Rész
1 Elet| boszniai szenvedés és a mi esküvőnk megint menedéket
2 Elet| otthoni felhő-oszlató, a mi hazalátogatásaink a derűs
3 Elet| hallgatag volt, úgyhogy mi csak akkor tudtuk meg, ki
4 Elet| Georgievszknél átkarolták, a mi főparancsnokságunk elvonta
5 1 | a virágok csendesen, -~A mi számunkra virág sem marad...~
6 1 | levél, ez árva elhagyott,~A mi titkunkkal hal meg csöndesen.~
7 1 | majd, ha szenvedünk-e?~S mi szétmegyünk csak szótalan -~
8 1 | leszállott,~ Ne várj, ne várj!~- Mi benned dal volt, dal marad
9 1 | tisztább virradóra,~Melyben, mi rút volt, elfelejtem.~Mért
10 1 | Jólelke vesztett kis házunkba~Mi sem maradtunk vón magunkra -~
11 1 | már a költő álmán?~A való:~Mi bánt? Mit kiván szárnyas
12 1 | készen tárul itt elébem,~Mi sejtelem volt szívem belsejében.~
13 1 | sugárzik irásodból felém. -~S mi sejtve élt csak, mélyen
14 1 | visszhangja az!~Hallod: Erős vár a mi Istenünk!...~Egy megszebbült
15 1 | gyásza halotti menetnek...~Mi sem voltunk akkor igazán
16 1 | se, egy se ellenállni -~Mi vertük volna - a Kossuth
17 1 | Addig Kossuth nem lesz a mi Kossuthunk,~Addig az érc
18 1 | kell lelkesedni,~Azért, mi egy és szent, igaz, - magyar,~
19 1 | kar, éles elme,~Forrjon mi hő vér, égjen ami láng!~
20 1 | szabadság, ódon templomodban.~Mi benne fény volt, itt van,
21 1 | Szabadság, sötét templomodban.~Mi benne fény volt, elhamvadt,
22 1 | elfolyt, elégjen a lángon,~Mi égre sirt, a bút örömre
23 1 | úton fogsz eztán is menni -~Mi benned vágy, örökre vágy
24 1 | jobban szenvedsz talán.~Mi dal volt benned, dal marad
25 2 | szemmel.~Okosak vagyunk mi nagyon.~Csók, mámor csak
26 2 | rozsának.~Gőgösen int... S mi úgy örülünk~- Mig csapkod,
27 2 | szentek:~Levágta őket a »mi lesz?«~S nem volt szavuk,
28 2 | gyülöljünk erősen!~Tudunk mi még. A rongykevés arany~
29 2 | köszöntöm~A ház urát... s mi kezemhez ér,~Telt kupa helyt
30 2 | Piheni száz meddő tusáját.~»Mi lett, no lám, a vad harcosbul!«~
31 2 | fejetek alja~S emésztetek. Mi kell tovább?~Mért mocskoljátok
32 3 | HA A FÜGGÖNYT LEERESZTEM~Mi közöm ezekhez~S mi közük
33 3 | LEERESZTEM~Mi közöm ezekhez~S mi közük nekik hozzám:~Gondolom,
34 3 | mások fénybe henteregnek,~A mi szemünk vaksága bánja,~Mi
35 3 | mi szemünk vaksága bánja,~Mi sírtunk, mig azok nevettek.~
36 3 | sírtunk, mig azok nevettek.~Mi jajgattunk, ha muzsikáltak.~
37 3 | jajgattunk, ha muzsikáltak.~Mi fáztunk, ha ők melegedtek~
38 3 | testvérem, az élet-táncból~Mi bitangmódra kimaradtunk.~
39 3 | palotákban most világot~A mi szemünk lángjai gyújtnak,~
40 3 | pillanat.~Mire vársz még, és mi vár még reád:~Keserű korty
41 3 | festeget?~Város, város, mi vár benned?~Gyásztorok,
42 3 | szép szűzleányok,~Jaj, mi is erre várunk.~Csak jönne,
43 3 | Csak jönne, jönne már el~A mi szerelmes párunk.~Sápadt
44 3 | aranyfolyóban elhalóan~A mi egy-testünk úszna.~
45 3 | mosolygó ajkam.~Ó régi, régi a mi szerelmünk,~Víg bálakon
46 3 | vár,~Olyan mindegy ma már.~Mi a dalért mindent odaadtunk,~
47 3 | odaadtunk,~Amit az élet igért.~Mi a dalért sár-sirba dobtuk~
48 4 | Szivarunk füstjénél~Már mi csak kivárjuk,~Míg a muszka
49 4 | Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,~Mikor a halálgép
50 4 | kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!~Krisztusom, mi
51 4 | mi kell még!~Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak~
52 4 | Dögrováson a muszka rémség,~Most mi esszük meg, nem a tetvek.~
53 4 | francia igy segit minket.~Mi a hóban sirvermet ásunk~
54 4 | ver, ugye lovam, Votka,~Mi már ahhoz hozzá vagyunk
55 4 | is, - máskor is~Jártunk mi már itten;~Akkor is, meg
56 4 | TIZEZREDIK KÖNYVEM TÁBLÁJÁRA~Mi hazaérünk, könyvem, harcok
57 4 | fogantattál világ vére árán.~Mi hazaérünk, hogyha porló
58 4 | Diadaluton vitézek, vidámak,~S a mi szavunkkal Tiszamenti házban~
59 4 | ottan cégéres ripőknek.~Mi hazaérünk, könyvem, és beszélünk~
60 4 | mezőn véres rózsa termett.~Mi hazaérünk, könyvem, és beszélünk,~
61 4 | könyvem, és beszélünk,~S a mi szavunk már végtelenbe harsog,~
62 4 | honvédek ujrázzák a marsot.~És mi nem félünk, könyvem, harcok
63 4 | megvesznek is ujra a világok.~Mi hazaérünk és ha porló testünk~
64 4 | mészben,~Könyvem, hű bajtárs, mi már ott leszünk,~Hol a hős
65 4 | lengyel,~Ezen a világon~A mi álmunkat nem álmodja senki -~
66 5 | írtam: »Bizzál angyalom,~Mi kitartunk büszkén és bátran.«~
67 5 | ismerős ismeretlen -~És mi nem látunk senkit, senkit,~
68 5 | komoly,~Ahogy beszéli, mi hir a hazában.~Egy várost
69 5 | test nagyon didereg.)~- Hát mi hir, bajtárs, a Mátra tövében?~-
70 6 | mögött~Halmozva áll minden, mi drága.~Rab katona sóhajtva
71 6 | szégyen szivedben a fojtás:~A mi helyünk, hej, testvér, nem
72 6 | akarat~Megvédni mindent, mi szivünknek drága:~E szörnyű
73 7 | árva gyerek,~Kis szivedben mi a vágyad?~Hogy téged is
74 7 | járt annyi-annyi százszor:~Mi Eldorádónk - egy akol, egy
75 7 | elérted, halott katona,~Amit mi, jaj-jaj, mindhiába várunk:~
76 7 | bársonya,~S már mind valóság, mi nekünk csak álmunk.~Kocsid
77 7 | katona, -~S ó, más lesz-e a mi hazatérésünk?~ (Krasznojarszk,
78 7 | Aztán mint virágot ápolja.~Mi szépség volt és szép marad~
79 7 | Asszony, esendő, árva lélek,~Mi lesz, mi lesz, mi lesz belőled:~
80 7 | esendő, árva lélek,~Mi lesz, mi lesz, mi lesz belőled:~Utszélre
81 7 | lélek,~Mi lesz, mi lesz, mi lesz belőled:~Utszélre hullott
82 7 | MEGBÉKÜLÉS~Ki kérdi itt: mi fáj, mi kéne?~Művész vagy-e,
83 7 | MEGBÉKÜLÉS~Ki kérdi itt: mi fáj, mi kéne?~Művész vagy-e, kinek
84 8 | énekelni.~Magas kerítés mi utunkat állja~Mögötte törten
85 8 | minden bünre tudsz kegyelmet,~Mi bünhödésünk mikor elégled
86 8 | tartasz minden fecskefészket,~Mi hajlékunkat engednéd a vésznek?~
87 8 | mert lábunk leolmoztad.~Mi pártoltunk el? vagy Te hagytál
88 8 | tudjuk, mint a megfeszitett:~Mi keresztünket azért terhesited~
89 8 | bujdosva, kesergve,~Borulunk mi is, szent király, kezedre~
90 8 | borultán a vak sötétnek~Mi rabságunkban is te légy
91 8 | itt hagy asznom~Minden, mi bárd szivének drága:~Álom
92 9 | Annunzio,~Ki mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~És úgy pöngetted
93 9 | mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~És úgy pöngetted a vásári
94 9 | Annunzio,~Ki mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~És úgy döngetted
95 9 | mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~És úgy döngetted a szamárbőr
96 9 | Annunzio,~Ki mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~Rómában
97 9 | mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~Rómában állt vagy Párizsban
98 9 | Annunzio,~Ki mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~Kopasz fejeddel
99 9 | mindig tudtad, mi hasznos, mi jó;~Kopasz fejeddel és kopár
100 9 | kis árva, névtelen hős,~Mi lesz veled a fergetegbe!~
101 9 | Ottó, kis árva ember-bimbó,~Mi lesz veled a rengetegbe?~
102 9 | vitorlázzon.~A tengert is mi tartjuk láncon.~Fa nem nőhet,
103 9 | Boldog lehet ki boldogulhat,~Mi fáj az írnek, meg a búrnak?~
104 10 | tűri, hogy nagy szellemén~Mi tornyos arany-garmadát rakunk.~-
105 10 | fityegőt (ezüst érem, vagy mi)~Apai jussul ha meg tudná
|