Rész
1 Elet| leánya.~Géza 1884 június 25-én született Gyónon (Pest vármegye).
2 Elet| 4 éves Ádámka június 10-én meghal, a legkisebbet, Piroskát
3 Elet| karcolatokat. Június 17-én azonban a leckekönyvi záradék
4 Elet| részben náluk töltöttem én is. Miska öcskös is otthon
5 Elet| 1904.). 1904 január 24-én az Otthonban lévő szobájában
6 Elet| fokozódott. 1905 szeptember 1-én az »öregúr« unszolására,
7 Elet| szobácskát az iroda mellett. Én már az evangélikus gimnázium
8 Elet| már édesapja egyenesen az én gyámságomra bízta, hisz
9 Elet| megszületik benne a »Cézár, én nem megyek!« gondolatának
10 Elet| Gyóni 1911 december 31-én távozott a Soproni Naplótól.
11 Elet| született meg a »Cézár, én nem megyek!« című költeménye.
12 Elet| Bácsmegyei Napló 1913. XII. 11-én bejelenti 1914-re.)~1914
13 Elet| esett lövések. Július 31-én általános mozgósítás. A
14 Elet| közlegény 1914 augusztus 1-én elindult egyenesen Przemyslbe. »
15 Elet| előrenyomulnak. Szeptember 9-10-én volt a második lembergi
16 Elet| ki: »Még élek«. Október 4-én megjelenik a Tábori Ujság
17 Elet| veszteség is nagy: látható 9-én nappal. (Lévai J. przemysli
18 Elet| a lapok.~Géza február 1-én ezt írja nekünk: »A lapokból
19 Elet| leromlottak, a lőszer fogytán. 17-én Kusmanek várparancsnok kiadja
20 Elet| még meglévő lovakat is. 21-én robbantanak. 21-22-e közti
21 Elet| utolsó lövedékeiket. 22-én hajnalban kirepül egy jelentést
22 Elet| azalatt itthon április 11-én megjelent a Hadsegélyző
23 Elet| tárgya.~Itthon: Június 5-én jelenti a Budapesti Hirlap,
24 Elet| kiadása Drezdában.) Október 7-én már azt írhatom, hogy »muzsikálni
25 Elet| homályosan - értesült az én képes értelmű leveleimből.)~
26 Elet| hogy más tekintetben az én híradásaim révén talált
27 Elet| Őszre javult a helyzet, az én közléseimet is megkapta
28 Elet| Gyóni Géza szeptember 10-én, Őrangyaltól pedig november
29 Elet| Őrangyaltól pedig november 12-én az eddigi két kártya helyett
30 Elet| tüdőgyulladás, vérszegénység.) 19-én Géza kéri, eszközöljük ki,
31 Elet| Augusztus óta semmi hírünk az én és öcsém családjáról. Írjatok
32 Elet| Megható, hogy január 17-én, mint előbb Géza a gyengélkedő
33 Elet| táncművésszel). Január 16-án én írom Gézának, hogy Miska
34 Elet| úton van. Géza nekem 21-én: Miska jobban van. Február
35 Elet| Miska jobban van. Február 21-én pedig: A Commissio visszautasította
36 Elet| magyar bárd sorsa «.~Május 1-én vörös zászlók lengenek Krasznojarszkban.
37 Elet| volt a baj. Gyóni június 1-én írja: Mihályunk sok hónap
38 Elet| nagyon szomorú. Épp úgy mint én, a ti általános hallgatástok
39 Elet| elhúnyt. A temetésén (10-én) Géza még csendesen viselkedett
40 Elet| megjött a - »béke«. - De 13-14-én éjjel furcsán viselkedik,
41 Elet| végrendelkezik. Nem tud mozdulni. 14-én morfiuminjekciót kap. Tesz-vesz,
42 Elet| gondolata megmarad. 14-15-én éjjel: fél, hogy megőrül;
43 Elet| beszélgetést folytat Tscheikkal. 15-én a falra írja »A halál igazságot
44 Elet| Schizofrenia].) 1917 június 25-én, a születése napján meghalt
45 Elet| maszkot készített róla. 27-én délután temették. Németbirodalmi
46 Elet| kezdjük végképpen elhinni. 19-én hozták általában a biztos
47 1 | felhőt, ezt a szép lányt~Én el nem érem sohasem.~
48 1 | nem tudom.~És megszólítni én se merlek,~Csak nézek rád,
49 1 | Miket az úton elrebegtem én -~Mert érezem, hogy szótalan
50 1 | Ketten vagyunk csak: te, meg én.~Az éjben fénybogár világol~
51 1 | akácasorban~Kisértelek, én kedvesem -~Csak a nyarat
52 1 | levágó~Villáma hatalmát~Én játszva kiállom~És szívem
53 1 | várja, várja...~Oh várlak én is, várva várlak,~Téged,
54 1 | vagy, hogy te is hallod!~S én kezemet szívemre szorítva -~
55 1 | S már itt vagy...~És én nem tudom, mit érezek.~Szemem
56 1 | találkoznánk ott a kútnál~ Én édes, szőke angyalom!...~
57 1 | Enyém a világ, király vagyok én is!~S nélküled - óh a legnyomorultabb~
58 1 | legnyomorultabb~Ezen a földön én vagyok mégis!~
59 1 | van csak, panaszos ének, -~Én mondom, halld, neked beszélek:~
60 1 | Szeretlek. Tudom, érzem én:~Te nem lehetsz soha enyém -~
61 1 | Szép temetés lesz, s én is meghalok.~De addig, addig
62 1 | sebre.~Nem, nem te ütötted!~Én voltam a gyermek.~Légvárakat
63 1 | várnak~Büszke királynője~Én meg kimaradtam~Valahogy
64 1 | KERTED~Kicsi kerted, látom én jól,~Kicsi kerted puszta
65 1 | már.~Falombja közt, tudom én jól,~Nem dalol már a madár.~
66 1 | nagysokára~Elébed állok, én szerelmesem -~És szomjas
67 1 | van...~II.~Mert jön idő, én érzem, érzem:~Elszáll az
68 1 | SZOMORÚSÁG~Én hozzám is beköszöntött~Az
69 1 | hogyha összetört.~Sírtam én is. S ki letörülje~A könnyemet,
70 1 | bajba messze.~Csalódtam én is. Bolygó fény után~Futottam
71 1 | Bolygó fény után~Futottam én is vakként, oktalan -~Mit
72 1 | véled - perlőimmel perlek én!~Tagadjon az, ki már nem
73 1 | jött az est, ott álltam én is~A sírok közt, a temetőbe.~
74 1 | oda tette~A sirra, ahol én állottam.~S hogy rám nézett -
75 1 | nincs halottja...«~S én mondtam: nékem nincs halottam.~
76 1 | Halottak napja hogyha támad.~Én nem viszek csokrot a sirra,~
77 1 | anyám, az égbe!«~Anyám! Oh, én hiába mondom...~Hallja és -
78 1 | Kik a divatért bomlanak.~S én arra gondolok, - ha egy
79 1 | csöndben elmélázva:~»Az én világom - nyájas szerelem.«~
80 1 | szürke porba mászik...~»Én fázom tőle« - szólt halkan
81 1 | könnye nincs.~Szemökben én hát szivtelen vagyok!~S
82 1 | ujjongását...~Szemökben én hát szívtelen vagyok!~Óh
83 1 | Utólszor szíven ütöttek,~Én holtra fáradt,~Jó öreg barátom...~
84 1 | Megyek utána csüggedetlen én!~Nem bánt a sejtés, nem,
85 1 | magától értetődik:~Hogy én is, én is hű legyek.~És
86 1 | magától értetődik:~Hogy én is, én is hű legyek.~És a végére
87 1 | úgy susogta:~- Ne féljen, én imádkozom!...~Isten veled
88 1 | már benne megfagyott?~Hogy én itten most már helyem se
89 1 | csak tépje a fák levelét -~Én a gyönyört szórom teeléd!~
90 1 | Nyugtom nem volna rózsaágyon.~Én harcra, küzdelemre vágyom!~
91 1 | birodalmán vihar-űzte vizeknek~Én áttörök, átgázolok.~Engem
92 1 | elemésszen...~Jer, hívlak én is! Légy a részem!~Tied
93 1 | fölötted a falevelet -~Jer, én életem osztom meg teveled!~
94 1 | édes!~»Mért nem születtem én szegénynek,~Vagy ő miért
95 1 | a butitó ontott -~- De én sugárt küldök ez éjhomályba,~
96 1 | Világosság kell? Hát majd gyujtok én!~Leoldom im a fátyolt, mely
97 1 | tüze éghet -~Az Ur erős és én - utamra lépek!«~S mint
98 1 | lelkesedni nem tudott -~Én nemzetem te, áldd az Istent
99 1 | fagyott...~Éjfélre jár és én magam vagyok.~A fáklyafény
100 1 | kiégett. -~- Fáklyát elő! Én félem e sötétet.~Csak szenes
101 1 | összeforrva...~- Hazugság! én láttam őket porba!~E holt
102 1 | ápoló kezem.~Szenvedtem én is, - nem bánt, ha más szenved,~
103 1 | meghalt és helyette~E földön én, csak én vagyok az Ur!~S
104 1 | helyette~E földön én, csak én vagyok az Ur!~S ki ellenem
105 1 | mély hit hatja által:~»Nem én élek, de él a Jézus bennem!~
106 2 | szempillákon:~Szomorú szemmel én azt meglátom.~Nevető rózsák
107 2 | szépen:~Szomorú szemmel én azt megértem.~Én, jaj, megértem.
108 2 | szemmel én azt megértem.~Én, jaj, megértem. Tüskesövénnyel~
109 2 | átfon...~Szomorú szívvel én megbocsátom.~Jertek azért,
110 2 | Tüskefa keserű fája a hárfám -~Én sok könnytlen kínlódó árvám.~
111 2 | dalnak -~Szomorú szemmel én vigasztallak.~
112 2 | éjben.~Azt akarom, hogy az én árnyékom~Mindig kísérjen.~
113 2 | Felhőformán verődnek.~S én még gyermekmódra,~Értük
114 2 | melenget.~Mást se kivánnék én,~Csak lehetne békén~Álmodoznom
115 2 | hagyott benne ennyi kincset~S én most mindet terád pazarlom!~
116 2 | mosolyogva:~Azt álmodtad, én hajlok rád.~S mikor fényes
117 2 | Meglibben egy ruha fodra,~S én ujjongva, szivdobogva~Ráismerek
118 2 | kétség.~Imádkozzál: hadd én is hinni tudjam,~Hogy hallgatod
119 2 | Titkok titkát nekem bevallod.~Én állok közted és közötte,~
120 2 | futók előbb csókolnak~S én, haj, hátul maradtam lustán.~
121 2 | Fagyottan aláhullanak.~Jégember én - csak szemgolyóim~Égnek
122 2 | Magamnak számolnék magamról,~Én mindig vesztő s mindig pártos.~
123 2 | Hótakaróban már a határ -~S én még, jaj, magot se vetettem.~
124 2 | már, ti jók, ti gyöngék!~Én bús beszédem zavaros árja~
125 2 | Lehettem volna okos igás~Én is e bús életmalomban.~Thálesz,
126 2 | rongy-órákat.~Megszeppen majd - s én mosolygom csak,~Hogy hazug
127 2 | AZ ÉN ÖRÖMEM~Patakvíztiszta kék
128 2 | lobog.~...Szép szőke lányt én nem vádoltam.~Szép szőke
129 2 | ÉN~Virágos sajkán suhan előttem~
130 2 | megállítani, nagy vágyódó én,~Egyetlenegyet sem merek.~
131 2 | bátor sereg, -~S közöttük én, csodákra váró,~Lomha, mélázó,
132 2 | sötétet~Nem bújok, áldok akkor én se.~Lelkem hazug, nagy szendergése~
133 2 | ének -~Gyönyörrel tartom én a fülem~Diadalmas aranyzenének.~
134 2 | jöttem és mire várok?~S én Felelek: »Egy asszonyt várok.~
135 2 | meg-megállnak...~Guritják már, én fehérségem,~Az aranyat az
136 2 | szép élet ez a virágélet,~Én virágajkam hadd áldhasson
137 2 | selyembe,~Kis szűzleánya én anyámnak.~Szívem fehér s
138 2 | megvetett.~S meghal, ha én meg nem bocsátok.~Hozzá
139 2 | HA ÉN MEGYEK.~Millió éven millió
140 2 | halálisten kapujába?~Ha én megyek, ha én megyek,~Bús
141 2 | kapujába?~Ha én megyek, ha én megyek,~Bús vétkezők, szent
142 2 | mind a nagy talányon -~Ha én megyek, ha én elmentem,~
143 2 | talányon -~Ha én megyek, ha én elmentem,~A halálisten kapujából~
144 2 | A halálisten kapujából~Én azt a titkot elkiáltom!~
145 2 | gyönyört eloszt vezeklőn:~Mikor én egyszer elkiáltom~A halálisten
146 2 | kacaj lesz itt fent:~Ha én a halál kapujából~Teli tüdővel
147 2 | fakóra váltan~Tudom: jaj, én is hallgatok!~
148 2 | AZ ÉN PAPSÁGOM.~Hajdan bókos alázkodással~
149 2 | havas úton imám mormolom:~Én hazug, beteg, gúnyos istenem,~
150 2 | Kedvedre volna néked ez a had?~Én nem hiszem. Kérész bolygók
151 2 | tolvaj kicsi bandát,~Mint én utálom s kinek bátor ívén~
152 2 | csillárt már oltogatják.~Pedig én éppen most köszönnék be.~(
153 2 | átka vezet,~Vaksors írását én nem betűzöm,~Sírva se mosom
154 2 | be.~Rég jártam, rég ide én.~Apó jön, fehér, mint a
155 2 | szól: »Hát... majd viszem én.«~A fénycsík, ni, hogy nő
156 2 | Nem kellesz Nap! Ne lássam én még~Rongy kis csaták rongy
157 2 | csuklón, rekedten,~Ahol én járok, ahol szeretnek,~Temetős,
158 2 | barátom, téged ijesztne.~Én a magam nagy álmát virrasztom,~
159 2 | aki egykor szeretett~S kit én szerettem volna.~Ó kín,
160 2 | Csókjában újra éli.~Szeressetek. Én piros ajkam~Feltámad minden
161 2 | sohase fájjon tinéktek~Az én furcsa, dacos fejem.~Hogy
162 2 | hova lépjek:~Majd csak én kémlelem.~A kályhasutból,
163 2 | Jósorsotok beültetett,~Az én esés-keléseimen~Ti csak
164 2 | méltót,~S hallga csak! én mondom a dalt,~Gondoljátok:
165 2 | sirót, törtet,~S hallga! én mondom komoran:~Gondoljátok:
166 2 | Gondoljátok... ej, mit bánom én,~Mit gondolnak rozsdás agyak?~
167 2 | Hát ne fájjon tinéktek~Az én fejem egy percre sem.~Koszorúsan
168 2 | összetörten -~Mindegy - az én fejem!~
169 2 | Bársonykarod úgyis lefejtem én,~És nem lel nálad a hasadó
170 3 | Közelben mit se látók:~Az én szemeim vagytok,~Ködben
171 3 | teljes~Virág, a legvirágzóbb.~Én ajkam, kacagónak~Mért nem
172 3 | Fáradt mosolyra ferdül?)~Én ajkam, de igaz vagy:~Ó nem
173 3 | vallja csak, hogy~Valaha én is voltam.~
174 3 | napraforgó.~Szegény, sovány föld, én anyaföldem~Termő erőjét,
175 3 | jobbágynak.~Szegény, sovány föld, én anyaföldem,~Kínlódva készül
176 3 | Mondják: szép volt s megérte.~Én vallom s írom ezt~Bátor
177 3 | ÉN BÚS UTAM~Én bús utam, halál
178 3 | ÉN BÚS UTAM~Én bús utam, halál alléja,~
179 3 | Elűz gazdám, a gazdag élet.~Én bús utam, halál alléja,~
180 3 | CÉZÁR, ÉN NEM MEGYEK~Vérben úszik
181 3 | vad hegyek orma.~Cézár, én nem megyek.~Cézár, lásd,
182 3 | sárba vághatod.~Mit bánom én Hispániát,~Ha gyémánt-hegyeket
183 3 | drágakövednél drágább~Az én rongy életem.~Élet, élet,
184 3 | Cézár, az életem felett~Én is cézár vagyok.~Melyik
185 3 | bitangul a mészárszékre~Cézár, én nem megyek.~
186 3 | hozza utja,~Ő lesz a szép~S én leszek a rútak rútja.~Gőggel
187 3 | nevet szegény arcomba~S csak én tudom:~Hogy mindenét tőlem
188 3 | Jöjjön immár: büszke fővel~Én bevárom sorsomat.~
189 3 | AZ ÉN UTAM.~Az én utam nem híves~
190 3 | AZ ÉN UTAM.~Az én utam nem híves~Csöndes tanyákra
191 3 | szántók~Lassú esőre várnak.~Az én utam két sorban~Kis házak
192 3 | boldog révbeérők~Utja az én utam.~Ne is jöjjön velem,~
193 3 | ÉN IS ELMEGYEK~Egy este majd
194 3 | ELMEGYEK~Egy este majd csak én is elmegyek.~Pár régi bútor
195 3 | bezárom.~Egy este majd csak én is elmegyek.~Álmos komondor
196 3 | rendben,~Ki kérdi, bánja, hogy én merre mentem~És hol takarnak
197 3 | hegyek?...~Egy este majd csak én is elmegyek.~
198 3 | Minthogyha hóra süt a nap~És én ott látom magamat~Születő
199 3 | sóhajtással arra gondol,~Hogy: ha én látnám, ha én látnám!~És
200 3 | Hogy: ha én látnám, ha én látnám!~És gőgös és csókvágyó
201 3 | zeng zenéje.~Szólok hozzá: én asszonyom...~S a fehér fantóm
202 3 | elszáll menten,~Hová lettél, én asszonyom!~Megint sötét
203 3 | már fölényesen mosolygok.~Én surrantam ki a perronra?~
204 3 | surrantam ki a perronra?~Én utaztam minden vonattal~
205 3 | Pestre, Párisba és Londonba?~Én vártam kint a kék mezőben,~
206 3 | Aki bent ül az étkezőben?~Én sírtam, hogy nem nézett
207 3 | összeroppantlak ezüst serlegem,~Kiből én ittam s kiben a halál forrt,~
208 3 | nézik a szent asszonyt,~Kit én imádtam.~
209 3 | mámorban remegve botorkálok,~Én simogatnék gyönyörű szemedre~
210 3 | Áhitott már a lelkem...~Én csak busan szerettem.~Mosolygó
211 3 | Szerelmét csak nevettem...~Én csak búsan szerettem.~Nem
212 3 | volt,~Akiről énekeltem.~Én csak búsan szerettem.~Bolondul
213 3 | búsan~A szivemet verettem.~Én csak búsan szerettem.~Most
214 3 | életemből mit adjak neked?~Én nem gyüjtöttem drága kincseket.~
215 3 | parancsold meg:~Ne lássam én se dus selyemhajad,~Mely
216 3 | ölébe;~Ne lássalak, jaj, én sem, én sem,~Amikor mindent
217 3 | Ne lássalak, jaj, én sem, én sem,~Amikor mindent odaadsz,~
218 3 | kilincse nesztelen nyílt:~Én ott térdeltem hűs márványán
219 3 | A szivem, melyre féltőn~Én sohase vigyáztam.~És mint
220 3 | más itt nyögő gond alatt.~Én szököm hozzád és ha elém
221 3 | viszem áldott ékszerül.~Várj, én úrnőm, a park közepében,~
222 3 | szétterül...~Ezt üzentem én, szegény rabszolga,~De résen
223 4 | Bugó galamb szárnya,~Az én édesemnek~Szép Magyarországba.~
224 4 | Térdig piros vérben:~Az én édes párom~Imádkozik értem.~
225 4 | A SZOMORUSÁGOD~Magammal én már elvégeztem~Minden dolgát
226 4 | Sárban és vérben dideregtem én;~A lőporfüst fojtotta mellemet~
227 4 | tudja, hogy a lengyel dombon~Én szórok már föléd virágot~
228 4 | csapat nyugszik. Ma éjjel én virrasztok,~S virrasztanak
229 4 | Jóbnál jobban megszenvedtem én.~Aláztál engem barmok vályujáig~
230 4 | hajcsárt rendeltél urnak én fölém.~S mikor lelkemben
231 4 | elhervadni engednéd-e őt,~Ó, én Uram, kit jónak mondanak.~
232 4 | adjak~Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!~ Hogy esküdne
233 4 | rohamra.~Igy rendelik, mig én sirt ások,~Ott bent a részeg
234 4 | édes lelkem.~...Reggelre én már el is mentem...«~
235 4 | öreg pap lent a sirban~Az én apám, tudom, hogy nem aludt,~
236 4 | öreg harcos~Te diktáld, én irom,~Magyarvér tintával,~
237 4 | záporába~Hogy mégis ideszállt~Én édes uramnak szerelmes póstája...~
238 4 | rózsát hajt a küszöbünk fája~Én édes vitézem, hogyha te
239 4 | éraelemmel most borulok rájok:~Én kicsi árváim,~Visszatér
240 5 | imádság, annyi bánat,~Hogy még én is, káromló szájjal~Mormolni
241 5 | Kutatva nézel a szemükbe.~Az én szememet kutatod, -~S a
242 5 | szánka;~A szánkóban most én ülök~És farkas vágtat a
243 5 | is hallgatod:~»Madonna... én nem soká élek...~Madonna -
244 5 | Most himnuszt hegedűlne,~Ha én is ott lehetnék.~Ó balatoni
245 5 | épen úgy térdelt, mint most én~Ezen a perzsa szőnyegen.~
246 5 | Tán nem is látod, - de én érzem,~Hogy megremeg fehér
247 5 | megváltó szót:~»Szenvedtél, és én megbocsátok.«~»Szerettél,
248 5 | megbocsátok.«~»Szerettél, és én megbocsátok, -~Csak ifjú
249 5 | minden bánat itt van itthon.~Én állok az ajtó előtt,~S nem
250 5 | Levelek jönnek... (Csak én nem kapok.)~Levelek mennek... (
251 5 | Levelek mennek... (Hát én minek írjak?)~Pár közömbös
252 5 | levelet, szegények!~Hisz én már tőled úgyse, úgyse várok.~
253 5 | lesz majd oldaladnál,~Ha én, ha én nem lehetek -~Amikor
254 5 | majd oldaladnál,~Ha én, ha én nem lehetek -~Amikor mindent
255 5 | időben el nem fonnyad,~Mert én hivtam Őrangyalomnak.~Hol
256 5 | olyanformán;~Mert értem én is, - csakhogy a betüje~
257 5 | nem büszkébb rája,~Mint én a mankódra.~Ne félj, hogy
258 5 | bágyadt, -~Mégse tudnék én már~Elszakadni tőled.~Vad
259 5 | hallik.~Nézi a földet az én magyarom.~Hosszú perc múlik.
260 5 | LEVÉL~Köszönöm, köszönöm én is néked,~Hogy így üzentél,
261 5 | hűs orvosságát kapja~Az én szelid őrangyalomtól:~Madonna -
262 5 | Templommá szentelődik menten,~Ha én, kit megőrzött szerelmed,~
263 6 | Halál zsoltárait ottan én daloltam~Végvári sasoknak.~
264 6 | Volt ott a halálnak.~Ha én kiáltottam: rajta, magyar,
265 6 | Mégse, mégse dőlt meg.~Ha én kiáltottam: vágjad, magyar,
266 7 | asszony, istenem -~Akiknek én csak könnyet adtam, -~Síromhoz
267 7 | és szemed.~Bús áldozatot én nem kérhetek.~Csak ha szemedben
268 7 | Kinek kellett bankó?~Hisz én odalöktem.~S öklöt ráz mögöttem~
269 7 | Szájas fűzfa-jankó.~Amit én megusztam,~Véres volt a
270 7 | várhatsz soha már irgalmat,~Ha én akkor föl nem emellek.~Ne
271 7 | törüld le könnyes orcád:~Az én hitem megtartott téged.~ (
272 8 | SZERETTEM VOLNA~Szerettem volna én is ülni~Virág alatt a hűs
273 8 | üzennek?~Szerettem volna én is irni~Eljöttéről az uj
274 8 | állatok királya.~De jaj, jaj, én közébe estem,~Bus ragadozás
275 8 | pogányok?~És mért fáj nekik az én voltom?~Hiszen én semmit
276 8 | nekik az én voltom?~Hiszen én semmit nem kivánok;~Csak
277 8 | kert virága.~Tanyátlanabb én minden vadnál -~Morzsolgatom
278 9 | hogy anyám ne lenne?~Az én anyám Germánia!~...S ujra
279 9 | szeme felragyog:~- Británia, én meghalok,~De él a bosszú
280 9 | himbálódzva mélyen.~- E fák ősét én megáldottam.~S lám, lám,
281 9 | siettek mind a ketten.~- Az én nevemmel védekeznek -~Gondolta
282 9 | tizéves emberfióka,~S az Én nevemmel közeleg.~- Az Én
283 9 | Én nevemmel közeleg.~- Az Én nevemmel fekszik, ébred;~
284 9 | nevemmel fekszik, ébred;~Az Én imámat imádkozza;~S csöpp
285 9 | keresztezi minden munkámat.~Az én szivem hiába fáradt~Hosszú,
286 9 | letarolta,~Akkor jövünk: Én és a bánat.~Isten-feje mellére
287 10 | bízó büszke szárnyak,~(Ó én ifjú repülő-vágyam)~Hogy
288 10 | hitvánnyá mégis leromlottam.~Én édes erőm, Uram-Isten, hol
289 10 | vétettem?~Püspököt, grófot hisz én süvegeltem,~Hisz én süvegeltem.~
290 10 | hisz én süvegeltem,~Hisz én süvegeltem.~Rablógyilokkal
291 10 | Gazdagok földjét hiszen én védettem!~S most a kutyám
292 10 | tán könnyre is fakaszt,~Ha én vagyok a párisi szabónő -~
293 10 | találsz-e hozzá hangot?~Én csak kegyetlenségét láttam~
294 10 | számban.~Ne hallja meg, ha én sóhajtok.~Ne lássa meg vádoló
295 10 | TESTVÉREM ÁGYA MELLETT~Én még vetkőzöm este,~S reggel
296 10 | deszkák közt fehérebb sziv:~Az én édestestvérem fekszik.~Mögöttem
297 10 | ne szóljatok~Ott leszek én a kapunál.~Hol fenyves-árnyas
298 10 | régen édes kicsi gyerek -~S én bús öreg majd a sarokban~
299 10 | Ki szívében nem félte Őt.~Én érzem térdhajtó hatalmát.~
300 11 | theol. ünn.-en szavalta 19.-én. [Nym. Hdó])~Szent hamvak. (
301 11 | mostohám~A halál apródja~Az én örömem~Életöröm~Én. (A.
302 11 | apródja~Az én örömem~Életöröm~Én. (A. d. és Vke, 1907 jún.
303 11 | Mea culpa. [1908-9.]~Ha én megyek. [1908-9.]~Átok alatt [
304 11 | 9.]~Átok alatt [1908]~Az én papságom [1908]~Itthon [
305 11 | perronon (Pozs.. [1912 jan.]~Én bús utam~Békítő ünnepi ének. [
306 11 | Ujs. 1913 nov. 22.)~Cézár, én nem megyek. (Háttér Bosznia
307 11 | Vajda Józsefnek«.~Az én utam. (Lk. J.-nak. Bcskai
308 11 | Hírl. 1914 febr. 8. vált.)~Én is elmegyek. (Lk. I.-nak. -
309 11 | 20. - B. H. a febr. 27-én feladott Gy.-kézir. alapján
310 11 | simogatásként hatnának itt. Hiszen én nem modernek vagy antimodernek
311 11 | csak melléktragédiája az én magyar poétaságomnak.) [
|