Rész

 1 Elet|         harcokra~Apám e testet adta rám.~De a lelkem halk rímek
 2   1 |        Szomorúan eloson.~Aztán újra rám borul a~Fojtó, árnyas szürkeség -~
 3   1 |            ahol én állottam.~S hogy rám nézett - a szeme mondta:~»
 4   1 |        sirra hullva:~Anyám, vigyázz rám az egekbe!~Óh, sírna, fájna
 5   1 |       között -~Hol annyiszor szállt rám édes gyermekálom~S te őrködtél
 6   1 |      falakon,~A csonka ágyúk néznek rám vakon.~A tördelt láncok
 7   2 |           hát utamra mennem!~Várnak rám, várnak. Szomorú társak~
 8   2 |            kézzel osztja másnak -~S rám üres napok torka ásít.~S
 9   2 | Patakvíztiszta kék szemével~Az öröm rám is nevetett.~Mint tisztainges
10   2 |               MEA CULPA.~Gyászt ver rám minden óra~Sötétitett szobákban.~
11   2 |        asszonyt -~És romlást hoznak rám szerelmek.~Vér látásán irtózó
12   2 |        repedt falakról~Szomorún néz rám sok törött ablak.~Még legjobban
13   2 |             nóták téged idéztek?~Ha rám hull kékes, nagy hajad árnya,~
14   2 |         harcokra~Apám e testet adta rám.~De a lelkem halk rimek
15   3 |          Fakó napok vén szatir-arca~Rám vigyorog: Hát mégis itt
16   3 |              Sose voltam jó hozzád,~Rám nevetett s másé volt,~Rád
17   3 |        halottan.~Kilencszer ásított rám a halál,~Kilencszer nevettem
18   4 |        ARCKÉPRE~Őrangyal, mosolyogj rám~Csodálatos szemeddel;~S
19   4 |   Szülőfalum tornya?~Kinyilik-e még rám~Egy kis ablak szárnya?~Meglátom-e
20   4 |       Halott vitéz halotti leplét~S rám merevül szépséges arcod,~
21   4 |      DICSÕSÉG A MAGASSÁGBAN~Adjátok rám papi palástom,~Amelyet egykor
22   4 |          gond esője záporosan hullt rám.~Fehér özvegységnek nincsen
23   5 |    Megszólítom, s a hangom reszket.~Rám bámul, mert azt kérdezem:~»
24   5 |             nem sietek?~Hiába vársz rám hófehérben.~A kandallóban
25   7 |           AKIK AZ ISTENT ELRABOLTÁK~Rám törtek éjjel vad robajjal.~
26   7 |         Soká késett akkor a hajnal.~Rám törtek éjjel vad cselédek,~
27   7 |           kufárok~Átka, szitka hull rám.~Vértavakon úszó~Tépett,
28   8 |            Miket a pók szövése hagy rám;~Merengni egy művészi képen,~
29   8 |           naptalan, szürke ég borul rám!~Hej, messzi még a Golgota?~
30   9 |           Ugyane vad hang harsogott rám;~Egy katona leköpte orcám, -~
31  10 |           Most a kutyám csak, az ha rám ismerne,~Ha betévednék a