A LIGETHEZ.

Köszöntelek, te szép liget,
S szelid magányod árnyait,
E csergedõ kristályvizet
S e fák vidám sudárait!
Köszöntelek -
A nagy világban kéjt én nem lelek.

E szív, e lágyan érezõ,
Nemesb hevûletért dobog;
Éretted, oh hon, szép s dicsõ,
Mely egykor földerülni fog, -
S érettetek,
Oh lány, s barát, ti hûk, ti kedvesek!

S te érted, elrejtett liget!
Hol szívem égi kéjt cserél,
Hol lelkem - e rideg sziget -
Önalkotott világban él,
S ti bennetek,
Kik égtek értem, s égek értetek!