Rész
1 Elo | Gyóni Géza. Akkor ragyogott fel a magyar égen, amikor vasban,
2 Elet| 1908/9. évre Gézának újra fel kellett jönnie a közigazgatási
3 Elet| változott.~1913 tavaszán tűnik fel Ella asszony a Városi Kávéház
4 Elet| beadott táplálékot sem szívja fel. [Schizofrenia].) 1917 június
5 1 | újjad~És nincs erőm, nincs, fel nem nyithatom,~Csak öntudatlan,
6 1 | kevélyen~ A szirttető.~Oda fel! Csakhogy még azt elérje!~
7 1 | A levegőég harmatcseppje~Fel nem üdit már titeket -~Hisz
8 1 | Mit ember vág, mért rójam fel neked?~Nem véled - perlőimmel
9 1 | kinek hite száz igazéval ér fel:~A bűnös nő előtte térdepel.~
10 1 | magáról~S megfényesülve fel az égbe száll.~Mert meg
11 1 | De szent áhitattal néznek fel reája,~- Mint akkor, a véres -
12 1 | nevével, Istenünk nevében~Fel újult harcra, ifjak, fel
13 1 | Fel újult harcra, ifjak, fel tehát!~A nyílt magyar szív
14 1 | Hogy százszor újra áldozza fel érte,~Bűnös csókját leheli
15 1 | lelkemet...«~...És nagy hitében fel az égre néz -~S ím oszlik
16 1 | nőnek~S milljó ajakról zeng fel a Hozsánna!~IV.~Megcsapja
17 2 | lelkem.~Száz ezüsthúron cseng fel a dal.~A te szépséged dalolója
18 2 | várlak, Május,~Jöjj, melegíts fel.~Tél fagya szállott~Mosolygó
19 2 | Tudom: azért sóhajtasz fel~Szűzpirosan mosolyogva:~
20 2 | látáshoz. Csak lassan vetem fel.~Világát vesztné tán a napsütésen,~
21 2 | szétmállasztom,~És irtózattal keresem fel~Hónapos, hideg koldus vackom.~
22 2 | Szálljon csak a magasba fel,~Mikor két szív szorongva,
23 2 | száll olyik,~Nem ébreszt már fel; sem a poéta,~Ki küszöbödön
24 2 | szemem nézése.~Sírás tör ott fel, csuklón, rekedten,~Ahol
25 2 | volna.~Ó kín, hogy akkor fel nem ülhetek~S nem szólhatok
26 3 | Halottlepő lepellel~Jártak fel sírjaikból~Régi vágyak és
27 3 | temetőbe.~S mégis itt ébreszt fel~Minden nap új fájásra.~Csak
28 3 | leeresztem~És nem húzom fel többet,~Hiába költögetnek,~
29 4 | halódnám~Szárnyaddal te emelj fel.~Őrangyal, fehér szárnyú,~
30 4 | A kis fiam most ébredt fel talán~Első álmából az anyja
31 4 | Azt se tudjuk, hol kel fel.~- Nem is addig, pajtás,~
32 4 | Üvölts, kutyám, üvöltsd fel az egekre~Fájdalmadat. Barátként
33 5 | léptél ki épen~S most öltöd fel a pongyoládat.~Telt alabástrom-vállaid~
34 6 | Penészes börtönben sírunk fel az égre.~ (1915. júl.)~
35 6 | Isten mosolyát?~Virágozd fel a nyoszolyát.~Az édenbe
36 6 | fiának dúdolgatta:~»Nőjj fel, nőjj fel szivem virága,~
37 6 | dúdolgatta:~»Nőjj fel, nőjj fel szivem virága,~Szivd el,
38 6 | Bosszúlója legyen belőled.«~»Nőjj fel, nőjj fel, szivem virága,~
39 6 | belőled.«~»Nőjj fel, nőjj fel, szivem virága,~S kik bölcsődet
40 6 | Rabtartóid rettentő jármát.~Nőjj fel, nőjj fel, szivem virága,~
41 6 | rettentő jármát.~Nőjj fel, nőjj fel, szivem virága,~Erős legény
42 7 | Hogy téged is neveljen fel~Boldog alvók gyilkosának?~
43 7 | A szabadság őre!~Ki irja fel az irek szenvedését?~Sirjában
44 7 | egy csepp aranyheggyel ér fel~S átokkal száll a bérgyilkos
45 7 | Petőfi-kokárda?~Itt van, nesze, rakd fel, hősi magyar gárda!~Mikor
46 7 | vérfolyam~Nem száradhat fel nyomtalan.~S hol hősök csontja
47 7 | nincsen bizonyosság.~Kelj fel! törüld le könnyes orcád:~
48 8 | Hogy uj életre támassz fel bennünket.~ (Krasznojarszk,
49 8 | megbékélt milliók felett~Süssön fel áldott ünneped.~Ránk borultán
50 9 | maszkját ó, miért veszed fel?~Vedlett szárnyadból rég
51 9 | holt;~Véres harcok verték fel hírét,~De csak a béke katonája
52 10 | a csorda,~Papok, poéták, fel az oltárokra!~Zengjen a
53 10 | kevély kardotok~Úgy emeljétek fel~Békesség-szegésre:~Isten
54 10 | mártir-sir felett~Süssön fel édes, szent napod~Munka,
55 10 | éltető,~Belőletek buzog fel eztán~Minden életvágy és
56 11 | kiadások létrejöttét vázoljuk fel. Az egyes versek jegyzeteiben
57 11 | verssel.« - Ez a vers idézte fel az itthoni irod. vitát.)~
|