Rész

 501 Elet|              Kálváriáról« második részét, a megbocsátót és reménykedőt. (
 502 Elet|               Gyónin is megérzik, de csak a régi 48-asból fejlődött
 503 Elet|                 hajlam bújt elő lelkéből; a nemzeti alap nála megmaradt.~
 504 Elet|                 öccse Miska mellé Géza is a »tüdősök« pavillonjába,
 505 Elet|                   akar az jelenteni, hogy a legdrágább Lusy állapotáról:
 506 Elet|               szót sem akar írni?!« Ezzel a fájdalmas felkiáltójellel
 507 Elet|                 szép levelek sorozata. (S a levélkapás lehetősége csak
 508 Elet|           Krasznojarszkban. Gyóni ezekben a tavaszi napokban kezdte
 509 Elet|              tavaszi napokban kezdte írni a »Jézus (Mai Legenda)« című
 510 Elet|               töredék maradt. Úgylátszik, a vajúdó világ problémáit
 511 Elet|                világ problémáit óhajtotta a krisztusi szeretet jegyében
 512 Elet|            légcsőhuruttal 40 fokos lázban a kinti kórházba került. Géza
 513 Elet|            hallgattunk, ott már nagy volt a baj. Gyóni június 1-én írja:
 514 Elet|              hónap óta semmi hírt sem kap a feleségétől. Ezért nagyon
 515 Elet|                 szomorú. Épp úgy mint én, a ti általános hallgatástok
 516 Elet|             általános hallgatástok miatt.~A márciusban kezdett utolsó
 517 Elet|         márciusban kezdett utolsó ciklus, a »Sötét hatalmak kezében«
 518 Elet|                  hatalmak kezében« versei a Golgota utolsó képei. Az
 519 Elet|                   utolsó képei. Az ember, a nemzet, a társadalom kérdései
 520 Elet|                képei. Az ember, a nemzet, a társadalom kérdései izgatják,
 521 Elet|             betegsége, halódása szaggatja a lelkét. Segítségért kiált
 522 Elet|                Június 8-án reggel Mihály, a jó fiú és jó testvér, a
 523 Elet|                   a jó fiú és jó testvér, a vérbeli katona, a kedves
 524 Elet|                testvér, a vérbeli katona, a kedves bajtárs csendben
 525 Elet|                 bajtárs csendben elhúnyt. A temetésén (10-én) Géza még
 526 Elet|                 öccse számára már megjött a - »béke«. - De 13-14-én
 527 Elet|       morfiuminjekciót kap. Tesz-vesz, de a halál gondolata megmarad.
 528 Elet|                 folytat Tscheikkal. 15-én a falra írja »A halál igazságot
 529 Elet|           Tscheikkal. 15-én a falra írja »A halál igazságot oszt« és »
 530 Elet|                 ezredorvos szavára kiment a kórházba. A következő hét
 531 Elet|                szavára kiment a kórházba. A következő hét egyik napján
 532 Elet|                    Téboly. Szervezete még a mesterségesen beadott táplálékot
 533 Elet|        Schizofrenia].) 1917 június 25-én, a születése napján meghalt
 534 Elet|                képviselő beszélt sírjánál a magyar nemzet nevében. Barátai
 535 Elet|                mindegyik. Koszorút tettek a család nevében is a sírjára
 536 Elet|                tettek a család nevében is a sírjára a derék fiúk.~Itthon
 537 Elet|               család nevében is a sírjára a derék fiúk.~Itthon nem akartuk
 538 Elet|                    19-én hozták általában a biztos hírt az ujságok és
 539 Elet|                 biztos hírt az ujságok és a Krasznojarszkból kapott
 540 Elet|           kisdiákként kezdte az ostromot, a vívódást - a halhatatlanságért.
 541 Elet|                 az ostromot, a vívódást - a halhatatlanságért. Elérte, -
 542 Elet|      halhatatlanságért. Elérte, - ha csak a »világháború legnagyobb
 543 Elet|                 kívánlak,~S halált láttat a bölcsőm átka.« -~mondja
 544 Elet|                  útja.«~GYÓNI FERENC dr.,~a budapesti evang. gimnázium
 545   1 |                 árva kis dalok;~Koldusraj a királyi házból...~
 546   1 |                                           A DALOK~Azok a siró, árva
 547   1 |                              A DALOK~Azok a siró, árva kis dalok,~Miket
 548   1 |                   ajkamra érkezett -~Azok a siró, árva kis dalok,~Csak
 549   1 |                 mind elébed önteni,~Mivel a szívem teli van, teli -~
 550   1 |              szívem teli van, teli -~Mint a kincsásó sok aranyját.~Mit
 551   1 |                 senki még meg nem lesett:~A vágyakat, mik el nem hagyják~
 552   1 |            vágyakat, mik el nem hagyják~S a kínt, a fájót, édeset -~
 553   1 |                  el nem hagyják~S a kínt, a fájót, édeset -~Szeretném
 554   1 |                  mind elébed önteni,~Mint a kincsásó sok aranyját.~Hogy
 555   1 |                  aranyját.~Hogy behunynád a káprázó szemed,~Ha meglátnád
 556   1 |              káprázó szemed,~Ha meglátnád a gazdag kincsemet,~Hogy odahullanál
 557   1 |                   karomba! ~Hogy rejtenéd a kincseket:~Más meg ne lássa,
 558   1 |                csak neked!~Hogy behunynád a káprázó szemed,~Hogy odahullanál
 559   1 |                 ajkkal dúdolok:~Koldusraj a királyi házból...~Kopott,
 560   1 |                 árva kis dalok,~Koldusraj a királyi házból.~
 561   1 |              FELHÕK ÚTJÁN~Kék felhő száll a messzeségben,~Az úton egy
 562   1 |                  egy leány közelg.~És míg a felhőt elkísérem,~Lassan
 563   1 |           Selyemhaj csillog napsugárban -~A felhő mindig távolabb -~
 564   1 |                 van, nyár van,~Felhő csak a bús gondolat.~Egy pillantás -
 565   1 |               gondolat.~Egy pillantás - s a fájó sejtés~Csak átsuhan
 566   1 |                  fájó sejtés~Csak átsuhan a lelkemen:~Hogy azt a felhőt,
 567   1 |              átsuhan a lelkemen:~Hogy azt a felhőt, ezt a szép lányt~
 568   1 |                    Hogy azt a felhőt, ezt a szép lányt~Én el nem érem
 569   1 |                   szemembe,~Ha szembejősz a fordulón...~Pirulnál tán
 570   1 |                         IRÍGYSÉG~Irígylem a szellőt, mely hajával játszik,~
 571   1 |                 hajával játszik,~Irígylem a lombot, mely fölé hajol,~
 572   1 |                   érint valahol.~Irígylem a sugárt, mely felkölti reggel,~
 573   1 |             sugárt, mely felkölti reggel,~A felhőt, mely után sóváran
 574   1 |               sóváran tekintett,~Irígylem a bokrot, hol megpihent egyszer,~
 575   1 |                                  ÁLMOK~Ha a robotban kimerülve~Párnámra
 576   1 |                   Te édes képed megjelen.~A fényes álmok a tiéid ~Azokat
 577   1 |                  megjelen.~A fényes álmok a tiéid ~Azokat mind neked
 578   1 |                  neked adom -~Álmodja bár a lelkem végig~Selyempárnán
 579   1 |             átölel...~De virrad. Ujra itt a hajnal.~Varázsos kép, búcsúzni
 580   1 |              búcsúzni kell!~Elűzlek, mint a nap az égről~A fényes hajnalcsillagot -~
 581   1 |              Elűzlek, mint a nap az égről~A fényes hajnalcsillagot -~
 582   1 |                   hajnalcsillagot -~Habár a fájdalom terhétől~Napestig
 583   1 |                  vágytam elsusogni,~Elhal a vallomás is ajkamon -~És
 584   1 |                   ürességet érzek,~Mintha a lelkem szakadt volna ki,~
 585   1 |               könny lepereg szemembül -~S a szót, amit még el nem mondtam,~
 586   1 |                 Tifelétek is csak oly bús a harangszó~ Meg a madárének -~
 587   1 |                  oly bús a harangszó~ Meg a madárének -~ Mintha minden
 588   1 |                          ÕSZ VAN~Ősz van. A zöld, lombos ligetből~Csak
 589   1 |               elszállt szép nyarat.~Ahogy a hűs akácasorban~Kisértelek,
 590   1 |            Kisértelek, én kedvesem -~Csak a nyarat éreztük akkor~S haladtunk
 591   1 |                 köröttünk tisztán szólott~A legékesebb vallomás.~A kis
 592   1 |            szólott~A legékesebb vallomás.~A kis kerítésen kihajlott~
 593   1 |              visszasírom sokszor, sokszor~A csóktalan elszállt nyarat.~
 594   1 |               VÁRSZ-E?~Mikor virágot hajt a rózsa,~Madár siet találkozóra -~
 595   1 |                  engem?~Mikor levél pereg a fáról,~Leszáll a földre
 596   1 |              levél pereg a fáról,~Leszáll a földre sűrű fátyol -~Csillogó
 597   1 |               elállja utát~Döntő erejével~A puszta karoknak,~Melyek
 598   1 |                  égnek~S rontó birodalmát~A végtelen árnak~Áttörte kacagva -~
 599   1 |                nem szűnsz~Szeretni engem,~A bú is elvesz -~Bohó, szerelmes~
 600   1 |               szerelmes -~Szivedben addig~A bú is alszik,~A bú is elvesz.~
 601   1 |           Szivedben addig~A bú is alszik,~A bú is elvesz.~
 602   1 |              bokron, virágon.~Óva leszáll a madár fészkére,~Vágyódók
 603   1 |             kitárom.~- Sűrű homály borult a néma tájra.~Az éj szerelmesét
 604   1 |               epedve várja.~Ahogy kiszáll a kerti fák alól,~Halk esti
 605   1 |                 az eget,~Amerre égi utján~A hű kedves közelget...~És
 606   1 |                közelget...~És visszaszáll a hírnök szomorúan,~Siró válaszában
 607   1 |                  csöndben elül hárfájára,~A kis bokorra, kerti fára -~
 608   1 |                 kerti fára -~És kedvesét, a szőke holdat~Az éj csak
 609   1 |         éjszakámnak.~Remegve ejtem halkan a neved,~Hogy áruló szellő
 610   1 |                sebére...~Hallgasd meg óh, a vallomásom.~Lelked a lelkem
 611   1 |                  óh, a vallomásom.~Lelked a lelkem mélyire lásson:~Nézd,
 612   1 |                Nézd, nézd, hogy ég, lobog a láng,~Parázsa hogy ragyog
 613   1 |            kiálték,~Hogy messze zúgja itt a tájék.~És íme - kél a szél
 614   1 |                 itt a tájék.~És íme - kél a szél a fák alól,~Zúg már
 615   1 |                tájék.~És íme - kél a szél a fák alól,~Zúg már kikelve,
 616   1 |                   dalol,~És arra viszi el a hangot,~Ahol te vagy, hogy
 617   1 |              jössz...~Nyomodon nem dobban a föld meg,~Imbolygó árnyak
 618   1 |                    lágy kezek.~Az érintés a szivemig hat,~Selyemhajszálak
 619   1 |               homlokom.~Köröttem néma még a táj;~Az éj szerelmesét siratja,~
 620   1 |               szerelmesét siratja,~Ragyog a füvön gyöngyharmatja...~
 621   1 |                Sötét árnyékok összesúgtak~A felhős éjpalást alatt,~Hogy
 622   1 |              elfogják, ha hajnalt mutat,~ A sugarat...~Minthogyha most
 623   1 |                  hozzád visz, megkötözze~ A szárnyamat.~Gyötörnek édes
 624   1 |                   állnak, hogy ne lássam~ A szép szemed...~Bút adni
 625   1 |                 szívveréshez~Pompásan ért a cselszövény -~De az árnyékon,
 626   1 |                  tudod édes,~ Csak győz - a fény.~
 627   1 |           Emlékszel-e, hogy eljátszottunk~A ház előtt az udvaron?~Gyermekszívvel
 628   1 |            angyalom?~S ha megfogtalak ott a kútnál,~Hogy elkacagtunk
 629   1 |                csak kergetősdit játszunk:~A sors kerget az utakon...~
 630   1 |             utakon...~Ha találkoznánk ott a kútnál~ Én édes, szőke angyalom!...~
 631   1 |            Mondhatlan kín tép néha-néha~S a féktelen vágy elragad -~
 632   1 |                bele.~II.~Aztán megátkozom a percet,~A vágyat, melynek
 633   1 |                Aztán megátkozom a percet,~A vágyat, melynek szárnya
 634   1 |                    melynek szárnya van,~S a szívet, melynek vágya van
 635   1 |                ajkamról az átok elszáll~S a szíven még meg sem fogan -~
 636   1 |                kibontogatnám,~Lecsókolnám a két szemed -~És hallanád,
 637   1 |                                       DAL A DÚS KIRÁLYRÓL~Tudod a dalt
 638   1 |                 DAL A DÚS KIRÁLYRÓL~Tudod a dalt a dús királyról?~Mindene
 639   1 |                DÚS KIRÁLYRÓL~Tudod a dalt a dús királyról?~Mindene volt,
 640   1 |                    szája kívánt,~Egy volt a világon, egy csak a másé~
 641   1 |                  volt a világon, egy csak a másé~S az tette komorrá
 642   1 |            komorrá az árva királyt.~Enyém a dal, az ifjúság, az élet,~
 643   1 |                   ifjúság, az élet,~Enyém a világ, király vagyok én
 644   1 |             vagyok én is!~S nélküled - óh a legnyomorultabb~Ezen a földön
 645   1 |                 óh a legnyomorultabb~Ezen a földön én vagyok mégis!~
 646   1 |                  Forró szerelem.~Beszívom a virágok illatát -~És édes,
 647   1 |                 akkor -~ Bús alkonyatkor~ A te kis kezed.~Virágillatnál
 648   1 |                       Vándormadár vonult~ A fejünk felett.~És azt gondoltuk
 649   1 |                akkor, édesem,~Míg hulltak a virágok csendesen, -~A mi
 650   1 |            hulltak a virágok csendesen, -~A mi számunkra virág sem marad...~
 651   1 |                  Visszatérünk-e majd,~ Ha a virág kihajt,~ Mint a madarak?~
 652   1 |                  Ha a virág kihajt,~ Mint a madarak?~Az asztalomon orgonavirág.~
 653   1 |                 orgona nyit,~ Daltól zeng a csalit -~ Itt a kikelet. -~
 654   1 |               Daltól zeng a csalit -~ Itt a kikelet. -~S az asztalomon
 655   1 |            emlékezni rád.~Fejem lehajtom. A virág befed -~ És sír minden
 656   1 |                       HÓPELYHEK~I.~Láttad a vágy tűzét szememben.~Láttál
 657   1 |               csókod visz az üdvösségre~S a vágy alatt szívem elégne,~-
 658   1 |                súgja: még ne!~II.~Te vagy a fény, a szin, a dal nekem -~
 659   1 |                   ne!~II.~Te vagy a fény, a szin, a dal nekem -~Terólad
 660   1 |                   Te vagy a fény, a szin, a dal nekem -~Terólad írom
 661   1 |                    csöndes éjfelen.~Mikor a kinom éget végtelen -~A
 662   1 |                   a kinom éget végtelen -~A dalt szivemnek lángján égetem.~
 663   1 |               álmod tiszta, hófehér,~Mint a halott dal, mely szivedhez
 664   1 |                 VALLOMÁS~Hazug volt mind: a szó, kacaj,~A vig tekintet,
 665   1 |                  volt mind: a szó, kacaj,~A vig tekintet, bús sóhaj,~
 666   1 |                  beszédit!~Suttogva szól, a mélyre szédít.~Dala van
 667   1 |                 beszélek:~Szeretlek, mint a sas a léget!~Szeretlek,
 668   1 |           beszélek:~Szeretlek, mint a sas a léget!~Szeretlek, bár tudom,
 669   1 |               hogy vétek!~Szeretlek, mint a szabadságot!~Szeretlek s
 670   1 |               enyém -~Enyém csak az álom, a dal -~Szeretlek, te élő
 671   1 |                   és körül szállják~Fejed a szomorú, árva dalok...~Szép
 672   1 |                  csak szeretlek,~Szeretem a lelked, a lelked!~S ami
 673   1 |             szeretlek,~Szeretem a lelked, a lelked!~S ami neked értetlen
 674   1 |              neked értetlen ének,~Elsirom a bánatos éjnek...~
 675   1 |                  NEM ÉRZED?...~Nem érzed? A lelkem~Körülötted szárnyal.~
 676   1 |                 nem te ütötted!~Én voltam a gyermek.~Légvárakat szőttem -~
 677   1 |               Romokba hevernek.~Te voltál a várnak~Büszke királynője~
 678   1 |                  EZ MÉG NEM...~Ez még nem a bucsústrófa,~Ez még nem
 679   1 |                   bucsústrófa,~Ez még nem a hattyúdalom,~Van még a szivembe
 680   1 |                nem a hattyúdalom,~Van még a szivembe nóta,~Van még benne,
 681   1 |                 az élet,~Ha nem érzem már a vihart,~Ha a szívem már
 682   1 |                nem érzem már a vihart,~Ha a szívem már kiégett -~Akkor
 683   1 |               tudom én jól,~Nem dalol már a madár.~A kis erdő ködruhában~
 684   1 |                    Nem dalol már a madár.~A kis erdő ködruhában~Gyászol,
 685   1 |                összejönnénk~Visszalopnánk a nyarat!~Kicsi kerted kivirítna,~
 686   1 |               kerted kivirítna,~Szólnának a madarak -~Hogyha abból,
 687   1 |               érzett fájdalom.~És hallani a rezgő sóhajt~Látni kesergő
 688   1 |                  azt, hogy érettünk száll~A vágy, a sóhaj s hull a könny~
 689   1 |               hogy érettünk száll~A vágy, a sóhaj s hull a könny~Óh
 690   1 |              száll~A vágy, a sóhaj s hull a könny~Óh mégis - titkos,
 691   1 |                                     BÚCSÚ~A csöndes útra már levél pereg,~
 692   1 |                  levél pereg,~Nem bólogat a jó akácfa már.~Nem száll
 693   1 |                   legyünk. Lásd, haldokol a nyár.~Virágeső várt nemrég
 694   1 |               lomb volt, nékünk suttogott a gally,~Nekik kitárta szívünk
 695   1 |                 levél, ez árva elhagyott,~A mi titkunkkal hal meg csöndesen.~
 696   1 |                ujra kérdezem:~Emlékszel-é a csókos éjszakára?~ Mit felelsz
 697   1 |                 ajkad kereste -~S forrott a lelkünk sosem érzett vágyban...~
 698   1 |                Elfordulsz, hogyha nyujtom a kezem -~S a szó belévág
 699   1 |                hogyha nyujtom a kezem -~S a szó belévág dermedő szivembe:~
 700   1 |            Elszáll az álom, el egészen...~A cifra házból nagy titokba~
 701   1 |                   oson ki támolyogva...~S a sok szerelmes kis papírra~
 702   1 |                várnál!~Nincs nyomorultabb a sasmadárnál,~ Mely szárnytörötten
 703   1 |                   Mely szárnytörötten áll a szirt tövén.~Szeme belát
 704   1 |                  égi robajnak -~ S ő lenn a völgyben, melyet megvetett.~
 705   1 |                 sugárnál sütkérezve nézi~ A felleget.~Lomhán száll rája
 706   1 |                 homálya,~Mely máskor fönn a felhőn találja -~ Most fojtó,
 707   1 |                 Most fojtó, nyirkos, mint a szemfedő;~S melyért kidőlt,
 708   1 |                 fölötte hivóan, kevélyen~ A szirttető.~Oda fel! Csakhogy
 709   1 |                onnan - hanyatt le, vissza a mélyre -~Csak addig bird
 710   1 |               csattogásod!~Aztán - ha már a szürke éj leszállott,~ Ne
 711   1 |                   kacaj csendült elébem~S a hang szólt szivem belsejében:~
 712   1 |                   tán, hogy mit csinál~Ez a fakó, bús madár.~Fényt derit
 713   1 |                    bús madár.~Fényt derit a szürkeségbe,~Csillog, villog,
 714   1 |                  napsugár,~Hirdesd másnak a tavaszt -~Bús szivembe ragyogásod~
 715   1 |                már nem fakaszt.~Elkomorul a kis sugár,~Rezeg, rezeg
 716   1 |                 Rezeg, rezeg kínosan -~És a függöny nyilásán át~Szomorúan
 717   1 |              eloson.~Aztán újra rám borul a~Fojtó, árnyas szürkeség -~
 718   1 |              Fojtó, árnyas szürkeség -~És a tavaszt ugy várom már,~Mint
 719   1 |                 várom már,~Mint aggastyán a mesét...~
 720   1 |                   semmi sem.~Árnyék suhan a kék vizen.~Bús gondolat -
 721   1 |             hitlenen.~Mondd: gyűrű vagyok a vizen,~Mely célodat tovább
 722   1 |                   célodat tovább viszem~S a messze ködlő végtelenben~
 723   1 |                  trónod építed.~De mondd! A lelkes porszem~ Kér - önts
 724   1 |                  sem.~Csillagfény reszket a vizen.~Isten - lényednek
 725   1 |           lényednek egy sugára -~ Te vagy a cél, hiszem!~
 726   1 |             esőben~Kifakult rózsalevelek?~A levegőég harmatcseppje~Fel
 727   1 |                  levelek...~Falánk bogár, a méhe, lepke~Mért sirdogálna
 728   1 |                  értetek?~Hogy ősz borult a kikeletre?~S fakultok rózsalevelek?~
 729   1 |                 nóta zengett,~Megittasult a kikelet.~Ki fog most is
 730   1 |                  bánt, hogy elfelejtenek?~A csönd legjobb halotti fátyol -~
 731   1 |              Hallom, Uram: sírás az élet,~A könyű omlik csak patakban;~
 732   1 |                könyű omlik csak patakban;~A fény az árnyban semmivé
 733   1 |                Láthatatlan!~Hallom, Uram, a sírók átkait,~Panaszló vád
 734   1 |                 perce hordja már~Szívében a csalódás verte tőrt,~S a
 735   1 |                  a csalódás verte tőrt,~S a hosszan élvezett örömpohár~
 736   1 |              Sírtam én is. S ki letörülje~A könnyemet, nem volt nekem
 737   1 |                 raj körbe üle~És elkerült a bajba messze.~Csalódtam
 738   1 |                  aki marja,~S rabló viszi a konc zsirossát;~Hogy gunyra
 739   1 |                 az álmodó~És szitkot szór a hűre száz ajak,~Hogy nincs
 740   1 |               Hogy hajlanak utára rózsák;~A vak, kinek holdkóros álma~
 741   1 |                                           A PUSZTA KERTBEN~Hol, mikor
 742   1 |            KERTBEN~Hol, mikor itt jártam, a porhanyó földben~Fürge lépteimnek
 743   1 |               zörögnek fölöttem,~Csikorog a fagyos föld égő talpam alatt.~
 744   1 |                 alatt.~Oda tartok most is a szőlőlugasba.~Dús gerezdek
 745   1 |      emlékszalagja~S jeltelen fejfája áll a termő nyárnak.~Itt állt
 746   1 |                   termő nyárnak.~Itt állt a karosszék. Egy asszony ült
 747   1 |            simultam jobban, görcsösebben.~A lombok suttogva hajlongtak
 748   1 |                  minden:~Utamban megállit a vén ákác lombja -~Akkor
 749   1 |                nem oly mély, mint ez itt, a szivben.~
 750   1 |                  az est, ott álltam én is~A sírok közt, a temetőbe.~
 751   1 |                álltam én is~A sírok közt, a temetőbe.~Ezer kihamvadt
 752   1 |               gyújtott gyertyát, mécseket~A sírok vén, mogorva őre.~
 753   1 |                 támolyogva,~Letérdepeltek a sírokra -~Imában vígaszért
 754   1 |                kezébe’ csokra -~S fölírva a kék szalagokra:~»Anyámnak,
 755   1 |                kék szalagokra:~»Anyámnak, a feledhetlennek...«~Fehér
 756   1 |                   Fehér kezével oda tette~A sirra, ahol én állottam.~
 757   1 |             állottam.~S hogy rám nézett - a szeme mondta:~»De jó is
 758   1 |              támad.~Én nem viszek csokrot a sirra,~Melyen a drága szó
 759   1 |                   csokrot a sirra,~Melyen a drága szó fölírva:~»Feledhetetlen,
 760   1 |                      de nékünk két világ,~A boldogságunk van alatta:~
 761   1 |               Halott lakóján élő szemfedő~A jó anyának áldott szelleme...~
 762   1 |              szeretni gyermeket,~Óh, hogy a lelke halt utána -~Ki földi
 763   1 |             világra?~Kit meg tud ölni még a veszteség:~Egy szőke gyermek
 764   1 |                Golgotára?~Mért nem maradt a csillagok között,~Ragyogva
 765   1 |                   Vagy írva van, hogy már a jónak itt~Nincsen nyugalma?...
 766   1 |             voltál gondtalan, vidám,~Mint a divatos asszonyok...~Még
 767   1 |              keresnénk.~Utam se volna bús a házig,~Hol most a lelked
 768   1 |               volna bús a házig,~Hol most a lelked úgy hiányzik.~És
 769   1 |                hiányzik.~És öt gyermeknek a szivébe~Nem volna most egy
 770   1 |                            VILÁGGYÛLÖLET.~A poéta:~...Igen! Gyűlölöm
 771   1 |                  poéta:~...Igen! Gyűlölöm a világot,~Mely az örvény
 772   1 |              kivesz,~Melyben halomra gyűl a gaz -~Sebében elhal az igaz...~
 773   1 |                   igaz...~Ki csüng ma már a költő álmán?~A való:~Mi
 774   1 |               csüng ma már a költő álmán?~A való:~Mi bánt? Mit kiván
 775   1 |               sivárnak.~- Nem jól fekszel a légi párnán?...~A poéta:~(
 776   1 |                 fekszel a légi párnán?...~A poéta:~(Csak ezt a - rímet
 777   1 |             párnán?...~A poéta:~(Csak ezt a - rímet megtalálnám!...)~
 778   1 |                    N. R. I.~Az út mentén, a faluvégen~Ott állt a Megváltó
 779   1 |              mentén, a faluvégen~Ott állt a Megváltó keresztje.~Két
 780   1 |                  Irombán van kivésve rája~A négy betű: I. N. R. I.~Kíváncsi
 781   1 |          Gyermekszívvel hogy megcsodáltam~A megfeszített szenvedőt.~
 782   1 |          Borzongva elmerengeni~S ott állt a fán a megfejthetlen,~A rejtélyes
 783   1 |              elmerengeni~S ott állt a fán a megfejthetlen,~A rejtélyes
 784   1 |               állt a fán a megfejthetlen,~A rejtélyes I. N. R. I.~...
 785   1 |                  gyötrelem.~Csak odahullt a fa elébe~Búsan, szelíden,
 786   1 |               menj elé hittel szívedben -~A szenvedőket szereti~A megfeszített
 787   1 |                     A szenvedőket szereti~A megfeszített Istenember,~
 788   1 |                  megfeszített Istenember,~A megváltó I. N. R. I.~
 789   1 |             Tarkán hullámzik el mellettem~A sok bohó, festett alak.~
 790   1 |                   színes tömkelegben,~Kik a divatért bomlanak.~S én
 791   1 |               Vajjon megismerné-e egymást~A jó barát, testvér, rokon?...~
 792   1 |                                  ÉS SZÓLT A KÖLTÕ~...És szólt a költő:~
 793   1 |                 SZÓLT A KÖLTÕ~...És szólt a költő:~ Nézd, ott messze
 794   1 |                 amerre jár.~Dérvert őszön a szép tavaszt lelopja,~Kóbor
 795   1 |                  lelopja,~Kóbor boldogság a nyomába jár.~Virágot hajt
 796   1 |                 nyomába jár.~Virágot hajt a zúzmarás fa lombja~S a csillogó,
 797   1 |               hajt a zúzmarás fa lombja~S a csillogó, a hófödött határ,~
 798   1 |                   fa lombja~S a csillogó, a hófödött határ,~A reszkető
 799   1 |               csillogó, a hófödött határ,~A reszkető sugár amerre jár.~
 800   1 |              lakodban fénye megjelen...~S a másik szólt a csöndben elmélázva:~»
 801   1 |               megjelen...~S a másik szólt a csöndben elmélázva:~»Az
 802   1 |                nyájas szerelem.«~És szólt a költő:~ Nézd, ott gyúl ki
 803   1 |            letörve rabként porba hullanak~A repdeső, esetlen szárnyasak.~
 804   1 |                  sánta, béna, vak.~Egykor a jólét dús szekere húzta -~
 805   1 |              jólét dús szekere húzta -~Ma a dicsőség szárnyszegett koldusa.~
 806   1 |                fázom tőle« - szólt halkan a másik,~Lehunyva fáradt álmodó
 807   1 |                   álmodó szemit.~És szólt a költő:~ Engemet hevít.~
 808   1 |                                       DAL A KARTONRUHÁRÓL~Ott látta
 809   1 |                  ibolya.~Igy zengett róla a poéta~S azóta minden délután~
 810   1 |                 várta meg, mikor jön ujra~A kék-kartonruhás leány.~Nem
 811   1 |                Poéta-álmok tündérkertjén,~A hárfák zengő lágy dalán~
 812   1 |              átcsicsergett szívén, lelkén~A kék-kartonruhás leány.~És
 813   1 |               megjelen,~S mig el nem tünt a sok selyem közt,~Nézett
 814   1 |               szive megtelt, hogyha látta~A szép kartonruhás leányt.~
 815   1 |              rózsa hullott,~Levél zörgött a fák alatt -~A hű poétán
 816   1 |               Levél zörgött a fák alatt -~A hű poétán is erőt vett~Valami
 817   1 |                vett~Valami őszi hangulat.~A hervadás - az nem bántotta:~
 818   1 |                   bántotta:~Lesz uj virág a rózsafán -~De hol lehet,
 819   1 |                   lehet, kérdé szorongva,~A kék-kartonruhás leány?~Nap-nap
 820   1 |                 Többé meg nem jelent soha~A cifra, festett rózsák útján~
 821   1 |                poéta álmok dúlt kertjében~A hárfák bongó, bús dalán,~
 822   1 |                tér.~S ahogy befordult ott a sarkon,~Eltépelődve bús
 823   1 |         megszólítá: uram...~Csak elsápadt a bus poéta~És félrefordult
 824   1 |                  most már: nem tér vissza~A kék-kartonruhás leány.~S
 825   1 |    kék-kartonruhás leány.~S úgy elszorult a szíve akkor,~Majd megfojtotta
 826   1 |                akkor,~Majd megfojtotta őt a lég.~Pedig csak álma lett
 827   1 |                  selymet nem öltött volna~A kék-kartonruhás leány.~
 828   1 |                     szerelem?...~Átvillan a fényetek éji sötéten,~Hit,
 829   1 |                Bús északi fény.~És bágyad a sugár, tűz lángja kilobban -~
 830   1 |                  arcomon.~Csak álltam ott a koporsónál~- Vihar után
 831   1 |           villámütött fa~Egyedül szárazon~A csepegő rengetegben -~Szivemben
 832   1 |                   rengetegben -~Szivemben a kövült fájdalom~Kínjával,
 833   1 |             Köröttem versenyt sírva sírta~A veszteség keserű könnyét~
 834   1 |                  veszteség keserű könnyét~A jóbarátok sirató serege.~
 835   1 |                Titkolt örömnek villanását~A könnytől ázott arcokon -~
 836   1 |                Bánatroham szemökbe csalta~A vesztes szivnek művészkönnyeit.~
 837   1 |                szemmel álltam ottan,~Mint a kerítés alján a faág,~Mit
 838   1 |               ottan,~Mint a kerítés alján a faág,~Mit szárazon hagyott
 839   1 |                szú rágja...~Mit látják ők a fájdalomnak~Izzó tüzében
 840   1 |                halott,~Te, ki belátsz már a szivek rejtekébe~És látod
 841   1 |                 szivek rejtekébe~És látod a könnytelen bánattól~Meg-megvonagló
 842   1 |        Meg-megvonagló bús szivet~És látod a hangos jajgatásban~Fuldokló
 843   1 |                zokogni~S nem sírtam sárrá a fagyos göröngyöt,~Mellyel
 844   1 |            kergetted vak, rajongó vággyal~A büszke, érhetetlen rózsát -~
 845   1 |             Valami kinzó lelki vád:~Mikor a megvetett virág -~Más keblén
 846   1 |           olvasotton elgondolkodom.~Elmét a szívvel egybeforrva látom.~
 847   1 |                 egybeforrva látom.~Megkap a hang és közelebbre von:~
 848   1 |                szívem belsejében.~Miről - a gyermek - annyit álmodoztam,~
 849   1 |                  színes képeket -~(Rajtuk a kéznek reszketése ott van,~
 850   1 |                   Bár szárnyat öltött már a képzelet)~A halovány kép
 851   1 |           szárnyat öltött már a képzelet)~A halovány kép tisztul egyre
 852   1 |                 kép tisztul egyre mostan.~A köd eloszlik. Köszönöm neked!~
 853   1 |              hangja visszacsendül~És hull a fátyol lefele szememrül.~
 854   1 |             Kilépni látom, olajág kezébe,~A hű pásztort, kit nem riaszt
 855   1 |                  pásztort, kit nem riaszt a gond.~A lelke rajta, hogy
 856   1 |                    kit nem riaszt a gond.~A lelke rajta, hogy ápolja,
 857   1 |                 rajta, hogy ápolja, védje~A rája bízott mennyei vagyont,~
 858   1 |                    Tévelygő, kóbor juhait a nyájnak -~Óh, mert az úton
 859   1 |                 ellen, - csak előre megy.~A legsötétebb zordon éjszakán
 860   1 |               remeg,~Nem kincs neki, amit a bús világ ád.~A kincse ott
 861   1 |                neki, amit a bús világ ád.~A kincse ott van, ott a kis
 862   1 |                 ád.~A kincse ott van, ott a kis sereg.~Csak ezt terelje
 863   1 |                sereg.~Csak ezt terelje rá a keskeny útra!~- De por belepte,
 864   1 |                 útad, meggyötört Igazság.~A gyáva lelkű messze elkerül...~-
 865   1 |                 elkerül...~- De hát kinek a sárgomoly - magasság,~Csak
 866   1 |               legyen továbbra is »felül«!~A cifra kunyhót csak hadd
 867   1 |                álság vert tanyát magának,~A gondok arra nagy ritkán
 868   1 |                   lelki gyönyörűség,~Amit a pásztor érez szíviben -~
 869   1 |               egek derüjét,~Ha nyája közt a gyepszélen pihen.~Szivében
 870   1 |                  Óh, mint égetnek gyakran a sebek!)~Kinok tüzében izmosul
 871   1 |                     Kinok tüzében izmosul a lélek -~A bátort nem remegtetik
 872   1 |                 tüzében izmosul a lélek -~A bátort nem remegtetik veszélyek!~
 873   1 |                     Lásd hogyan szaladgál~A fékevesztett szárnyas gondolat.~
 874   1 |           gondolat.~Alig vagyunk még csak a bejáratnál~És már amott
 875   1 |               alkonyatban~Ott rezg, rezeg a felkelő sugár,~Szemünk előtt
 876   1 |                 előtt az esti hangulatban~A hajnalcsillag ragyogása
 877   1 |                 tiszta égi eszmény,~Miből a lélek új erőt merít,~Te
 878   1 |                    S bár érhetetlen, mint a bérctető fönn -~Kitart feléje
 879   1 |               fönn -~Kitart feléje mindig a nemes;~Habár eszménye soh’
 880   1 |                   soh’se lesz - valóság -~A lelkes küzdés hoz utára
 881   1 |                 csüggedetlen én!~Nem bánt a sejtés, nem, hogy el nem
 882   1 |                   levelét -~És nézem rajt a boritékot~És olvasom az
 883   1 |                  elejét.~Szép szabályosak a betűi~És engem édesnek nevez...~
 884   1 |                   is, én is hű legyek.~És a végére kétszer irta:~Isten
 885   1 |            Szerelmünk szép volt:~Dal, mit a réten tavaszi szél hord~
 886   1 |                  szél hord~Egyik virágról a másikra...~S a dal - hiába,
 887   1 |                   virágról a másikra...~S a dal - hiába, így van régóta:~
 888   1 |                  nincsen csattanója.~III.~A fecskepár a fészkit rakta~
 889   1 |              csattanója.~III.~A fecskepár a fészkit rakta~A vadszőlős
 890   1 |                 fecskepár a fészkit rakta~A vadszőlős eresz alatt.~És
 891   1 |                   is befont lassacskán~Az a csicsergő hangulat.~A fecske
 892   1 |                  Az a csicsergő hangulat.~A fecske hozta-e eszünkbe,~
 893   1 |               édes, mondja, hátha~Elbukom a - szigorlaton...~Hozzám
 894   1 |                   ápolt, az majd elsirat.~A szemfedőd lesz ez a fínom,~
 895   1 |              elsirat.~A szemfedőd lesz ez a fínom,~Könnyű kis eljegyzési
 896   1 |                Mert fényesebb nincs, mint a szeretet.~Ki nem tanultál
 897   1 |                    Ma csak mosolyát látod a világnak.~A fény mellett
 898   1 |                mosolyát látod a világnak.~A fény mellett az árnyat nem
 899   1 |                 szivbe vágnak~Te még csak a meséből ismered.~Imádságod
 900   1 |                  fényt sugároz,~Mely mint a lelked, oly zavartalan.~
 901   1 |               lelked elszorulni érzed,~És a szemedbe fájó könny tolul,~
 902   1 |                                   BESZÉLT A PÜSPÖK~Beszélt a nagy püspök: -
 903   1 |                  BESZÉLT A PÜSPÖK~Beszélt a nagy püspök: - aranyos paláston~
 904   1 |               özvegy, az árva;~Hogy szent a szeretet, a szívnek virága,~
 905   1 |                    Hogy szent a szeretet, a szívnek virága,~Hogy a szeretetben
 906   1 |                    a szívnek virága,~Hogy a szeretetben a szegény is
 907   1 |                virága,~Hogy a szeretetben a szegény is gazdag;~Az Űr
 908   1 |                   Az Űr mellé jutnak majd a mennyországba,~Akik könyörülnek,
 909   1 |                 akik irgalmaznak.~Beszélt a nagy püspök. Palástja szegélyét~
 910   1 |               Palástja szegélyét~Csókolja a hívők imádságos serge.~Templom
 911   1 |               Könnyes szemmel mondja csak a kijövőknek:~Ugye szépen
 912   1 |           kijövőknek:~Ugye szépen beszélt a fiam - a püspök!...~
 913   1 |                   szépen beszélt a fiam - a püspök!...~
 914   1 |                     fehérfalú~Templom van a közepében.~Nekem az a kicsiny
 915   1 |                 van a közepében.~Nekem az a kicsiny haza~Legkedvesebb
 916   1 |                    sosem lármáz -~Rábízza a jó Istenre...~Mégis hogyha
 917   1 |               városokba’~Zúgni hallom már a népet;~Sorsa ellen békületlen...~
 918   1 |                 félek...~Úgy ostromol itt a nyomor,~Mely kőházak falát
 919   1 |             fényes palotákra.~És ha akkor a zsivajból~Kis falumba be-betérek -~
 920   1 |             falumba be-betérek -~Úgy örül a lelkem annak,~Hogy a házak -
 921   1 |                 örül a lelkem annak,~Hogy a házak - mind fehérek...~
 922   1 |                    Kis ablaka oda néz ki~ A toronyra.~Van egy kis ház.
 923   1 |                  egy kis ház. Templom van a~ Közelében;~Szűk ösvénye
 924   1 |                   Közelében;~Szűk ösvénye a templomhoz~ Vezet épen.~
 925   1 |             Csillapultan.~S hogy megállok a kis háznak~ Ereszében,~Úgy
 926   1 |                    Ereszében,~Úgy érezem: a templomot~ Már elértem.~
 927   1 |                végre egy levélbe~Csak ezt a szót, hogy: szereti...~És
 928   1 |                 szót, hogy: szereti...~És a ravatalt körülzsongták~A
 929   1 |                  a ravatalt körülzsongták~A bús tündérek seregi -~S
 930   1 |            tündérek seregi -~S úgy sugták a halott fülébe,~Hogy: szereti,
 931   1 |                 vagyok?~Te látod meg csak a fanyar mosolygásban,~Hogy
 932   1 |            csüngni tarka szivárványon,~Ki a tengert járván - melletted
 933   1 |                 fanyar mosolygás van,~Mit a hazug élet rajta meghagyott.~
 934   1 |                 lámpa gyér világa reszket~A nedves, kormos pincebolt
 935   1 |          árnyéktestek~S inogva bomlik egy a más után.~Törött sóhaj szakad
 936   1 |                mellből kínosan fakadt -~S a pisla fény csak ontja, űzi
 937   1 |                imbolygó, iromba árnyakat.~A fojtott zugban, rozzant
 938   1 |               rozzant szalmaágyon~Fekszik a bűnös, lázbeteg leány.~Gondtól
 939   1 |                  fiú guggol ágya oldalán.~A szomszédból behallik a tivornya,~
 940   1 |                    A szomszédból behallik a tivornya,~Sikong, kacag
 941   1 |                 kacag az ócska zongora,~S a függönyön vad táncban kavarogva~
 942   1 |             Ölelkező árnyék suhan tova...~A lány lehunyja fáradt szempilláit,~
 943   1 |                párnái közé temeti.~Óh, az a rőt fény mégis bevilágít,~
 944   1 |                  mégis bevilágít,~Óh, azt a képet látni kell neki...~
 945   1 |                  képet látni kell neki...~A kacaj mintha szívéhez ütődne,~
 946   1 |                   Egy rozzant viskó, kint a városvégen,~Egy istenverte,
 947   1 |                gyötrő, kínos éjjel...~Óh, a bukásból nincs föltámadás.~
 948   1 |                  nincs föltámadás.~Megejt a hinár s vonja áldozatját~
 949   1 |                  hinár s vonja áldozatját~A süppedő talaj tovább, tovább~
 950   1 |                 úsztatják,~Hallja kacagni a vén zongorát.~És észbontó
 951   1 |             zongorát.~És észbontó kép jő: a bűn leánya~Kiűzve rútul,
 952   1 |                      Vígy, vígy! Hogy ezt a vad kacajt ne halljam,~Csak
 953   1 |                  Isten!... Nem lehet.~Óh, a kín kétszer éget a zsivajban, -~
 954   1 |                    Óh, a kín kétszer éget a zsivajban, -~Szép tiszta
 955   1 |                helyre vígy el engemet!«~S a jó fiú, ki bűnben is szerette,~
 956   1 |                    ki bűnben is szerette,~A lázbeteg lányt karjába veszi.~
 957   1 |             Kigyúlnak az ég csillagezrei.~A szomszéd házból kihallik
 958   1 |                  szomszéd házból kihallik a lárma,~Sikong, kacag az
 959   1 |                 az utca haldokló leánya -~A jó fiú halkan oson tova...~»
 960   1 |             halkan oson tova...~»Nézd ott a templom... Ajtaja kitárva...~
 961   1 |                    Oly könnyű volna ottan a halál...~Óh, mondd, betérhet
 962   1 |                   Óh, mondd, betérhet még a bűn leánya,~Ki másutt enyhet,
 963   1 |               talál?...«~S már ott vannak a templom ajtajában.~Az oltárképen
 964   1 |                  bátoritva, lágyan~Néznek a lányra az apostolok.~Ott
 965   1 |                  közöttük glóriás fejével~A mester. Vállán egyszerű
 966   1 |                hite száz igazéval ér fel:~A bűnös nő előtte térdepel.~
 967   1 |                  közelit...~Kőszent ajkán a rideg fagy fölenged,~A karját
 968   1 |              ajkán a rideg fagy fölenged,~A karját mintha nyujtaná felé.~
 969   1 |                   És égi zsongás tölti be a termet:~»Jer bátran, - a
 970   1 |                  a termet:~»Jer bátran, - a bocsánat Istené.~Boldog,
 971   1 |              tenger bűne sem...«~- Másnap a földön egy halott lányt
 972   1 |                   RÉGI NÓTA~Álmot szőttek a szerelemről,~- Ugy-e igy
 973   1 |         szerelemről,~- Ugy-e igy kezdődik a nóta?~Milyen nagyon szerették
 974   1 |                   szerették egymást,~Csak a jó Isten a tudója.~És esküdtek
 975   1 |                  egymást,~Csak a jó Isten a tudója.~És esküdtek örök
 976   1 |                  esküdtek örök hűséget,~- A régi nóta folytatása.~Fogadták,
 977   1 |                folytatása.~Fogadták, hogy a síron túl is~Hűséggel várnak
 978   1 |                   várnak majd egymásra.~S a nyár alighogy őszre fordult,~-
 979   1 |                    Nincs fordulat, ez már a vége -~Dér ült az esküvő
 980   1 |                   ült az esküvő szivekre,~A fűszálra, a falevélre.~
 981   1 |              esküvő szivekre,~A fűszálra, a falevélre.~
 982   1 |                       SZERELEM~Nyár volt.~A napsütött föld bársonnyal
 983   1 |                terítve,~Szellő se lengeté a lombokat.~A perzselő tűz
 984   1 |             Szellő se lengeté a lombokat.~A perzselő tűz felcsapott
 985   1 |                   perzselő tűz felcsapott a szívbe~És izzóvá lett érzés,
 986   1 |              álmot hordana.~Ajkára szállt a szív emésztő vágya~S ami
 987   1 |                 róla kérve, híva, vágyva,~A lüktető, tüzes rapszódiába’~
 988   1 |                  hívlak!~Árnyéka se érjen a kínnak...~Amerre viszlek,
 989   1 |                   Leszórom utadra virágit a nyárnak,~Amerre viszlek,
 990   1 |                Jer, tereád vár,~Leteritve a rózsák hamvas üde szirma,~
 991   1 |              lilaszín liliomnak~Nem sérti a lábad a tüske, a gally;~
 992   1 |               liliomnak~Nem sérti a lábad a tüske, a gally;~Hajló puha
 993   1 |                Nem sérti a lábad a tüske, a gally;~Hajló puha lombok
 994   1 |           lehajolnak,~Száműzve lesz onnan a könny, a sóhaj.~Gyötréstele
 995   1 |              Száműzve lesz onnan a könny, a sóhaj.~Gyötréstele kínt
 996   1 |                 ne érezz:~Elhajtom előled a fellegeket,~Fölemellek az
 997   1 |                   az égi világ seregéhez,~A nap közelébe röpülve veled...~
 998   1 |                  hívlak.~Árnyéka se érjen a kínnak.~Ahova lépsz, szent
 999   1 |                Ahova lépsz, szent lesz az a hely,~Fenékig ürítve a rózsakehely...~
1000   1 |                 az a hely,~Fenékig ürítve a rózsakehely...~Rombolhat