Rész

 1   1|   csattogásod!~Aztán - ha már a szürke éj leszállott,~ Ne várj,
 2   1|    messze távol~Egy sugár válik szürke, vak homályból,~Egy kósza,
 3   1|         fénnyel.~Csak égeti, ki szürke porba mászik...~»Én fázom
 4   1|    fogja bár -~Mégis oly sivár, szürke vón az élet,~Ha már az eszményt
 5   1|     Csak szenes üszkök, szálló, szürke hamvak,~Amik a lángok hűlt
 6   1|         senki.~Árnyék se leng a szürke falakon,~A csonka ágyúk
 7   1| kibontva.~Hazugság! itt e néma, szürke hamvak~Hideg parazsán lángok
 8   1|         gyüjtse, gyüjtse csak a szürke hamvat.~Soha ne lássa meg -
 9   2|  Bölcsek, csak boldoguljatok!~A szürke, szent elégedettség,~S amit
10   4|     Sötét felhők sürün esőznek.~Szürke csuhát ölt a lengyel határ.~
11   4|         Sirom fölött egy csonka szürke márvány~S fölébe hajló szomorufűz
12   5|    szalad:~Nem hős halott, csak szürke rab.~A szívverésed elakad:~
13   5|    elakad:~Nem hős halott, csak szürke rab.~Nem gyászruha, nem
14   5|       más.~Nem hős halott, csak szürke rab...~Örülsz? vagy fáj
15   8|   végtelen a puszta~S naptalan, szürke ég borul rám!~Hej, messzi
16  10|       vagy, ki vagy te, hajlott szürke vándor?~E házba büszke ifjat