kegye,~S õket kivétlenûl ~Szebbnél szebbé tegye.~Volnék vitéz
6810 2 | fogsz szembe szállni. ~Vagy szedd egyûvé a tavasznak ~Minden
6811 1 | A zsarnok és - az áruló szedék.~ Kiszenvedõk ezt is.
6812 2 | siratójok.~Ember csak itt-ott szédelg bújdosásban, ~Kémkedve jár
6813 1 | föld ura.~Gránit palotáid ~Szédelgve inognak, ~Kincsedre a tenger ~
6814 1 | kivánó:~Csak, hogy benne - én szedhessek epret. ~~
6815 2 | Hányjátok el a mi aranyt szedtetek,~Üldõitek nyomát hadd akaszsza
6816 2 | Tengelyvégbe bele dugja szeg helyett.~ Igy fut a lejtõn
6817 2 | Hét magyar van élve még, szegények ~Mind heten szép és ifjú
6818 2 | Contiaknak. ~Özvegy anyja, bár szegényen, ~De nevelte tisztességben;~
6819 1 | a mint felém ~ Simúla szegényke szelíden.~Õ volt örömöm
6820 1 | GAZDAG SZEGÉNYSÉG. ~Szinaranyból fényes ékszert~
6821 2 | megfekve porában,~S földre szegett szemmel szégyenlé a megalázást. ~
6822 2 | nyomába ~Gyorsan a hajdú szegül; ~S halmon által, át vetésen ~
6823 2 | szine, ~Alig van már ki szegülne ellene!~ Imde László táborába
6824 2 | Izmos ujját szaporán a szegveszett ~Tengelyvégbe bele dugja
6825 2 | karján. ~Élni nem tud szörnyû szégyenében,~S halni nem bír kínja tengerében.~«
6826 2 | hegyére,~S mégis éltek földnek szégyenére!» ~S büntetõleg rá ront
6827 2 | S földre szegett szemmel szégyenlé a megalázást. ~Bán pedig
6828 1 | legemberibb ~Tolmácsait szégyenli, a könyût;~S nem is könyûkben
6829 2 | megfogadták esküvel,~Hogy a szégyent vérfürdõvel törlik el...~
6830 2 | tehet!) ~Most önhajának szegzi... a hõs ~Megkapja a gyilkos
6831 2 | fülét;~Teste, mint a pára széjjelfoszlanék,~S hogy le nem rogy, a kenet
6832 1 | kiált fel a hölgy s székébe hull? ~Vélnéd egy szikla
6833 1 | áldozott neked ~E nemzet székedért,~S te rút gyülölséggel fizetsz, ~
6834 2 | Megfordulva áll a gönczöl szekere; ~Sápadozni kezd a teljes
6835 2 | Fejérvárról, hol lakék, ~A táborba szekereken érkezék;~Már elhagyta a
6836 2 | járatlan terûjén ~Pergõ szekérnek nem hallod zaját,~És mérföldekrõl
6837 2 | felállt. - De Montebello ~Székérõl többé nem kele.~A visszakínált
6838 2 | vitéz Geló ~Oláh herczegnek székhelye, ~Nagy Etelénk megtört hada ~
6839 2 | csolnakával ~Vizét ketté szelé,~S mint nyíl repûl el asszonyával ~
6840 1 | imám:~Te járj át érlelõ szeleddel ~E senyveteg hazán!~Hogy
6841 2 | meréd? ~Frigybe léptél a szelekkel? ~S a tengernek szörnyivel? ~
6842 1 | Itt a tenger, õr gyanánt a szélen, -~Mint egy isteneszme terjedékben! ~
6843 1 | rugtatom,~S egy sûrü erdõ szélén - vitézül elfogom. ~«Az
6844 2 | Vérlázítót, rémeset;~A szelídebb hölgy szivében ~Fel-felsír
6845 2 | Az arcz nemes vonásin szelídség angyala: ~Halvány, kicsinyded
6846 2 | Léptét áhítat és vágy szélként sietteté;~Ment pongyolán
6847 1 | alkonya; ~Felém csendûl a széllel ~A költõ éneke,~A régi szép
6848 1 | sejtelem ~Végig rezgi kebelem? ~Szellem-csókod az, ~Ébredõ tavasz!~Oh e
6849 2 | szolgára! ~És ha szolga kell a szellemeknek,~Ottan is te szolgálsz hõs
6850 1 | Mond a leányka nyugton -~De szellemkincse nem!~Mi könyveimben állott, ~
6851 2 | látják szemei! ~Az õsz csipõs szellõjét arczán nem érezi; ~Fölötte
6852 1 | Adj csörgõ csermelyt, fris szellõt, barátom! ~Zengõ hegyek
6853 2 | tengeren túl szállani,~Ha még a szélnek is, mely eljött, ~Tengerbe
6854 2 | A kunoknak táboráig zúg szelök,~Ott úgy vélik, hogy az
6855 2 | fölválthatta: megújult ~Szélvészként zúg újra a kard s Káldornak
6856 1 | képe, egy szép Gõthe-fej, ~Szem- s orrnélkûli rom.~A másik,
6857 2 | találni,~Lehetlennel fogsz szembe szállni. ~Vagy szedd egyûvé
6858 1 | A bajnok visszanéz,~S szemben fogadja a bakót ~Kont, a
6859 1 | kedvesére -~S egy könycsepp ült szemcsillagán. ~~
6860 1 | Virágaid közûl;~Mint év elõtt, szemedben ~Szemem megidvezûl. ~Más
6861 2 | az éj sötétét nem látják szemei! ~Az õsz csipõs szellõjét
6862 1 | ez álmait lelé,~Hol szép szemeid egébõl, ~Csak üdvöt olvasék,~
6863 2 | étkét ~Éhes, erõs daliák; szemeinkrül az éjjeli álmot~Harcz zörgési
6864 1 | míg a rét virágán,~Vagy a szemeknek pilláin ragyog,~Tükrözve
6865 1 | vegyûl e csepp is, mely szememen rezeg.~ REGE A TIHANYI ~
6866 1 | lehajtja:~Áll Zolna szép szemérmesen,~Hópatyolatban ékesen,~
6867 2 | jutalmazó!~ Mint a kinek szemérõl fátyolt takarnak el, ~Csodás
6868 2 | átok ~A ki hiendi gonosz szemfényvesztésedet, átok~Rajtam is, a ki hivém
6869 1 | koporsóban holtat vivének,~ A szemfödél engem takart vala,~Fülembe
6870 1 | hófehérré áztatám, ~Szinte szemfödélnek illenék reám.» ~Szólt, s
6871 1 | hamvatag lávája ~Halotti szemfödélül hullt reája. ~Némán, sötéten
6872 1 | S én a ki mindezeknek ~Szemlélõje vagyok, ~Még én is ennyi
6873 2 | megszólamlani.~S ha most e szemnek szép egén, ~Ezen szerelmi
6874 1 | elõtt ~Megállnak zordonan; ~Szemökben a nemes harag, ~S a kar
6875 1 | leány, ~Lelkök elborul;~Szép szemükbõl hõ könyûk ~Kristálygyöngye
6876 2 | tüzek villángzottanak,~S szemvakító hét lángárba oszlanak. ~
6877 2 | felvilági nesz,~Megtört homályos szemvilága ~Örök homályba vesz,~Hol
6878 2 | felel rá, ~S tovább méláz, szenderg megint. ~«Nem énnekem mented
6879 1 | Sert iszik s tobákol,~Fojtó szénnel fût, süt és fõz ~A nehézkes
6880 1 | Éjfél virad reája.~,Föl, szennyes szolga, föl hamar! ~Szél
6881 1 | hatalom!~S ha tiszta lesz szennyétõl e föld, ~S oltárunk állni
6882 2 | maiglan a vidéken nyoma van, ~Szent-Király és Szent-László faluiban.~
6883 2 | nyoma van, ~Szent-Király és Szent-László faluiban.~ És azonkép
6884 2 | Nem érezvén a szívnek szentebb érzelmeit, ~Feledve a mit
6885 2 | Istvánnak hamvait, ~A kit Isten szentei sorába vitt; ~Emlékének
6886 1 | Elhaltak István, László, szenteink!~Kálmánról vannak csak sejtelmeink; ~
6887 2 | év elõtt e szent helynek szentele,~A régi, drága kép az, mely
6888 1 | sziklakõbe vágott ~Szent Szûznek szentelék.~«Oh szent szûz, esdve kérünk, ~
6889 1 | hazámnak minden érverést ~Szentelni, tartom legszebb hívatalnak;~
6890 2 | tûzhelyének ~Legrejtettebb szentélyéig érnek. ~A királyné tobzó
6891 2 | Huba a neve,) ~A frigyet szentesítni megvágja hõs karát, -~Arany
6892 1 | Magyaroknak védõ istene! ~Szentesítsd meg összes összeségben ~
6893 1 | Nyugodni nem tanult. ~A Szentföldrõl Rómába ~Ment új sanyar között,~
6894 2 | Ifja, véne mint egy szenthez járula, ~S a ki lelki vigaszért
6895 2 | fejedelemasszonya~Jámboréltü, szenthirû asszony vala; ~A kit Isten
6896 2 | túl azon ~Hely az égnek szenti közt - a jutalom; ~Nagy,
6897 2 | magasztal énekem, ~Rég dicsõnek, szentnek tartja nemzetem; ~Nyolczszáz
6898 1 | kelti ki! ~Ügyünk magas szentsége ~A nemzet egyessége~S jogban
6899 1 | vigasznak ~Szavát emelni, rút szentségtörés, ~Sajgó sebeit föltépni
6900 2 | Frangepán!»~ A hölgy, ki ekkép szenvede, ~S a szent esküt esküdte
6901 2 | õt a nagy világba erõsebb szenvedély~Hír- és tett-szomj ragadja,
6902 1 | dús, magyar hazánk! ~Vad szenvedélylyel köszörûlik a tõrt, ~Uszitják
6903 2 | mit Ozúl s Kutesk alatt ~Szenvedének; megfogadták esküvel,~Hogy
6904 2 | gyermekdeden hiszen: ~«Hogy hosszu szenvedése végtére kitelik,~S a gyötrelem
6905 1 | és tavasz lejárnak, ~Nem szenvedéseim;~Fû és virág kihajtnak, ~
6906 1 | kevés örömvirágimat,~És szenvedésim hosszú táborát ~Irjam, s
6907 2 | fel, ~És megáldott a lét szenvedésivel.~ Charitas - ez volt a
6908 1 | szûz havára,~Halvány arczod szenvedésnek ~Néma, csendes tört sugára.~
6909 1 | bársonyban megáll.~«Nem szenvedett-e már meg, oh isten, e család! ~
6910 2 | Igy emelte föl Isten a szenvedõt,~Megmerítvén szent malasztvizében
6911 1 | hittel ~Csodálhatom a régi szép- s nagyot?~Nem, nem! szobáid
6912 2 | Jézus képe,~A vidéknek éke, szépe. ~Ott leszáll a büszke urfi -~
6913 1 | gazdag király: ~Országom szépei ~Lennének trónusom ~Tündöklõ
6914 2 | Szétválaszt és összefûz,~Jóval széppel, rút s gonoszszal ~Legtarkább
6915 1 | Hazáju hó mell, ~Magasra szépre ~Gyult érzetével:~S mely
6916 1 | bánatos fiú, ~Megfosztá szépségétõl ~Õt a szerelmi bú.~A másik
6917 1 | Értelmesûl fiacskád, ~Szépûl a kis leány.~Az ég meg is
6918 1 | Mondják: a házasság hamis szer, ~Kivált költõnek rossz
6919 1 | mellette;~Legvégre egy rút szerecsen ~ Magán megáll felette:~«
6920 2 | közös egy nõért rettentõ szerelemében, ~Most a féltésnek riadó
6921 2 | hõsnek annyi fényes tetteér’,~Szerelemnél magasabb leend a bér;~
6922 1 | Öleld, miért égsz, szent szerelmedet!» ~S kit a költõ oly rég
6923 1 | Elmult idõkön át ~Forró szerelmeket,~S dalban dicsõitem~A szende
6924 1 | Vágyjátok õt ismérni, ~Az én szerelmemet, ~Ki keblem országában ~
6925 1 | elõttem, ~És síma nyakára szerelmemül~ Egy kék szalagot kötöttem. ~
6926 2 | Sátánnak segedelmért s harczi szerencsért. ~Hasztalanúl! katonája
6927 1 | És ha mégis megsokalnám -~Szerepet cserélek.~S gyermekek közt
6928 1 | kaphatok? ~«Madárrá válom én; ~Szeress, oh égi lény!» ~S a lányka
6929 2 | kit megúnt éltében, holtan szeresse meg. ~Mert im! csodák csodája!
6930 2 | e helyét,~A rabnak, hol szerét tehette, ~Õréül adta - ellenét,~
6931 1 | Vezér szövétneked, ~Hazád szeretetére ~Nevelni gyermeked.~Hogy
6932 1 | szív, hangos dobogásod ~A szeretetnek legszentebb dala;~Lobogj,
6933 1 | nyújtom öledbe,~ Tenéked, szeretett Haza! ~~
6934 1 | Mint õ, hazáját úgy ki szereti? ~Nyomban követte õket a
6935 1 | Madárnak nagy lehetsz; ~Inkább szeretlek igy,~A mint vagy, ha szeretsz!~
6936 1 | FAKADÓ SZERELEM. ~Szeretnék nem szeretni,~S ah mégis
6937 1 | szeretlek igy,~A mint vagy, ha szeretsz!~S vadásznak hõ karán ~Olvadva
6938 1 | vérzik.~«Egyenként, igen, szerettek! ~Ah, de együtt szétoszoltok; ~
6939 1 | lánya hajdanán; ~Ketten szerették egymást, ~Egy ifju s a leány.~
6940 1 | valék s szerettem, ~Téged szerettelek; ~De néma volt a gyermek, ~
6941 2 | szórták, mert rablák, nem szerezék!)~ Régidõben csak oly
6942 2 | sem is áldj, mig vissza szereztük.» ~Mondá s áhítva veté szemeit
6943 2 | világra! ~Tégy magadnak szert, ha kell, szolgára! ~És
6944 2 | lény! ~Áldd meg ez innepies szertartást s meg ne gyülöld a ~Hív
6945 2 | Berengár életére ronta. ~Szertedúlá szép királyi várát, ~Összetépé
6946 2 | nagy leve,~S tíz országban szertehangzék hõs neve? ~Ifja, véne tisztelettel
6947 2 | sorába vitt; ~Emlékének szerze fényes ünnepet, ~Melyet
6948 2 | boldogságunk egyedûl csak Hunyady szerzé,~Õ ki a hét agyu vészt diadalmas
6949 1 | Kik, midõn véren hazát szerzének,~Nagy, dicsõ nemzetté esküvének? ~
6950 1 | karoddal ~ Meg tudtad szerzeni,~Utóbb ezer csaták közt ~
6951 2 | szerzetneve, ~Mit szokásként szerzetében fölveve; ~Szép Etelke volt
6952 2 | Charitas - ez volt a nõ szerzetneve, ~Mit szokásként szerzetében
6953 1 | között,~Melyet vérökkel szerzettek apáink, ~A hív utód vérével
6954 2 | Nagy lelkû Hunyady! trónom szerzõje te s véde! ~Mondsza nemes
6955 1 | hogy erõs vagy, ~Hogy gyáva szeszélyed ~A föld ura.~Gránit palotáid ~
6956 1 | Melyen kötélt, vitorlát széthasgatott a szél -~De érczerõs keblében
6957 1 | orrnélkûli rom.~A másik, mig szétnézheték, ~A téntát dönti el,~Vagy
6958 2 | zajra kél,~Száz gyürûre szétoszolnak a habok,~S mindegyikben
6959 1 | szerettek! ~Ah, de együtt szétoszoltok; ~Magzatok, mig így gyötörtök, ~
6960 2 | S egyszerre ennyi üdvön szétpattan a kebel!~Igy húny el az
6961 1 | reményben, ~Legyen egy a szétszakadt nép ~Nyelvben, érzeményben.~
6962 1 | bús enyészet vad szele, ~Szétszakgatád. ~Ah! nékem is virult e
6963 2 | Dalmátország, ~De idõközt szétszakítá ~Mind a kettõt háborúság. ~
6964 2 | ennyi fény László szemét, ~Szétszakítnák az erõs hangok fülét;~Teste,
6965 1 | borzadva szól, ~S kérdõleg széttekint -~Ki egy felségsértõ felett ~
6966 1 | Szent hüsébe csal vala.~ S széttekinték a vidéken ~Kéjgyönyörtõl
6967 1 | szent borzalommal benn széttekintenünk!... ~~
6968 1 | nem rege; ~Melyen, kezében széttépett bilincscsel, ~Gyõzelmi zászlóval
6969 1 | Igázva voltál s eltapodva, ~Széttéptük lánczaidat, ~Repülj magasra,
6970 2 | teremt, ront szünhetetlen, ~Szétválaszt és összefûz,~Jóval széppel,
6971 2 | mint midõn a nap sugarát szétveti, ~Hegyen völgyön világosság
6972 1 | ez!~Olvassa szép apjáról Szigetvár ostromát,~Hol honja veszni
6973 1 | gyújtja fáját, ~Versenyt szíjja füsti mellett ~Hosszu, nagy
6974 2 | elmerûlve az égi Szûz elõtt ~A szikla-kápolnában lelé az esdezõt, ~Körötte
6975 2 | medrét hatolta át.~ A szikla-kápolnácska, a meredek falon, ~Mindenkinek
6976 2 | öles sárkány feküdött, nagy szikla-üregben, ~S rég hizlalta magát a
6977 1 | dalukból, ~Nem a szivé, a sziklabércz echója. ~Mit is törõdik
6978 1 | tetején. ~ IX.~ Tihany szikláin álltam ~Szép nyári hajnalon; ~
6979 2 | csodája! a rideg ~Kõtömegnek sziklakeble megreped;~És belõle kristálytisztán,
6980 1 | Brútus,~Ki hajthatatlan sziklaként tekinti~A bárd alatt elhullni
6981 1 | Mindenkor elvivék, ~Egy sziklakõbe vágott ~Szent Szûznek szentelék.~«
6982 2 | Hiába volna kérelem;~S sziklára szórná érzeményit ~A felnyögellõ
6983 2 | Rettentõ paizsára.~Az elsõ sziklaroppanás, ~A másik tengerbõdület, ~
6984 2 | körülhabzá azt sárga epéje~Mint sziklát a tengeri hab, s Gara kétszer
6985 1 | hajnala!~Isten van e lángoknak szikrájában,~Mint volt Horéb hegyén
6986 2 | idõ ~Benne vannak, mint szikrákat rejt a kõ.~ Foglalatja
6987 1 | Odább fuvom.~Felszítom a szikrát, ~Mely õs elemében ~Sustorgva
6988 1 | másik önnön két szemébõl ~Szikrázva villámolt.~~
6989 1 | Ország hajóján neveléd szilárddá...~Te a hazáé vagy, - nem
6990 1 | föld népeidnek kincse, ~Színarany az istenadta rög;~A mi szárnya
6991 2 | föltette azt, ~A hegy lakója színborát,~Arany kalászát a paraszt. ~
6992 2 | A havason túl övé a föld szine, ~Alig van már ki szegülne
6993 2 | áldozó pap bor s kenyér szinében ~ Buzgón magához vészi
6994 1 | A szép szivárvány minden színeiben! ~De ejtsd tengerbe a csepp
6995 2 | tavasznak ~Minden virága színeit:~Szegény leendesz színezésben! ~
6996 1 | bölcsejéhez, ~Át a föld szinén,~Mindenütt csak szent szerelmem ~
6997 1 | hûségére, ~Zászlónk három szinére,~Magyar bennünk a szív! ~
6998 2 | színeit:~Szegény leendesz színezésben! ~Járd össze a menny téreit,~
6999 1 | lássanak ~S láttassák magokat, ~Szinházba most, bálokra majd, ~Mint
7000 1 | nyugodalmát ~A nagy világnak színjátékai,~S ha ragyogás és fény dagasztja
7001 1 | Megmézesítik szívemet,~Belé hordván szinméz gyanánt ~Ezernyi édes érzetet.~
7002 2 | doboghat hû szive -~E képhez színt s hangot találni,~Lehetlennel
7003 1 | zöld, piros, ~Ki tudja hány szinû.»~,Fehér ruhát nekem, ~Fehéret
7004 2 | Hölgye fürtérõl alig hullt ~Szirma még a nászfüzérnek; ~Ajkain
7005 1 | Ül társa ellenében~ A szirt-fokon. ~Bükágról szól a holló: ~ ,
7006 2 | Im e kõ is, e szivetlen szirtdarab,~- S vesszejével egy közel
7007 1 | áll utat?... ~Lesodrom a szírtet, ~Mely csúcscsal eget vert, ~
7008 1 | Sugár növése karcsu~A szirti nyárfakint. ~Igaz-gyöngyöt
7009 1 | Eledelem?’~S a barna társ a szirton ~ Károgva szólt:~«Vitéz
7010 2 | határunk.» ~Ott, hol a hegy szirttövénél ~A kanyargós út ledûl,~S
7011 1 | felszítottam;~A rakásban, a szításban ~Két dolgot gondoltam:~Igy
7012 1 | Vajha lángra igy lehetne ~Szítni minden keblet,~Hogy miként
7013 1 | honnak hagya! ~Helyébe új vér szivárgott belénk... ~S mi változást
7014 1 | gyöngyében egy világ, ~A szép szivárvány minden színeiben! ~De ejtsd
7015 1 | Erõt lehelt belénk;~Minden szívdobbanással ~Kõt kõre épiténk.~S látatlan,
7016 1 | visszazeng dalukból, ~Nem a szivé, a sziklabércz echója. ~
7017 2 | ér, ~Ajkán eláll a szó, szívében a vér.~A gazdag Alföld áldott
7018 2 | magához,~S ott a dicsõ hõshez szívébõl szózatit ejté:~«Nagy lelkû
7019 1 | tûzhelyéhez ~Férjed tériteni,~S szived lángjába mártván ~Vezér
7020 1 | angyalnak sebei, ~Miket szivedbe döf tûzfegyvere, ~Gyémánt-kövekké
7021 1 | fájdalmas sebet hagy ~Házad- s szivedben: Te az újat azzal ~Kezded,
7022 1 | Dobogjon össze szívem hõ sziveddel, ~Mint egybeolvad lantom
7023 1 | más dalban vagy regében ~Szivednek enyhét, vagy kéjét leléd!~~
7024 1 | Ontunk, ha kell, vért szíveinkbõl ~Meleg, szent honfivért!~
7025 2 | magyarok! tudom én hogy szíveitekbõl ~Jõ e szent buzgás, s azokért
7026 1 | árva könyje ég -~Ha ily szivek kértét nem,~Mit hallgat
7027 1 | Elég neked, ha résztvevõ szivekkel ~Találkozol. Lelked magasztosabb, ~
7028 1 | fogadja... ~Maradjanak hát szívemé tovább is,~Maradjanak, barátom,
7029 1 | méh a köpût, ~Megmézesítik szívemet,~Belé hordván szinméz gyanánt ~
7030 1 | leány vagyok -~Érzem, ha szívemhez nyulok... ~Magyar leány
7031 1 | gyermekek, ~Nem mások én szívemnek õk, ~Mint döngicsélõ méhsereg. ~
7032 1 | felett. ~Hálómat így szövi ~Szivemre ön kezem,~S selyembogár
7033 2 | kebele ~Visszaborzad, de szívének ~Háborát ész gyõzi le; ~
7034 1 | közelgni látja, ~Sikolt, szivére nyul... ~Egy percz - és
7035 1 | fát, s mely reá ~Kulcsolta szíverét, ~Kivágtad a hû ihszalag ~
7036 2 | mint a vérpadra mennél, ~Szívességet mivelünk tehetnél.~Hõs kürtödrõl,
7037 1 | nem lelék~E nagy hazában szívet, mely szerelmet ~Esdõ szivemnek
7038 2 | az ég? ~ Im e kõ is, e szivetlen szirtdarab,~- S vesszejével
7039 1 | untalan.~Egyik a hölgy hû szivével, ~Fogyhatatlan kéjözön, ~
|