Rész

 1 Elet|        kötetben is.)~De nemcsak a szegény, jó »papkusz«, hanem Mariska
 2   1 | belsejében:~Csak menj feléjük, te szegény beteg,~ Azok is olyan~Szomorú,
 3   1 |           most is dalolni nektek,~Szegény kifakult levelek?~Elég volt
 4   1 |            Könny hullott fejemre.~Szegény kicsi árvám - úgy elmondogatta.~
 5   1 |      virága,~Hogy a szeretetben a szegény is gazdag;~Az Űr mellé jutnak
 6   1 |      Olyan bolondos egy történet:~Szegény fiúról, gazdag lányról.~
 7   1 |       poéta,~Fülig szerelmes volt szegény.~Omlott ajkán a sok poéma,~
 8   1 |         ábrándok közt elmerengett~Szegény poéta szép dalán,~Selyempárnáján
 9   1 |           jött, elfeledték szépen~Szegény, szerelmes trubadúrt...~
10   3 |          a földön pár napraforgó.~Szegény, sovány föld, én anyaföldem~
11   3 |         adták hitvány jobbágynak.~Szegény, sovány föld, én anyaföldem,~
12   3 |          Könyűvel szemeit.~Kicsi, szegény, ijedt fiókák~Fogják, lásd,
13   3 |         rútak rútja.~Gőggel nevet szegény arcomba~S csak én tudom:~
14   3 |      végigtapos a lelkemen~Minden szegény és minden árva.~Dél: szent
15   3 |      szétterül...~Ezt üzentem én, szegény rabszolga,~De résen állott
16   3 |        állott rabtartóm, az élet.~Szegény testemet végigkorbácsolta~
17   4 |           arcát,~Élő-halott régen szegény.~Szeméből, a drága gyémántból~
18   4 |    Temető-járók nevemet betűznék:~Szegény költő volt, s még csak harminc
19   4 |        szám;~S most mégis kérlek, szegény életem~Ajándékul add néki,
20   4 |       megkeresem a gyóni temetőt.~Szegény öreg pap lent a sirban~Az
21   4 |        Harcos dicsőség koszoruját~Szegény öreg pap sirjára teszem.~
22   4 |        Fehér kutyám, te lompos és szegény?~Hű szemed rémült még a
23   5 |         Lopnak-e színt és illatot~Szegény, szerelmes sóhajok?~Két
24   5 |           aki meglát.~Ugy élvez a szegény szemük,~Mint egy nemes Lovik-novellát.~
25   5 |            Pár közömbös szó - s a szegény rabok~Fáradt szemei fényesre
26   6 |         bús térdeplésben~Lássátok szegény esdeklő rabot.~Magyar tanyákon
27   6 |            S eztán már mindig sir szegény.~Mély sirban álomtalanúl~
28   7 |          az ajtóit.~Rab pusztázó, szegény Lázár,~Hír, dicsőség készen
29   9 |       vitted, mint szájas cseléd,~Szegény, hervadó hetérák kegyét;~
30   9 |          S hiába nyihog és nyerit szegény,~Kiélt gebéből nem lesz